Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-31 / 302. szám

1969. december 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Szabály, szabály, de . * A kedvezőtlen útviszonyok miatt karácsony előtt hiába vártunk Martfűn fenyőfa utánpótlást. Ezért hatéves kislányommal kénytelenek voltunk december 22-én Rá- kócziújfaluba utazni. Ott kaptunk is, 160 centiméte­reset, kissé tépett és gyen­ge ágakkal. A busz öt perc múlva indult, gyorsan fel­kaptam hát és indultunk is. A busz (a Szolnok—kun­szentmártoni járat) megérke­zett, s mert én sem ta­láltam túl szabályosnak, megkérdeztem: felszállha­tunk-e a fenyőfával? így semmi esetre sem — hang­zott a válasz —, hiszen nincs összekötve. De csak egy megállót megyünk — vet­tem könyörgőre a dolgot, s azon voltam, hogy — jobb hí ián — kabátom övével be­tekerjem a fát. Hogyan ju­tok haza a kislányommal? — gondolkodtam félhango­Senki földje san. Az már nem az én dolgom, mondta a buszveze­tő, majd becsapta az ajtót, s már indult is. Kislányom — a párbeszé­det hallva — kétségbeesve sírni kezdett. így indultunk a körülbelül 5 kilométeres út­nak, a 10 fokos hidegben. Üt közben hóeke, teherautó került el bennünket, a kes­keny útról a hótorlaszokba szorultunk. A kislány csiz­mája tele lett hóval, ha­risnyája elázott. Martfű ha­tárában ért utol bennünket körzeti orvosunk, aki fel­vett bennünket kocsijába. A szeretet ünnepe ne­künk igazán nem a szeretet jegyében kezdődött. Nem hiszem, hogy az ellenőr megbüntette volna a szabályt megszegő személyzetet miat­tunk, ha mégis felvesz a kocsira. Tóth Imréné Martfű A központi orvosi rendelő előtti járdáról többször szó esett már, mégis ismét meg kell említenem. A jár­da — láthatóan — senki földje, hiszen nem takarítja, nem tisztítja meg a hótól senki sem. Az orvosi rende­lő sarkon épült, körülbelül 70 méter hosszan kellene a járdát rendben tartani a két utcarészen. A szervezés magasiskolája Tudjuk, hogy szállítási gondokkal küzd a MÁV. Megállapításunk szerint a szervezetlenség ezt a gondot inkább még növeli. A kocsik korlátozott ki­állítása miatt szuperfoszfát­ból jelentős a lemaradás vál­lalatunknál is. A vezetőség mindent elkövet a lemaradás behozásáért; a szocialista brigádok pedig külön verse­nyeket indítottak. Akadá­lyozza igyekezetünket a MÁV félnaponként változó, ellentétes rendelkezése. Pél­dául a reggel 6-kor kiadott „ukász” szerint csak a ma­gyar kocsikat lehet megrak­ni. A többi üresen távozik a gyártelepről. Tíz óra után Ez kereskedelem! A szolnoki Kossuth téri állami gazdasági bolt élel­miszer részlegében lassan törzsvendég vagyok már. A nyáron főleg a vágott ba­romfi tetszett meg: csalá­dom nagy örömére ””akran vet+em ott pecsenyekacsát, szépen tisztított, frissen vá­gott csirkét. Üjabban a fel­szeletelt hal a kedvencünk, különösen mióta a h«1 észté­hez való kockát is árulják; Hét végén láttam ott gyö­nyörű szalonnát, füstölt kol- básizt és különböző húsokat. Ami nekünk, sokszor késő Ismét a gázpalackról „befut” az újabb utasítás; e szerint már az idegen kocsik is megrakhatok. Igen ám, de akkorra már elvitték a kül­földi kocsikat. Délután már minden típusú és jelzésű ko­csit meg lehet rakni, ha idő­közben azokat is el nem vit­te volna a tartalék. így azután utaznak az üres ko­csik a Tiszamenti Vegyimű­vek és a szolnoki rendezőpá- lyaudvar között. Egy-két nap múlva az elvitt vagonokat úgyis visszakapjuk. Dolgo­zóink meg egyre bosszankod­nak, hogy nem tudnak ra­kodni. ördög Béla Szolnok, TVM tótig dolgozó nőknek külön öröm: este nyolcig mehetünk vásárolni. És még valami: ebben a boltban mindig köszönnek a vevőnek. És a csinos elárusí­tónők kedvesen szolgálják ki a háziasszonyokat! Halhoz például egyikük olyan kitű­nő bort ajánlott, hogy a 78 éves nagymama azt mondta nálunk: ez igen, ez bor! Ezt mondom én is: ez igen, ez kereskedelem! S. F.-né Szolnok * A rendelőben naponta többszáz beteg megfordul, köztük terhes anyák is. Valóságos jégpálya várja őket. Miért közömbösek hát az illetékesek? Valakinek csak söpörni kellene a járdát! Az AKÖV figyelmébe Jászjákóhalmáról jónéhá- nyan járunk dolgozni Jász­berénybe. többen az ÁFÉSZ központi irodájába. Előfor­dul, hogy nem kell naponta a központba mennünk, te­hát részünkre előnyösebb lenne időszakos bérletet vál­tani. A bérletvásárlással vi­szont problémák vannak. Sokszor nincs a kalauznál bérlet. Ilyenkor jegyet kell váltanunk. Nem túl gazdasá­gos ez nekünk, mert a je­gyet a vállalat nem téríti meg, míg a bérlet egyhar- madát kifizeti. Mint jó uta­sok azonban nem óhajtunk perlekedni, hát jegyet ve­szünk. Ha ritkán lenne ilyen megoldásra szükség, nem is szólnánk, de munkánk során gyakran csinálunk ilyen »rossz boltot”. Az fmsz-iroda két busz­ötven év a postánál Oláh István Törökszentmiklós megállónyi távolságra van az AKÖV-központtól, ahol bérletet lehet venni. Igaz, hogy csak reggel 8-tól dél­után 4-ig, akkor, amikor ne­künk is munkaidőnk vám Éppen ezért lenne fontos, »hogy a kalauzoknál is le­gyen mindig időszakos bér­let. * Tavaly elkészült Jászjákó- halma—Jásztelek között a műút. Itt még nem jár busz, pedig igényelnénk. Szerin­tünk érdemes lenne leg­alább reggel és este valame­lyik szolnok—jászberényi já­ratot ezzel a csekély kerülő­vel közlekedtetni, annál is inkább, mert nekünk nincs vasútállomásunk. Szolnokra is könnyebben, kényelmeseb­ben utazhatnánk így. f. r. Postánkban mostanában megszaporodott a pb-gázel- látásra vonatkozó panaszok száma. Egy héttel korábban egy Tiszasasról érkezett ilyen jellegű levelet közöltünk. Te­lefonon hasonló észrevételt kaptunk Kenderesről, Lucz Istvántól. Ezúttal Soós Sán- domé kunmadarasi olva­sónk leveléből idézünk: „...A mi községünkben ko­rábban az ÁFÉSZ háztartási boltjának vezetője cserélte a gázfogyasztók palackjait. Nemrégen nálunk is külön gázcseretelepet létesítettek, őszintén örültem annak, hogy végre olcsóbban megkapha­tom a gázt, mint azelőtt Sajnos, örömöm nem sokáig tartott ugyanis rendszerte­lenül kaptuk a gázpalackot A nyáron volt időszak, amikor egy teljes héten ke­resztül ősember módjára szabadban rögtönzött tűzhe­lyen kellett sütni-főzni, mert gázt nem lehetett kapni. ~ December 17-én ismét kifo­gyott palackomból a gáz... December 23-án. amikor e sorokat írom, még remény­kedem, hogy a karácsonyi Kevés az újságárus „A külvárosban nem kell újság?” címmel közöltük de­cember 3-i lapunkban B. L.- né| szolnoki olvasónk levelét Mit válaszolt a szolnoki pos­tahivatal? , A város lapellátásának ér­dekében helyezték át a Te­mető úti átjáróhoz a kérdé­ses pavilont A pavilon villa­mosítását azonnal megrendel­ték, a TITÁSZ azonban váz­latrajz hiányában nem kötöt­te be a villanyt. A vázlat- rajzot a jászberényi Műszer­ipari Ktsz csak többszöri sür­getésre küldte meg. így no­vember 11-én kapcsolták be a hálózatba a pavilont. Az újságárust időközben — kalácsot a gáztűzhely sütőjé­ben. süthetem...1”■ ☆ Hajdú Tibor jászkiséri ol­vasónk ezt írta: „...A jászkiséri gázfogyasz­tók nevében kérem az ille­tékesek válaszát: mikor lesz már lehetőség arra. hogy községünkben is 33 forintért cserélhetünk gázpalackot. A környék minden községében van már gázcseretelep, csak éooen Jászkiséren nincs. Kö­zéi háromszáz gázfogyasztó van már nálunk is, s sze­retnénk, ha végre megoldást nyerne e sokat vitatott prob­léma. Ügy tudom, hogy he­lyiség vizsgával rendelkező cseretelepvezető is van már, csak éppen az engedély hi­ányzik. Nekünk az lett volna a legszebb karácsonyi aján­dék. ha meg is kezdi mű­ködését a régen beharango­zott cseretelep. Sok gázfogyasztónak oko­zott bosszúságot karácsony előtt, hogy még 50 forintért sem lehetett gázpalackot cse­rélni Jászkiséren. Hogy mi­ért. erre is kérjük az illeté­kesektől a választ-’* éppen a jobb kereset miatt helyezték át a Bőripari Ktsz előtti pavilonba. A külterület ellátása volt a cél, amikor a Vosztok úton is elhelyeztek egy hírlappa­vilont — tájékoztatott ben­nünket a postahivatal veze­tője. Túl nagy keresete itt sem volt so. újságárusnak (ebből következtethetünk, hogy nem nagyon vásárolták itt sem a sajtóterméket) így hát itt is hiába keres a Vosztok úti halandó ezután újságot. A két üresen álló pavilon tehát egyelőre újságárust „keres”, s akkor ez a prob­léma is megoldódna... Jászjákóhalma Németh József nyugalmazott postahivatalvezető 1919- ben kezdte pályafutását Kunszentmártonban, majd tíz év után Békésre helyezték. 1936-ban LőkÖsháza posta- hivatalvezetője lett. Három évvel később pedig a kende­rest postahivatal élére került, s itt végezte munkáját — mindenki megelégedésére — 25 éven keresztül, nyugdí­jaztatásáig. A hosszú évgk alatt sok fiatal, kezdő pos­tásnak segítette elsajátítani a szakmát. Bár 1965-ben nyugdíjba ment, ez nem jelentett számára végleges bú­csút a postától. Azóta is dolgozik — természetesen a meg­engedett keretek között. A napokban kedves ünnepség zajlott le a kenderest postahivatalban. Dr. Deák Ignác, a Debreceni Posta­igazgatóság vezetője köszöntötte a félévszázados jubileu­mát ünneplő Németh Józsefet. Az igazgatóság nevében köszönetét mondott a hosszú időn át végzett becsületes munkáért, majd oklevelet és pénzjutalmat nyújtott át neki. D. L Kenderes Rendszertelen a kézbesítés „...A Néplap kézbesítése miatt fordulok a szerkesz­tőséghez. Mostanában többször nem kaptuk meg idejé­ben a Néplapot, a rádiómüs őrt.. A december 23-i új­ságot 24-én hozták, a 24-it és a 25-i, ünnepi lapszámot a mai napig sem kaptuk meg...” — írta többek között Balázs Károly jászberényi (Árva út 1.) olvasónk. (A levelet olvasónk december 28-án keltezte. A szerk.) A jászárokszállási Szabó József is emiatt fogott tol­lat december elején. November első felében személyesen jártak a postára az újságért — írta —, majd házhoz szállították a sajtótermékeket, igaz, késve. „... Egy pár évvel ezelőtt Jászárokszállás on is tüntettek ki postást azért, mert a megyében is a legtöbb előfizetőt gyűjtötte. Most, úgy látszik, hogy nem érdek már az előfizetés...” — írta. Határozott időre alkalmazott dolgozó szabadságának kiadása K. D. levelében azt írja, hogy munkaviszonya a vál­lalatnál 1989. március hó 1-én kezdődött, s 1969- au­gusztus hó végével megszűnt Vállalata szabadságát nem adta ki, s pénzben sem vál­totta meg.' Kérdezi, hogy jogosult volt-e évi rendes szabadságra? A dolgozónak minden munkaviszonyban töltött naptári évben 12 munkanap alapszabadság és a munka- viszonyban töltött idejéhez igazodóan pótszabadság jár. Az Mt. V. 56. §. (3) bekez­dése szerint ugyan a dolgozó munkaviszonyának első 6 hónapjában szabadság kiadá­sát nem igényelheti. E jog­szabályi rende;kezés azonban a dolgozó szabadságra való jogosultságát nem érinti, csupán a vállalat kiadási kö­telessége alól ad felmentést a munkaviszony első 6 hó­napjában. a vállalat azon­ban ez időszak alatt is kiad­hatja a szabadságot. A 6 hónapnál rövidebb ideig munkaviszonyban álló dolgozó szabadságát tehát a munkaviszony megszűnésé­nek idején a vállalatnak pénzben meg kell váltania, mert a 6/1967. (X. 8.. Mü. M. számú rendelet 16. §-sa sze­rint, ha a dolgozó munka- viszonya év közben meg­szűnt, az évben a vállalat­nál eltöltött idővel arányos szabadságát nem kapta meg azt pénzben kell megváltani Természetesen arra is lehe­tőség van. hogy a munka- viszony megszűnése előtt aa évi rendes szabadság idő­arányos részét a vállalat természetben kiadja. Ha a szabadság kiszámításánál tö­redéknap keletkezik, azt fél­napot elérő töredék esetén teljes napként kell számí­tani, míg a fél napot el nem érő töredék nem számit; Figyelemmel a fenti jog­szabályi rendelkezésekre, azt tanácsoljuk, hogy ki nem adott szabadságával kapcso­latban forduljon a vállalat munkaügyi döntőbizottságá­hoz és kérje szabadságának pénzbeli megváltását. A bedolgozót mikor illeti meg a szabadság N. K. mezőtúri olvasónk levelében azt kérdezte, hogy bedolgozói munkaviszonya alapján megilleti-e az évi rendes szabadság. Kérdésére az alábbiakat válaszoljuk: A 16/1967. (XII. 27.) Mü. M. sz. rendelet szerint a bedolgozót csak biztosított foglalkoztatás esetén illeti meg kötelezően fizetett sza­badság. Ennek mértéke nap­tári évenként 12 munkanap lehet Biztosított foglalkoz­tatásról abban az esetben beszélhetünk, ha a munka- viszony létesítésekor a fe­jek írásban megállapodtak abban, hogy a vállalat bi­zonyos munkamennyiséggel rendszeresen ellátja a dol­gozót és a bedolgozó köte­lezi magát, hogy a vállalat által igényelt mértékben és előírásainak megfelelően rendszeresen munkát végez. A vállalat saját mérlege­lési körében is megállapít­hat bedolgozói részére fize­tett szabadságot abban aa esetben, ha teljesítményül* eléri az azonos, vagy hason­ló munkakörben, munkavi­szonyban álló dolgozók által a törvényes, tehát a 8 órás napi munkaidő alatt elvég­zendő munkamennyiségnek a felét. Az így megállapí­tott szabadság mértéke egy naptári évben a 12 munka­napot nem haladhatja meg, s megadása nem kötelező. Ha a bedolgozó a fentiek alapján szabadságra nem jogosult, kérelmére naptári évenként egy alkalommal kétheti időre a munkavégzés alól mentesíteni kell, erre az időre azonban részére munkabér nem folyósítható. Dr. Cs. I. Nézőpont kérdése Sokat olvasok mostanában a lapban az AKÖV-ről; esetenként gorombák, türel­metlenek a kalauzok, a gép­kocsivezetők, zsúfoltak a ko­csik. Hadd mondjak el én is egy történetet December közepén (a pon­tos dátumra már nem em­lékszem) délután 15 óra kö­rül, úgy hiszem távolsági já­ratra, csuklós autóbuszra szálltam fel a reptérnél. Ke­vesen voltak az utastérben, s a szőke kalauznő közelében ültem le. Fáradt voltam, haj­nalban ötkor kezdtem a munkát aznap. Talán ponto­san ezért tűnt fel a szőke kalauznő fáradtsága. Ahogy haladt, döcögött a busz Szol­nok felé, az ő sápadt arca, Ki érti ezt? Naponta elolvasom a Nép­lapot. így szereztem tudo­mást nemrégen arról, hogy neifi lehet Törökszentmikló- son marhasót kapni, majd arról; gondoskodtak az „utánpótlásról”. Ugyanitt ar­ról is írtak, hogy a keres­kedők nem szívesen foglal­koznak a kimért sóval. Már amelyik... Volt egy két mázsa körüli disznónk. Karácsony előttre terveztük „kivégzését”. Be­vásárló körútra indultam hát. Jócskán kellett sót is megtört tekintete megindí­tott. Álmos volt, szemét le­lehunyta. Később hallottam, amint egy közben felszállt ismerősének mondta: hajnal fél négy óta talpon van, s ilyenkor, csúnya, hideg idő­ben igen fáradt, sokszor be­teg is. Nagyon megsajnáltam, s feltettem magamnak is a kérdést: mi, az utazóközön­ség türelmetlenségünkkel, to­lakodásunkkal nem vagyunk-e a fáradtság okozói. Nehéz helyzetben dolgoznak télen a közlekedésiek: legyen hozzá­juk türelmünk, néha talán sgy-egy jó szavunk is! Sz. B.-né Szandaszőllős vennem. A Verseghy úti 10-es élelmiszerboltban nem volt asztalisó, csak olyan jó darabos „marhasóféle”. Nem bírja már az én karom a cipekedést, így hát ott, azt vettem, ami volt. Igencsak zavarban volt böllérünk a hurka-kolbász ízesítésekor, törte a fejét milyen nagy darabot tegyen is a tölte­lékbe. Ki érti a kereskedőket? Sz. J.-né Szolnok Hirdessen a NÉPLAP-1''nini * A&vK&thtypostájából fäjLVASÖlNK E““82»**

Next

/
Oldalképek
Tartalom