Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-09 / 285. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. december 9, • • Öveges professzor csodát m... Százezrek, milliók ismerik. Könyveit, őt magát, hangját, gesztusait rádióból, tv-bői. Névtelen elismerő leveleket kap, gratulálnak egy-egy előadásához, vagy névnapjára. Az utcán felnőttek, gyerekek ismeretlenül megszólítják. — Csókolom öveges bácsi! — lépett hozzá a Krúdy utA professzor kincsei Pedig az öveges-műsorok aligha lehetnének jobbak. Érdekesek, pergők, közvetlenek, szellemesek. — Az embereket csak az érdekli, ami közel áll hozzájuk és amit megértenek. — Nincs a fizikának olyan jelensége, ^mit ne lehetne úgy magyarázni, hogy az óvodás is megértse. És a kísérleti eszközeim? — a szemétdombról valók. Azért kísérletezek így, hogy bármelyik gyerek utánam csinálhassa. Szobája tele könyvvel, folyóirattal, lim-lommal. — Semmit se dobok el, konzervdoboz, üres golyós- toll-betét, celofánpapír gyu- fásdoboz, — a kincseim. Az ablakon besüt a nap, látni az eget. Legalább egy mikroszkópot a kocsmába cában egy kislány. — Láttam tegnap a 100 kérdést a tv- ben. — Hányadikba jársz? — érdeklődtem. — Harmadikba. — És tetszik a műsor? — Hát lehetne jobb is, — hangzott a kritikus válasz. — És most, jöjjön ide, fiacskám, csodát mutatok, csodát! Kezembe ad egy üvegdarabot. Kitárja az ablakot. — Nézze az ablaküvegen a tükröződést. Most forgassuk el a kézben tartott üveglapot, és... — Eltűnt a tükröződés — mondom. — Ugye. hát nem csodálatos? — aztán elmagyarázza, mit jelent a sarkított fény. Hat egymásra tett üveglapon nézek át az íróasztallapról visszaverődő fény felé. Színes lesz a sugarak útjába tartott műanyag vonalzó, a csillám-lemez darab. Együtt örülünk a színeknek. — Az kellene, hogy minden kocsma mellé nyissanak egy természettudományos bemutatót, — szenvedélyes a hangja. 20 éve szorgalmazza — egyelőre legalább a fővárosban — egy bemutatóterem megnyitását. Ahol gyerekek, felnőttek, egyszerű eszközökkel maguk kísérletezhetnének magyarázatát adva egy- egy fizikai jelenségnek és egyént tapasztalatok alapján ismerhetnék meg a tudomány mai csodáit. — Volna akkora népszerűsége, mint egy kocsmának. A kocsmákra nagyon mérges. És komolyan ajánlotta, „menjünk előadásokat tartani, az italboltokba, ott mindig van közönség. Tegyünk az italboltokba legalább egy mikroszkópot. Minél gyakrabban néznek bele, annál inkább felébred a szellemi szomjúság”. — ön szerint mit jelent ma az általános műveltség? — Mondok egy példát. — Előadásomon megkérdeztem, A szellem és a ló Mint mindenről, erről is van egy története. — A Pedagógiai Főiskolán tanítottam akkor. Felmerült az óriási probléma: másodpercenként milliószor szakítsuk meg az elektronok útját a rádiócsőben. Küldjünk a csőbe egy szellemet — mondtam — a feladat elvégzésére. Néhány perc múlva Két kis történet — Amikor fiatal voltam — mesél! magáról Louis Armstrong, a híres néger énekes — nem volt órám. Ha éjszaka tudni akartam, hány óra van, egy feltétlenül megbízható módszerhez folyamodtam: trombitálni kezdtem. — S mi történt ezután? — kíváncsiskodtak a barátai. — Alig fújtam bele néhányszor a trombitába, az álmából felriadt szomszéd máris a falat verte mérgében és magából kikelve kiáltotta: „Nem szégyellt magát ilyen lármát csapni hajnali háromkor?! ☆ Egyszer egy színész, aki Edmond Rostand „Cyrano de Bergerac” című darabjában a címszerepet kapta, megkérdezte a szerzőt, vajon feltétlenül hosz- szú orral kell-e megjelennie a színen. A szerző így válaszolt: — Annak, aki ebben a darab- kan a főszerepet játssza, vagy nagy tehetséggel, vagy nagy orral kell rendelkeznie. Azt hiszem, hogy önnek nagy orral kell fellépnie. A híres írónak ez a mondása Idővel feledésbe merült, de Cyrano szerepében minden színésznek nagy orral kell fellépnie. műveletlen embernek tartják-e azt, aki nem ismeri Dante nevét? A válasz egyhangú — műveletlennek. — Akkor megkérdeztem. mit adnának oda az életükből — Dante összes műveit, vagy az angol WC-t? — Némj feszengés után úgy döntöttek, hogy a WC-t tartanák meg Feltettem a kérdést — tud- ják-e ki találta fel az angol WC-t? — Nem tudták. — Akkor beszélhetünk majd általános műveltségről, ha a humán mellett a természettudományos műveltség is legalább ötvenszázalékos helyet és értékelést kap! Újabb üveglap, újabb csoda. — El tudná fordítani a fény rezgések síkját? Ugye lehetetlennek látszik. — De mégsem kell megidéznünk a fizika szellemét, egy darabka celofán is elvégzi. Kicsoda Tyitov? Természetesen űrhajós. Vagy mégsem? Hiszen a magyarországi szovjet nagykövetet is Tyitovnak hívják. Mikor születtek, mit tettek addig, míg nevük a hírekbe került? Kíváncsiság? Természetesen az is. Am nemcsak az. Információéhség is. Többet tudni, ismerni, eligazodni. Tény: az információéhséget a közéleti érdeklődés növekedése termeli ki. Közönyös emberek nem törődnek sem a világ, sem szűkebb pátriájuk dolgaival, eseményeinek szereplőivel. Ha így nézzük, a magyar nyelven először — s a szocialista országok közül is nálunk elsőként — megjelentetett ilyen természetű mű önmagában is eredmény. Hétezer névről szóltunk. Közülük mintegy 1300 név viselője hazánk fia. Sok? A kérdéssel máris a szerkesztőket — Fonó Györgyné és Kis Tamás — fog'alkoztató gondok sűrűjébe vágtunk. Mert az világos elv. hogy csakis élő személyiségekről nyújt felvilágosítást a kézikönyv. Ezen belül azonban rájöttünk hogy nekünk is sikerül egy rács segítségével. A vezetőség fülébe' jutott az eset. Szóvá tették: materialisták vagyunk, ne emlegesd a szellemet! _ •> — A következő órámat így kezdtem: „Kedves kartársak! A íelsőbbség kifogásolta, hogy szellemet ..idéztem”. — Legközelebb majd egy lovat küldök a rádiócsőbe, hogy patájával másodpercenként milliószor szakítsa meg az elektronok útját... — Ló, apropo kutya —, és már meséli az újabb sztorit. A juhász és kutyája — A Kunfehértó nádja, sása között üldögéltem. A közelben juhnyáj legelészett. Ott volt a juhász is, kutyája is. Egyszer csak a kutya odajön hozzám, néz, néz egy darabig, ugat, visszaszalad a gazdájához és felém intve ugat, ugat. Jön a juhász is, megáll előttem és megkérdezi: „Nem akarok hinni a szememnek, ön itt? Jól látunk?” — int fejével a kutya felé. — Igen, az vagyok, akinek gondolnak. De hogy ismert meg a kutyája? — „Együtt szoktuk nézni esténként a televíziót!” Ellen történet. Az „angyalok öregapja" — Lehajolok az utcai trafik ablakán bélyegért. Az idős trafikosnő: „Jaj, de boldog vagyok, hogy ilyen közelről láthatom Rózsahegyi művész urat”. Hat éves kislány, műsorainak lelkes nézője, elnevezte az angyalok öregapjának. Ismeretlen férfi az utcán: „Azért szeretem az Ön előadásait, mert nemcsak fizika van bennük, hanem szív is”. írt fizika tankönyvet. 29 könyvet — most készül a harmincadik. Megkapta a Kossuth-díjat, hivatalos és nem hivatalos elismerést. A neve — fogalom. mi legyen az arány? Hol vonható meg a határ szükséges és fölösleges között? Teljességre törekedni képtelenség, minél többet nyújtani kötelesség, mi legyen tehát a mérce? Nehéz kérdések, s a szerkesztők becsületére válik, hogy túlnyomó többségében helyes feleletet adnak, természetesen a művel, a műben. Ami a kiindulópontot, az 1300 magyar személyiség szerepeltetését illeti: nem sok. Tükrözője annak a furcsa helyzetnek, hogy sok esetben többet tudtunk távoli országok egyik vagy másik politikusáról, közéleti személyiségéről, tudósáról, minit azokról, akik hazánk határai között élnek. Brigitte Bardot, Sophia Loren neve hallatán aligha kell felütni a könyvet, hacsak születési évszámukért nem... Ám az olaszországi pártharcokról szóló hírek olvasásakor rövid keresés után máris tudjuk, hogy Lelio Basso vagy Bernardo Mattareila kicsoda. Mint ahogy a hazai hírek szereplőiről is gyorsan megtudhatjuk a legszükSzomorú rekord Japánban szinte nincs olyan másodperc, hogy valahol ne lobbanna lángra tűzvész. Ez az oka, hogy a japán tűzoltók egész nap elfoglaltak. A tavalyi évre vonatkozó adatok amelyeket a japán belügyminisztérium most hozott nyilvánosságra, arról tanúskodnak, hogy a tűzesetek valóságos nemzeti csapássá váltak. 1968-ban több mint ezer ember halt meg a tűzesetek miatt, s mintegy 9 ezren szenvedtek égési sérüléseket. Több mint 2 millió négyzetméter alapterületű különböző épület lett a lángok martalékává, s 54 milliárd jen érték vált hamuvá. A japán szigetek lakóit különösen az a körülmény aggasztja, hogy a tűz évről évre „falánkabbá” válik. Tíz év alatt a tűzesetek száma másfélszeresére a halálos áldozatok száma pedig csaknem kétszeresére emelkedett. A tűzesetek számának emelkedéséhez lényegesen hozzájárul, hogy a kormány nyilvánvalóan nem utal ki elegendő pénzt a tűzoltók megfelelő technikával történő felszerelésére. Ez pedig annyit jelent, hogy könnyen törvényszerűséggé válhat az a tendencia, amelyet a belügyminisztérium igy fogalmazott meg: „Ahány év, any- nyi rekord”. ŐSÁLLAT Egy ausztráliai kutatócsoport Üjdél-Wales és Queensland államok területén 200 millió évvel ezelőtt élt hüllők, kétéltűek és halak megkövült maradványait tárta fel. Dr. A. Ritchy, a Sidney Múzeum tudományos munkatársa, az expedíció egyik részvevője úgy véli. hogy az a történelem előtti hüllő, amelynek megkövült lenyomat-, napvilágra került, az Ausztráliában körülbelül 100 millió évvel később megjelent dinoszauruszok őse volt. Hátsó lábaira támaszkodva felemelkedhetett és két lábon is járhatott. A tudósok érdeklődését kiváltképpen felkeltette egy nagy, lapos kerek organizmus, amelyet azonban egyelőre még besorolni sem tudtak. ségesebbeket, azt például, hogy Mátrai-Gottwald Gyula, a Iparterv főmérnöke miért kapott kétszer Kossuth-díjat. melyek Mikus Sándor szobrászművész legfőbb alkotásai, mikor lett a közgazdaságtudományok doktora Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese. Az elmondottakból következik, hogy a Ki kicsoda? nem értékelést nyújt, hanem adatokat, tényeket közöl. Lehetőleg a legfrissebbeket is, 1969. július 31-ig bezárólag. Ami a hazai könyvkiadási és nyomdai „átfutási időt” tekintve önmagában sem kicsiség. Friss adatokkal szolgáló, a lehetőségek szerint teljes képet adó kötetet sikerült tehát produkáln'a a kiadónak. Mi az, ami kritikát érdemel? A szép kötés, a mutatós nyomdai munka értékét csökkentő sajtóhibák, főként évszámok esetében. Jónéhány esetben a főbb művek hosz- szas felsorolása, ami nem ilyen természetű munka feladata. A következetlenség, amellyel egyeseknél eltekintettek a művek említésétől, miközben másoknál túlzott bőkezűséggel adták erre a helyet. Úttörő vállalkozáshoz mérten: kis hibák. Az olvasóval feledteti a mű hasznossága. A szerkesztőkkel ne feledtesse. Mert a Ki kicsoda? minden bizonnyal könyvsiker lesz. Tehát: készülhetnek az újabb, javított, bővített kiadásra. (ni) Kádár Márta Hétezerszer — ki kicsoda? Nevek. Thor Heyerdahl, Jevgenyij Jevtusenko. Major Tamás, Julius Nyerere, Talcett Parsons, Rákosi Mátyás, Mikisz Theodorakisz — néprajztudós és világutazó, költő, színész, államfő, szociológus, politikus, zeneszerző. Hétezer név az újsághasábokon tomboló névforgatagból, a rádiók híradásaiban elhangzó események szereplői közül, a képernyőn fölbukkanó arcok tulajdonosainak táborából. Az információ áradásának korát éljük, a világ minden pontján történik valami, s a történések nevekhez, személyekhez kötődnek.,Ki kicsoda, kérdezzük sűrűn, a hírek s nevek hallatán. Valós, s egyre nagyobb igényt elégít ki tehát az a vaskos kötet, melyet, a Kossuth Könyvkiadó bocsátott közre, címül is a kérdést .választva: Ki kicsoda? Lesz-e mesterséges szív? 1958-ban, a brüsszeli világkiállításon a sok kiállított tárgy között bemutattak egy szintetikus hártyát, — az ún. „mesterséges izmot”, amelyet egy svéd professzor állított elő. Vlagyimir Engel- hart akadémikus, az ismert szovjet biológus, már a háború előtt feltárta a mozgás vegyi jellegét, miután bemutatta a kísérleti „izmot”, az „élő” polimerekből készült, rövidülő fonalat. A svéd tudós azonban olyan szintetikus rendszert hozott létre, amelyik képes megrövidülni és a vegyi összetétel megváltozásakor mechanikai munkát kifejteni... Csak savval kellett hatni az átlátszó hártyára, és megrövidült, a lúg viszont azonnal megnyúlásra késztette. Ez lényegében nem más, mint a kémiai energia mechanikai energiává való egyenes átalakulása. — Akkor jutott eszembe, — mondja Rjadomir Belja- kov, a műszaki tudományok kandidátusa — mi történne, ha egy ilyen átalakulásra képes hártyát önszabályozó rendszerben helyeznénk el? Ilymódon egy automatikusan dolgozó lüktető polimerhajtómű keletkezne... — A laboratóriumban előállított első hártyák vékonyak és törékenyek voltak, s mindössze húszegynéhány grammos terhelést bírtak ki. Most viszont még néhány kilós terhet is képesek tartani. Ilyen, néhány centiméter szélességű hártyákat helyeztünk el függőleges helyzetben egy folyadékkal teli edényben. Ahhoz, hogy a berendezést 'működésbe helyezzük, már csak ki kellett egyensúlyozni, az egyik szelepet kinyitni és a lúgoldatot beereszteni. A lúg hatására a hártya megnyúlik, a súly kezd „átbillenni” és működésbe lép a szabályozó emelőkar. Elzárja a lúgot beengedő szelepet, miközben a savszelepet nyitja meg. Amikor azonban a sav olyan mértékben húzza össze a hártyát, hogy az egyensúly ismét felbomlik, a hártya az emelőkaron keresztül ismét elzárja a savszelepet. A továbbiakban a generátor önmaga dolgozik, sajátos gyakoriságú lüktetéssel. Megtörtént tehát a visz- szacsatolás. — Hamarosan sikerült létrehoznunk a műizom egy új, tökéletesebb változatát. Az új modellben a folyadék már nem a nehézségi erő hatására áramlik, hanem magának az „izomnak” a munkája következtében. Most már önállóan szabályozta nemcsak az áramlást, de a sűrítést is. Minél több idő telt el, annál gyakrabban gondolunk a mesterséges szív létrehozására. Az, ami régen áloriínak, fantáziának tűnt, most valóságos talajt nyert. Hiszen elvben a szív, nem más, mint egy izomzsák, illetve pontosabban egy izomszivattyú. Amit sikerült megvalósítani egy különálló izomdarabon, moát meg lehet próbálni egy rendszeren? Egy burokba, amely szimbolikusan a szívet jelezte, két hajlékony szifonkamrába zárt „izmot” helyeztek, amelyek a burkot két részre osztották, a szív két kamrájának megfelelően. Az „izmokra” merőlegesen választófalat helyeztek el, úgy, hogy a kamra belseje most hat részre oszlott: két dolgozó „mesterséges izomra” és négy, az oldatok befogadására szolgáló rekeszre. A szelepekkel ellátott hajlékony gumicsövek a kis és nagyvérkör mintájára ölelték körül a burkot. A jobb kamrában lúgos, a bal kamrában pedig savas oldat volt. Csak a kezdő impulzust kellett megadni a válaszfalnak és a rendszer mozgásba jött. A négy folyadékkal teli kamra nagysága változott, kettő megnagyobbodott, kettő pedig kisebb le'tt. A sav és a lúg automatikusan bepréselő- dött a „mesterséges izmok” kamráiba, a kisebbé váló kamrákból. Ezzel egyidejűleg a megnagyobbodó kamrákba új adag folyadék szívódott. A kamrákat úgy kapcsolták össze, hogy mindegyik mesterséges izmot hol lúg, hol sav áztatta. Az izmok antagonisztikusak- ká váltak és ez szabályozta a válaszfal helyzetét, a szelepek munkáját és ezzel aa egész rendszer működését. „A világon elsőnek dolgozták ki egy mechanikai-vegyi rezgésen alapuló generátort, amelyben megvalósul a mechanikai-vegyi visszacsatolás. Ez a prototípusa a jövő polimer-motorjainak.” Ez volt a szakvéleménye Akszel Berg akadémikusnak, a kibernetika egyik legjelentősebb szakértőjének. — A létrehozott modell — mondja befejezésül Radomir Beljakov, — segít az orvosoknak néhány szívelégtelenség modelljének elkészítésében és tanulmányozásában, különösen azokéban, amelyeket lehetetlen előidézni, mivel elkerülhetetlenül a kísérleti élőlény pusztulását okozzák. Szvetlána Vinokurova Újfajta aktív folyamatok a Napban —- A Nap mélyében újfajta mágneses kitöréseket fedeztek fel. Nagyteljesítményű műszerek segítségével a Napot megfigyelő Usszuri Obszervatórium vezetőjének (Távol-Kelet, Szovjetunió) sikerült megállapítania, hogy a mágneses kitörések a kro- moszférában lezajló kitörések után keletkeznek. A mágneses kitörések tanulmányozása fontos a napfoltok keletkezésének és természetének megértéséhez. Kemence — fűtőanyag nélkül Szovjet feltalálók egy csoportja újtípusú, aerodinami- kus előmelegítő kemencét szerkesztett, amely elektromos áram vagy bármiféle fűtőanyag felhasználása nélkül is képes hőt fejleszteni. A kemence alkalmas arra, hogy vele alumíniumötvöze- teket hevítsenek fel az edzéshez szükséges hőfokra, nagyszilárdságú szerkezeti elemeket melegítsenek fel hegesztés előtt, biztosítani tudják a gumi és üveg egyenletes melegítését és elvégezzék az autódugattyúk megmunkálását. Egy zárt rendszerben működő közönséges ventillátor a meghajtására felhasznált teljes mechanikai energiát hőenergiává alakítja át. Minél több energiát használ fel a ventillátor. annál magasabb a zárt rendszer belsejében uralkodó hőmérséklet. A kemencéhez nincs szükség elektromos berendezésre, tüzelőtérre, kürtőre, s az ilymódon végzett előmelegítés nem jár füsttel és korommal. Az új eljárás segítségével kétszer olyan gyorsan elvégezhető a fémek előmelegítése, mint a legmodernebb elektromos kemencékben. Angliából, Franciaországból, Olaszországból és Belgiumból máris szabadalomigényt jelentettek be az új berendezéssel kapcsolatban, I
