Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-12 / 288. szám

Hordógyár Klsúj szálláson Éj profil a gépjavító állomáson —• Évi 30 millió forint termelési érték A parlamentből jelentjük TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS A költségvetés vitájának második napján ismét sok képviselő jelentkezett szólás­ra, s növelte az érdeklődést, hogy három különösen nagy Jelentőségű felszólalás is sze­repelt a programban: Biszku Béláé, a Politikai Bizottság 'tagjáé, dr. Tímár Mátyás miniszterelnökhelyettesé és Szurdi István belkereskedel­mi miniszteré. Az -elsőként felszólaló Biszku Béla bevezetőül a gazdasági helyzet egységes megítélésének fontosságát hangoztatta, nagyra értékel­je a reform eddigi eredmé­nyeit, majd rátért a széles- körben kedvezőtlennek ítélt egy főne jutó termelés prob­lémáinak elemzésére. Az okok sokrétűek, mondotta, de csak részben újkeietűek. Idetartozik, hogy a mun­kaidő csökkentést gyorsab­ban vezették be többhelyütt, mint eredetileg tervezték, és az ez által edvesztett mun­kaórákat számos üzemben nem pótolták más eszközök­kel Ez nyilvánvalóan nem használt az életszínvonal ja­vítását célzó törekvéseknek. Az életszínvonal alakulásá­val kapcsolatban elmondta, a bejelentett intézkedések sze­krények ugyan, de reálisak. Tény, hogy egyes rétegelt, családok nem érezték az ál­talános előrehaladást, mert, há mondjuk, csak 3 száza­lékkal emelkedett a jöve­delmük. úgy érezték, hogy «tagnál Ha pedig annyival sem, úgy vélték, csökken. Mindenesetre a továbbiak­ban egész elosztási rendsze­rünket javítani kell. Szólt az árakról is. Ügy vélte, ha általában nem is haladta meg az áremelkedés a tervezettéit. a dolgozók nem átlagszámok alapján él­nek és ruházkodnak, és aki­két nagyobb mértékben érintettek az árváltozások, pl. a ruházati cikkekben, azok érthetően sérelmezték ezt, mert az egyes termékek árá­nak emelése mellett más cikkeknél a tervezett árcsök­kentéseket nem hajtották végre. Ez azonban nem a kormány dolga, hanem a tárcáé és a vállalatoké. A minisztériumoktól, az illeté­kes állami szervektől elvár­ják. hogy ilyen kérdésekben határozottabban járjanak el, mondotta, a Központi Bizott­ság titkára, a képviselők he­lyeslése közepette. Nálunk a dolgozók, akik becsületesen dolgoznak, nem élnek roez- szul. De vannak kisjöve­delmű emberek, családok, akiknek az olcsó holmi meg­vásárlása is gondot okoz, és számukra nem közömbös, hogy legyenek ilyen holmik! Ami pedig a dolgozók ér­deklődését, észrevételeit il­leti a gazdasági és más köz­ügyekkel kapcsolatban, ezt semmiesetre sem szabad fi­gyelmen kívül hagyni. A leg­fontosabb. ilyen ügyekben a nyílt és őszinte beszéd. A továbbiakban a felszó­laló képviselők többsége érintette a Biszku Béla ál­tal felvetett legfontosabb kérdéseket, Papp János, a Veszprém megyei pártbizott­ság első titkára — célozva a könnyűipari miniszter előző napi felszólalására is — megjegyezte, hogy a cipő­árakat semmi esetre se kell természeti csapásként, meg­fellebbezhetetleneknek elfo­gadni, különösen nem a so­kat emlegetett kismama ci­pők felemelt árát, hiszen nem valami luxus báli ci­pőről van szó. — A falu vonatkozásában foglalkozott az életszínvonali problémákkal Böhm József, Somogy megyei képviselő; véleménye szerint számos tsz zárkózott föl az eredménye­sen gazdálkodók közé és ez­zel szélesedett a jó jövedel­mű paraszti lakosság, más gyenge téeszek viszont talán a korábbinál is nagyobb ne­hézségekkel küzdenek, így fo­kozódott a polarizáció, amit hosszabb távon feltétlenül meg kell szüntetni. Dr. Jó­kai Lóránd, a közalkalma­zottak szakszervezetének fő­titkára szintén elismerően szólt az életszínvonalat ked­vezően befolyásoló intézke­désekről és kiemelte, a gaz­dálkodás javításában a ta­nácsi dolgozók szerepét. Megkülönböztetett figye­lemmel hallgatták a képvi­selők dr. Tímár Mátyás mi­niszterelnökhelyettes fejtege­tését ezekről, a közvéle­ményt ugyancsak élénken foglalkoztató kérdéseiről. A miniszterelnökhelyettes véle­ménye szerint is a reáljöve­delem és a reálbér pozitív­nek tekinthető átlagos növe­kedése mögött sok arányta­lanság és egyenlősdi is meg­húzódik. Ezeket azonban nem lehet egyik évről a másikra megszüntetni. A legfontosabb most: a legelmaradottabb jö­vedelmű rétegek viszonyai­nak javítása és ugyanakkor a határozottabb differenciá­lás a jövedelmekben. A Központi Bizottság által ja­vasolt bér- és nyugdíjjavító intézkedések együttesen — mintegy 1,7 milliárd forint­ra rúgnak, ennek több mint a fele megy a nyugdíjakra, de ez azért még szerény lé­pés. Ö is szólt az áruellátásról. — Gondosabb kereskedelmi megrendelésekre van szük­ség, mondotta. Az ipar vi­szont tegyen erőfeszítéseket a legfontosabb vásárlók, a hazai lakosság jobb ellátása érdekében. — A szabadárak nem különösen széleskörűek. Szükség van rájuk, de a versenyt erősíteni kell, hogy ösztönözze a szükségletek jobb kielégítését, és lehetet­lenné tegye a túlzott áreme­léseket, — amire sok eset­ben a monopolhelyzet vezet. Mint említettük, ezen a napon került sor a kérdés­ben legilletékesebb, a belke­reskedelmi miniszter hozzá­szólására is, Szurdi István (Folytatás « 3. oldalon) Eldőlt a Kisújszállási Gépjavító Állomás sorsa. Hosszas vita után az illeté­kesek úgy döntöttek, nem adják át ipari vállalatnak, tehát továbbra is a Török­szentmiklósi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat kereté­ben működik. Az állomás élelmiszer szál­lító gépkocsik fő javítására szakosodott. Négy év óta hússzállító, a jövő évtől tej­szállító — hűtőkocsik felújí­tásával is foglalkozik. Mint­egy 100 élelmiszer szállító kocsit hoznak rendbe. Ezen­kívül egyéb speciális jármű­vek javítását is vállalták, a megrendelők megelégedésére. Az állomás 24 milliós ter­melési értéket produkál, melyből 2 millió forint a tiszta nyereség. 1970-ben a termelési érték már 60 millió forint lesz. Épül az űj profil részére az üzemcsarnok. Átala­kítják, megnagyobbítják az egykori kombájn csarno­kot. Ebben lesz a hordó­gyér. Az állomás a jászberé­nyi Hűtőgépgyártól veszi át a vaslemezből készülő ola­jos- és zsíroshordók gyár­tását. A beruházás költsége 2 millió 380 ezer forint. Ebből 1,1 millió építés jellegű, a többit a berendezésekre for­dítják. A Gépjavító Tröszt 1,7 millió forint hitelt nyúj­tott a beruházáshoz. A fél­automata gépsort Jászbe­rényből szállítják át. Ott képezték ki — két hetes gya­korlaton — a leendő hordó­gyártókat is. Az üzem két műszakban fog működni, negyven em­bernek ad munkát. Évente 90 ezer vaslemez hordót ké­szítenek. termelési értéke 30 millió forint. Éves nyere­sége 2.5 millió forint lesz. Az előzetes számítások sze­rint a beruházás költsége három és félév alatt meg­térül. Van-e piaca? „Az igénye^ két nehezen tudjuk kielé­gíteni’’ válaszolt Dér László üzemgazdasági osztályvezető. Legnagyobb megrendelőiket — Kőolaj- és Gázipari Tröszt és a Budalakfc Festék ée Mügyantagyár — szántén a jászberényiektől örökölték. „A távlati cél; — mondta Kern Pál megbízott igaz­gató — az igényeknek meg­felelően fejlesztjük ki az újabb hordótípusokat és megkezdjük a piackuta­tást is.” A hordógyár próbaüzeme­lése január 15-én kezdődik, s februárban pedig a soro­zatgyártás. Bonn Görögország ellen döntött Vietnami veszteségek * Újabb My Lai * Tömeggyilkosok szabadon Negyedszer is a hadsereg Külpolitikai tudósításaink a 2. oldalon HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK Bio Tomi A múlt hónap derekáfi az üzemvezető december első felére ígérte, hogy kapható lesz az üzletekben a Tisza- menti Vegyiművek új mosó­porti pusa: a Bio Tomi. Minthogy azonban e hét kö­zepéig hasztalan kerestük a boltokban felhívtuk telefo­non a TVM anyagosztályó- nak értékesítési osztályveze­tőjét. — Mikorra várhatják a szolnoki háziasszonyok az ígért Bio Tomit? —■ A nagykereskedelmi vállalat megrendelése csak most érkezett meg. Üze­münk viszont a mai napig már száz tonnányit gyártott — közölte — s ez szállításra vár. A kért mennyiségeket eddig további négy nagyke­reskedelmi vállalat közölte velünk. Minthogy azonban ezek a megrendelések távo­labbi országrészek megye- székhelyeire szólnak, nálunk már a jövő héten — ha úgy tetszik, karácsonyi vásárija­iként is — kapható lesz a kiskereskedelmi boltokban a Bio Tomi. A MÁV felhívása Az elmúlt napokban a hófúvások és a rendkívüli időjárás miatt nehéz hely­zetbe került a vasúti közle­kedés. A vasút dolgozói a legnagyobb erőfeszítések árán biztosították a forgalom fenntartását mindenütt, ahol a hóakadályok nem bénították meg ideiglenesen a vonatközlckedést. A MÁV kéri a fuvarozta­tó vállalatokat, hogy az ér­kező rakott kocsik fogadása, s főként gyors kirakásának biztosítása érdekében sürgő­sen hozzák rendbe a rakodó­tereket és az iparvágányo­kat és a küldemények vas­útállomásról való elfuvaro- zásához biztosítsák a szük­séges gépkocsikat. Különösen a szombat-vasárnapi rako­dásra készüljenek fel, mert csak így tudja a MÁV a leg­fontosabb alapanyagok, energiahordozók, élelmisze­rek és exportáruk szállításá­hoz szükséges kocsikat biz­tosítani. Magyar kormányküldöttség Prágából Csütörtökön hazaérkezett Prágából a magyar kor­mányküldöttség, amely dr. Ajtai Miklósnak, a Minisz­tertanács elnökhelyettesének vezetésével résztvett a ma­gyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyesbizott­ság 7. ülésszakán. Computer a rajzfimgyártásban Londonban határozat szü­letett, hogy ezentúl közvet­len filmcserét valósítanak meg a különböző országok rajzfilm-stúdiói között. így a Pannónia stúdió is — amely évi több mint 100 rajz- és animációs filmtermésével fel­nőtt a világ nagy stúdiói közé — fokozatosan bekap­csolódhat a szakma nem­zetközi vérkeringésébe. Jónéhány más érdekes té­ma is napirendre került az angol fővárosban lezajlott tanácskozásokon. Ezek egyi­ke volt a computer munká­ra fogása, alkalmazása a rajzfilmek alkotó műhelyei­ben. Egyöntetű megállapítás volt, hogy a computer ani­máció a legmodernebb tech­nikájú rajzfilmgyártást teszi lehetővé: a rajzokat számí­tógépbe táplálják, s a kel­lően „felkészített” gép azután elkészíti a kívánt mozgás-sorokat. Ezzel nagy­mértékben csökkenthető a rajzfilmgyártás munkaigé­nyessége. Vidékre települ az iskolabútor és sportszergyár egyik üzeme , Csütörtökön Jánosházán megkezdődött az iskolabútor és sportszergyár új üzem­csarnokának műszaki átadá­sa. Ide települ a Budapes­ten működő három telep­hellyel rendelkező gyár egyik részlege. A vállalat három gyáregysége közül az óbudait és a rákospalotait 1966-ban a gazdasági bizottság hatá­rozata szerint hármas kate­góriába sorolták, s ez azt jelenti, hogy 1973 végéig ki kell azokat a fővárosból te­lepíteni. Az óbudai gyáregy­séget a Vas megyei Faipari Vállalattól átvett jánosházi üzemegység telepére költöz­tetik és így kitelepítése a megjelölt időpontnál másfél évvel hamarabb, 1972. július 1-re megtörténik. Jánosházán a Vas megyei Faipari Vállalat már koráb­ban meg akarta szüntetni a ládagyártást, s ilymódon az egyébként is munkaerőfeles­leggel rendelkező vidéken újabb 70 embernek kellett volna munkát keresni. Az iskolabútor és sportszergyár azonban foglalkoztatni tud­ja a régi munkásokat, sőt a budapesti üzemben már ko­rábban megkezdték a jános- háziak egy csoportjának képzését, illetve betanítását az export sátrak gyártására. Az iskolabútor és sportszer- gyár saját erőforrásaiból épí­tette fel az új csarnokot, ahol korszerű famegmunkáló gépeket állít munkába. / Albérlet és munkaközvetítés A pécsi tanárképző főisko­lán, ahol több mint 1300 nappali tagozatos hallgató tanul, a KISZ érdekvédelmi szervezete albérletet és munkát közvetítő irodákat alakított. Az albérleti iroda munkatársai a kapott lakás­címek alapján megvizsgálják a felkínált albérleti szobá­kat, s az így szerzett tapasz­talatok alapján ajánlják vagy nem ajánlják azokat a hallgatóknak. Eddig hetven lakáscím érkezett az irodára és közülük ötvenet adtak ki a lányoknak, fiúknak. A munkaközvetítő irodának az a célja, hogy időszakos ke­reseti lehetőséget szerezzen a dolgozni akaró és anyagilag rászoruló hallgatóknak, amennyiben persze a tanul­mányi eredményük ezt meg­engedhetővé teszi. A KISZ pécsi bizottsága elhatározta: a város többi (elsőoktatási intézményeiben is megala­kítják az albérletet és mun­kát közvetítő irodákat. Játéktörténeti kiállítás Idei karácsonyra ismét já­téktörténeti kiállítást rendez a Magyar Nemzeti Múzeum. Nemcsak a saját játékgyűj­teményét mutatja be, hanem azt az anyagot is, amelyet az iparművészeti-, néprajzi­szépművészeti- és a kelet­ázsiai múzeum, , valamint vidéki közgyűjtemények, to­vábbá magánosok bocsátot­tak rendelkezésére. Magyar—vietnami nap Gyomán Magyar—vietnami barát­sági napot és gyűlést ren­dezett csütörtökön Gyomán a Hazafias Népfront Békés megyei bizottsága és a hely­beli háziipari szövetkezet. A nagyközségbe látogatott ez alkalomból Luu Ki-Em, a Dél-Vietnami Köztársaság budapesti nagykövetségének satójattaséja. A vietnami vendég és kísérői megtekin­tették a háziipari szövetke­zetét, amelynek egyik szo­cialista brigádja — Bomai András kollektívája — Ho Sí Minh nevét vette feL A látogatás után megtartott gyűlésen felszólalt Luu KJ» Em is. XX. évf. december illlllilllEHÍiBÉiJH^HSHlLHLIlHHflBHHHlkflJKílBSÉHJiBJKlIÍÉHSllH gg VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESUUETEKI Ara:

Next

/
Oldalképek
Tartalom