Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-10 / 286. szám

1969. december 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Nagy akarattal kezdtünk az őszi vetéshez. Nem volt lófogatunk, sem megfelelő gépünk. amellyel rendes magágyat készíthettünk vol­na a kenyérgabonának. Ré­gi módszerrel — kézzel — ' kellett vetnünk. Napjaink nehéz munkában. teltek, de az a tudat fűtött bennünket, hogy megfeszített munkánk­nak egyszer meglesz a gyü­mölcse. Ma már saját gépparkja van a tsz-nek, az állatte­nyésztés fejlett. Szilárd ala­pokon nyugszik a gazdaság, a tsz-tagok megélhetése biz­tosított. Tővizi István Kengyel Mikulás az öregek között Nem mindennapi esemény színhelye volt a jászárok­szállási öregek otthona december 6-án. Amióta megala­kult. csak a dicséret és az elismerés hangján szólhatunk róla. Minden idős, magányos férfi és nő családi otthonra talált. Senki sem érzi itt magát egyedül és idegennek. Valódi nagy család alakult ki. A gondnok, Farkas Jánosné. e nagy család vezetője és irányítója. Szereti és tiszteli az idős embereket, akár csak őt az otthon öregjei. Az ellátás kifogástalan, s nem hiányzik a kultúra sem; van televízió, rádió. December 6-án az öregek otthonában is megjelent a Mikulás. A Széchenyi úti általános iskola nyolcadikos tanulói ünnepi műsort adtak, ezután kaptuk meg a kicsi, de tartalmas csomagokat. Mintha kisimultak volna a ráncok, mosoly jelent meg az arcokon és könnyek a szemekben, az öröm könnyei. Köszönjük a szép megemlékezést! Csatai Béla Jászárokszállás Nem vártak másra A „Televíziót minden isko­lának” mozgalom híre hoz­zánk. Kunszentmártonba is eljutott A telekparti isko­lában nem volt televízió, de villanyhálózat sem. Kardos György községi párttitkár összehívta hát néhány üzem, vállalat vezetőjét, s hamar megszülettek a vállalások és a döntés. Bállá Jeromos vállalta, hogy a TITÁSZ szocialista brigádja társadalmi munká­ban megépíti a mintegy 600 —700 méter külső vezetéket. Balogh László, az építőipari ktsz elnöke megígérte: ők megcsináliák a belső vezeté­keket. A Tisza Cipőgyár kép­viselője, a Pannónia, vala­mint a TÖVÁL és az fmsz vezetője anyagi hozzájárulást ígért a vezetékek építéséhez, míg a Búzakalász Tsz meg- bízpttja vállalta a televízió megvásárlását. A TITÁSZ ju­tányos áron boztosította a külső vezetéket, a betongyá­mot és az oszlopokat. Ezután szorgalmas mun­ka következett, majd a te­lekparti iskolában is kivi­lágosodott a televízió képer­nyője. A kunszentmártoni üzemek, vágatat ok szép pél­dát mutattak: mit tehet egv község a saját gyermekeeiórt. Veres István Kunszentmárton, Szellemi és testi táplálék, — avagy mit helyezzünk a jobb lábunk alá? „Pusztába kiáltott sző?” A Néplap december 3-i számát olvasgatva látom, hogy több levél futott már be a szerkesztőségbe azzal a panasszal, hogy a Kisgyep, a Meggyesi-telep, a Tabán és más városrészek útviszo­nyai milyen rosszak. Az egyik panasz»® arra kérte a szerkesztőséget, hogy hely­színi szemlén győződjenek meg munkatársai a tűrhe­tetlen állapotokról. Talán „vigasztalásul” azt a választ kapta, hogy már tavaly is megtették ezt! Eredményte­lenül— Minthogy a levélírók egyi­ke édesanya, akinek a gyer­meke a Meggyesi-te1 épről jár be a Délibáb úti isko­lába, ő még szülői értekezle­ten is elmondotta ezt a pa­naszát. Ezért vállalkoztam arra, hogy én is kimeniek oda „helyszíni szemlére”. Most tehát a sok kisiskolás érdekében bátorkodom han­gos szóval hirdetni, hogy tenni kellene valamit na­gyon sürgősen! Hogy mit, azt az illetékes szervekre •bízzuk. Persze, az utak, járdák építésére, javítására téli időben bajosan kerül sor. De legalább salakozással próbáljanak segíteni a hely­zeten. Először is azt a felüljárót nézzék meg azok, akik még nem iártak rajta téli idő­ben. Életveszélyes! Mert té­len a lépcsőkre tapadt ren­geteg hó és jég. sáros idő­ben pedig a rárakódott vas­tag sár teszi ijesztően vesze­delmessé. Rendszeres letaka- rításáról ki lenne hivatott intézkedni? A MÁV vagy a városi tanács? Nemrég egy ilyen büszkél­kedő megjegyzést hallottam a városunkról: „Szolnokma­holnap a felhőkarcolók vá­rosa...” Igen, belülről néz­ve! Es kívülről?— Nézelődjünk. gondolkoz­zunk és cse1®kediünfc! Máté Mária Szolnok MEGVIZSGÁLTUK Kulyahisiória Egy panasz nyomán jutottunk el Szolnokon, a Beloian­nisz út 3. számú bérházba, ahol az egyik lakó — Kőhidi Imre — két éve tart kutyát az állami épület első emele­tén. Az eb uralja a lezárt folyosót, valamint az onnan nyíló padlásfeljárót a padlástérrel együtt. A házat takarító Vojczek Mihályné arról panaszko­dott, hogy nem tudja tisztán tartani a lezárt részt,. mivel fél a kutyától. Pedig, ráférne a takarítás a folyosórészre, és a padlásra is, mivel halomban áll ott az összehordott csont és egyéb piszok. Rendelet írja elő, hogy állami lakásban csak vala­mennyi bérlő beleegyezésével és a házkezelőség külön en­gedélyével lehet kutyát tartani. De nagyon egyértelműen cs világosan tartalmazza ezt a házirend is, ennek a ku­tyatulajdonosnak azonban semmiféle engedélye nincs. A lakók közül Forgács Gábor már két ízben is tett panaszt a Iiázkezelőségen. — Valóban volt itt, — világosított fel Patay Ferencné, a házkezelőség csoportvezetője — de a panaszát csak ak­kor veszem tudomásul, ha azt írásban adja be. Meglepő ez az álláspont. A házkezelőség tud róla, liogy egy házban durván megsértik a házirendet. Am, nem veszi tudomásul, mivel az csak szóban hangzott el. Varga Béla, az Ingatlankezelő Vállalat igazgatója el­mondta. hogy akkor is foglalkozni kell a bejelentésekkel, ha azokat telefonon teszik is meg. Hozzá nem fordultak panasszal eddig. Intézkedni fog — ígérte —. hogy a ku­tya kikerül lön a házból. Reméljük, hamarosan befejeződik a Beloiannisz úti bérház lakóinak szélmalom harca — egy kutya ellen. •=» Pb „Támlásszék mögé állunk. Bal kezünket csípőre téve, jobb kézzel megfogjuk a szék támláját. Jobb lábunk alá könyvet helyezzünk...” — rendeli a szombati Nép­lapban megjelent fogyókúra-recept írója. Olvasó emberek vagyunk, szeretjük a könyveket és jól tudjuk, hogy az ilyen „torna” sem a könyvnek, sem gazdájának nem használ. Ezért azt javasoljuk, hogy könyvet ne alkalmazzunk sámli, svédszekrény, jegyzet­füzet. begyújtás és csomagolópapír gyanánt, mert olva­sásra való az. Jobb lábunk alá pedig helyezzünk össze­hajtott pokrócot, dobozt, széket vagy bármit, aminek nem ártanak a leadásra szánt kilók. Megjegyezzük; a fogyókúrának nem legcélraveze­tőbb módja, ha a szellemi táplálékot vonjuk mea ma­gunktól. Mándy Gábor Szolnok Lám, mégis lett volna November 12-i számunk­ban közöltük Szabó Anikó kunhegyesi gimnazista leve­lét „...eredményeinkkel bát­ran dicsekedhetnénk...” cím­mel. Ebben többek között a következőket írta: „...A fel­soroltak létesítéséhez az iskola anyagi támogatást nyújtott. Máshonnan — gondolok a községi tanácsra, vagy az MTS járási tanácsá­ra — nem támogatták pálya­építő terveinket...” Az alábbi észrevételt kap­tuk az MTS törökszentmik­lósi járási tanácsa elnöksé­gétől: segítség ...Való igaz. hogy a sport­udvar elkészült, a cikk mégis „sántít” egy kicsit és ez abban jelentkezik elsősor­ban, hogy az MTS járási ta­nácsa megkereste az iskola vezetőségét levélben, s je­lezte, hogy lehetőség nyílt a sportudvar kialakításánál anyagvásárláshoz. Az isko­lától a költségvetés be is érkezett. „ ... Nekünk a pénz nem salakvásárlásra kellene, hanem kifizetni a kőműve­seket ...” — Mivel a TS csak anyagvásárlásra tudott volna pénzt biztosítani, így a támogatás elmaradt... L. M. Jászberény: A be­tegség következtében kere­sőképtelenné vált termelő­szövetkezeti tag jövedelem- pótlásáról a termelőszövet­kezeti alapszabály rendelke­zései szerint a szövetkezet vezetősége gondoskodik. A betegségi segély egy munka­napra járó összege a megbe­tegedést megelőző egy évi időszakban elért részesedés egy napra jutó átlagának 50 százalékánál kevesebb és 75 szó7,alékánál több nem le­het. Ha a tsz-tagra nézve kedvező a^ előző évi időszak helyett az előző naptári évet kell fipvelembe venni. A se­gélyt pénzben havonta utólag kell kifizetni. A még nem esedékessé vált kiegészítő ré­szesedés után járó különbö­zeiét a zárszámadáskor kell elszámolni. V. F. Kunhegyes: A tar­tós fogyasztási cikkek jótál­lásának legkisebb kötelező mértékéről rendelkező 4 1959. (III. 30.) Bk.M.—KGM.— Kip.M.—Kk.M.—NIM. számú együttes rendelet 4. §-a sze­rint. ha a termék valamilyen okból nem javítható, "vagy javítás után sem vált ren­dé'tetésszerű használtra al­kalmast: iavítf i 60 nap­nál, vagy ha a vásárló ré­szére kölcsönkészüléket nem biztosítottak. 30 napnál hosz- szabb időt vesz igénvbe; a biztosítékot kivéve már 5 esetben javításra került, to­vábbá: a vásálástól számított 3 napon belül — a biztosíté­kot kivéve — meghibásodott, A munkaviszonyban töltött Idők beszámítása latra behívott, deportált, il­letőleg hadifogságba esett és a felszabadulást követően visz- szatért személy ezen idejét is, ha leszerelését, illetőleg hazatérését követően 6 hó­napon belül munkaviszony­ba lépett. Az utóbb említett időket akkor is be kell szá­mítani, ha a munkábalépés 6 hónap elteltével ugyan, de még 1945. okt. 31. napja előtt megtörtént. Ha pedig a dolgozó az előírt 6 hónapon belül azért nem lépett munkavi­szonyba, mert egészségi ál­lapota, illetőleg betegsége miatt erre nem volt lehető­sége, a 6 hónapot a felgyó­gyulástól kell számítani. A munkaviszony szünete­lésének ideje általában mun­kaviszonyban töltött időnek számít. A fenti általános szabály alól kivételt jelent a már említett Mü.M. számú rendelet azon rendelkezése, miszerint a munkaviszony­ban töltött idő tartamába nem számít be a munkaviszony­nak a szabadságvesztés bün­tetés, a javító-nevelő munka, valamint a tanulmányi szer­ződés alapján folytatott is­kolai képzés miatti szüne­telése. A munkaviszonyban töl­tött idők összeszámításával kapcsolatban gyakorlati prob­lémaként felmerült az is, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó mun­kaviszonyát hogyan kell fi­gyelembe venni. Miután a munkaviszonyra vonatkozó szabályok nem tesznek kü­lönbséget az említett szem­pontból, ebből az követke­zik, hogy a részmunkaidővel foglalkoztatottak munkavi­szonyát is teljes munkaidő­vel kell számításba venni. A munkaügyi gyakorlatban — több esetben kérdéses volt az is, hogy milyen igazoláso­kat lehet elfogadni a mun­kaviszonyban töltött idő be­számításával kapcsolatban. A tárgykörben kiadott mun­kaügyi minisztériumi állás- foglalás szerint a munkavi­szony fennállását hiteltér- demlően tanúsító bármely okirat, vagy egyéb igazolás alapján sor kerülhet beszá­mításra. Ilyen lehet többek kö­zött a munkaviszony okiraton alapuló bejegyzése, a társa­dalombiztosítási nyilvántar­tás alapján bemutatott iga­zolás, vagv a munkaviszony­ról kiállított egyéb eredeti okirat, pl. szolgálati, vagy működési bizonyítvány, szak- szervezeti tagsági könyv stb, Dr. Cs. I. A pótszabadság, a jubileu­mi jutalom, a felmondási idő alakulása szempontjából — döntő fontosságú a dolgozó által munkaviszonyban töl­tött idő tartamának megha­tározása. A munkaviszony­ban töltött idő számításának legfontosabb szabályai az , 5/1967.. (X. 8.) Mü.M. számú rendeletben találhatók. — E rendelet szerint ha a mun­kaviszonyra vonatkozó sza­bály a munkaviszonyban töl­tött idő figyelembevételét ír­ja elő, ennél minden mun­kaviszonyban töltött időt egybe kell számítani, az egyes munkaviszonyok meg­szűnése módjától és a közöt­tük levő időkiesések tarta­mától függetlenül. Például: Egy dolgozónak 1937. január 1-től 1940. december 31-ig, majd 1948. július 1-től 1953. december 31-ig, végül 1958. január 1-től 1969. június 30- ig tartó igazolt munkaviszo­nya van. Ebben az esetben az ez évben újból munkába- lépő dolgozónak 20 év mun­kaviszonyban töltött munka­időt kell figyelembe venni. A külföldön munkavi­szonyban töltött munkaidő­ket az alábbi esetekben le­het figyelembe venni: a szo­cialista országokban —mind a felszabadulás előtt, mind azután — munkaviszonyban töltött időt, s a baloldali magatartás miatt a felszaba­dulást megelőzően külföldön munkaviszonyban töltött időt. Egyes esetekben, a jogsza­bály erre utaló kifejezett rendelkezése alapján, mun­kaviszonyban töltött időként kell számításba venni azokat a munkában töltött időket, melyeket nem munkavi­szonyban töltött el a dolgo­zó. így például: munkavi­szonyban töltött időnek kell tekinteni a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagként töltött éveket, amelyeket a társadalombiztosítási szabá­lyok szerint a nyugdíj meg­állapítása szempontjából — nyugdíjidőként figyelembe vesznek, a kisipari szövetke­zeti tagsági viszony tarta­mát, az 1950. január 1. előtti szakmunkás tanulóidőt. Az ezt követően szakmun­kás tanulóként töltött idő azonban akkor sem számít­ható be, ha a tanulószerző­dés megkötésére még ezen időpont előtt került sor. Be kell számítani a mun­kaviszonyba a munkavi­szonyból sorkatonai szolgá­latra bevonult, munkaszolgá­a vásárlók kívánságára azt azonos típusú, új termékre kell kicserélni. Tekintettel arra hogy a vásárolt órája már több mint 5 esetben ja­vításra került, s már az el­ső napon is rossz volt, jogá­ban áll azt új árura kicse­rélni. A fenti kötelezettség teljesítéséért a vásárlóval szemben nem a gyártó cég, sem a javítást végző órás, hanem a forgalomba hozó vállalat a felelős. B. J. Törökszentmiklós: A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény 11. §-ának ren­delkezése szerint a termelő­szövetkezeti tagsági viszony megszűnik a közgyűlés hoz­zájárulásával való kilépés esetében. A tagsági viszonyt kilépéssel megszüntetni az év végén lehet. A kilépés­hez hozzájárulást írásban kell kérni. A kilépési kérelem el­bírálásáig a tag köteles a közös munkában részt venni és a tagsági viszonyból ere­dő egyéb kötelezettségeinek eleget tenni. Ez alól indokolt esetben a vezetőség felmen­tést adhat. A felmentés meg­adása azonban nem kötelező. A szolnoki Városi Tanács V. B. Építési és Közle­kedési osztálya versenytárgyalási rendez 1969. december 12-én 14 órakor Mátyás kir. u. 13 sz. , 14.30 órakor Úttörő u. 25. sz. alatti épü'efek bontására A versenytárgyaláson közületek és magánszemélyek is részt vehetnek. * postájából Eazz*sz^i^ ggEBKESZTgl^ Qlvasöink yffd% Húsz éve történt Kellemes, Jó érzést kel­tett bennem a december 3-i ünnepi közgyűlés. A községi művelődési ház nagytermé­ben megterített asztalok vár­ták a termelőszövetkezeti tagokat Teljes létszámmal ott voltak tagjaink azon a közgyűlésen, amelyen meg­emlékeztünk arról a nap­ról, amikor 20 évvel ezelőtt 28 családdal megalakítottuk a Sallai nevű közös gazda­ságot. Az ünnepi megnyitó után Ladár Istváij, a tsz elnöke tartott beszámolót Ezalatt én elképzeltem azokat a ne­héz napokat, melyeket át­éltünk húsz éwél ezelőtt Szikkadt a kenyér Rákóczifalva lakói nevében szeretném közölni pana­szomat. Szeretném tudni, hogy miért hoznak falunkba gyakran olyan kenyeret, amit még a felnőtt is nehezen rág meg, hát még a gyerek! Kénytelen vagyok sok eset­ben cserekenyeret vásárolni, ami viszont drágább. Ne­künk a kétkilós is megfelelne, ha nem lenne kemény és lapos. Egyébként kenyeret csak egyszer szállítanak na­ponta. Péksüteményt is, de az is általában egy-két na­pos. Vagy úgy gondolják az illetékesek: jó ez a falusi­aknak? — úgyis megveszik, ha nincs más. Másik panaszom az utcai világítással kapcsolatos. Az utcasarkokon sok helyen nem ég a villany. Ha ki­alszik valahol, egy-két héten belül nemigen cserélnek törtét. Este a Hsiskolások félnek hazajönni, olyan sötét van. Nagyobb gondot kellene fordítani a, közrvl* altosra. P. Lászlóné Rákóczifalva

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom