Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-04 / 281. szám
1969. december 4. SZOLNOK MEGVET NÉPLAP 3 PRO TO ROLL Újságíró aligha tudná összeszámolni, hány gyűlést, rendezvényt, konferenciát, ünnepséget ül, hallgat végig életében. Megszokja az ember. Nemrégiben mégis meglepetés ért bennünket az ünnepség elnökének jóvoltából. Jó negyedóráig eltartott, míg köszöntötte, sorolta a szövetkezetük megmozdulásán megjelent vendégkoszorú névsorát. Kezdte a nagyfával, folytatta alább, a községi tanácstitkárral, az ímsz elnökkel, s körzeti megbízott rendőrrel. A községi rendőr, fmsz vezető, vagy bárki más beosztását. munkáját nagyon tiszteljük, ha azt becsülettel látja el. A kifogásunk az ellen szól: értelmetlennek találjuk a túlzásba vitt protokollt. Közéletünk meghonosodott társadalmi szokásai szerint megemlékezünk mozgalmi évfordulóinkról. ünnepélyesen avatunk új gyárat, üzemet, gyűléseken is találkoznak vezetők munkásokkal, parasztemberekkel, aktíva ülést hívunk össze egy-egy nagy munka kezdetén. (Külön dolog, hogy e fórumokat ritkíthatnánk, ezáltal hasznosabbá is tehetnénk.) Kialakult szokás, ha azt rangosabb közéleti ember tiszteli meg jelenlétével pár közvetlen szóval bemutatják a hallgatóságnak, s köszöntik. A tisztességes szándékkal kialakult szokás, sok helyen azonban már eltorzult Járási párttitkár mesélte milyen kényelmetlenül érezte magát egy szövetkezet jubileumi közgyűlésén. Teltház volt az elnökségben. Olyannyira, hogy egyetlen hely sem jutott a tulajdonképpeni ünnepeiteknek, a közös gazdaság alapjait oly sok küzdelemmel lerakó, még néhány élő alapítótagnak. Sokszor valóságos vetélkedő dúl azért, hogy ki kerüljön az elnökségbe, kiket köszöntsön külön is az elnök. — S van, aki — ha netalán — kimarad a hivatalos proto- kollból, személyes sértésnek veszi. Mi, újságírók sokszor vagyunk tanúi, egy-egy ünepség tudósítása után szó éri a ház elejét, miért hagytuk ki a résztvevők felsorolásából ezt, vagy azt, hiszen ott volt. Legutóbb egy tudományos tanácskozáson, Szolnokon történt. A tudomány nemzetközi és hazai jeles művelői jöttek össze. És neves párt-, állami, mozgalmi vezetők is. Ha mindegyikük nevét, beosztását, címét felsorolja a megnyitót tartó elnök a fél délelőtt ezzel telik eL Nem ezt tette. Néhány keresetlen szóval — senkit külön meg nem nevezve — mindenkit együtt köszöntött És nem lett belőle sértődés. A résztvevők őrültek, hogy az Időt érdemben! munkával tölthetik. Ha úgy tetszik ez volt a korszerű megnyitó. Nem az egyedülálló már, egyre több az ilyen forma- bootás. Mennyivel szerényebb, mennyivel értelmesebb, a ma emberének gondolkodásához, felfogásához szabottabb. A gyártástecnológia pontos, megbízható kidolgozása érdekében építették a Magnezitipari Művek tiszavárkonyi kísérleti félüzemét. INTENZIVEBB IPAROSODÁS UTJÁN Szénsavfogadó állomás Magnezit égetőkemence, háttérben az oltőtorony Az üzem szűrőberendezése (Fotó: Nagy Zsolt) A Magyar LikSrlpar a karácsonyi ünnepekre és az újévre egész sor újdonságot hoz ki. A napokban keiül az üzletekbe az Éva pomme vermut, amelyet száraz és felszáraz változatban gyártanak. A hétdecis palack ára mindössze 25 forint. A félszáraz italt a hölgyeknek, a száraA Magyar Likőripar karácsonyi újdonságai zat pedig a férfiaknak ajánlják. Külföldön a legkeresettebb ital a magyar baracpá- linka. A vállalat bővíti a palack választékot is. A kevert egy literes és hét decis, a törköly pálinka és a kisüsti barack- pálinka egyliteres, fél literes és kétdecis palackokban kerül a boltokba. Az utóbbi években a foglalkoztatottság javítására a korábbinál intenzívebb ipar- fejlesztést folytattak a megyében. Elsősorban a Kunvárosokban, de másutt is. Vélekedésünk szerint elérkezett az idő arra, hogy mérlegeljük az eddig megvalósult ipartelepítés értékét, a foglalkoztatottságban bekövetkezett progresszív változásokat. Elől és a sor végén A megye keresőinek 1966- ban 23 százalékát foglalkoztatta az ipar. És ebben egy sajátos ellentmondás rejlett! A nehézipar kiemelkedő részaránya a népesség egységére eső ipari állóeszközök értékét tekintve 1966-ban 12,9 millió forint (1000 lakos), valamennyi alföldi, sőt Somogy, Tolna és Vas megyét is megelőztük. Ez az egyik pólus. Ugyanakkor az iparban foglalkoztatottak számának emelkedése — a nehézipar viszonylag csekély munkaerő-felvétele miatt — nem érte el az említett megyékben kialakult színvonalat. (Ez az ellentmondás másik sarka.) Az iparban alkalmazott aktív kereső nők aránya ezért Szabolcs-Szstmár megye után nálunk volt a legalacsonyabb, 37,7 százalék.) Így az iparunkban végbemenő jelentős fejlődés ellenére sem tudták foglalkoztatni a munkaképeskorú, elsősorban női népesség egy- részét, illetve a mezőgazdaságból felszabadult munkaerőket. (A mezőgazdasági üzemek technikai felszereltsége emelkedését is jelzi ez.) Az ingázó (eljáró) dolgozók száma az utóbbi években „stabilizálódott”, emelkedő tendenciát mutatva meghaladta a bejárókét. A kettő egyenlege 1960-ban 9—10 ezer, 1966-ban. 12 ezer, 1970-ben várhatóan 14 ezer körül lesz, A foglalkoztatottsági viszonyok teljesebb megértéséhez utalnunk kell iparunk területi elhelyezkedésére, mint egyik legjelentősebb tényezőre. Azt, hogy a megye iparának struktúrájára ebben az értelemben is az aránytalanság jellemző, bizonyítja, hogy a foglalkoztatottak száma a városok és járások között túlságosan egyenlőtlenül oszlik meg. Tavalyi adat szerint a szó. ciaüsta iparban dolgozók 33,3 százaléka Szolnokra, 13,7 százaléka Jászberényre, 23,8 százaléka többi városunkra és 16,2 százaléka a szolnoki járásra (Tisza Cipőgyár!), míg 13 százaléka a másik négy járásra koncentrálódott (E cikkben szereplő adatokat a megyei tanács vb tervosztálya engedte át felhasználásra a szerzőnek.) Mi állapítható meg ezekből az adatokból? Az, hogy az ipar — főként a nehézipar — viszonylag erőteljes fejlesztése sem biztosította megyénkben a területi érdekeknek megfelelő foglalkoztatottság-növekedést a terület-arányos foglalkoztatottságot mindenek előtt a nők fokozottabb munkába állítását Gyorsított menetben Az iparfejlesztés megyorsításáért megyénrk párt- és állami vezetői az utóbbi két- két és fél évben jelentős erőfeszítést tettek. Ennek nyomán Szolnok megye korábban elmaradott néhány városában és nagyközségében intenzívebbé vált az iparosítás folyamata. Az iparfejlesztésben állami támogatáshoz jutott Karcag és Mezőtúr, a kedvezményes bankhitel előnyét élvezi Kisújszállás és a járási székhelyek közül Kunszentmárton, Tiszafüred. Megyénk iparának területi fejlesztése az anyagi támogatásra kijelölt helyeken döntően 1967-ben kezdődött. Mégpedig tervszerű irányítás, gazdasági eszközökkel való orientálás útján. Ezúttal nem soroljuk fel hol mi történt az iparfejlesztésben, hiszen olvasóinkat az eseményekkel egyidejűleg rendszeresen tájékoztattuk. Az új gazdasági mechanizmus magasabb követelményeket támasztott a tanácsok tervező munkájával szemben is! így felelősek saját területük fejlesztéséért, annak gondos megtervezéséért, koordinálják köz- igazgatási határaikon belül az állam gazdaságpolitikáját. Az iparfejlesztésért végzett munkájuk néhány figyelemre méító tapasztalattal járt, konkrét problémát hozott felszínre. Így például illetékes vezetők szakértők véleménye megegyezik abban, hogy a jövőben lehetővé kellene tenni a központi erőforrásokból nyújtott iparfejlesztési alap önálló felhasználását. (Noha az a tanácsi fejlesztési alapnak nem része.) örvendetes jelenség, hogy az iparfejlesztésben elért kezdeti sikerek növelték a helyi tanácsok aktivitását. A partnerek felkutatásában, a tárgyalások előkészítésében és lefolytatásában igen jelentős szerepet játszottak Csaknem félszáz, Budapestről „kitelepítésre ítélt” üzemmel léptek kapcsolatba. Sajnos, kezdeményezéseik többsége egyoldalúnak bizonyult. Ennek oka valószínűleg az, hogy a fővárosból vidékre telepedést nem „szorgalmazzák” (kényszerítik?!) eléggé az anyagi ösztönzők. Ez az érintett cégeket irányító szervek finoman szólva passzív magatartásával és a tanácsok számára elfogadhatatlan feltételek diktálásával párosult A nehézségek ellenére a helyi tanácsok belső erőforrásaikat latbavetve segítették elő egy-egy iparvállalat letelepedését (Előközmüvesi- tés, adókedvezmény, stb.). Másfelől a nagy-nagy igyekezetben már-már anyagi erejüket meghaladó erőfeszttéseket is tettek, ami úgyhisszük, a jövőben nem megengedhető. Néhány szót a kedvezményes bankhitelről. A hitelpiacra változatlanul a hitel- kérelmek erőteljes szelekciója a jellemző. „A bankok a preferált területeket érintő hiteligényeket is kíméletlen következetességgel megszűrik” — vélekedett az egyik illetékes tanácsi vezető. A jelentősebb ipartelepítés gondolatával foglalkozó vállalatoknak általában nagy összegű hitelre lenne szükségük. A megye „ügyfelei” egyrészének beruházási ked- vs a túlságosan kemény hitelpolitikán akadt fenn — mondják az egyik oldalon. A bankot pedig a hitelpolitikai irányelvek kötik. Éppen ezért nem hinnénk, hogy döntően szubjektív okok játszottak közre. Ennek ellenére úgy gondoljuk, az iparfejlesztés meggyorsításán fáradozó megyei szerveknek jogos igénye az, hogy a letelepedésre vállalkozó üzemek perspektivikus gazdálkodását a bankok rugalmasabb hitelpolitikája kövesse. A tizenegyek klubja Megyénk iparfejlesztésre kijelölt területein 1968—1970. között az iparvállalatok és kisipari szövetkezetek mintegy 300 millió forintot invesztálnak új üzemek építésébe, illetve a működőek fejlesztésére. Ezek révén Szolnok megye foglalkoztatottsági gondjai kétségkívül csökkennek. Ebben az időszakban kb 2200— 2300 új ipari munkahelyhez jutunk, melyeknek 65—70 százalékát nőkkel lehet betölteni. Az egy munkahely létesítésére eső költség várhatóan 130 ezer forint. Az iparfejlesztési alapból támogatott beruházásoknál ez nem haladja meg a 80—90 ezer forintot. Az iparosítás gazdaságosságát előtérbe helyezve, és a célszerű decentralizálás elveit követve a megye illetékes szervei 11 ipari körzetközpont kialakítására törekednek. (A városok, két járási székhely, továbbá Jászárokszállás és Kunhegyes.) Ezek földrajzi helyzetük alapján alkalmasak arra, hogy a környező települések munkaerő-tartalékát lekössék. Így várhatóan a be- és eljáró munkások számának egyenlege nem emelkedik a mostani fölé. Minden jel arra vall, hogy az iparfejlesztésben kiemelten kezelt te lepüléseken a 10 ezer la kosra jutó ipari foglalkoztatottak száma az 1966. évi 1605-ről 1971-ig 1730—1740 re emelkedik. Ha minden jó! megy, 1976-ig meghaladja a kétezret. Kedvező változáson megy ét iparunk ágazati szerkezete is, hiszen a harmadik és negyedik ötéves terv új munkaerőszükségletének előreláthatólag 47—48 százalékát az elsősorban nőket foglalkoztató ágazatok adják. Szolnok megye gazdasága fejlett agrár-struktúrát és viszonylagos ipari elmaradottságot mutat. Gondolnunk kell azonban arra, hogy az ipar egyenletes fejlesztése nem lehet cél az ország minden területén. Kedvező mezőgazdasági adottságaink mind hatékonyabb kihasználásáról a népgazdaság nem mondhat le. A megye iparának konzekvens fejlesztése ennek ellenére a jövőben is indokolt. E két elv komplex, helyes alkalmazását tanúsítják az eddig elért biztató eredmények. Fábián Péter Előtérben as anyagmozgatás Szerdán az „anyagmozgatás napja” volt Budapest műszaki-tudományág életében, A Technika Házában reggel megnyílt az anyagmozgatási könyvek, folyóiratok és prospektusok kiállítása, utána pedig Kiss Árpád miniszter, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a MTESZ elnöke 250 hazai és csaknem fél száz külföldi szakember jelenlétében megnyitotta a hatodik országos anyagmozgatási konferenciát. Délben a Budapesti Nemzetközi Vásár területén magyar gyártmányú anyagmozgató gépek és berendezések bemutatója kezdődött majd ugyanott lebonyolították a II. országos targoncavezetői verseny döntőjét és díjkiosztását, A konferencia megnyitása után — most elsőízben kiosztották a MTESZ központi anyagmozgatási és csomagolási bizottságának „Az anyagmozgatás fejlesztéséért” adományozott érmeit és irodalmi díjait, az emlékérem I. fokozatát Vankó Richárd nyugalmazott egyetemi tanár, a Bányászati Tervező Intézet főosztályvezetője kapta,
