Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-20 / 295. szám

Kádár János visszaérkezett Prágából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára. aki a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Ef zofltságámák meghívására — Gustáv Húsúk. a CSKP KB első titkára magyaror­szági látogatásának viszon­zásaként — baráti látogatást tett Prágában, pénteken visz- szaérkezett Budapestre. Fogadására a Keleti pá­lyaudvaron megjelent Bisz- ku Béla és Komócsin Zoltán az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, a Központi Bizottság titkárai, Benkel András, dr. Csanádi György, Péter János, a kormánytag­jai. Gyenes András, a Köz­ponti Bizottság osztályveze­tője. Je'en volt Frantisek Dvorsky, Csehszlovákia bu­dapesti nagykövete. Interpellációk a tanács ülésén Tegnap ülésezett a szolnoki városi tanács A szolnoki városi tanács tegnapi ülésén a napirendi pontok megtárgyalása előtt interpelláció» kérdések hang­zottak el. Ezután a tanács megválasztotta a mandátum­vizsgáló bizottságot, amely megvizsgálta a november 30-i időközi tanácstag} vá­lasztás során megválasztott tanácstagok mandátumát. Je­lentéstételük, valamint a vá­rosi választási elnökség be­számolójának meghallgatása után Csorna Kálmán vb-el- ruök adta át Rapai Imrének és Gajdos Pálnak, a városi tanács két új tagjának iga­zolványát Majd Agócs Má­tyás, a népfront városi bi­zottságának titkára tartott ünnepi megemlékezést az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásának 25. évfor­dulója alkalmából­A tárgysorozatban szere­pelt többek között a jelölő gyűléseken és a tanácstagi beszámolókon elhangzott közérdekű bejelentések inté­zéséről készült jelentés, va­lamint a városi tanács és a végrehajtó bizottság 1970. évi munkaterve. A jelentést és a munkatervet is elfogad­ta a tanács. A tegnapi ülés legizgal­masabb eseménye a tanács­tagok szóbeli interpellációja volt. Csak úgy záporoztak a kérdések, panaszok: miért nem gyűjtik össze heteken át a házi szemetet? Miért nem takarítják a járdákat a bérházak, közintézmények, iskolák, óvodák előtt? Nem lehet látni út isztító munká­sokat. A város belterületén is hóban, latyakban kell jár­ni. Rosszak, kátyusak az utak. Ha itt-ott javítgatják az utakat, vagy járdákat, na­gyon gyenge minőségű mun­kát végeznek az útfenntartó üzem dolgozói. A Csallóköz út és a 410-es számú közút problémáját szintén említet­ték a tanácstagok. Türelmet­lenségük oka az, hogy bal­esetveszélyes a közlekedés ezeken a rossz utakon. Érthető hogy napjainkban is ezek a kérdések foglalkoz­tatják a tanácstagokat — Mindannyian, akik itt élünk a városban tapasztaljuk, hogy nincs megoldva a jár­dák, utak tisztítása, a hó eltakarítása. Arról is szó esett már nemegyszer, jó- néhány cikk is megjelent, hogy a 410-es számú út va­lóságos autó-temető- Idő előtt tönkremennek, elpusz­tulnak az ott közlekedő au­tóbuszok, az ipari üzemekbe, vagy onnan árut szállító jár­művek. A tanács, az építési és közlekedési osztály vezetői jól ismerik ezt a problémát, A 410-es út korszerűsítésére azonban, mivel ez a görbeéri új iparvágány létesítésével és a csatornaépítéssel is ösz- szefügg, még néhány évig várni kelL Addig csak javít­gatás történhet, ami nem je­lent lénveges változást. Gyorsabban lehet és kelj is változtatni azon. hogy ne kelljen a járdán a havat, a latyakot taposni. A válasz­adás során elhangzott, hogy például ismét felhívják a boltok vezetőinek figyelmét a járdák tisztítására. Ellen­őrzik, hogy az IKV házfel­ügyelői, az iskolák, óvodák gondnokságai hogyan törőd­nek a hóeitakarítással. A közterületről a húsz- huszonöt úttisztító munkás nem győzi eltakarítani a ha­vat A köztisztasági csoport rendkívül hómunkásokat al­kalmazna, ha lenne jelent­kező. Sokan talán nem is ismerik azt a lehetőséget, hogy munkakezdés előtt vagy után is vállalhatnak hóeltakarítást A köztiszta­ságiak ügyeletet tartanak, s reggel 7 órakor és délután 2 órakor veszik fel a jelent­kezőket Az alkalmi hómun­kásoknak a helyszínen kifi­zetik a munkabért- Nyolc órai munkával 60 forintot lehet keresni. Talán ha en­nél többet fizetnének, több lenne a jelentkező is. Az interpellációkban el­hangzott problémák megol­dása érdekében a tanács egyetértett azzal, hogy a vá­rosfejlesztési állandó bizott­ság vizsgálja meg a Csalló­köz út helyzetét, s jelentését terjessze a tanácsülés elé. Ugyancsak feladatul kapta az állandó bizottság az út­fenntartó üzem által készí­tett, ületve javított — s töb­bek által bírált — utak, jár­dák minőségének megvizsgá­lását. ■aPgaSBHBIUWH—BHBB—■ Sok múlik a fiatalok lelkesedésén, munkakedvén A KISZ megyei bizottságának ülése A KISZ Szolnok megyei Bizottsága tegnap kibőví­tett ülésen értékeké az ifjúsági szövetség 1969. évi megyei tevékenységét és plfogadta a végrehajtó bizott­ság által beterjesztett jövő évi fő feladatokat, javasla­tokat. Az ülésen rész.v-a.t Váczx Sándor, a megyei párt- bizottság titkára. Fodor Mihály, a megyei tanács vb elnöke és Szűcs Pál, a KISZ KB Intézőbizottságának tagja is. A végrehajtó bizottság beszámolóját Fehér Jó­zsef, a KISZ megyei bizottságának első titkára tartotta. A beszámolóban napjaink időszerű kül- és belpolitikai eseményeinek ismertetésénél az előadó arról is szólt, hogy a rendszeres tájékozta­tást igénylik a fiatalok, gyor­san reagálnak azokra. Sajnos azonban nem mindig jut el hozzájuk időben a helyes in­formáció, s az agitáció néha papírízű. Pedig a fiatalok készek az akcióra, a kezde­ményezésekre. A járműjaví­tóban és a Tiszámén ti Ve­gyiművekben például egy­napi keresetüket. va£y nye­reségrészesedésüket. a szol­noki közgazdasági techni­kum, illetve a jászapáti gim­názium diákjai a társadal­mi munkáért járó bérüket ajánlották fel a harcoló Vi­etnam népének. A Szolnok megyei ÁTami Építőipari Vállalatnál dolgozók, a me­zőtúri és a karcagi Felső­fokú Technikumban tanulók közül sokan resztvettek a vietnami véradó mozgalom­ban Egyenrangú partner legyen a KISZ titkár Jó hatással van a fiata­lokra, ha az üzemekben, vál­lalatoknál a vezetők figye­lembe veszik észrevételeiket, javaslataikat. Viszont az is igaz, nem minden KXSZ-tag de még a KXSZ-vcze ők kö­zül is többen nem ismerik eléggé a társadalmi, gazda­sági életet, az új rendelete­ket. Ezért nem kezdeményez­nek munkaversenyeket, ezért nem képviselik megfelelően az ifjúság érdekeit. Tanács­talanságot okozott, s csök­kentette a KISZ-vezetók ak­tivitását egyes gazdasági ösz­tönzők torz hatása. Nem mindig találták meg ezekkel szemben a helyes politizálás, meggyőzés módszerét. Ezek ellenére az ifjúság megyénk­ben is rendszeresen részt vesz a különböző munkaver- sényekben. A szocialista bri­gádok tagságának jelentős hányada KISZ korosztályba tartozik. A jászberényi já­rás termelőszövetkezeteinek brigádjaiban 45’ százalékban fiatalok dolgoznak. A tisza­füredi járásban pedig öt If­júsági szocialista brigád mű­ködik. A fiatalok egészséges ver­senyszellemének kibontako­zását segítette elő az épület­elemgyári KISZ-védnökség. A vízügyi igazgatóság, vala­mint a tiszafüredi járás KTSZ-szervezteiben nagy ér­deklődést váltott ki a Tisza ÍI. építése felett vállalt véd­nökség. A szolnoki járműja­vító KISZ-istái a jövőben a Diesel-program megvalósítá­sáért akarnak felelősséget vállalni. Fokozódott a tagokkal való törődés A szervezeti élet jelenleg! helyzetének áttekintésére jó lehetőséget adnak a tagösz- szeírás és a tagkönyv érvé­nyesítés tapasztalatai. A KISZ-tagok 99 százaléka megújitotta a tagságát Ez az arány azt Igazolja, hogy az eltelt két és fél évben fo­kozódott a tagokkal való tö­rődés. A beszámoló rész’etesem foglalkozott a honvédelmi neveléssel. Hangsúlyozta, hogy a KISZ-szervezetek tevékenységének szerves ré­sze. Ennek köszönhető pél- : dául; az évfordulókhoz kap­■ (Fblytatás a 3. oldalon) Összeesküvés Indonéziában * Sikeres­nek ígérkezik az arab csúcs Külpolitikai tudósításaink a 2. oldalon. HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK — Gyümölcsfa-iskola Rákóczifalván A rákóczifaívai Rákóczi Tsz-ben stabil üzemággá fej­lődött a gyümölcsfa-iskola. Kétszáz holdon foglalkoznak oltvány-, illetve szemzett fa nevelésével. A mezei leltár szerint 2,6 millió szemzést és oltványt tartanak számon, s évenként egymilliót értékesí­tenek. A tsz-ben csaknem 300 fajtát nevelnek, szemeznek és oltanak. Sok fajta alma, körte, meggy, cseresznye, szilva, sárga- és őszibarack­fa kerül ki innen. A csemete kertben 160—180 személy — főként asszonyok — dolgozik. Telepítéskor, szemzéskor még ennél is többen. Ez a munka nagy szaktudást követel, hisz a tsz garantálja a megfelelő fajtát. Rákóczifalváról az ország minden részébe eljutnak a csemeték, — sőt a Szovjet­unióba, Csehszlovákiába, Ausztriába és az NSZK-ba is. Híre van a tsz gyü­mölcsfáinak. A legutóbbi or­szágos mezőgazdasági kiállí­táson aranyérmet. Erfurtban a nemzetközi kiállításon ta­valy bronzérmet nyertek. A csemete nevelés gazda­ságos üzemág Rákóczifalván. Évente 10 millió forint ár­bevételt hoz (Össz árbevétel egy hatodát). A közösségnek ebből 3 millió forint tiszta jövedelme származik. Nincs tűzifa? A szolnold fűrészek mozogni se tudnak tőle Sok a panasz mostanában a tüzelő ellátásra, kevés a szén és a tűzifa. Ezért is meglepő, hogy a Fűrész és Hordóipari Vállalat szolnoki üzemében ezer mázsányi hal­mozódott fel belőle. Mint Kántor György üzemvezető helyettes tegnap közölte szerkesztőségünkkel, elfekvő készlet náluk a fenyő kötö­zött tűzifa. Nem tudják be­tartani a tűzrendészet! elő­írásokat. Az árut eddig a mohácsi Farostlemezgyár vette át tőlük, s a pécsi AKÖV szál­lította el. De most — az út­viszonyok miatt — nem vi­szik. A MÄV vagont nem ad. Ha valaki tűzifát akar vá­sárolni — közülctek, vagy magánszemélyek — keressék fel a szolnoki fűrészeket. A vállalat és a vásárlók is jól járnak. Házhoz szállított karácsonyi vásár Korszerű bevásárlási aján­latot tett a szolnoki fogyasz­tóknak a megyei élelmiszer kiskereskedelmi vállalat. Az ünnepi forgalom torlódásait, sórbanálló várakozásait sze­retnék csökkenteni. Ezért a két műszakos árudákban be­vezették a megrendeléses ak­ciót. Az üzletek megrendelő nyomtatványlapokat adnak ki, amelyen a vevő feltün­teti milyen áruból, mennyit akar vásárolni, milyen cím­re, hányadikán, hány órára kéri a kiszállítást. Védnökségi stafétaváltás „A kiskörei vízlépcső épí­tése és öntözőrendszerének hasznosítása felett vállalt KISZ-védnökség staféta vál­tására kerül sor az új év­ben.” — Ezzel a bejelentés­sel kezdte tájékoztatóját Csá­ki Csaba, a KISZ Központi Bizottsága mellett működő védnökségi operatív bizott­ság titkára, csütörtökön a szolnoki úttöröházban meg­tartott tanácskozáson. Az öntőrenöszer eJső sza­kaszában 1973 és 75 között 24 Szolnok megyei tsz 30 ezer katasztrális hold értékes kultúrát termelő földje jut éltető vízhez. A vízlépcső ál­dásait legközvetlenebbül él­vező tiszafüredi járásban máris sokasodnak a jó pél­dák. erről adtak számot a tanácskozáson résztvevő KISZ titkárok. A tiszuburai Lenin Tsz megkezdte a jö­vő szakember-szükségletének biztosítását. Huszonegy fia­talt szakmunkás iskolára, hármat pedig a mezőgazda- sági technikum levelező ta­gozatára küldtek. A tisza- szentimrei Ezüstkalász Tsz kiszeseinek akcióprogramjá­ban lOo katasztrális hold ön­tözéses mintalegelő telepítése szerepel. Az abádszalóki Lenin Tsz létrehozta saját tervező iro­dáját. Erre azért volt szük­ség, mert nő a takarmányter­melés, bővül az állatállo­mány, korszerűbb és gazda­ságosabb férőhelyek szüksé­gesek. A tervező iroda fia­tal mérnökei, technikusai el­készítették a 45 millió fo­rint értékű szakosított ser­téstelep kivitelezési tervét. A korszerű létesítmény, két terminusban évente 7200 hí­zottsertést állít elő. A tervező Irodának a jö­vőben is bőven lesz felada­ta. 1975-lg 90 millió forint értékű gazdasági létesítményt kell megtervezni. A kor­mány „hősprogramjának” megfelelően a komplett szarvasmarhatenyésztő tele­pet is megépítik. A kiskörei vízlépcső épí­tése a tervezett illemben ha­lad. Frről beszélt tájékozta­tójában Budavári Kurt, az Országos Vízügyi Hivatal ön­álló osztályának vezetője. Mátrai István, a ULNABLK Igazgatóhelyettes főmérnöke és Cseh Vendel, a Tiszavi- déki Mezőgazdaságfejlesztési Iroda főmérnöke is. A KISZ fiatalokra vár az a feladat, hogy a hármas programhoz a vízlépcső építéséhez, az öntözőrendszer hasznosításá­hoz a nagy víztározó üdülő körzetté való fei'“sz*ysehez maximálisan hozzájáruljanak KGST tanácskozás Moszkvában Moszkva CMT1) Moszkvában magnyílt a KGST tudományos és mű­szaki kutatásokat koordináló állandó bizottságának ülése. A küldöttek az 1968—69- ben végzett munka eredmé­nyeit, valamint a tudományos és műszaki együttműködés további fejlesztésének a 23. rendkívüli ülés határozatai által előirányzott feladatait tanulmányozzák. Az utóbbi két év során 156 ízben ta­nácskoztak a KGST országok szakemberei és új gépeket, műszereket terveztek, mo­dernebb technológiai eljárá­sokat dolgoztak ki. Az ülésen különleges fi­gyelmet szentelnek annak a résztervezet kidolgozásának, amely a KGST országok szo­cialista gazdasági integrá­ciója fejlesztését, további el­mélyítését célozza a tudo­mányos műszaki együttműkö­dés területért - -**r—­l *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom