Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-23 / 297. szám

1969. december 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 gondoskodjon Az Gnnepekre A JÖ BORRÓL Amit megvásárolhat a Szolnok Dózsa György űtj BORK0ST0L0B0L! HORDÓS—PALACKOS BOROK ÉS * PEZSGŐK NAGY VÁLASZTÉKBAN KAPHATOK ! ..............................«wapnpapMmMiHgMMMIHIHIR cs oportos éna os liafesst biztosaas ______________________________ Ve gyiműveket Szerelő Vállalat Szolnoki Állandó Kirendeltsége felvételre keres: lakatos, csőszerelő, vili anyhegesztő szakmunkásokat és segédmunkásokat, valamint időelemző gyakorlattal rendelkező normatech­nológust. Kedvező munkafeltételek, állandó szabad szombat. Bérezés megegyezés szerint ♦ Jelentkezés a fenti címen. (Tiszamenti Vegyiművek területén) Gyártelepünkön nedves cukorrépa szelet vásárolható egyéni gazdaságok részére, december 20-tól január 10-ig, naponta 7—15 óráig. SZOLNOKI CUKORGYÁR Csúcsforgalom az exportáru- szállításban A jogról mindenkinek A házasság és család A MASPED ebben az év­ben 600—700 ezer tonna árut továbbít, 200—300 ezer ton­nával többet, mint tavaly. Ä vállalatra bízzák a tengeren­túli szállítások megszervezé­sét és a kontinensen belül is a kényesebb áruk forgalmá­nak irányítását. A külkeres­kedelmi és közlekedési szak­értőkkel együttesen keresik a gazdaságosabb és az árut „kímélő”, gyorsabb szállítá­si módokat. Ezek közé tar­tozik a konténer-forgalom is. A vállalat gondoskodik arról, hogy a TERIMPEX megbízására konténer-forga­lomban szállítsák a dobozos sonkát az Egyesült Államok­ba, a MONIMPEX borát Kanadába, a HUNGARO­Még néhány nap, s Békés, valamint Győr-Sopron me­gye egész területén, továbbá Pest megye négy járásában csak hektár és négyzetméter szerepel a földnyilvántartá­sokban az eddigi kataszteri holdak és négyszögölek he­lyett Ezzel véget ért az el­ső esztendei szakasza annak a munkának, amelyet az or­szágos földügyi és térképé­szeti hivatal négy év alatt az egész ország területére vonatkozóan elvégez. Eddig már négy ízben — 1874-ben, 1907-ben, 1948-ban és 1963-ban — rendelték ét hatályos jogszabályok a földterület meghatározásában is a méterrendszer alkalma­zását, végrehajtása azonban csak az idén került sorra, a mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter rendeletére. A jövő évben Vas, Komá­rom, Fejér, Szolnok, Csong- rád és Hajdú-Bihar megyé­ben folytatódik a munka, FRUCT konzerveit pedig Ausztráliába és más távoli piacokra. Foglalkoznak an­nak a megoldásával is, hogy kis távolságra tartálykonté­nerekben juttassák el a ma­gyar timföldet a külföldi feldolgozóüzemekbe. Fokozottabban veszik igénybe a légi teheráruszállí- tását; az idén a tavalyinál 30 százalékkal több árut szállítottak repülőgépen. Most szervezik az egyik tá­voli kombinált utat Jokoha- ma és Budapest között. A METALIMPEX számára 3500 tonna golyóscsapágyat hoz­nak, jJokohamától Nahotkáig hajóval, onnan pedig repü­lővel. míg a fennmaradó területe­ken 1971—72-re tervezik az állami földnyilvántartások átdolgozását. A kataszteri holdak, a négyszögölek és a területtel kapcsolatos egyéb adatok — többek közöt a kataszteri tiszta jövedelem — átszámí­tását az ország összes, kö? rülbelül 10 milliónyi parcel­lájára, illetve nagyüzemi táb­lájára vonatkozólag a föld­hivatalok által felküldött ki­vonatok alapján a MÉM köz­ponti elektrónikus számító­gépe végzi el, s az új bir­tokívek már a méterrend­szerben megállapított ada­tokkal mennek vissza az il­letékes vidéki szervekhpz. Az érdekelt földtulajdono­sok és az érintett helyi szer­vek számára az OFTH kü­lön zsebkönyvet és plakátot készíttetett, amelynek segít­ségével bárki pillanatok alatt ellenőrizheti az átszá­mítás helyességét. A társadalom legkisebb „alapegysége” a család. En­gels megállapította, hogy a „legkisebb sejt”, ame’yben tükröződik maga a társada­lom, vagyis amilyen társada­lomban él a család, olyan kezdetétől, vagy olyanná vá­lik a család is. Ez a megál­lapítás a kapitalista erkölcsi állapotokból leszűrt követ­keztetés: a tőkés rendszerben a család anyagi érdekeken nyugszik, elsősorban a csa­ládfő uralmán, olykor ki­zsákmányoló szerepén. A .szocialista társadalom­ban. családjogunk szerint a család úgy jön létre, hogy egy férfi és egy nő egyenjo­gú, szabad, önkéntes szövet­séget — azaz házasságot — köt, s ezzel családot létesít. (A családi jog hangsúlyozza, hogy a házasság egy férfi és egy nő között jöhet csak lét­re. A bigámiát — ez görög szó, s azt jelenti, hogy va­laki két 'Személlyel kötött házasságot — a büntető tör­vénykönyv alapján, szigorú­an büntetik.) Családnak tekinti a szo­cialista jog a házastársi kap­csolatot, attól függetlenül, hogy származik-e abból gyer­mek vagy nem. Természete­sen a gyermek születése pil- 'anatátöl a család tagia. De a család magában foglalhat­ja a rokonok szűkebb vagy tágabb körét is. Itt a tör­vény egyenes ági és oldalági rokonok között tesz különb­séget. Az egyenesági rokonok a szülők és gyermekek, illet­ve unokák, dédunokák stb., oldalági rokonok a testvérek, szélesebb értelemben az el- rő- főt a ásod fokú unoka- testvéreik is. Mindenért, ami a család­ban. történik, elsősorban a házastársak viselik a felelős­séget, mégpedig teljesen azo­nos mértékben a féri és a feleség, mint egyenjogú társak. Ezt az egyenjogúsá­got — erre külön is kiter­jed a családjogi törvény fi- evelme — a házastársak kö­telesek megtariani. nem köt­hetnek olyan megállapodást, amely a közös jogokat, és kötelességeket az egyik félre ruházná át. vagyis a férj akkor sem lehet teljhatalmú „családfő”, ha erre a fele- ( ség írásbeli felhatalma­zást ad. A közösen vállalt és viselt kötelezettségek közé tarto­zik a család létszámának tervezése is. A férj és fe­leség együtt, szabadon dönti el, hogy akar-e gyermeket, illetve, hogy házasságuk mely időszakában gondolnak a család lélekszámának növe­lésére. Ez természetesen sok­mindentől függhet — a há­zastársak esetleg még tanul­mányaikat folytatják, lakás­viszonyaik nem megfelelőek á gyerek fogadtatásához stb, — de mindenképpen az ő magánügyük, amelybe az ál­lam nem szól bele. Viszont támogatja a házas- társakat, ha úgy döntenek, hpgy lesz gyermekük. Nem tartozik ugyan szorosan a családi jogho^, de jogszabá-_ lyok egész sora szól errőL* így például az a rendelke­zés, amely a munkások és- alkalmazottak számára már régen, a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek tagjai ré­szére pedig újabban családi pótlékot állapított meg a háztartásukban eltartott gyer­mekek után. Egy gyermekre csak az a szülő kap családi pótlékot, aki egyedül neveli gyermekét, két és több gyer­mek után arányosan nö­vekvő összeget kap minden dolgozó. A családi pótlék a gyermek 18. évének betölté­séig jár, feltéve, hogy nem lesz korábban önálló kereső. Egy másik, alig néhány éve hozott rendelkezés alap­ján gyermekgondozási se­gélyt kapnak azok az anyák, akik korábban dolgoztak, de gyermekük megszületése után otthon maradnak, hogy az első években állandóan gyermekükkel lehessenek. Szülési segéllyel, szérvezett anya- és csecsemővédelem­mel is segíti az állam a fiatal házasokat (A gyer­mekgondozási sevélv beveze­tésének indoko’tságát mu­tatja, hogy Magyarország a házasságkötések számában —• ezer lakosra 9.2 — Európa első országa évek óta, de a születések számában utolsók közt maradt Várkonyl Endre lövőre megyénkben is: hold helyett hektár, négyszögöl helyett négyzetméter írtat Tabi László — Raizokt Gáesi Mihály Lányok! Vigyázzatok! A „How do you do thank you very much” című bel­városi eszpresszóban üldö­géltem kétlábú bárszéken és paradicsomlevest hörpöltem üvegcsövön egy ólomkris- tálygömbből. Két lépésnyire tőlem három férfi ült egy kis kerek asztalka mellett, három jól öltözött férfi szo­rosan összehajolva. — Elláért hatszáz milliót kérek... — mondta az egyik. A másik kettő erre bólintott. Egyikük a noteszába írt va­lamit és a fejét csóválta. — Szép? — kérdezte aztán ég eltette a ceruzát. — Szép. barna... — felelte az első. Elállt a lélegzetem. Leány- kereskedők karmai mellé ke­rültem! Egyszóval, még mindig akadnak, akik ezzel az aljas mesterséggel keresik a nagy pénzeket, amiket az­tán itt eldorbézolnak Gya­nútlan, naív lányokat köz­vetítenek a délamerikai ké­tes lokálokba. — És Rózsa? — kérdezte most . a lilainges — azzal, hogy állunk? — Nyolcszáz. Nyolcszázom alul nem kapható. Ökölbeszorult fülekkel hallgatóztam tovább. Lelki szemeim előtt megjelent a két leány, akik sikerről, kar­rierről álmodoznak és nem is sejtik, hogy ezek a bri- gantik. akik nyilván artista­ügynöknek adják ki magu­kat, a legkétségbeejtőbb zül­lés lejtőjére taszítják őket. Hátat fordítottam a gaz­embereknek, hogy gyanút ne keltsek, de annál jobban füleltem. Elhatároztam, hogyha felkelnek és távoz­nak utánuk vetem magam ét átadom őket az első fő­kapitánynak. Kötelet az ilyeneknek! Suttogva szólalt meg az egyik: — Egymilliárd? — Igen — felelte a má­sik. — Évi egymdlliárd. — Nagyon sok. — De megéri. Nem bírtam türtőztetni magam, kiszaladtam és oda­siettem az első rendőrhöz. — Kérem — lihegtem — jöjjön azonnal. Aljas leány­kereskedők ülnek itt az eszpresszóban. Rajtuk ütünk! Nem akarta elhinni. De én belekaroltam ég addig kér­leltem. amíg velem jött. Ko­mor tekintettel álltunk oda a három csirkefogó asztalá­hoz, Éppen mami akartak már. — Igazolják magukat! — szólt rájuk a rendőr. — Miért? — kérdezte a lilainges — Még kérdi? — för­meditem rá — aljas leány­kereskedő. Majd adok én maguknak hiszékeny lányo­kat a züllés útjára taszí­tani! Hírre mindhárman éktele­nül röhögni kezdték. — Hiába tagadnak — üvöltöttem rájuk — kihall­gattam a beszélgetésüket! A szép Elláról beszéltek, akit hatszázmillióért meg lehet kapni. Aljas kerítők! És Ró­zsáról, aki nyolcszáz! — Ne tessék hülyéskedni. Mi .krumplikereskedők va­gyunk. Ella-krumpliról és Rózsa-krumpliról volt szó. A rendőr tanácstalanul né­zett rám. — Üúúgy... — mondtam erre a lilaingesnek. — Ella- krumpliról és Rózsa-krump­liról beszéltek. És ki az az Évi, aki egymilliárd? Erre megszólalt a harma­dik: — Arról én beszéltem ké­rem. — Helyes. És az az Évi? Az is krumpli talán? — Nem. Az a házbérem. Évi egymilliárd. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom