Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-07 / 284. szám

1969. december 1*. SZOLNOK MEGVET NÉPLAP Ö Üzemi könyvvásár a szolnoki papírgyárban. Túlkoros gyermekek esti iskolája Szolnokon Szolnokon évről évre jelentős azoknak a íiataloknak száma, akiknek megszűnt a tankötele­zettségük, de nem végezték el az általános iskola 3 osztályát. Ezek jórésze a túlkoros, fel­mentett tanulók közül kerül ki. A dolgozók általános iskolája ezért az 1969/70-es Iskolai évben intézményesen megszervezte a felmentett tanulók továbbtanulá­sát a felnőttoktatás keretében. Mintegy százhúsz, nagyobbrészt veszélyeztetett környezetből ki­került fiatal tanul az „ifjúsági osztályokban”. A tanulás az es- ti órákban történik, amikor a fiatalok a napi 5—6 órás mun­kájukat befejezték. A dolgozók Iskolájának igazga­tósága az elhelyezkedésben is segítségére van a tanulóknak, így a fiatalok egész nap fel­ügyelet alatt vannak, a munka­hely törődik velük, ellenőrzi az Iskolába járásukat. A KISZ szer­vezetek pedig politikai nevelé­sükről, szórakozásukról le gon­doskodnak. A dolgozók iskolá­jának nevelői most azon fára­doznak, hogy a fiatalok isko- lánklvüli tevékenységét, szóra­kozását is megszervezzék. Á látogatás visszhangja Rádiós vetélkedő Röpülj páva Kulturális hagyományok Hírünk az országban Folyóiratezemlénket egy októberi eseménnyel kezdjük. Október utolsó napjaiban lá­togatott Szolnokra Kádár Já­nos elvtárs, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára. Látogatásáról kisfilm is ké­szült. A sajtóvisszhangok kö­zül a Népszabadság novem­ber 2-án közölt cikke emel­kedik ki: „Régi és új szol­noki üzenet Kádár elvtárs­sal Szolnok megyében”. A 1' etilapok is számos beszámo­lót fotót jelentettek meg. Kö­zülük a Szabad Föld beszá­molóját érdemes megemlíte­ni: „övék a bizalom. Kádár Jánossal Tiszaföldváron”. Na­gyobb képes riportot közölt még a látogatásról a Ma­gyar Hírek és a Nők Lapja. Vidéki napilapok is nagy terjedelemben foglalkoztak az eseménnyel. P. Szőke Má­ria „Alkotó nyugtalanság” című cikkéből idézünk: „A nyugtalanság édestestvére a lelkiismeretnek. Nem egyen­lő ez a hibák szüntelen és gúnyos _ felhánytorgatásával. ellenkezőleg: a hibák kijaví­tásának szándékával járó konstruktív nyugta' anság ez. Szükség van rá. hiszen so­kasodó eredményeink mel­lett is, ahogy Kádár elvtárs mondta; „Igazítani való is akad. de hát ez az élet rend­je”. És az is az élet rendje, hogy nekifogjunk és igazít­suk végre, amit kell. Ehhez pedig hozzátartózik, hogy bá­torítást kapjon minden olyan bírálat, gondolat, amely ser­kent az a’kotó munkára.” (Délmagyarország, november 11.) Szolnok megye családvé­delmi munkáiétól számolt be a Magyar Hírlav novem­ber 28d számában Fodor Mi­hály, a megyei tanács vb el­nöke. A megyei tanács vb !r.,,„a«si osztálván k<sér- '°ti jel'eggel családvédelmi "sonortot alakítottak, a szo- gondoskodás fejleszté­snek testvében. Ugvancsak Vodof Mihály elméleti írá­sát közölte a Társadal­mi Szemle 11. száma a taná­csi gazdaság továbbfejleszté­sének kérdéséről. A Magyar Televízió no­vemberi műsorából sem hi­ányzott Szolnok megve, 16- án Sári Mihály elvtárs, a megyei pártbizottság osztály- vezetője részt vett a ..Ven­dégasztal” című riportműsor­ban, ahol a mezőgazdaság szakismeret jelentőségéről beszélgettek. A televízió „Rö­pülj pávai” népdalversenyén tisztes eredményt értek el a Szolnok megyei versenyzők. A kisújszállási Pély Lajos er­délyi népdalát a Népszava november 23-i száma idézi. Novemberi kulturális ese­ményeink között ezúttal a Rács-Kiskun megyével vívott „maratoni” rádiós vetélkedő viszi el a pálmát „Ellenfe­lünk” cikkeiben, tudósításai­ban az öröm és büszkeség dominál („Remek hajrá a hosszabbításban stb.). de a rádió munkatársainak bosz- Ezantó és többé-kevésbé a verseny kimenetelét is érin­tő hibáit ők sem hagyják szó nélkül. (Petőfi Népe, novem­ber 15 és 33). A közép-magyarországi képzőművészek területi szer­vezetének tárlatát két elem­ző cikk is ismerteti a Művé­szet novemberi számában, Gelmacher Anna és Egri Má­ria tollából. Baranyó Sándor. Chiovini Ferenc, Herényi Fe­renc és rnűvésztársaik alko­tásainak méltatását Simon Ferenc „Pegazus és csikója” című szobra illusztrálja Kulturális hagyományaink ápolásához az országos la­pok is hozzájárulnak, A Ma­gyarország 47. száma a Kor­da-fivérek filmművészetével foglalkozik. („Korda Sándor nyomában”). Gyetvai János­nak, a magyar munkásmoz­galom tevékeny alkotójának egykori jászberényi újság­írónk emlékét bronz-portré őrzi Jászberényben. A Paj­tás c. lap november 20-i szá­ma fényképet közöl a mű­ről és alkotójáról. Boldogfai Farkas Sándor szobrászmű­vészről. A Népművelés októberi száma a karcagi szocialista brigádok kulturális vállalá­saival foglalkozott. A no­vemberi számban Kópiás Sándornak, a szolnoki Ság- vári Endre megyei művelő­dési központ szakreferensé­nek jegyzeteit olvashatjuk a családi és társadalmi ünne­pek megrendezésének Szol­nok megvet tapasztalatairól. A Tanító című szaklap Fá­bián Laiös jászberényi gya­korlóiskolai tanító írását közli „Hogyan nevelünk a haza szeretetére” címmel. A szakfolyóiratok közlemé­nyeiből meg kell még emlí­tenünk a Hidrológiai Köz­löny 11, számában megjelent Ismertetést a kiskörei vízlép­cső hajózsilip töltő és ürítő rendszerének hidraulikus mo­dellkísérletéről. Dr. Mihály- falvy István, a Nagykunsági Mezőgazdasági Kutató Inté­zet munkatársa az őszi bú­za öntözéses termesztésénél szerzett hazai tapasztalatok­ról ír a Magyar Mezőgazda­ság tudományos és termelési tanácsadójában, a lap mel­lékletében. A Magyar Építő­művészet legutóbbi száma terjedelmes cikkben ismer­teti a Mezőtúron felépült fa- ház lakótelepet Szolnok megye városairól, falvairól is több érdekes cikk, riport jelent meg. A Magyar Ifjúság „Hallgatag falu” címmel ír Nagyrév múltjáról és jelenéről. Érde­mes idézni a cikk befejező sorait: „A falu mindent és semmit sem tud. Vagy — félve és aggódva írom le — nem akar tudni. Mert szokás lett a közöny?” (november 14). A Szövetkezet riportere Mezőtúron járt a SZÖVOSZ Kereskedelmi Tanulóiskola igazgatónőjével és diákjaival beszélgetett („Pult helyett is­kolapad”). Bajor Nagy Ernő a Szabad Föld november 16ri számában a tanyai fiatal­ság helyzetével foglalkozik, a mezőtúri Petőfi Tsz ifjú­sági klubját említve. Kósa Csaba az Esti Hírlap hasáb­jain Martfűről, a „cipőváros­ról” írt figyelemreméltó ri­portsorozatot A Polgári Védelem a kisújszállási pol­gári védelmi gyakorlatról tu­dósít november 15-én, több fénykén kíséretében. Túrke­ver ól Kelemen Páiné tudó- sitását közli a Szabad Föld november 23-án a szolnoki Verseghy Könyvtár művelő­dési autójának előadássoro­zatát méltatja. Túrkevén eb­ben a tanévben megszűntek a tanvai iskolák. így a mű­velődési autó jóformán az egyetlen-eszköz, amely a ta­nyai embereket közelebb hoz­hatja az aktív művelődéshez Az-Elelmezásüg"i Dolgozó a szolnoki malom és a karcagi Dimitrov Tsz dolgozóinak kapcsolatától (r. Sok szolnoki olvasónkat ér­dekelheti a Megafon című szak’ap november 9-i szá­ntóin mesielent cikk: a Vo'ztok úti lakótelep, a ..Tallinn-körzet” telefonköz­pontja átadásának kérdései­vel foglalkoznak. M. G. .las a hó alatt... Éppen aznap, amikor Tö­rökszentmiklóson jártam, fe­hér hólepel terítette végig a földeket. Most csendesen szunnyadódnak az elvetett magok a hótakaró alatt, de valahol a mélyben már új életnek eleven energiái fe­szülnek- ■. ☆ — ölszázhatvan munkaké­pes, ma is aktív tagja van szövetkezetünknek. Közülük százötvenhatan — bizony ez tekintélyes hányad — hu­szonöt esztendősek vagy en­nél fiatalabbak. Mi legyen hát a KJSZ-szervezettel. ho­gyan fejlődjön tovább? Kö­rülményeinkből adódik, ez nálunk nagyon fontos... ígv kezdődött a beszélge­tés Tóth Lajossal, az Arany­kalász Tsz párt titkárával. — ötezerkétszáz kataszt- rális hold. viszonylag bel­terjes gozdálkodás. Szamóca például 40 hold, azután a gyümölcsös... Nekünk a me­zőgazdasági szakmunkáskép­zés létérdek. Mennyi ipari tanulónk van az idén? Száz­nál többen tanulják a kerté­szetben vagy a különböző műhelyekben a szakmát. És azt tapasztaltuk; akik el­végezték a szakmunkásképző iskolát, elmaradoznak a KISZ-ből. A fiatalok hetven­öt százaléka KISZ-tag, de — ahogyan mondtam — ép­pen a legképzettebb réteg maradt távol. Nem elégítet­te ki őket az ifjúsági szö­vetségben folyó munka, öt alapszervezet működik, szer­vezetileg s látszólag rendjén is van minden, Tartalmában azonban — úgy láttuk — hatékonyabbá kell tenni az ifjúsági szövetség munkáját. Kerestük a módját, hogy a fiatalok függetlenített KISZ- titkárt választhassanak... — És hogy esett éppen egy Szombathelyen végző s ere­Az intézetben összesen két- százhúszan dolgoznak. — A pártalapszervezet létszáma ti­zenkilenc. Négyen marxista középiskolát, hatan esti egye­temet végeztek, egy párttag pedig szakosítón végzett. Az utolsó három évben őtvenhétről százharmincra növekedett a politikai okta­tásban résztvevők száma. „A szocializmus építésének kér­dései” tanfolyam, az elméle­ti vitakör és a marxista kö­zépiskola már régebben meg­indult, jelenleg a vézetők po­litikai tanfolyamát szervezik. Az oktatásnak ezen a for­máin párttagok és pártonkí- vüliek is részt vesznek. A párttagok közül egy az esti egyetemen, egy a szakosítón tanul. A KISZ és a szakszervezet szintén szervezett politikai oktatást A KISZ politikai vitakört, a szakszervezet detileg Budapesten lakó fia­tal népművelőre a válasz­tás? — kérdem. — Volt egy másik szál is. amin elindultunk. Végiggon­doltuk a tennivalókat, s ugyanide jutottunk. Fél mil­lió forint körüli az az ösz- szeg, amit évente művelődés­re: népművelésre fordítunk. Ebből fedezzük a szakkép­zés és a továbblcépzés költsé­geit. az üdülési hozzájáru­lásokat, a kirándulásokat. Egu-egu út Egerbe, Vise- grádra... De éreztük, ez így ötletszerű felhasználás... Fő­leg a kirándulások... Olvas­tuk az újságcikkeket, töb­ben előadást hallgattak a megyei pártiskolán, esti egyetemen. ,,A kulturális alapok rendeltetésszerű fel- használását kell biztosítani!” — tárgyaltunk erről egy vá­rosi pártaktiva ülésen is. Most megszületett a döntés; meg kell ezt is végre olda­nunk! Előbb Gödöllőn néz­tünk körül, de agrármérnök minderre nem szívesen vál- lalkooztt... Akkor találkoz­tunk össze Jóskával, a mos­tani KISZ-titkárral. Népmű­velés—könyvtár szakon vég­zett. Nem is tudtuk addig, hogy van ilyen képzés. Meg­választották KISZ-titkárnak a fiatalok, s ő lelt egybev a népművelési ügyvezető. így függetlenítettük... Novák József 23 esztendős. Két hete volt a választás, most kezd még csak munká­hoz. Az érkezőt bizalommal fogadták a fiatalok s a szö­vetkezet idősebb tagjai. — Budapesten az Eötvös Gimnáziumban érettségiz­tem, jelesen. Azután egy év­re bevonultam katonának. Ott ezred KISZ-kulturos vol­tam; volt egy házi stúdiónk, azon adtunk önálló műsort. A parancsnokom egyetemen tanult, az ELTE-n, népmű­velés szakon, ö biztatott, ta­nuljam ki a ,,szakmát”. Fel­.,Időszerű kérdések” tanfolya­mot és a bizalmiaknak ösz- szevont politikai továbbkép­zést A vezetők politikai tanfo­lyama december közepén kezdődik. Havonta egyszer, összesen hat előadást tarta­nak, a következő tárgykörök­ből: „A szocialista, egészség­ügy fejlődése. Egészségügyi politikánk az új gazdaság- irányítási rendszerben”, „A korszerű vezetés követelmé­nyei”, „A gyógyító tevékeny­ség, a világnézet és a politi­ka”, „A szocialista és a tőkés egészségügyi politika összehasonlítása”, „A harma­dik világ egészségügyi hely­zete”, „Az orvosetika és a szocialista erkölcs”. Az előadássorozaton körül­belül harmincán főleg a rendelőintézet párt-, állami és tömegszervezeti vezetői vesznek részt vettek a szombathelyi kép­zőbe. Ott évfolyam KISZ- titkárnak választottak. A ta­vasszal a Népművelési Inté­zet megbízásából jártam Tö- rökszentmiklóson, a Tanács­köztársasági Művészeti Szem­le tapasztalatait gyűjtöttük, elemeztük. Ekkor találkoz­tam az Aranylealász Tsz ve­zetőivel. Lajos bácsi, a párt­titkár s mások is kérdezték: nem volna-e kedvem, ha végzek, visszajönni a szövet­kezetbe...? A termelőszövetkezet párt- szervezetének irodájában ahol beszélgetünk, duruzsol az olajkályha. Otthonos me­leg árad szét a hivatali szo­bában. Kétszer is megkísérlem ér­deklődni; hogyan oldották meg a fiatal titkár fizetését, illetve mennyi így a jövedel­me, tsz-tag-e. vagy alkalma­zott? ö azonban élőbb a fia­talok szervezetének anyagi helyzetéről beszél. — Évente 35—40 ezer fo­rint támogatást kap a tsz-töl a KTSZ-szervezet. Most há­rom oktatási kör működik, a Felszabadulási kör, a Fáklya- vivők köre. Üjra kérdem, ekkor vá­laszol : — Igen, tsz-tag vagyok. Havonta 3000 forint megha­tározott jövedelmet biztosí­tottak, s van háztáji földem. Mindenben érzem a segítést, a gondoskodást. ☆ A munka az átszervezés s a függetlenítés nyomán még most indult. De ami az in­duláshoz szükséges: a biza­lom s az anyagi támogatás — körültekintő módon biz­tosított. Még csendesen szunnya- doznak az elvetett magok. De valahol a mélyben már pezs- dülő, új életnek eleven ener­giái feszülnek. Császtvai István Rákapcsol a könnyűipar A könnyűipar a belkeres­kedelem igényeinek kielégí­tésére a lakosság ellátásához 1970-ben az ideinél várható­an mintegy lo százalékkal több árut ad majd. Ennek egyik alapvető feltétele, hogy termelésének értéke, amely ez év első felében főként a belkereskedelem rendelései­nek átcsoportosulása és a ka­pacitások nem kielégítő ki­használása miatt az előző évi 65 milliárd forinttal szem­ben ebben az évben előre- V'that'Mag cérnán 64.7 mil­liárd forint lesz. A könnyűipar a termelés bővítése és a javuló áru­struktúra mellett sem tud minden termékből kielégítő választékot nyújtani. Ez el­sősorban a szintetikus szál­lal kevert és szintétikus alapanyagú konfekcióipari termékekre, kötöttárukra vo­natkozik. Politikai oktatás a szolnoki rendelőintézetben Ax Akadémiai Kiadó tervei Az Akadémiai Kiadó jövő első negyedévi tervében több olyan mű közzététele szerepel, amelynek különös időszerűséget kölcsönöz a ju­bileumi esztendő. Szabó Bá­lint szerkesztésében lát nap­világot A szocializmus útján című tanulmánykötet, mely­nek szerzői a felszabadulás utáni negyedszázad, hazánk legújabbkori történelmének eseményeit kronológikus sor­rendben, értékelés és kom­mentár nélkül sorakoztatják fel. A szent, A várt szélvész cí­mű kötet szerkesztője Mészá­ros István —■ a tanácsköztár­saság közoktatásügyéről szó­ló. a legfrissebb kufatási ered­ményeket hasznosító tanul­mányokat tartalmazza. Józsa Antal könyve a magyar ha­difogoly internacionalisták szerepét mutatja be a feb­ruári és az októberi forrada­lomban. A Tanácsköztársa­ság 50. évfordulója alkalmá­ból rendezett tudományos konferencia anyagát Gábor Sándorné és Mucíá Ferenc szerkesztésében jelenteti meg a kiadó. Művészettörténetünk érté­kes gyarapodása Major Máté monográfiája Breuer Mar­csiiról. A pedagógusok haszonnal forgathatják Kiss Árpád Műveltség és iskola című könyvét. Elekes Lajos Kor­szerű műveltség — történel­mi gondolkodás című tanul­mánya sok vitára alkalmat adó problémákat vizsgál mar­xista szemlélettel. Hankiss Elemér könyve Az irodalmi formák lélektana címmel azt az izgalmas prob­lémát fejti ki, hol rejtőzik az irodalmi műben az az enei> gia, amely minden más .nyel­vi közlésnél erősebb hatást gyakorol az olvasóra. — A könyv részletes áttekintést ad századunk legfontosabb mű­vészet-lélektani irányzatairól. Két neves külföldi szerzőt magyar nyelven szólaltat meg a kiadó. B. F. Lomov szovjet tudós Ember és tech­nika (A műszaki pszichológia vázlata) címmel az ember helyét és követelményeit raj­zolja meg a korszerű auto­matizált rendszerekben, ille­tőleg ezekkel szemben. Ka­nadában élő hazánkfia Selye János pedig In vivo (A szup- ramolekuláris biológia védel­mében) című könyvében a természetes érzékekkel törté­nő megfigyelés művészetének, a bonyolult jelenségeket át­fogó rendszerező képességé­nek a jelentőségét hangsú­lyosa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom