Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-21 / 296. szám
1969. december 2L SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Nyolcvanmillió szurkoló országa ' Brazíliában egy-egy fontosabb labdarngö*niérkőzés Idején leáll az élet — Nemegyszer még a köztársasági elnök is foglalkozik a labdarúgással Aki Brazíliában először vesz részt labdarúgó mérkőzésen, meglepeődik a zsúfolt stadionban lejátszódó szenvedélyes látványosságon: a lelátó egyik végétől a másikig óriási transzparensek feszülnek, dobok peregnek, szirénák és trombiták harsognak, elvegyülve a szurkolók üvöltésével, tűzijátékkal, léggömbökkel és papírkígyókkal. Népszerű csapatok szereplésekor a stadion színeivel és lármájával karneválra emlékeztető, ünnepi színpaddá alakul. Valaki egyszer azt állította, hogy Brazília nyolcvan millió labdarúgó-szurkoló országa. Ez bizonyára túlzás, de ha azt vesszük, hogy az ország nyolcvan millió lakosa — gazdagok és szegények, iskolázottak és írástudatlanok, közismertek és szürkék —, valami módon érdeklődnek a labdarúgás iránt, az állítás már nem is olyan túlzott. Egy világbajnoki selejtező mérkőzés mindenkit lázba hoz. Ilyenkor megáll az élet országszerte, bezárnak a gyárak, az iskolák, a vállalatok, a boltok és az állami hivatalok, legalábbis addig, amíg folyik a küzdelem a brazil presztízsért. Ilyenkor mindenkinek tudnia kell, mi a helyzet Pelével és társaival. Brazíliában egymillió fiatal focizik. Tezenötezer klub működik. A profik és profijelöltek ötezren vannak. Ha ehhez hozzáadjuk, a kisegítő személyzetet, láthatjuk, mekkora „gépezet” ez. Az országszerte működő rögtönzött klubokról vagy a grundokon játszó gyermekekről már nem is szólunk. A labdarúgás társadalmi jelenség Azt is mondta valaki, hogy Brazíliában a labdarúgás a legolcsóbb játék. Mivel ott a szegények vannak többségben, a fiúk természetesen nagy örömüket lelik a játékban, de ez az öröm egyben egyesítő szenvedély is — tekintet nélkül származásra, vallásra és fajra. De lássuk csak, hogyan válik a labdarúgás társadalmi jelenséggé? Sok brazil számára alkalom ez, hogy egy egész életre valót megkeressenek. Sok szegény fiatal embernek nincsen más lehetősége a társadalmi fel- emelkedésre. Általa azonban milliók kedvencévé lehet. Megnyithatja az utat a boldogságról és gazdagságról szőtt álmok megvalósításához. Gilbert Freyre szociológus szerint a labdarúgás sokkal több egészséges játéknál. — Szerinte, miután 1933-ban a Buddhista misszió Magyar- országon Kevesen tudják, hogy Magyarországon is van Buddhista Misszió, amelynek körülbelül ötszáz tagja van. A Budapesten lévő Misz- szió 1952 óta működik és szervezetileg a tibeti hagyományokat követő Arya-Mait- reya-Mandala rendhez tartozik, amelynek rendfőnöke az Indiában székelő Anagarika Covinda láma. A világ buddhistái 1956- ban ünnepelték a 2500 éves Buddha-évfordulót. Tulajdonképpen ebből az alkalomból alapították a Nemzetközi Buddhológiai Intézetet, amelyet a világhírű magyar Ázsia-kutatóról, a tibeti nyelv első és tudományos művelőjéről, Körösi Csorna Sándorról neveztek el. A névadó iránti tiszteletből az Intéz/t központja Budapesten van, amelynek célja a budd- hológia tudományos művelése, eredeti munkák fordítása. A magyarországi Buddhista Misszió széleskörű nemzetközi kapcsolatot épített ki az egész buddhista világgal. A Körösi Csorna Sándor Nemzetközi Buddhológiai Intézethez világhírű orientalisták is csatlakoztak, így például Dr. Siegbert Hummel az NDK-ból, dr. H. U. Riecker az NSZK-ból és dr. Tony Schmiedt Svédországból. Említést érdemel, hogy halála előtt dr. Baktay Ervin és dr. Felvinczi Takács Zoltán professzor is támogatta az Intézet tevékenységét. A budapesti Intézet iskolát is tart fenn, harminc hallgatóval, levelező-oktatás formájában. — A hallgatók szellemi dolgozók, akik budd- hológus tudósképzésben részesülnek. profi játékot is bevezették, új távlatokat nyitott az addig reménytelen fiatalok előtt. No meg a chicagói értelemben vett gengszterizmust is le lehetett küzdeni, mert a pályákon vezetik le az agresszív hajlamokat. Freyre megállapítása óta 20 esztendő telt el, de a labdarúgás ugyanolyan reményteljes álom maradt a brazilok számára. Szüntelenül Pelé példája lebeg előttük, hiszen a szegény családban felnőtt fiú ma a legközismertebb brazil, egy ország eszményképe és milliomos — s mindez a labdarúgásból. Ezért ostromolja annyi 10—15 éves fiú szüntelenül a klubokat. A foci varázslatos titka A brazilok olyan intenzíven szurkolnak, hogy lelki állapotuk szinte kizárólag kedvenc csapatuk győzelmétől vagy vereségétől függ. Ezzel a betegséggel szemben senki sem immunis: sem a tanító, sem a tanuló, sem a civil, sem a katona, sem a milliomos, sem a kol- dús, sem a hivő. sem az istentagadó pszichológusok és szociológusok igyekeznek megfejteni a varázslatos titkot. A labdarúgás az egyes brazil szövetségi államok gazdasága szempontjából rendkívül fontos ég a magas rangú politikai és közéleti köröket is foglalkoztatja. A köztársasági elnök a világbajnokság okozta problémákkal foglalkozik, a parlamenti választásokon induló politikusok, mint politikai fórumhoz fordulnak a szurkoló tömegekhez. Amikor 1967-ben Robert Kennedy Brazíliába látogatott, nem véletlenül fényképez- tette le magát Pelével. Egy angol újságíró a világbajnoki előkészületek láttán azt írta: „A labdarúgás a brazilok ópiuma”. Nincs brazil író, aki könyvében legalább egy oldalt ne szentelt volna tömegsportnak. És sok brazil művész* ihletett már remekművek alkotására. A mozik, a színházak, de még a zene témája is a labdarúgás. A labdarúgás fejlesztett ki új orvostudományi ágat Brazíliában: a sportgyógyászatot. Minden csapatnak van védőszenlje A labdarúgás még a vallásra is kihat. Fontos mérkőzések előestéjén szemmel láthatólag megnő a hívők száma, akik az oltár előtt buzgón imádkoznak klubjuk győzelméért. Minden jelentősebb brazil csapatnak, de a válogatottnak is megvan a maga védőszentje, akihez a hívők a győzelem előtt vagy után imádkoznak, és akinek képe előtt gyertyát gyújtanak. A brazil stadionokban, a színek és hangok óriási zűrzavarában a labdarúgás valóságos vallási élménnyé válik. Paulo Mondes Campos költő szerint ez a játék Brazíliában lelki tevékenység és ezért gyakran olyannak hat a stadion, mint egy hatalmas imaház, melyben a játékosokat imádják, a klub pedig szent közösség, amelyhez a szurkoló odaadásának minden tüzével ragaszkodik. Kié lesznek Cook kapitány ágyúit »Cook kapitány ágyúi, melyek már csaknem 200 éve a tenger fenekén pihennek, nagyobb feltűnést keltettek most, mint valamikor az Endeavour, az angol királyi flotta vitorlása fedélzetén” — írta egyik legutóbbi cikkében a Frankfurter Rundschau című nyugatnémet lap. Kereken 200 esztendeje indult világkörüli útjára James Cook. A világhírű kapitány a hosszú útra egy 370 tonnás szeneshajót választott ki, amelyet a célnak megfelelően átalakíttatott, megerősített és Endeavoumak (Törekvés) keresztelt át. — Azért választott erősebb kon- strukieójú, alacsony merülésű hajót hadihajó helyett, hogy szükség esetén ki tudjon vele futni a sima partra s ott az esetleges sérüléseket kijavíttathassa. Az Endevaour Plymouth kikötőjében 1768. augusztus 26-án indult. James Cook akkoriban már tapasztalt tengerész volt. 14 évig szolgállt kereskedelmi hajón és 4 évig hadihajón. Vele utazott Green csillagász, valamint egy kiváló tehetéségf botanikus, Bank. Az expedícióhoz csatlakozott még a svéd orvos-biológus Solander. A tudományos feladatokon kívül Cook kapitány politikai megbízásit is kapott III. György királytól: a Tahititól délre fekvő szigeteket térképezze fel és őfelsége nevében vegye őket az angolok birtokába. 1770 júliusában az Endeavour felfedező útján egy korallzátonyra futptt. Az angol tengerészek felfedezték ugyan Ausztráliát, de a felfedezés híre aligha jutott volna el Londonba, ha James Cook, az Endeavour parancsnoka kétségbeesésében nem tett volna egy merész lépést. Elrendel te: a tartalékok egy részét és <a fedélzeten lévő hat ágyút dobják a tengerbe, hogy így a hajó köny- nyebb legyen és a dagály nyomában folytathassa útját. Cook számítása bevált és ezzel megkezdődött Ausztrália felfedezése, néhány évvel később pedig megkezdték az új világrész betelepítését. A Cook kapitány tengerbe dobott ágyúi most jogi vitára James Cook Az Endeavour, amelynek ágyúi körül a bonyodalom tovább tart. Mikroszkópok gyártósoron — Forradalom a híradástechnikában és a huzalgyártásban — Megsokszorozódott a munkatermelékenység Automatizált üzemek az NDK-ban Az NDK fennállásának 20f évfordulója alkalmából számos olyan jelentős automatizálási objektumot helyeztek üzembe, amelyek lehetővé teszik a munkatermelékenység átlagosan 50 százalékos növelését és biztosítják a felhasznált beruházási eszközök gyors megtérülését. A sok ilyen objektum közül említünk meg néhányat. Nagy tempóban halad élőre az automatizálás a „Fritz Heckert” Szerszámgépkombinátban. Karl-Marx-Stadtban Itt üzembe helyeztek egy numerikus központot a hasábos alkatrészek számára és bevezették a konzolos marógépek folyamrendszerű szerelését. Az elektrotechnikaelektronika iparággal való együttműködés eredményeként sikeresen le tudják zárni a komplex automatizálás első szakaszát a szerszámgépek szerelésénél. Az esztergagépek fejlesztésében tett nagy lépést előre aá egyik magdeburgi gépgyár. A gyár az építőszekrény-elv szerint kifejlesztett és numerikusán vezérelt esztergákat gyárt, — amelyek iránt sok országban nagy a kereslet. Az üzem több mint ezer alkalmazottja közül — nyolcszázötvenen készültek fel továbbképző tanfolyamok keretében az automata-gyártósor kezelésére. A világhírű jénai Carl Zeiss Művekben a tudományos készülékek előállítása terén úttörő teljesítményt hajtottak végre: a 22 ezer dolgozót foglalkoztató üzem mikroszkópok gyátására automatikus-ütemes termelésű gyártósort helyezett üzembe. A tudományos műszaki forradalom növekvő információs igényeit elégíti ki az új gyártóvonal az amstadti Híradástechnikai Művekben. Itt híradástechnikai szerelési és részegységeket gyártanak, amelyekre az automata telefonközpontokban van szükség. A berlini kábelkombinátban teljesen automatikus présberendezést adtak át az alumíniumhuzalok gyártására. Ez a berendezés fokozat- mentesen készít alumíniumtömbökből huzalokat, amelyet tekercselve szállítanak az Erősáramú Kábelgyárba. Az új présberendezés a huzalgyártásban az automatizáltsági fokot 10 százalékról 82 százalékra növeli. Az automatizálás eredményeképpen 300 százalékkal nőtt az üzemben a munkatermelékenység. Csúcsteljesítmény az automatikus gyártóvonal a Senf- tenberg közelében lévő hosenai könnyűfémszerkezeti kombinátban is. A hagyományos szerkesztésmóddal szemben egyharmadára csökkent a tervezéstől az üzembevételig szükséges idő. Az új gyártósor lehetővé teszi, hogy rövid időn belül — 1967-hez viszonyítva — több mint a 11- szeresére nőj jön a könnyű fémszerkezetes építésmód alkalmazása az NDK-ban. Üj szakasz zárult le a po- limerizáció átfogó automatizálásával az ötezer dolgozót foglalkoztató schwarzai „Wilhelm Pieck” szintétikus műszálgyár de- deron-üzemében. A szintétikus műszálgyár ezzel példát mutat az egész iparágnak. Űj textilipari kombinátot helyeztek üzembe a posztókikészítés városában, Cott- busban. Ebbem a kombinátban nagy kőrkötőgépeken szintétikus műszálakból újszerű szöveteket gyártanak, amelyekből modem kosztümöket, valamint férfiöltönyöket készítenek. Az NDK új automatizált üzemeinek tervezésénél és felépítésénél olyan magas műszaki és technikai követelményeket valósítottak meg, amelyek sok esetben nem csak elérik, — hanem egyes iparágakban meg is határozzák a világszínvonalat. te—i) adtak okot. Az ausztráliai történészek már rég tudtak az ágyúkról, csak azt nem tudják megállapítani, hogy hol vannak. Ezért nemrég egy amerikai kutatócsoportot bíztak meg az ágyúk kiemelésével, ami élénk vitát váltott ki Ausztráliában. Már az a tény, hogy az ágyúkat -r amerikaiak találták meg, sértette az auszráliaiak \pn* érzetét. Felháborodást okozott az amerikaiak tiltakozása is. Először azt mondták, hogy a kelet-ausztráliai partvidék halállományát tanulmányozzák, és csak egy héttel az első ágyú megtalálása után árulták el expedíciójuk valódi célját. — A jenkik el akarták lopni az ágyúkat —, terjedt el a rémhír. A 96 méter mélységből kiemelt három ágyú Ausztrália legértékesebb történelmi emléke, és a kormány ezért ki is sajátította őket. Az ágyú. kát Melboume-ba szállítják és megtisztítják a 200 év alatt rájuk rakodott hordaléktól. Az ausztráliai jogászok most azzal a kérdéssel foglalkoznak, tulajdonképpen kiket illetnek meg az ágyúk. A kormány nem hajlandó lemondani róluk, jogi szempontból viszont az angol haditengerészet tulajdonába tartoznak. „A jogászok — írja a Frankfurter Runschau — közben törik a fejüket, kiké is lesznek az ágyúk. A döntést még bonyolítja az a tény, hogy az ágyúkat nemzetközi vizeken találták meg. A kiemelt három ágyút bizonyára nem tudják majd úgy elosztani, hogy valamennyi fél igényeit kielégíthessék. Némi vigaszt jelent, hogy további három ágyú, ágyúgolyók és a hajó horgonya még mindig a tenger fenekén van, viszont az amerikai expedíció nem hajlandó elárulni, hol találta meg az ágyúkat, legalábbis addig nem, amíg nem visz belőlük egyet haza.” — K — KÜLPOLITIKAI