Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-23 / 297. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. december 23. Mementó Gáspár Margit, a szerző (ő maga írja), ebben a rá- diodrámában 1919 aktualitását érzi. Pedig a cselekmény Párizsban játszódik, 1815- ben. Raucourt kisasszony, a párizsi színház ünnepelt tra- gikája a forradalom alatt csak véletlenül úszta meg a lefejezést. Haláláig hű maradt királyához. Temetésén a végtisztességet mégis megtagadják tőle, mert a Bourbon- ház újra használja a régi törvényt; ha a színész halálos ágyán nem tagadja meg „alantas” hivatását, nem kaphat egyházi temetést. Noha a forradalom eltörölte ezt, és sok más, hasonlóképp megalázó törvényt, a királyi udvar éppen ezek felújításával akar emlékeztetni hatalmának örökérv tmyűségére. A történelem furcsa fintora: a haláláig király hű színésznő temétési menete nyíltan lázadó, forradalmi tömeggé alakul, és a Mar- seillaiset énekelve követeli ki neki a végtisztességet Mi a rádiódráma erénye, mire emlékeztet, miért épp tizenkilencre? A forradalom leverését törvényszerűen követi a testi, majd a szellemi megtörés folyamata. Azt vitatni, melyik borzalmasabb — haszontalanul lenne. Ez a dráma az értelem drámája. Kétszeresen az. Az értelmet enerválók elleni harcé és a későn eszmélő értelemé. (A színésznő csak halálában jut el azok közé, ahol a helye lett volna, ahová való, a forradalmat képviselő tömegek oldalára.) Az első rész — a haldokló beszélgetései — a cselekmény kifejlődését segítő megoldás ugyan, kissé hosz- szúra nyúlt. A Memento dinamikusabb,' tartalmilag, formailag sodróbb része a darab második fele. A dráma ennék megfelelően szinte teljesen ketté vált, a részek csak tartalmilag kapcsolódók, de a hangulati egységet nem tudta megteremteni a rendező, Gál István. Egészen „Különleges tudakozó" Döcögve indult az ifjúsági Rádió legújabb vállalkozása, melyben a hallgató (az eddigi tematikus Tudakozóktól eltérően) bármit kérdezhetett. Szinte az volt az érzése az embernek, hogy kevés a kérdés, azért kezdenek önmagába bonyolódó fejtegetésbe a válaszadó meghívottak. Aztán a szerelemről, szexualitásról szóló kérdéseknél ez az indokolatlan álmosság feloldódott, egymás után kaphattak a kiváncsiak történelmi, tudományos, jo- gi_ (vagy éppen személyeskedő) kérdéseikre nemcsak érthetően, de gyakran szellemesen is fogalmazott válaszokat. Az egyre fogyó műsoridő ' miatt aztán a minél több kérdésre választ adni szándékozó „agytröszt” az utolsó félórában jött igazán bele, bizonyítva, hogy ez a kísérletnek szánt műsorforma nagyon is életképes. — trömböczky — Kisfeszültségű villamos készülékek tervezésében, gyártásában jártas vi'lamosmérnököi, géoészmémököt, elektrotechnikust azonnal felveszünk, fizetés megegyezés szerint. MŰSZERES/, KTSZ Jászberény „A kikonzultált problémák..."(?!) Ismét olyan idegen szót teszünk rostára, amelyik gyakran és feleslegesen vállal nyelvi szerepet írásainkban és szóbeíi megnyilatkozásainkban. Tolakodó és falánk volta miatt sok jó magyar szó szorul vissza az élő nyelvhasználatból, a latin eredetű konzultál igéről és származékairól van szó. Hogy milyen népes már a szócsaládja, bizonyítják a következő k alakváltozatok: konzultálás, konzultáció, konzultáns, konzultatív stb. Igekötős alakulatai külön is figyelmet érdemelnek: meg- kcmzul'tálf, átkonzultál, lekonyultál, kikonzultál. . Mivel a felsorakoztatott igekötőknek alig van külön nyelvi szerepe és számottevő jelentésmegkülönböztető értéke, az igekötő nélküli alakokhoz képesít, nyugodtan el is maradhatnak. A legtöbbször a hivatalos nyelvben találkozunk az igekötős változa- tolkikal Üjabban azonban a társalgási nyelvben is felfeltűnnek. A címben idézett kikonzultál ige is nagyon egyszerű mondanivalót megformáló nyelvi mezőben jelentkezett: „Majd kikonzultáljuk, megvehetjük-e a gyereknek a kabátot.” Kifejezőbb let volna a magyar megbeszéljük, megtanácskoz- zuk igék használata. A latin consultat, consul- tatio szavak eredeti jelentésének magyar megfelelői a következő: meggondol, megfontol, tanácskozik, tanakodik, tanácsot ad, tanácsol kér. — tanácskozás, tanácsadás, tanácskérés, megbeszélés, megvitatás — stb. Éppen a konzultál gyakori használata miatt nem halljuk és nem olvassuk még a következő igen szemléletes és kifejező magyar szavakat: tanácsot ül, tanakodik, útbaigazít, meghányja-veti a dolgot, szaktanácsot kér, szaktanácsot nyújt stb. A válogatási lehetőség tehát nagy, éljünk is vele. Az elevenebb, a kifejezőbb nyelvi formálást az idegen szó használata csak szürkítd, s magyar szavakkal élés egyértelműbb és világosabb io-' galmazást eredményezhet A főiskolák és egyéb oktatási intézmények sajátos oktatási formájának s a komoly problémákat megtárgyaló szakértői tanácskozásoknak a megnevezésére azonban bátran élhetünk a konzultál és a konzultáció szavakkal. Azt külön' is hangsúlyozni kívánjuk, hogy nem az idegen szavak eilen szólunk, hanem azt hibáztatjuk, hogy egyesek akkor is idegen szavakkal, nyelvi formákkal élnek, amikor a közlés tartalma és szándéka ezt nem kívánja meg. Dr. Bakos József a nyelvtudományok kandidátusa Kiállítás a kenyér történetéről Mióta eszünk kenyeret? És vajon milyen lehetett őseink mindennapi kenyere? — A múlt század huszas éveiben Nagyváthy János: Magyar házi g^zdasszony című könyvéiben így ír: „Jó kenyérnek azt tartjuk, amely domború, héja sem igen lágy sem kemény, sárga vagy barna, de nem fekete égett; a béli szívós és nem eimorasálható. Ha a bélit bényomják, ismét magától felduzzad, inkább apró sűrű, mint igén lyukafcsas, csak kása voltak alkalmasak; Vaseszközeikkel a kelták már magasabb szintű földművelést folytattak. javult a búza minősége, ekkor (i. e. 4—1. században) kezdődött a maihoz hasonló kenyér fogyasztása. A kelták forgó kézimalmokat és sütőkemencéket is használtak. Az első magyar kenyér- sütők nevét 1139-ből ismerjük. a döomösi apátság szolgái voltak. Meiri faluban Vrabog, Kimis. Haladi, Mun. cesti. Scege, Gukus. Temkudi, Hidegkút faluban Cosar, Edelénybem Kimis és Go- noidi, Esztergomban Milost, Enyingen Casmer és Dömö- sön Cigu. A malmokról az első írásbeli említést a Nagyobb Gellért legenda 12. fejezete tesz — „Éjféltájban malomzörgést hallott, olyan malomét, aminőt egyebütt nem látott volt. Elcsodálkozott, hogy mi is lehet az. S nyomban utána a nő, aki a maljóízű, nem saavnyú, több napok múlva is a tejet fel- issza mint á spongya. ha a fenekét megütik ököllel, az egész kenyér megrendül.” A mai kenyér- eredete után kutatva egészen távoli időkhöz érkezünk. Kis-Ázsiában és Észak-Iránban már időszámításunk előtt 10—8 ezerben, Közép-Európában 5 ezer körül már foglalkoznak búzatermesztéssel. Igaz, ezek az ősi búzafajok — az ala- kor és a tönkebúza — készítésére mot hajtotta, énekelni kezdett...” A középkorban használt kézimalom alig változott, és még századunkban is használták. Az első magyar vízimalmokról az első említés 1061-ból való. Irodalmi emlékeink szólnak a dunai hajómalmokról. A szélmalmok viszont csak a XVIII. százsadban jelennek meg hazánkban Valamennyi malom kővel őrölte a gabonát. De a kő a mag héját is összetörte, a korpa' bennmaradt a lisztben, — ettől szitálás- sal kellett megtisztítani. — Mechwart András találmánya, a máig használatos hengerszékkel sikerült a malomkövet helyettesíteni. A gőzenergia elterjedésével felépülnek az első gőzmalmok is. A mai, modem malomban már válamennyi folyamat — még az anyagmozgatás is — gépekkel automatikus úton \ történik; És természetesen tudományos liszt ég tészta- Vizsgálatttal ellenőrzik már 100 éve — a kenyérhez felhasznált anyagokat. A kenyér történetének nevezetes korszaka, a XIX. század második fele. amikor Magyarországon Moíkry Sámuel elkezdi a búza nemesítését. Később Baross László, Fleischmann Rudolf és Székács Elemér minőségi búzái nevezetesek. 1950-től termelnek intenzív búzákat. A kenyérsütés csak lassan vált iparrá, még lassabban nagyiparrá. A városokban ugyan pék sütötte a kenyeret — kisipari módszerekkel. Falun még nem is olyan régen házilag sütötték a foszlós. fehér óriás veknit Parasztasszonyok árulták a debreceni Simonyi utcai piacon, a házi kenyeret. A sütőipar korszerűsítése Magyarországon csak 1953-ban indult meg. Mindennapi eledelünkről, a kenyér történetéről nyitott kiállítást a Mezőgazda- sági Múzeum. (K. M.) Athén és „Európa" Hosszas vajúdás és ingadozás után a múlt hét végén Görögországéit kiszorították a 18 tagú Európa Tanácsból. Nyomban felvetődött a kérdés: lehet-e valamilyen hatással ez az intézkedés a görög katonai rezsim helyzetére, növelheti-e bukásának esélyeit? E tekintetben mindenekelőtt arra kell emlékeztetni, hogy az Európa Tanács nem hatalmi szerv. Másodrendű politikai tanácsádó szerepe van. anélkül. hogy tagjai kötelesek lennének e tanácsok értelmében cselekedni. . A másik fontos tényező, hogy az Atlanti Szövetség tagsága független az Európa Tanácstól. Vannak NATO-tagok, — például Portugália — amelyek sohasem voltak az Európa Tanács tagjai. Másrészt az Európa Tanácsban semleges országok i§ helyet foglalnak — például Svédország. Az említett szerkezeti különbségek önmagukban is megfelelő határok közé szorítják az Európa Tanács tagságának, illetve Görögország távozásának jelentőségét. Mégsem lehet azt mondani, hogy teljesen érdektelen politikai aktusról volt szó. Ezt jelezte, hogy az Egyesült Államok mindvégig erőteljes nyomást gyakorolt az Európa Tanács tagállamaira; ne taszítsák ki Görögországot a szervezetiből. Washingtont természetesen a tény ónnal gában vajmi kevéssé érdekli. A nyomás mögött az az amerikai aggodalom húzódott meg; ha Görögországot kiszorítják az Európa Tanácsból, a junta elleni akciók súlypontja óhatatlanul A NATO-ra helyeződik át Márpedig a Földközi tenger medencéjének jelenlegi stratégiai helyzetében az amerikai politika létfontosságúnak ítéli Görögország NATO- tagságának fenntartását. A görög rezsim is érzett bizonyos nyugtalanságot az Európa Tanács vitái miatt. Ennek a nyugtalanságnak az a belső aggodalom volt az oka, hogy a kizárás megerősítheti a hadsereg királyhű elemei és a polgári-jobboldali ellenzéki politikusok összefogását. A Papadopu- losz rezsim azzal az enyhén komikus lépéssel fejezte ki idegességét, hogy „gazdasági 1 megtorlásokat” helyezett r kilátásba Anglia, Nyugat-Né- metország és a Benelux államok ellen. A görög gazdaság ugyanis (s ez inkább gyengeségének, mint erejének bizonyítéka) lényegesen többet importál ezekből az országokból, mint amennyit oda iszállítani képes. A junta gazdasági minisztere az import korlátozásával fenyegetőzött. Néhány héttel korábban még úgy látszott, hogy az amerikai nyomásnak és a görög ezredesek gazdasági fenyegetőzéseinek van némi hatása. Angliában atomerőművet, Nyugat-Németország- ban kisméretű flotta-egységeket készültek eladni az ezredesek re zsűrijének, a mindkét helyen befolyásos üzleti körök szorították a kormányt a kizárás elkerülésére. Végül azonban a háromoldalú nyomás eredménytelennek bizonyult. Brandt nyugatnémet kancellár és Wilson brit miniszterelnök egyaránt Görögország kitaszítása mellett foglalt állást. A görög Európa Tanács- tagságqt ilyenformán már nem lehetett fenntartani. Az említett nyomás hatása annyiban azonban érvényesült, hogy az akciót „kikozmetikázták”. Miután a Tanács 18 tagja közül 11 Görögország tagságának felfüggesztése mellett foglalt állást — módot nyújtottak a junta külügyminiszterének, 1 ■■■■*■ hogy bejelentse: Görögország magá távozik az Európa Tanácsból. Másnap Athénben riadó- készüitséget rendeltek el — de — mint kiderült — nem került sor semmiféle ellenzéki akcióra A görög rendőrterror szorítása túlságosan erős ahhoz, hogy az elkeseredés kitörhessen, — különösképpen ilyen árnyalt nemzetközi kérdésben, amely a tömegek elemi érdekeit nem érinti közvetlenül. Ha ezek után meg akarjuk vonni az Európa Tanács körül vívott harc mérlegét, azt mondhatjuk: a Papadopulosz rezsim erkölcsi és politikai vereséget szenvedett, de hatalmi pozíciói érintetlenek maradtak A kizárás megmutatta, hogy Nyugat-Európa polgári rendszerei a maguk közvéleményének nyomására kénytelenek megbélyegezni a juntát, amelynek politikai és morális elszigeteltsége ott csaknem teljessé vált. A görög junta fenntartásában azonban az amerikaiak katonai érdekeltsége a döntő. Azok a NATO-tagállamok, amelyek az Európa Tanácsban a felfüggesztést szorgalmazták — még csak nem is gondolnak arra. hogy Görögország NATO-tagsága ellen is felemeljék szavukat Már pedig a Papadopulosz- rezsim hatalmi helyzetét komolyan csak az gyengítheti meg. ha magában az Atlanti Szövetség szervezetében is kibontakozik a nyomás Görögország eltávolítása érdekében. Ez — amennyiben a jövőben bekövetkezik — elsősorban a skandináv NATÖ-államok kezdeményezésére képzelhető el. S ha megtörténik, az már nemcsak a görög katonai rezsim, hanem az Atlanti Szövetség egészének válságát is kiélezi. — ie — >............ ..—*------------------Kö nyvek karácsonyra lpgy látszik, nem volt hiábavaló az utóbbi néhány hónapban napvilágot látott sok cikk, nyilatkozat a pályakezdő írók — költők publikálási gondjairól. Karácsony előtt egyszerre három antológia jelent meg. A három kötet közül a „Költők egymást közt" című költői antológia a legreprezentatívabb. Négyszázharminc oldalon tizenöt, a folyóiratokból már többé-kevésbé ismert nevű fiatal költőt mútat be. Egy-egy költő anyaga önállóan is megtöltene egy kis kötetet, bizonyos értelemben tehát összegzés ez az antológia. Nemcsak a legfiatalabb nemzedék egy tekintélyes részének, de a költők eddigi pályájának is mű. vészi összegzése. A magyar irodalomban régi, bár az utóbbi években kevésbé szembetűnő hagyomány, hogy a pályakezdő fiataloknak egy-egy köztiszteletben álló neves költő adja meg a „bebocsáttatást” az irodalomba. Ez történik a „Költők egymást közt” című antológiában is. A fiatalokat többek között Benjámin László. Carai Gábor, Juhász Ferenc. Nagy László, Weöres Sándor, Zelk Zoltán mutatja be megértő és elismerő bevezetéssel bizonyítva, hogy nem a távolság, a szakadék, hanem a folyamatosság jellemző az új nemzedék és a régebbiek viszonyában. A kötet elején Ily- lyés Gyula mottószerű, címadó költeménye áll. a legmagasabb szinten összefoglalva a versek gondolatvilágát. „A sorssal se mégysz semmire / viták haragos érve nélkül. ! S -ha köl*ő hallgat, belekékül, / mint kinek fogy a levegője, / s vele sávadnak mind zihálva. / kiknek ő volna nyíló szája.” Nem egyetlen irányzat be- mutotá'ára váRfdkozott ez az •’"‘elégia, nem is egv nemzedék seregszemléje. A költemények tartalomban és formában egyaránt különbözőek. Egyetlen dolog köti öszsze őket. a konok' igazmondás vágya, a költői tisztesség komolyan vétele. Valameny- nyiük nevét ide kellene írni. alig észlelhető különbségek alapján emeljük ki közülük Apáti Miklós, Kiss Benedek, Petri György, Szepesi Attila nevét, mint olyanokét. akik itt és most talán valamennyivel kiemelkednek a kötet átlagából. Az antológiát a Szépirodalmi Könyvkiadó jelentette meg. Az előzőnél sokkal egységesebb az „Elérhetetlen föld” című másik költői antológia, amely kilenc fiatal költőt mutat be Nagy László bevezetőjévá. Ezeknek a fiataloknak az együtt jelentkezése nem véletlen, nem a szerkesztő válogatásának eredménye.' Tu. / datosan vállalat költői program végrehajtására szövetkeztek kilencen: Győri László, Mezey Katalin, Molnár Imre, Kiss Benedek, Oláh Jánps. Konc József, Kovács István. Rózsa Endre és ütassy József. Nagy László ezt írja róluk: „...hűek a magyar költészethez, a folytonosságot folytatni akarják. Kötődnek «••az empirikus Igazságokhoz jobban, mint az előttük járó néhány nemzedék áltálban. Leszámolnak az ál-szocialista önteltséggel. nemzeti gőggel, kergeséggel, de átgondolva a szerencsétlen múltat, szentenciákat mondanak a jelenre is.” A kötétet Angyal János szerkesztette, kiadását az Írószövetség KISZ szervezete vállalta. B. A. „Mindent az ügyfélért...!“ Csendes kis telefonbeszélgetés a szolnoki TEMPÓ rendelőiroda és az ügyfél között. — Kérem szépen gázpalack-cserét kérnék, ha lehetne... — Ó, hogyne kérem, tessék mondatii a címet, szállítjuk! — Kertváros, Kertész utca... Mire a bájos női hang: — Ó, kérem, oda nem viszünk. — Mit tetszik? Halló! Nem értem kérem... — Azt mondom kérem, hogy oda nem viszünk kérem, mert az messzi van, nem kifizetődő kérem. A telefon csattan, kész. Nem kifizetődő a TEMPÓ- nak, nem szállít. Nincs mese. Messzi van... Spekuláljuk már ki kérem, hogyan lehetne a gázpalack-igénylő félvárost a TEMPÓ cserelerakat köré költöztetni — úgy egy szolid egy kilométeres sugarú körbe, hogy a szállítás kifizetődő legyen! Ne adódjon olyan áldatlan helyzet, hogy két kilométer távolságra kelljen vinni a gázpalackot. A Kertész utca ugyanis a Kossuth tértől nincs egészen két kilométerre. Node hiába, ez már sok a TEM- PÓ-nak... / Hajaj, üzleti normák 1969! Tempó módra! ' ti =wLnyelvmüveles)
