Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-07 / 284. szám

19G9. december 7; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP a A magyar sajtó napján A magyar sajtó napján, szombaton, a MUOSZ isko­lájának hallgatói, a fiatal újságírók, koszorúzási ün­nepséget rendeztek Rózsa Ferencnek, a Szabad Nép el­ső szerkesztőjének és a Vö­rös Újságnak a Magyar Saj­tó Házában elhelyezett em­léktábláinál. Az ünepségen, amelyen dr. Boros Dezső, az Egyetemi Lapok munkatársa mondott ünnepi beszédet, jelen voltak a magyar sajtó vezető kép­viselői is. A Magyar Sajtó Napja és a Vörös Újság megjelenésé­nek 51. évfordulója alkalmá­ból szombaton koszorúzási ünnepséget rendeztek a Vi­segrádi utca 15-ös számú ház falán elhelyezett emléktáb­lánál. Ez a ház adott először otthont az első legálisan megjelenő kommunista lap szerkesztőségének. Az MSZMP KB nevében Jakab Sándor, KB agit-prop. osztá­lyának vezetője és Orbán László, a KB tagja, a műve­lődésügyi miniszter első he­lyettese, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának nevében Várkonyi Péter, a Tájékoztatási Hivatal el­nöke és Lakatos Ernő fő­osztályvezető, a MUOSZ ne­vében Barcs Sándor elnök és Siklósi Norbert főtitkár, a Népszabadság szerkesztősége nevében Rényi Péter főszer­kesztőhelyettes és Szamosi Károly, a szerkesztőbizottság tagja, a Nyomda-, a Papír és a Sajtó Dolgozói Szak- szervezete nevében Kimmel Emii főtitkár és Kovács András, a szakmaközi elnök­ség titkára, a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége nevében Lukács István fő­titkárhelyettes és Grábel György, a Neue Zeitung fő- szerkesztője helyezett koszo­rút az emléktáblához. A koszorúzási ünnepségen jelen voltak a magyar új­ságírótársadalom képviselői, a lapok, a rádió, a televízió vezető munkatársai. Ülésezett a NOB Elnöksége Szombaton délelőtt ülést tartott a Magyar Olimpiai Bizottság Elnöksége. Határo­zatot fogadott el, hogy java­solja a közgyűlésnek, misze­rint 1970-ben a Magyar Olimpiai Bizottság 75. jubi­leumáról megfelelő formában emlékezzék meg. Járási - városi KISZ értekezletek Megyénkben a KISZ szer­vezetek életének fontos ese­ménye a vezetőségválasztás, december közepéig minden szinten befejeződik. Szep­tember 15. és november 15. jjözött 1065 alapszervezeti, november 1-től december 1- ig pedig az üzemi, községi és tanintézeti KISZ értekezle­tek, csúcsvezetőséget válasz­tó küldöttgyűlések megtar­tására került sor. A járási-városi KISZ érte­kezletek sorát a jászberényi .lárás nyitotta meg decem­ber 4-én. A többi helyen a következő időpontban tartják ezeket a rendezvényeket: December 9: Kisújszállás, pártház 9 óra; December 11: Szolnok vá­ros,MSZMP MB 8 óra, a kunszentmártoni járás; mű­velődési ház 9 óra, Török- szentmiklós város; ifjúsági ház 9 óra. December 13: Törökszent­miklósi járás; ifjúsági ház 9 óra, tiszafü redi járás; mű­velődési ház 9 óra, Jászbe­rény; pártház, 9 óra, Karcag; ifjúsági ház 9 óra. December 13: Túrkeve, vá­rosi tanács 9 óra. December 14: Mezőtúr, művelődési ház 9 óra. December 16: Szolnoki já­rás; MSZMP MB 9 ora. Ösztönző intézkedés A közvéleményt mar hónapok óta élénken foglal­koztatja a húsellátás; szárnyrakelt többféle talál­gatás, híresztelés. Nem kell mezőgazdasági szakembernek vagy jól képzett közgazdász­nak lenni ahhoz, hogy érez­zük: az állattenyésztés fej­lődésében, s ennek követ­kezményeképpen a húsgaz- dalkodásban valami nincs rendben. A Minisztertanács most határozatot hozott az állat- tenyésztés fejlődésével ös­szefüggő kérdésekben. A döntést sokoldalú elemzés előzte meg, amelynek során nemcsak a pontos helyzetet derítették fel, hanem a vál­toztatás többféle módozatát is mérlegelték. Mi hát a gond? A legutóbbi években, de különösen a gazdaságirányí­tási reform bevezetése óta megfigyelhető, hogy a me­zőgazdaságban a növényter­mesztési ágazat jó ütemben, kiegyensúlyozottan fejlődik. A tervezettnél nagyobb ütemben növekedtek a ter­méshozamok és a jövedel­mezőség is mind kedvezőb­ben alakul. Már tavaly is, de az idén különösen gazda­ságos, kifizetődő körülmé­nyek között bőségesen ter­mett szálas- és szemesta­karmány. Ebből logikusan annak kellene következnie, hogy ugyanilyen kedvezően alakul az állattenyésztés, az állati tennékek előállítása is. ^Mégsem ez történt. Az ál­lattenyésztés nem követte a növénytermesztés biztató fejlődését, sőt egyes ágaza­tokban és bizonyos idősza­kokban stagnálást, vagy ép­pen kisebb visszaesést ta­pasztalhatunk. A jelenség okait elemezve a következő megállapítások­ra juthatunk: A mezőgazdaság állatte­nyésztési ágában a korszerű, nagyüzemi fejlesztésnek még csak az elején tartunk. Az állami gazdaságoknak és kü­lönösen a termelőszövetkeze­teknek többnyire most és még ezután kell felépíteniük azokat a jól gépesített, tartós, a kor követelményeinek megfelelő állatférőhelyeket, amelyekben észszerűen és gazdaságosan lehet az álla­tokat felnevelni, állati ter­mékeket előállítani. Az is nyilvánvaló, hogy e beruhá­zások terhét — minden ál­lami támogatást is beleszá­mítva — jórészt a mezőgaz­dasági üzemeknek kell visel­niük. Köztudomású, hogy a jól felszerelt nagyüzemi ál­lattenyésztő telepek felépíté­se elég költséges. Ezek a költségek pedig beleszámí­tódnak az előállított állati termékek minden kilójának termelői árába. így keletke­zett az a helyzet, hogy je­lenleg az állatenyésztésben rendkívül alacsony és egy­általán nem ösztönző a jö­vedelmezőség. Pontosan: 1968-ban a növénytermesz­tés jövedelmezőségi mutató­ja 8—9, viszont az állatte­nyésztés jövedelmezőségi rá­tája átlagosan csak 0,3 szá­zalék volt. De még aggasz- tóbban szembetűnő, hogy a szarvasmarha-tenyésztés, a marhahús előállítás és a tej­termelés jelenleg a mezőgaz­dasági üzemekben ráfizetéses. E tényeket mérlegelve in­tézkedett most a kormány, hogy 1970. január 1-től eme­li a szarvasmarha, a vágó­sertés, a vágó juh és a tej hatósági felvásárlási árát. Ezzel egyidőben szabaddá válik mindenféle takarmány­forgalom, így a hazai elő­állítás és az importból szár- koncentrátumok forgalma is. mazó fehérje takarmányok és Talán sokan úgy vélik, hogy ez a felvásárlási ár­emelés egy újabb állami tá­mogatás a mezőgazdaságnak. Nem erről van szó. Hiszen a Minisztertanács úgy dön­tött, hogy a felvásárlási árak emelését pénzügyileg magá­nak a mezőgazdaságnak kell fedezni. Ezért az árrerdezés- sel egyidőben a nagyüzemi állattenyésztési telepek épí­tésének állami támogatása a költségek eddigi 70 százalé­káról 50 százalékra csökken; megszűnik a gépjavítási ked­vezmény; a termelőszövetke­zeti alkalmazottaknál a munkabér után megnövelt és a népgazdaság más terüle­tein foglalkoztatottakéval azonos mértékű: 8 százalé­kos adót vezetnek be; to­vábbá megszűnik a fehérje- takarmányok eddigi állami ártámogatása. Ilyen módon tehát a felvásárlási árnöve­kedés nem terheli sem az állami költségvetést, sem a lakosságot, mert a fogyasztói húsárak 1970-ben nem vál­toznak; A gazdaságirányí­tási reform bevezetése óta ■különösen sok szó esik az árarányok helyes alakulásá­ról. Végeredményben itt is arról van szó, hogy közgaz­dasági eszközökkel az eddi­ginél kedvezőbb feltételeket teremtsünk az állattenyész­tés fejlődéséhez. Egyes szá­mítások szerint a mostani árintézkedés nyomán pl. a szarvasmarha-tartás jövedel­mezősége várhatóan 6,5—7,5 százalékra növekszik. Természetesen illúzió len­ne azt hinni, hogy ez az egyetlen kormányhatározat teljesen megoldaja azt a sok­féle gondot, amely az állat- tenyésztés fejlődését, a hús- és tejtermelés növelését gá­tolja. De remélhetőleg arra ösztönöz, hogy a nagyobb jö­vedelmezőség láttán gyara­podjék az állatállomány a nagyüzemi telepeken eg a háztáji gazdaságokban /egy­aránt; H. L. Széthúzás az Egyetértésben A termelőszövetkezet köz­gyűlése elfogadta az elnök lemondását, Németh Miklóst felmentette tisztségéből. A tsz vezetője a legnagyobb munkák idején — augusztus elején — vált meg a gazda­ságtól. önmagában már ez is különös, az indok még in­kább az: nem tudott együtt­működni a szövetkezet szak­embereivel. s a helyzet ki­éleződött közöttük. Németh Miklós több mint tíz éve szövetkezeti vezető. Jó ideig a jászfelsőszent- györgyi Petőfi Tsz elnöke, később az egyesülés után az Egyetértés Tsz elnökhelyette­se. majd elnöke lett. Most Jászberényben. a Vörös Csillag Tsz-ben íóagronó- mus. I Az elnök lemondásának oka tulajdonképpen távozása után tisztázódott. Közérdekű bejelentése nyomán a Jász­berény városi, járási NEB indított vizsgálatot a szövet­kezetben Megsértették a szövetkezeti demokráciát A NEB vizsgá’ata kiderí­tette, hogy az Egyetértés Tsz-ben káosz uralkodik. A szövetkezeti demokráciát — mely a gazdálkodás éltető eleme — rendszeresen meg­sértették. Evenként csak hat­szor volt vezetőségi ülés, pe­dig az alapszabály szerint havonta kellett volna tar­tani. Ezek is formálisak vol­tak, érdemi viták nélkül. A vezetőség előtt nem tárták fel nyíltan, őszintén a gaz­daság problémáit. Németh Miklós egyszemélyi vezetést honosított meg. Nem volt kí­váncsi a kollektíva vélemé­nyére, nem tűrte az ellent­mondást. Velkei Vendel vezetőségi tag így summázza vélemé­nyét: „Félve mentünk be a vezetőségi ülésre, viert az elnök ve’ünk is durva volt". Űtszéli hangon beszélt a szakemberekkel. Papp Pé­ter gépészmérnök mondja: „Gyakran a beosztottaink elölt pocskondiázott ben­nünket". A szakveztőknek nem volt önállósága, intézkedéseiket az elnök keresztezte! Bathó Pé­ter főkertész így kesereg: ..Olyan intézkedésekért is fe­lelősségre vont, amit ő adott ki, s amely nem vált be a gyakorlatban. Sajnos, mi is fejbóloaat.ó Jánosok voltunk, nem lévtünk fel ellene ha­tározottan”. Győri József fő- agronómus. a megbízott el­nök: „Nem tudta elviselni, ha más is kezdeményezett valamit”, Az elnök durvasá­gai miatt több szakember hagyta ott a szövetkezetét. A szakvezetők brigadvezetők érekez1etét hülyék gyüleke­zetének nevezte. A volt elnök most a rossz idegállaootával magyarázza tetteit. Ezt nem lehet e’fo­egyetlen vezetőt sem jogosít fel a durvaságokra. A szövetkezeti bizottságok csak papíron léteztek A szövetkezet különböző bizottságai — ellenőrző-, fe­gyelmi, háztáji — csak pa­píron léteztek. A ve­zetőség bizottsága esetenként ülésezett, de nem sok köszö­net volt benne, mert liberá­lis döntéseket hozott. Az el­lenőrző bizottság az idén egy­szer sem tartott vizsgálatot. Pedig bőven akadt rendelle­nesség. Ebben a szövetkezetben furcsaságokkal is lehetett ta­lálkozni. Ézsiás János anyag- raktáros. beszerző és ellen­őrző bizottság elnöke is volt egyszemélyben (1963—1969 márciusáig.). Ez ellentmon­dásos és összeférhetetlen is. Anyagbeszerző és raktáros. Hogy ellenőrizhette az e’len- őrző bizottság? A volt elnök most arra hivatkozik: „Örö­költem az ellenőrző bizottsá­got a régebbi elnöktől’’. Ez év márciusában vá­lasztottak új ellenőrző bizott­sági elnököt. Gulyás Sándor a képzetlenségükkel magya­rázza, amiért nem ellenőriz­tek. Bár Szarvas Gábor, a bizottság tagja elismerd, a járási tanácstól is kérhettek volna segítséget. A vezetőség többször meg­sértette az alapszabályt. A tsz alkalmazottainak csak 800 négyszögöl háztáji föld járna, mégis 1600 négyszög­ölet kaptak. Az is előfordult, hogy egyesek két hold ház­tájit is kaptak. Kívülállók is használhattak szövetkezeti földet. A szerződést a veze­tőség tudta nélkül, a volt el­nök kötötte meg. Az egyik személy például hat és fél hold kukoricát kapott műve­lésre. 30 százalékos termé­szetbeni juttatásért. Ám a tsz mostani vezetői, nem en­gedték letörni, mert az eset a tagság felháborodását vál­totta ki. (Készpénzben szá­molnak el vele.) Nagyarányú leltárhiányok Az Egyetértés Tsz-ben ese­tenként felelőtlenül bántak a közösség vagyonával. Elter­jedt az „ajándékozás”. Az üzletszerzőnek a volt főá!- lattenyésztő 100 csirke után Félmillió kilométer a volán mögött Egy ember bemutatásánál a szárpoknak kevés szerepük van. Az életkor, a munká­ban eltöltött idő, a kitünte­tések száma még nem dön­tően jellemzőek. Rabi Gábor gépkocsivezetőről mégis szin­te majdnem mindent el le­het mondani számokkal: 53 éves, 10 éve dolgozik az Építési- és Szerelőipari Vál­lalatnál. Ezidő alatt végig egy féltonnás tehergépkocsin járt. A tíz év alatt ponto­san 527 687 kilométert veze­tett baleset nélkül. Nyilván­való, hogy ezek az adatok már önmagukban is sokat sejtetnek. De játszunk tovább a szá­mokkal: Rabi Gábor a tíz év alatt tizenháromszor kör­beutazhatta volna a földet. A tíz évben van 31550 nap. Rabi Gábor az elmúlt tíz év minden egyes napján át­lag 140 kilométert vezetett, tehát hetenként ötször Szol­nokról Budapestre és vissza. Nem akarom a számokat még baleseti statisztikákkal is növelni, de minden újság­olvasó jól tudja, hogy he­tenként, naponta, óránként, sőt percenként hány és hány baleset fordul elő az utakon. És ha most a számok mögé gondolunk a tíz éven keresztül levezetett napi száznegyven kilométer bal­eset nélkül máris nemcsak egyszerűen statisztikai adat. Na, de toljuk félre a szá­mokat. Beszéljen az elmúlt tíz évről, a félmillió kilo­méterről Rabi Gábor. —■ Amikor tíz évvel ezelőtt a vállalathoz jöttem, kap­tam egy használt féltonnás IFA-kocsit. Ugye ismerik ezt a magasépitésű, könnyen csúszkáló, szívesen boruló ládaszerű kocsit? Én a tíz évvel ezelőtt kapott kocsival járok a mai napig is. Meg­nézhetik — mégcsak karco­lás sincs rajta. A tíz év egyetlen perce sem telt el úgy, hogy ne vettem volna komolyan a vezetést. Bejár­tam az országot keresztül- kasul, Győrtől—Záhonyig. Sehol egyetlen korty alko­holt nem ittam. Az én szak­mámhoz a tej jobban illik. A félmillió kilométer alatt három betétlapom „ugrott” Egyszer sáros volt a rend­számtáblám, másodszor nem vettem észre, hogy nem ég a városi világításom, harma­dik alkalommal pedig egy országúti STOP táblánál nem álltam meg, csak lelas­sítottam. Ez az egész „bűn­lajstromom”. Mit érzek a félmillió kilométer után? Valami olyasmi t, mint a kőműves érez, aki felépített egy házat. Én is megalkot­tam ebben a nem is olyan könnyű szakmában valamit. Mire gondolok most, ha eszembejut az IFA és a munkám? Ne nevessenek — arra, hogy itt a csúszós idő, ideje puhábbra engedni a gumikat. Egyébként hadd játszak én is számokkal; szeretném elérni az egymil- líomodik kilométert, de ha nekem nem sikerül akkor a fiamnak. Ö is itt dolgozik a vállalatnál, szintén teher- génkocsin. Jó lenne, ha ő is átélné azt az érzést, amit akkor éreztem, amikor át­adták az oklevelet és jel­vényt. — egy — egyet ajándékozott. Ily mó­dón tavaly 101. az idén 415 csirkét vitt el. A függetlenített vezetők, szinte korlátlanul használ­hattak üzemanyagot. A gon­datlan takarmányozás miatt 6 tehén felfúvódott, kettő el­hullott. Értékük 15 ezer fo­rint. a kárt okozókat mégis csak 200 forintra büntették. Máskor a többezer forint ér­tékű károkért csak figyel­meztetést kaptak a felelőt­lenség elkövetői. A tsz-ben az utóbbi években 47 hold pusztulófélben lévő szórvány szőlőt kiszántottak. A műve­lési ág változását nem jelen­tették be, s így a tsz most is feleslegesen adózik a régi szőlő után. A munkavédelemre nem sok gondot fordítottak. A méregraktárt — egészségügyi okokból a KÖJÁL lezáratta. A volt elnök utasítására ki­nyitották, s a vegyszerezés következtében — nem tartot­ták be a rendszabályt — két ember megbetegedett. (Emi­att bírósági eljárás indult a vétkesek ellen.) A tsz-ben három év óta nagyarányú leltárhiányok, többletek keletkeztek. Az üzmanyag, termény- és anyagraktárakban képzetlen, hozzá nem értő emberek vol­tak. Előfordult, hogy leltá­rozás nélkül adták-vették át az üzemanyagraktárát. Rá két hónapra már 159 mázsa gázolaj hiányzott. Sokáig be sem volt kerítve a tárolóhely, az tankolt, aki akart. Az el­használódott fogyóeszközöket nem selejtezték, s így ez is fokozta a leltárhiányt. J főkönyvelő egyszer tiltako­zott a képzetlen traktoros ’be­állítása ellen, de hiaba. A vezetőség a nagv ará­nyú hiányok rendezéséről sohasem tárgyalt. Nem is tu­dott róla. Belső ellenőrzés nem volt. A vétkeseket ne.h vonták felelősségre Né­meth Miklós arra hivatkozik: ő nem ért a könyveléshez, s megbízott a főkönyvelőben. Balázs Géza főkönyvele „el­tüntette" a hiányt. Az 1966 —1967. évi hiányokat knltség- felhasználásként könyvelte el. (A tavalvit mát szabii1 vosan intézte, ám felelősseg.'evonas ezért sem volt.) A főkönyvelő jól tudta, hogy ez szabályta­lan, mert a közös vagyon sé­relmére történik, mégis el­követte. Bűnvádi eljárás A NEB a társadalmi tulaj­don hűtlen kezelése miatt bűnvádi eljárást kezdemé­nyezett Németh Miklós volt elnök, Balázs Géza főköny­velő és társaik ellen. A bí­róság do’ga lesz a vétkesek felelősségre vonása. Tanulságos a iászfeiső- szentgyörgyi Egyetértés Tsz ügye. A közös vagyon hűt­len kezelése, a durvaságok az egyszemélyi vezetés egvenes következményei. A ’árási párt- és állami vezetés fi­gyelmeztette a volt elnököt minősítésekor. Magatartásán azonban nem változtatott. A szövetkezet többi vezetői is hibásak a történtekért. Ezt többen e1 ismerik a tsz-ben: „ha következetesebben szem- beszállunk vele, talán nem jutottunk volna idáig". A tsz-ben helytelenül ér­telmezték az önállóságot. A zárszámadási mérleget ugyan­is már nem kell bemutatni, jóváhagyni a járási taná­cson. Ez nem ielentheti azt. hoev a közössé« vagyonát fe­lelőtlenül kezeljék. Az utóbbi hónapokban po­zitív változások vannak a tsz-ben, A szövetkezeti de­mokrácia helyreállt. S biz­tató leoések történtek a következő év e*őVa,s'*íeécé*'e is. Januárban vá’*sz*iák uj- iá a vezetőséget. Az úgy ta- miiságsVéri olvan '-U megválasztani, akik hű­ek a szövetkezeti eszméhez, lobban megbecsülik az em- ^prqVöi és ért’k a dolgukat. A kollektív böl-sességet so­hasem helyettesítheti egyes emberek másokra erőszakolt önkénye. Máthc László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom