Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-09 / 285. szám

A fogyasztó hatalma A nagy évfordulóra Ezer munkás versenye a Tiszamentt Vegyiművekben A. fogyasztó szuverén hatalom — olyan gazdasági alapelv ez, amely különö­sebb bizonyításra sem szo­rul. Helyesbítsünk gyorsan: a látszat avatja ilyen egy-. szerűvé és kézenfekvőé ezt a szakmai meghatározást. Valóban, első hallásra úgy tűnik, hogy a boltba lépve tökéletes gazdasági ' szabad­sággal válogatunk az áruk között és semmiféle előírás, szabály nem korlátozhatja fogyasztói elhatározásunkat A valóság azonban árnyal­tabb, s a szuverenitás hatá­rok közé szorításának sokkal rejtettebb eszközeivel él, semmint, hogy első pillan­tásra észrevehetnénk. A bel­kereskedelmi piackutatás tu­dományának szakértői ponto­san ismerik ezeket az esz­közöket. Bizonyára meglepőd­ne minden, szakmailag ava­tatlan vásárló, ha csokorba gyűjtve elébetámánk a té­nyezők tucatjait, amelyek szabályos és törvényszerű is­métlődéssel terelik érdeklő­désünket ilyen vagy olyan árucikkekre, számítható pon­tossággal meghatározva: mit vásárolnak „és mit nem. A reklám és az áruk bolti cso­portosítása, az esztétikai kül­ső és az időjárás, a regioná­lis tájegységben kialakult vásárlói szokások és a tár­sadalmi rétegződés — mind olyan tényező, amely akar- va-akaratlan befolyásolja a vásárlói döntésünket A piackutató szakemberek gondosan rostálják, vizsgál­ják ezeket a fogyasztói mo­tivációs elemeket — ám ez­úttal hagyjuk magukra őket tudományos műhelyeik­ben. A fogyasztói . hatalom, korlátozásának azokról az elemeiről szólunk most, ame­lyek felismeréséhez mellőz­hető a szakmai apparátus. A hiányokból eredő korlá­tokra gondolunk; azokra a jólismert bolti párbeszédek­re, amelyek az „elfogyott, tessék benézni a jövő hé­ten” kezdetű, sztereotip szö­vegekkel jellemezhetők. Bizonyításra sem szorul, mert vásárlói minőségünk­ben mindannyian tapasztal­juk, hogy ha valamiből ke­vés van, akkor fogyasztói ha­talomról, szabad bolti dön­tésről, aligha lehet szó. A választás ilyenkor két válto­zat egyikére korlátozódik: vagy nem vásárolunk, vagy azt vesszük meg, ami éppen kapható. Mindez természetesen nemcsak a legegyszerűbb és legtömegesebb kereskedelmi ügylet: a bolti vásárlás kö­rében értendő, hanem ennél tágabban is. Ilyenkor a gazdasági élet teljes pálya­hosszán — a kiskereskede­lemtől a gyárig — az iménti két döntésváltozat érvénye­sül, pontosabban: a gyár azt ad, ami van, b a keres­kedelem azt kapja, amit kap­hat. Gazdasági szakkifejezés­sel szólva: gyengül a vevő pozíciója, és erősödnek, diktatórikussá válnak a ter­melők gazdasági hadállásai. Köztudomású, hogy a gaz­daságirányítási reform egyik célkitűzése: a vevő pozíció­jának erősítése, választási hatalmának megalapozása, a bolti nulttól egészen a ter­melésig. Ismeretes az is, hogv ez az elv e«ész sor termékcsoportba eddig csak mérsékelten valósult meg. Az okok^bonvolult szövevé­nye játszik közre itt: az ob­jektív hiányoktól a szub­jektív hibákig terjedő ská­lában. Tekintsünk el ezúttal az okok tételes vizsgálatától éti szorítkozzunk csupán a kö­vetkezményekre. Aligha két­séges, hogy a fogyasztási cik­kek minősége, garanciális színvonala összefügg áz el­látási hiányokkal. A minő­ségellenőrző intézmények néhány vizsgálati tapasztala­ta is erre utal. Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség az év nyolc hónapjában 17 ezer üzletben végzett ellen­őrzést; ezek nyomán a ko­rábbinál több pénzbírságot rótt ki, és összesen mintegy hét millió forint nyereséget vont el ipari, kereskedelmi vállalatoktól, szövetkezetek­től. Bűncselekményekre is fényt derítettek ezek a vizs­gálatok s az év három ne­gyedében a felügyelőség 44 büntető feljelentést tett. Fi­gyelemreméltó adatokat kö­zöl a Kereskedelmi Minőség- ellenőrző Intézet egyik me­gyei vizsgálatának jelentése is: a Veszprém megyében ellenőrzött 63 féle textilru­házati termék 50 százaléka kifogásolható volt, s az élel­miszerek 63,5 százalékánál is hibákat találtak, olyany- nyira, hogy ezek 39.5 száza­lékát ki kellett vonni a forgalomból. Budapest Fővá­ros Állategészségügyi Állo­mása hús és tejvizsgáló fel­ügyelőségek jelentése szerint a harmadik negyedévben vizsgált húské­szítmények. konzervek 21,2 százaléka nem érte el a szükséges minőségi színvo­nalat A kritikai tényekét emel­tük ki a vizsgálati dossziék-' bői, jóllehet, egész sor ter­mékcsoport minősége javult a közelmúlt hónapokban. A konzekvenciák összegezésé­ben azonban a fogyasztási cikkek minőségi gyengéi adnak megfelelő alapot A megoldás kulcsa termé­szetesen az, amire már utál­tunk: olyan gazdasági at­moszféra, amelyben a vevő uralma dominál. Természe­tesen ezt nem lehet egyik napról a másikra megterem­teni; ez olyan kapacitásokat és termékbőséget feltételez, amihez csak fokozatosan jut­hatunk el. Am addig is te­hetünk egyetmást, minde­nekelőtt azt, hogy a fogyasz­tó hatalmi pozíciót legalább a tudati szférában erősítjük. Sok jogszabály, törvényes előírás rögzíti a vásárlók jogait, s az előrehaladás fontos feltétele, hogy ismer­jük ezeket a jogokat és él­jünk is lehetőségeinkkel. Az intézményes véde­kezésnek ma már nálunk is vannak társadalmi keretei; a szakszervezetek ellenőrzik a tömegfogyasztási cikkek minőségét és megalakult — a Népfront s a Szabványügyi Hivatal együttműködésével — - az úgynevezett Fogyasztók Tanácsa is. Mindez fontos, de önmagábanvéve nem elegen­dő: az igazi megoldás csak a tömegességben, a vásárlók korszerű magatartásában ke­resendő. A lényeg: ne enged­jünk fogyasztói jogainkból, ne érjük be a vártnál gyen­gébb termékkel, ne törőd­jünk bele a garaciális huza­vonákba! Tábori András (Tudósítónktól.) Hazánk és az Alföld ran­gos létesítménye a Tiszamen- ti Vegyiművek, szocialista nagyüzemhez méltóan készül Első a Valamennyi felajánlás kap­csolódik a gyár feladataihoz, így a termelékenység emelé­se, a mennyiségi mutatók teljesítése és a minőség javí­tása. Köztudott, hogy a ve­gyiművek az ország kénsav- termelésének évi 74 százalé­kát adja. Exportminőségű kénsavat állítanak elő — vállalták. A szuperfoszfát és a gra­nuláló üzemek a feltárási . A jászberényi járás ter­melőszövetkezeteinek fejlődé­sét árutermelésük növekedé­se is jellemzi. A járás közös gazdaságai 1962-ben 232 mil­lió, tavaly 565 millió forint értékű árut értékesítettek. Az előzetes adatok szerint az ár­bevételek az idén tovább emelkednek. Az állami fel­vásárlás az említett időszak­ban 218 az össz árbevétel 243 százalékka] növekedett. Az utóbbi években több cikk állami felvásárlási ára emelkedett. A tsz-ek több pénzt kap­nak az értékesített búzá­ért, napraforgóért, hízott sertésért, s egyéb termékei­kért Hiba lenne azonban az áru­forgalom számszerű eredmé­Sajtőnapi fogadás Tegnap délután a megyei párt-végrehajtóbizottság fo­gadást adott a szolnoki Ti­sza Szállóban a magyar sajtó napja alkalmából, melyen megjelent Csákj István, az MSZMP KB tagja, a me­gyei bizottság első titkára. Zagyi János, a megyei párt- bizottság titkára és Nyíri Béla, a megyei tanács vb elnökhelyettese. A fogadáson Csáki István elvtérs köszöntötte a Szol­nok megyei Néplap, az MTI és a Magyar Rádió szolnoki stúdiójának munkatársait és kívánt további sikereket munkájukhoz. Apró Antal Moszkvába utazott Apró Antal, a Miniszterta­nács elnökhelyettese hétfőn Moszkvába utazott, ahol részt vesz a KGST végrehaj­tó bizottságának 44. üléssza­kán. felszabadulásunk 25. évfor­dulójára. A széleskörű ver­senymozgalomhoz hét üzem­rész és harminckét brigád csaknem ezer dolgozója csat­lakozott. munka hatásfokot javítják. A ve­gyiművek új terméke a hár­mas hatóanyagú szeincsézett műtrágya. Ezt a tervezett ha­táridőnél korábban gyártják. Értékesek azok a felaján­lások is, amelyek a többi üzemrészekben születtek. Az energiaüzem kollektívája pél­dául két és fél millió kilo­watt energiát állít elő, ez nyeit csupán ezzel magyaráz­ni. A gazdaságirányítás re­formjának bevezetésével a tsz-ek önállósága megnöve­kedett, szabadabban gazdál­kodhatnak és jobban kihasz­nálhatják adottságaikat. ■— Mindez kedvezően hatott a termelésre és az áruforga­lomra is. Az egy katasztrális holdra vetített áruértékesí­tés két év alatt 4058 forint­ra, csaknem két és félszere­sére emelkedett. A szabadabb gazdálkodási lehetőségeknek megfelelően jelentősen bővült a terme­lők közvetlen értékesítése. 1967-ben 15, tavaly már 23 saját elárusítóhelyük volt a járás szövetkezeteinek. A mintaboltok és pavilonok száma az idén tovább emelkedett. őzek a kertek alatt A tél második hulláma, a napokban lehullott sok hó mostoha környezetet terem­tett az erdők vadjainak a Bakonyban és a Balaton fel­vidéken. A magyar-Bakony nagyrészét fél méter vas­tag összefüggő hóréteg terí­tette be és ez fokozza a vad­állomány „táplálkozási gond­jait”. Bakonyszűcs és Ba- konykoppány környékén haj­nalonként a kertek alá vo­nultak a szarvasok és az őzek csordái. Az erdőgazda­ságok és a vadásztársaságok vadőrei vasárnap és hőtfőn lovasszánon közelítették meg a Bakony vidék vadakban legnépesebb területeit és új­ból megtöltötték az etetőket Az etető rácsokba friss szé­nát, a vályúkba pedig ku­koricát, makkot és vadgesz­tenyét helyeztek el. A for­rások közelében megtöltötték a sőzókat is. Árvízvédelmi készültség A Tisza vonalától keletre is nyugatra kialakult éles \ "mérsékleti ellentétek a f ivókat is furcsa helyzetbe 1 ríák. A Dunántúlon a í arcai és a Lajta nagy ré­sze befagyott, a Rábán foko­zódott a zajlás. Ugyanakkor a több a tervezettnél. Az éven­te 12 ezer tonna festéket termelő porfestéküzem tő feladata a termékek minősé­gének javítása. A karbantar­tási üzemrész brigádjai ga­ranciával dolgoznak, s az egész üzem munkáját segíti a laboratórium kollektívája. Hosszú vetélkedő Gondot fordít az üzem párt- bizottsága szakszervezete és KISZ-bizottsága a munkások általános politikai műveltsé­gének emelésére is. Csaknem négyszáz résztvevővel elindí­tották például a szocialista üzemek, brigádok szellemi vetélkedőjét is. Jónéhány tsz-ről tudjuk, hogy 1970-ben újabb üzletet akar nyitni. ’ A közvetlen áruértékesítés összege az 1967. évi 16 mil­lióról tavaly csaknem 20 mil­lió forintra nőtt. Ezen belül a saját termelésű áruk for­galma egy év alaatt 8,7 mil­lió forinttal emelkedett. Több tsz-nek Budapesten és a járás területén kívül is van boltja. A 19 elárusitóhelyből i5 a járásban működik, főként zöldség- és gyümölcsboltok, De növekszik a hús- és hús­készítmények és „ termelői borok árusítása is. A szövet­kezetek egyre több baromfi­val, tojással tej- és tejter­mékkel jelennek meg a pia­con. tiszántúli meleg záporesők a korábbi havat is elolvasztot­ták, lemosták a hegyekről s ez a bőséges vízpótlás ára­dásokat indított el a keleti országrész folyóln. A Tisza felső szakasza Tiszab ecsnél, a Szamos pedig Csengetnél két méternyit áradt. A víz- pótlás legnagyobb részét a Körösök kapták. így a Fe­kete-Körös Sarkadnál 4. a Fehér-Körös Kisjenőnél csak­nem 5 méterrel duzzadt. — Ezért a gyulai vízügyi igaz­gatóság elsőfokú árvízvédel­mi készültséget rendelt eL Nem vehetők fel bölcsődékbe a gyermekgondozási segélyben részesülő anyák gyermekei Az egészségügyi miniszter utasítása szerint nem sza­bad bölcsődébe felvenni a gyermekpondozási segélyben részesülő dolgozó nő gyerme­két. Ha az anyának olyan bölcsődés korú gyermeke is van, aki után nem ltap se­gélyt — az ilyen gyermeket — rendkívül indokolt eset­ben — átmenetileg el lehet Ma: HÁROM GENERÁCIÓ OTTHON ÉS MINDENÜTT BUDAPEST HULLÁMHOSSZÁN A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL Hazaérkezett a Voiosilov maisall temetésén részt vett magyar küldöttség Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének vezetésé­vel vasárnap este hazaérke­zett Moszkvából a magyar küldöttség, amely részt vett Kliment Jefremovics Vorosi- lov marsall temetésén. — A küldöttség tagja volt Czinege Lajos vezérezredes, honvé­delmi miniszter és Szipka József, hazánk moszkvai nagykövete. A küldöttség fogadására a Nyugati pályaudvaron meg­jelent Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Kis­házi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács tit­kára, Gyenes András az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője. Kovács Pál vezérőrnagy, honvédelmi miniszter helyet­tes és a tábornoki kar több tagja, valamint a Külügymi­nisztérium több vezető mun­katársa. Ott volt F. J. Tyi- tov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, V. K. Gvozd al­tábornagy, a budapesti szov­jet nagykövet katonai és légügyi attaséja, B. P. Iva­nov altábornagy, az ideigle­nesen hazánkban tartózkodó szovjet csapatok parancsno­ka é,g több tábornok. bölcsődében helyezni. — A kérelem Indokoltságát a bölcsődét fenntartó szerv bí­rálja éL December 15-én kezdődnek a gyermekbénulás elleni védőoltások Az egészségügyi miniszter utasításban szabályozta a járványos gyermekbénulás el­leni 1969—1970. év! védőol­tásokat. Az oltásokat — a korábbi évekhez hasonlóan — három alkalommal, szájon át adott vakcinával kell elvé­gezni. A vírus 1-es típusát tartalmazó vakcinát decem­ber 15—20 között, a 2-es tí­pusát 1970. február 9—14 kö­zött, végül a 3-as típusát március 23—28 között kell az oltásra kötelezett gyerme­keknek beadni. A most kö­vetkező oltásokon azokat a gyerekeket kell beoltani, akik 1966. szeptember 1 és 1969. szeptember 30 közötti idő­ben születtek. Ezenkívül a 2-es típusú vakcinával az 1969. október 1—december 31 között született csecsemőket is immunizálni kell. Moszkva és Brüsszel visszhangja — Hogers rosszkedve — Újabb „My Lat-ok“ Külpolitikai tudósításaink a SS, oldalon Termelés és áruforgalom A jászsági tsz-ek áruértékesítéséről — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK ­J

Next

/
Oldalképek
Tartalom