Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-30 / 301. szám

f Ev vége megye mezőgazdaságában Sajtótájékoztató a megyei tanács vb pénzügyi osztályán Hétfőn délután, a Szolnok megyei tanács vb pénzügyi osztályán a megyei sajtó- orgánumok meghívott mun­katársait arról tájékoztatták, várhatóan hogyan zárják az eszendőt a megye termelő- szövetkezeteiben. Révész Fe­renc, a megyej tanács vb pénzügyi, dr. Kasza Béla a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztály vezetője, Szöl­lősi János, az MSZMP me­gyei* bizottsága gazdaságpo­litikai osztályának helyettes vezetője, Tolna Károly, a Magyar Nemzeti Bank me­gyei igazgatója, Bereczki Lajos és Suba István a két tsz szövetség titkárai el­mondták e fórumot is alka­lomnak tekintik arra. hogy a közvéleményt. a megye lakosságát. lapunk olvasó­táborát informálják. Őt milliárdos közös vagyon Többek között arról, hogy a megyében most 123 mező- gazdasági, 1 halászati terme­lőszövetkezet. 7 termelőszö­vetkezeti közös vállalkozás készít zárszámadást, elemzi 1969-i gazdálkodását. Az elő- aötes adatokból már kitűnik, a szövetkezetek közös vagyo­na megyénkben meghaladja az 5 milliárd forintot A ki­emelkedő terméseredmények jóvoltából csak egy szövet­kezet — a csépai Petőfi Tsz — zárja több mint 4 millió forint veszteséggel az esz­tendőt A közeljövőben sza­nálják e tez-t. s körültekin­tően megvizsgálják, mi ve­retett a jelenlegi állapothoz. Az már bizonyos, a szö­vetkezet vezetőit nagy fele­lősség terheli. A múlt évben még kilenc tez-ben rendelt el szanálási eljárást a me­gyei tanács végrehajtó bi- zottsága. Bár az időjárás nem volt tokkal jobb más esztendők­höz mérten, a mezőgazdaság­ba fektetett , beruházások már gyümölcsöznek. A ve­tésszerkezet alakulása is azt bizonyítja, hogy a gazdasági ösztönzők sóikkal célszerűb­bek a kötelező előirányzat­nál. A kenyérgabona vetés- területe például nem csök­kent a megyében, sőt 3—4 százalékkal nőtt a korábbi évekhez mérten. Az üzeme­ken belül azonban változott a vetésszerkezet összetétele, s a termelőszövetkezeteket, az a törekvés vezeti, hogy ki-ki a maga adottságainak legmegfelelőbb növényt ter­messze. » A zöldségfélék területé­nek növelése visssont Indo­kolt A területcsökikenés okát abban is látják hogy nincs olyan zöldságforgal- mazó nagykereskedelmi vál­lalat, amely megfelelő biz­tonságot nyújtana a terme­lőnek. A megye mezőgazda- sági szakvezetői külön ki­emelték a növénytermesztés fejlődésének jellemzésére, hogy amíg 1969-ben átlago­san 170 kilogramm vegyes műtrágyát használtak a szö­vetkezetek holdanként, 1970- re 20o kilogrammra nő e mennyiség. Száz millió forintos tartalék Bár éppen ebben az év­ben — több intézkedés ha­tására is — ismét fellendült az állattenyésztő kedv, a szövetkezetek számosállat­állománya még mindig mint­egy 3 százalékkal alacso­nyabb a múlt évinél. Figye­lemre méltó viszont, hogy szépen nőtt a közös tehén- állomány. A mezőgazdasági szakve­zetők örömmel mondták el hogy 1969-ben nagy beruhá­zási kedv jellemezte a szö­vetkezetek gazdálkodását. Épületeikre 490 millió, gépek­re 150 millió, s egyéb be­ruházásra 17 millió forintot költöttek ebben az évben. A nemzeti bank elsősorban a szarvasmarha és a sertéstele­pek építését támogatta hi­tellel. Az előzetes ' zárszámadási adatok kimutatják, hogy a szövetkezetek nagyon előre­látóan tartalékolással is igyekeznek biztonságossá ten. ni gazdálkodásukat, a me­gyében várhatóan 100 millió forint feletti lesz az az ösz- szeg. amelyet tartalékolnak a közös gazdaságok. Autóbusszal a határba A közös jövedelemből egy­re többet fordítanak szociá­lis és kulturális igények ki­elégítésére. Nem ritkaság már az olyan szövetkezet, amely autóbusszal viszi a határba tagjait, s szállítja vissza munka végeztével. Egyre több helyen létesíte­nek üzemi konyhákat Sokat költenek — a mezőtúri Pe­tőfi, az abádszalóld Lenin Tsz-ben például — tsz-klu­bok felszerelésére. Űj jelen­ség a kisebb településekben, hogy a termelőszövetkezetek a tanácsokkal együtt tartják fenn és működtetik a mű­velődési otthonokat Ebben az évben a tiszaburai Lenin. Tsz példáján több szövetke. zet kötött szerződést a köz­ségi tanáccsal a művelődési otthon fenntartására. Rend­szeressé lett a fizetéses sza­badság. s különösen a fia­Hazaérkezett Péter János külügy­miniszter a Szovjetunióból Szovjet—kínai tárgyalások Á Közel-Kelet hírei Pillanatképek 1969-ről Külpolitikai tudósításaink a 2. oldalon talok sokat szeretnek utazni. Mindkét tsz szövetség üdülő építését tervezi. Elmondták a sajtótájékoz­tatón azt is, hogy a zár­számadás egybeesik a ter­melőszövetkezeti pártszerve­zetek politikai intézkedési terveinek értékeléséveL A szövetkezeti pártszervezetek megerősödtek, s egyre job­ban elvégzik a gazdálkodás átfogó politikai értékelését Ezen belül megmérik, hogy a termelési egységekben — üzemegységekben, brigádok­ban — a kommunisták sze­mély szerint mit tettek egész éven át. Példaként említeti ték a karcagi Dimitrov Tsz- ben. s már máshol ig kiala­kult gyakorlatot, ahol ter­melőegységenként. ágazaton­ként értékelik az ott dolgozó emberek munkáját. A megyei sajtótéjkoztatón sok mindenről informálták a megjelenteket Lapunk mind­ezt folyamatosan továbbítja majd olvasóinak. B. U Több mint ötmilliárd forint a vasút jövő évi fejlesztésére • • Ülést tartott a vasutasok szakszervezetének központi vezeti sége A Vasutasok Szakszervezete központi vezetőségének hétfői ülése a MÁV vezérigazgatóság írásos jelentése és Gulyás János szakszervezeti titkár beszámolója alapján értékelte a vasút ez évi munkájának eredményeit és a jöv6 évi feladatokról tárgyalt A MÁV 1969-ben — az előzetes adatok szerint — 111,5 millió tonna árut és 399 millió utast szállított. A tehervonatok utazási sebessége és a kocsik kihasználása növekedett, a személyvonatoknál pedig ha szerény mér­tékben is, de csökkent a zsúfoltság. Az idei bevételi és költségtervet előreláthatóan 1,7 százalékkal túlteljesítik, s így a korábban tervezettnek megfelelő nyereségrészese­dést oszthatnak. A vasútnak 1970-ben is 111,5 millió tonna árut keli fuvaroznia, tehát annyit, mint 1969-ben. A jövő évi sze­mélyszállítási terv 395 millió utas szállításával számoL A villamosítás és a dieselesítés alapján tovább növelik az utazási sebességet. Jövőre 5298 millió forintot irányoz­tak elő a vasút korszerűsí­tésére, állóeszközeinek fej­lesztésére. A beruházási eszközöket koncentráltan használják fel, elsősorban a Budapest—Nyír­egyháza és a Budapest—Szob vonal villamosítására, Deb­recen—Nyíregyháza, a Nyír­egyháza—Záhony és a Rá­kos—Űjszász vonal fejleszté­sére, a szolnoki állomás re­konstrukciójának folytatásá­ra, a záhonyi átrakókőrzet fejlesztésére, valamint Buda­pesten a Déli pályaudvar, továbbá a debreceni ég a Veszprém-külső pályaudvar bővítésére. Ezek a beruházá­sok is biztonságosabbá te­szik a forgalmat, de ezen felül — az 1969. évi 160 he­lyett 238 millió forintot irá­nyoztak elő jövőre különféle korszerű biztosító- és táv­közlő berendezések felszere­lésére. A járműállományt 24 villamosmozdony, 35 Diesel­mozdony, 8 motorvonat, 250 személykocsi, 25 kalauzkocsi és mintegy 2000 teherkocsi beszerzésével növelik. A vasutasok élet- és mun­kakörülményeinek javításá­val foglalkozó kormányhatá­rozat és a bértömeg-g&zdál­MA: Kopnak a cigány telepek ■ Gyors­lista a Második Békekölcsön sorsolásáról Házastárs komputerrel... kodásra való áttérés 1970-ben lehetőséget nyújt több fon­tos bérezési probléma meg­oldására. Egyebek között jö­vő évre tervezik az utazó- és fordulószolgálatot teljesítő dolgozók túlóradíjazásának, a munkás és egyéb forgalmi gl- Lománycsoportú dolgozók munkaköri bérének rendezé­sét, az éjjeli pótlék feleme­lését, a MÁV ipari üzemei­ben dolgozók bérének mint­egy 3 százalékos emelését Mód nyílik arra is, hogy a munkaerőhiány következté­ben megnövekedett munka- intenzitást honorálják a bér­ben is. A szakszervezet állásfogla­lása szerint a túlóradíjazás csak a problémák egy részét oldja meg, és inkább a mér­téktelen túlórázás csökken­tése a feladat. Az idén az utazó- és fordulószolgálatban mintegy 120 millió forintot kell kifizetni a túlmunkáért Ez a „fizetség” azonban csak a dolgozók egy részét érinti, s így sokkal célszerűbb len­ne a túlmunka lényeges csök­kentésével megtakarított ösz- szegeket alapbéresíteni, te­hát valamennyi dolgozó ke­resetét növelni. A jövő év­re ttervezett bérintézkedések sem oldanak meg minden problémát. Ezért célszerű lenne az eddiginél fokozot­tabban élni azzal a lehető­séggel, amely szerint a nye- ' reségrészesedés egy része az alapbérek növelésére, a dif­ferenciáltabb keresetek ki­alakítására fordítható. Gya- ■ kori ég jogos panasz a vas­úti üzemi konyhák kosztja ellen. Ezért most javaslatot tettek az üzemi étkeztetés vállalati hozzájárulásának emelésére. — HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK ­Kataszter a veszprémi várnegyedről A bakonyi intéző bizott­ság megbízásából Vajda Ödön és dr. Enyedi Károly nyugdíjasok elkészítették a veszprémi vámegyed birtok kataszterét 173 helyrajzi szá­mot kutattak fel és azonosí­tottak, továbbá összeírták a régi utcaneveket Az alapos felmérés adatait a felújítási terv kidolgozásánál haszno­sítják. A veszprémi vár rekonst­rukciójára a VÁTI kapott megbízást. Terv készül a ré­gi műemlékkomplexum hasz­nosítására. A részletekről még nem döntöttek, de a veszprémi vár mindenképpen nagyobb szerepet kap a Ba­laton és a Bakony idegen- forgalmában. Lángálló tűzoltó ruhák 200 Celsius fokon is vé­delmet nyújtó, lángálló ru­haanyag gyártási kísérletei fejeződtek be a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat újsze­gedi gyárában. Poliészter szövetre tizenöt mikron vas­tagságú, fényvisszaverő alu­fóliát préseltek, a két réteg közé helyezett műanyagfólia segítségévet Az újfajta ru­haanyag a laboratóriumi pró­bákon jót vizsgázott, s majd viselési próba dönti el gya­„öltöztetik” a keszthelyi Helikon Szállót Különlegesen erős és mély alapokra épül a Helikon Szálló a Balaton keszthelyi partján. A Zala megyei Épí­tőipari Vállalat az. építmény vázát már elkészítette és most hozzálátott a szálló „öl­töztetéséhez”: a falakat elő­regyártott műkő elemekkel borítják. Az új szállóban 242 kétágyas szobát, étter­met, 600 adagos konyhát és drink bárf rendeznek be. A 40 millió forintos beru­házást igénylő Helikon Szál­lót a jövő évben adják át. Hobby-szervizek az utak mentén A jövőben olyan szervizek épülnek hazánkban, legalább­is a legfontosabb autóutak mellett, amelyeket minden nagyobb erőfeszítés nélkül „hobby-szervizekké” lehet átalakitan mihelyt ennek szüksége felmerül. Amint ugyanis Ábrahám Kálmán, az UVATERV főmérnöke el­mondotta, előbb-utóbb ná­lunk is jelentkezni fog az az igény, hogy a kocsitulajdo­nos csak a munkaruhát, a szerszámot és a munkahe­lyet veszi kölcsön a szerviz­től, de a munkát maga véjp zi el. Az UVATERV mér­nökei tehát már eleve úgy tervezik meg az előregyár­tó tt könnyű elemekből össze­szerelhető szervizeket, hogy azokban szinte egyik percről a másikra meg lehessen te­remteni az amatőr „bütykö- lés” feltételeit. Egyébként a tervezőinté­zetnél kidolgozták az utak mellé telepítendő többi „ki­szolgáló létesítmény” terve­zési elveit Is. Ilyen például az, hogy a benzinkutakat és az autós pihenőket 30—50 kilométerenként kell építeni, az út menti csárdáknak, presszóknak olyan egyéni jelleget kell kölcsönözni, mint amilyennek a Tyúk Eszpresszó, a Mókus Bisztró és a Birka-csárda köszöni si­kereit. Az eddigi jelzéseket írott, Illetve hangszórón to­vábbított szöveges tájékozta­tással kell kiegészíteni, pél­dául az olyan autóbuszmeg­állóknál Is, mint amilyenből most ezernél többet tervez­nek csupán Pest megye út­jai mellé. Ezeknek elsődle­ges célja ugyan csupán a közönség védelme az Időjá­rás viszontagságaitól, —• de ezenkívül URH-kspcsolatot Is akarnak létesíteni a várako­zó helyiség, az autóbuszve­zető és, a forgalomirányító között. Az UVATERV megítélése szerint nem célszerű a kü­lönböző kiszolgáló létesít­ményeket kombinátszerűen egyesíteni, mert ez a kocsik torlódását okozná. Ettől a szabálytól csak kivételesen, a rendkívüli nagy forgalmat lebonyolító pontokon lehet eltekinteni. Nincs influenza-járvány Az Egészségügyi Miniszté­rium — mint ismeretes — december 20-i tájékoztatásá­ban beszámolt a hazánkban a jugoszláv határszélen há­rom gócban bekövetkezett tömeges influenzás megbete­gedésekről. Az azóta kiala­kult helyzetről dr. Tóth Bé­la egészségügyi miniszterhe­lyettes, állami közegészség- ügyi-, járványügyi főfelügye­lő elmondta az MTI munka­társának: — A korábbi tájékoztatás­ban szereplő, néhány köz­ségre korlátozott, össze nem függő helyi járvány, mely az elmúlt hetekben főleg a déli határszélen alakult ki, megszűnt, illetve megszűnő­ben van. Közülük Dunaszek- csőn érintette a járvány a község lakosságát legnagyobb arányban; a helybelieknek mintegy 70 százaléka betege­dett meg. Itt a járvány de­cember 22—23-án tetőzött, jelenleg megszűnőben van. A megbetegedések lefolyása va­lamennyi érintett községben általában enyhe volt — Az utóbbi tíz nap alatt influen­za vagy arra gyanús megbe­tegedések halmozódását jár­ványgócok kialakulását újabb településekről nem jelentet-; tek. I nf *-> VILÁG PROLETÁRJAI, 80 XX. évf. 301. sz. 1969. dec. 30., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom