Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-18 / 293. szám
1969. december 1*. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Nőket keresnek Budapest, VIII. kér. Kun Béla tér 2. szám. Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat. Akivel beszélünk: Lukácsi József, a területi és hálózatfejlesztési főosztály vezetője. Amit mond, az éppen az ellenkezőjét bizonyítja annak, amit Szolnokon olyan sokat hallhattunk: — Szolnoki központunk beindításához! kétszázötvennyolc — többségében női — munkaerőre lenne szükségünk, de eddig mindössze százan jelentkeztek. Holott mi úgy tudtuk, hogy ott nagy a női munkaerő felesleg, és ezért járult hozzá a városi tanács 5 millió forinttal a beruházásunk- megvalósításához. Ebből a pénzből épül ugyanis a Liget utcai telepünk. Szolnok városi tanács vb tervosztálya. Kovács István osztályvezető mondja: — Az 1967-es választói névjegyzékből szerzett adatok szerint akkor Szolnokon 5—6 ezer háztartásban dolgozó nő volt, közülük két— háromezer azoknak a száma, akik koruk és iskolai végzettségük alapján el tudtak volna végezni ilyen munkát. Két évvel ezelőtt még gond volt nekik az elhelyezkedés. Azóta Szolnokra települt néhány üzem, a meglévők is bővültek, növelték létszámukat. Jelenleg kevesebb a munkaerőkínálat mint a kereslet, s így a jelentkezők válogathatnak a különböző lehetőségek között. A számítástechnikai vállalat Szolnokra települését is azért szorgalmaztuk, hogy növeljük a munkahelyek választékát. Ezenkívül és főként a közgazdasági technikumban évente végző százötven lánynak akartunk újabb munka- lehetőséget biztosítani. A város többi középiskolájában is évente hétszáz—nyolcszá- zan érettségiznek. — Tavaly például öt százalékuknak a tanév végén munkájuk sem volt és tovább sem tanultak egyetemen, vagy főiskolán. Húszmillió lyukkártya I Ismét Budapesten: —A megyei építőiparivál— A szolnoki központot 1970. január 1-én szeretnénk beindítani, annál is inkább tnivel ott nagy feladatot kell megoldanunk a következő másfél évben. A népszámlálás összegezéséhez az egyik munkafázist, az adatok lyuk- kártyára rögzítését szolnoki központunknak kell csinálni. Ez húsz millió nyukkártya elkészítését jelentig — Csak a munkaerőhiány jelent problémát, vagy más is? lalat igazgatója személyesen ígérte meg, hogy az év utolsó napjaiban rendelkezésünkre bocsátják új épületünket. Mi pedig 20 millió forintos költséggel a Szovjetunióból rendeltünk 100 gépet, amelyből hatvan már megérkezett. Itt tároljuk ezeket pesti központunk udvarán. A napokban értesítettek bennünket, hogy a többit is hamarosan megkapjuk. A kezdéshez a munkafeltételeket tehát megteremtettük, csupán 158 nő hiányzik. Ki mit tad a számítástechnikáról? Szép Istvánná, a városi nőtanács titkára: — A számítástechnikai vállalat szolnoki központjának beindításáról mi semmit sem tudunk, nem hívták fel rá figyelmünket, és segítséget sem kértek tőlünk ahhoz, hogy propagáljuk ezt az új munkalehetőséget a nők körében. Zádor Béla, a Verseghy gimnázium igazgatóhelyettese: — Nekünk senki sem szólt Igaz, néhányan olvastuk az újsághirdetéseket, de azok olyan szűkszavú felvilágosítást adtak, ami nem keltette fel diákjaink érdeklődését az új vállalat iránt. Diákok a Tiszaparti gimnáziumból: — Tőlünk öt lány jelentkezett a szolnoki adatfeldolgozóba, de még legalább tizenöten vannak, akiket érdekel ez a munkalehetőség. A baj csak az, hogy nem tudjuk, mit kell ott csinálni, mennyi lesz a fizetés, s később milyen szakmai fejlődési lehetőséget biztosít a vállalat. csellóról jelentkezett a szolnoki számítástechnikához. Ami az újsághirdetésből kimaradt Üjra csak Lukácsi Józsefé a szó: — Aki munkára jelentkezik nálunk, azzal személyesen beszélgetünk. Részt kell vennie egy képességvizsgálaton is. Hogyan szerepel ott milyenek a szociális körülményei, mi az előző munkahelyen szerzett joga, ennek alapján állapítjuk meg a tanulási időre a fizetését. Általában 1000—1200 forintos fizetést kapnak a kezdők. Ezt a bért akkor is fizetjük, amikor az Ulető dolgozni kezd, de csak 50 százalékos teljesítményre képes. Eddigi tapasztalataink szerint — hisz vállalatunk 20 éve működik, öt vidéki telephelyünkön többszáz dolgozónk van — 3—4 hónapi gyakorlás után a lyukasztónők a normát 100—120 százalékra teljesítik. — Van azonban olyan munkatársunk is, nem is kevés, akinek havi teljesítménye eléri, vagy meghaladja aj 200 százalékot. Nos, mi az alapbérre fizetjük a teljesítménybért, továbbá a mennyiségi prémiumot. Aki 150 százalékos teljesítményre képes, az havonta megkeresheti az 1700—1800 forintot. És természetesen nálunk is van nyereségrészesedés. Jelenleg 48 órás a munkahét, de január 1-től 44 órás lesz, két hetenként szabad szombattal. — És a jövő? — Egyelőre másfél évre kötünk szerződést, de ez nem jelenti azt, hogy tovább nem lesz nálunk munka. A nép- számlálás adatainak feldolgozása után változatlan létszámmal adatfeldolgozóvá alakulunk át és a legtehetségesebb, legrátermettebb, legszorgalmasabb dolgozóinkat tovább képezzük. — Vidékrői bejáró munka- vállalókat is alkalmaznak? — Amennyiben az Ulető vállalja a bejárást kéfcmű- szakos munka mellett Azért ezt a munkát mégis inkább a helybelieknek ajánljuk. — Viszont most már felveszünk nyolc általánost végzetteket is, Varga V. — Horváth M. Bányászok a szentendrei pince abirfnfusban A dorogi bányászokat bízta meg a szentendrei tanács a város alatt húzódó pince- rendszer felújításával. Az úgynevezett Szamár hegyben 40Ó—500 éves, többszintű pincelabirintus rejtőzik, s e t fölé települt a város nagy része. Az öreg pincéket már kikezdte az idő vasfoga, süly- lyednek, omlanak, s veszélyeztetik a külszíni épületeket. A dorogi aknamélyítők a szentendrei tanács megrendelésére speciális bányászati módszerekkel megerősítik a pincerendszert, s újjáépítik a beomlott pinceágakat. Nagy teherbírású betonidomkövekkel biztosítják a boltozatokat, kifalazzák az üregeket és tárolásra, raktározásra alkalmassá teszik az egész pincerendszert. Eddig 350 méter hosszan befejezik az újjáépítést. Ä repülőgép esete a tevével A türkméniai Kraszno- vodszk repülőterének betonján egy induló IL—18-as utasszállító repülőgép összeütközött egy tevével. A sivatag hajója a szomszédos kolhozból „csatangolt el” a légi kikötőbe. A repülőgép egyik légcsavarja teljesen elgörbült. Az utasok a repülés történetében páratlannak számító karambolt karcolás nélkül úsz- ták meg. Pécsi pezsgőúj donságok az ünnepekre A híres pécsi pezsgőcsalád a Pannónia márka — három „újszülöttel” gyarapodott az ünnepekre. A Mecsekvidéki Pincegazdaság pezsgőgyárában elkészül a száraz Pannónia dry. az édes Pannónia doux és a vörös Pannónia réservé. Az új pezsgőfajtákról az országos borminősítő intézet kitűnő bizonyítványt állított ki. A pincegazdaság elegáns Címkével, tetszetős csomagolásban, s viszonylag olcsón hozza forgalomba a három új Pannónia pezsgőt (7/ művészeti szemle Ünnepelj velünk címmel hirdették meg a műkedvelő művészeti mozgalom felszabadulási programját. A műkedvelő együtteseknek is sajátos feladatuk, hogy a művészetek eszközeivel érzelemgazdaggá tegyék a városok, a községek, szűkebb kollektívák megemlékezéseit. A művészeti szemlén — mert valójában erről van sző — olyan műsor összeállítások, önálló műalkotások vehetnek részt, amelyet egy- egy művelődési intézmény, illetve szakköre készít és ad elő. Nagyon fontos, hogy a műsorok a felszabadulás tényével, a felszabadulás óta eltelt időszak eseményeivel foglalkozzanak. A pályázati felhívás lehetőséget ad arra is, hogy megszólaljanak a helyi költők, zeneszerzők és egy adott tájhoz kötődően, a művészi szép erejével valljanak a nagy történelmi sorsfordulóról. Olyan előadások bemutatásáról van szó, amelyek eszmeileg, gondolatilag jól szolgálják a felszabadulási évforduló célkitűzéseit. A megyei művelődési intézményekben, a művészeti csoportok körében igen nagy az érdeklődés az Ünnepelj velünk mozgalom iránt, máris jónéhány nevezés érkezett és a bemutatókat február 15- én már elkezdik. Jó bornak is kell cégér — Szerintünk a számítás- technikai vállalat későn fogott hozzá a szükséges munkaerő szervezéséhez. Csak szeptemberben jelentettek meg hirdetéseket az újságban, akkor pedig már a legtöbb végzett diáknak meg volt a munkahelye, — ez a véleménye Agócs Zoltánnak, a városi tanács vb munkaügyi csoportvezetőjének. — Mi a munkaközvetítő táblánkon híreltünk, —- hogy az új vállalat dolgozókat keres, de széleskörű propagandát kifejteni nem a mi feladatunk. Pedig ez esetben erre is szükség lenne. A Varga Katalin Gimnázium pedagógusai a propaganda egyik módjának ajánlják: — Valamelyik harmadik osztályban a gyakorlati foglalkozáskeretében megismertethetnék a tanulókkal ezt a szakmát. így amikorra elérkezik a pályaválasztás és a beiskolázás ideje, a diákok előtt nem lesz ismeretlen, milyen munkát kell végezni a számítástechnikánál. A vállalat is viszonylag gyakorlott, hozzáértő jelentkezőket alkalmazhatna. Ezt a jövőre gondolva még akkor is jó lenne megvalósítani, ha januárban a vállalat megkezdi működését. Akik már választottak Hat hetes tanfolyam után ők hetvenen most vizsgáznak és sikeres szereplés esetén gépkönyvelői szakmai oklevelet kapnak. Valameny- nyien lyukasztógép kezelők lesznek, de a vizsga után még néhány hónapig gyakorolniuk kell a gép kezelését. Miért választották ezt a szakmát maguknak? — Az újsághirdetés hívta fel á figyelmem erre a munkalehetőségre — mondja Szabó Mária, aki tavaly érettségizett a szolnoki Verseghy gimnáziumban. — Tetszik az új foglalkozásom, mert szellemi és fizikai munka egyszerre és mert látom, nagy jövője van ennek a szakmának. I — Eddig a töltőtoll javító ktsz-nél dolgoztam, ezer forint fizetésért. Azért jöttem ide, hogy továbbképezhessem magam, jó szakmát szerezzek, s idővel többet keressek, — ez Menegáti Ká- rolyné véleménye. — Az igaz, a tanfolyamon sokat kellett tanulnunk, meg kellett ismerkednünk egy sor adatfeldolgozó gép működési elvével. Most már a gyakorlati munkát várjuk. Szerintem ez a munka sokkal érdekesebb, nagyobb figyelmet, ügyességet igényel minta hivataliadminisztráció; mondja Márton Margit, aki a Sza- bolcs-Szátmár megyei Ventrtas Tahi Lá»»tá — Kaisoki Gácsi Mihálr Letartóztatták Sötétít Ödönt! A legutóbbi nagy razzián elfogták a Tőzsdepalota előtt Sötéth Ödön magántisztviselőt is, akinél a motozás során apróbb csecsebecséket találtak. Sötéth ártatlanságát hangoztatta s arra a kérdésre, miként került zsebébe a nála lévő aprópénz, a következő vallomást tette: — Uraim, beismerem, hogy a látszat ellenem szól. De ártatlan vagyok! Reggel 7 óra tájban a Nagymező utcában járkáltam hogy valami alkalmi munkát szerezzek, amelynek révén éhező feleségemet és három kicsiny gyermekemet némi táplálékhoz juttathatom. Megszólítottam egy hölgyet, aki eekkert vitt, hogy szívesen segítenék neki 30 pengőért, de csak 20-at ígért. Később ajánlkoztam felaprítani 5 mázsa fát. de ezt a munkát sem kaptam meg. Egészen kétségbeesve beültem egy kávéházba, hogy megmérgezzem magarru — Minthogy az orvosom legutóbb azt mondta, hogy a feketekávé nekem méreg, rendeltem egy feketét és csüggedten vártam a halált. Már kilenc óra volt és sírva gondoltam arm, hogy az én gyermekeim, akik már reggel hétkor is éhesek voltak, mennyire éhezhetnek már ilyenkor, kora délelőtt. Szívfacsaró látvány az ilyen éhező család, kérem rettenetes az. Végre fél tízkor — hála az égnek — munkához jutottam. Egy férfi megállított és azt kérdezte: vállalna-e alkalmi munkát? Megragadtam a kezét és megcsókoltam: uram, Isten fizesse meg a jóságát, amiért segít az éhezőkön. Miről volna szó? Erre előszedett tíz darab színes papírlapot, úgy nézett ki, mint egy bankjegy, de én honnan tudhattam volna, hogy aa angol font? Azt mondta: „Van itt néhány ilyen sajátságos papírdarab, ezt el kellene vinni a Szabadság térre eladni. Ezt most ott veszik”. Nem akartam elhinni, hogy van, aki ilyesmit gyűjt, dehát nem akartam a munkaalkalmat elmulasztani. Elfogadtam tőle a papírdarabokat, amikor így szólt: „Ott talál majd egy csomó embert, azok közül adja el valakinek, kap érte 150 000 pengőt. Ebből 30 000 a magáé lehet, amiért elviszi. Jó lesz így?” Persze hálálkodtam és megkérdeztem, hol adhatnám át a többi 120 ezer pengőt. Erre azt mondta, hogy őneki el kell utaznia délben, legjobb lenne, ha én előre odaadnám a százhúszezret. Odaadtam a százhúszezret. Megveregette Napi postánkból Megbecsült öregek Termelőszövetkezetünk pártós gazdasági vezetősége nemrég megvizsgálta az idős tagok szociális körülményeit Figyelemmel a szövetkezet gazdasági megerősödésére úgy döntött, hogy részükre a szociális alapból rendszeres havi kiegészítést juttat. A javaslatot közgyűlés elé terjeszte tűk és a közgyűlés azt határozattá emelte. Ennek alapján 1970. január 1-től a következő intézkedéseket tesszük: Azoknak, akik havi 280 forint járadékot kapnak, havonta 150 forint kiegészítést fizetünk. A 400 forint alapnyugdíjas tagjainknak pedig havonta 200 forint kiegészítést adunk. A 400-tól 600 forintig terjedő összegű nyugdíjakat mindenkinél 600 forintra egészítjük ki. A 600 forint feletti nyugdíjasainknak — értékelve a szövetkezetben eltöltött idejüket és munkájukat — havi 100 forint kiegészítést fizetünk. Ez az összeg az 1000 forintot meghaladó havi nyugdíj esetén nem jár. Ezzel az intézkedéssel biztosítjuk, hogy idős tagjaink közül annak, aki a szövetkezet nyugdíjasa, a havi juttatás 600 forintnál kevesebb nem lehet. Határozatot hozott a közgyűlés arra is. hogy a jövő évtől kezdődően a szövetkezet idős tagjainak háztáji földművelési díját, valamint családonként 16 mázsa alomszalmát biztosítunk a szociális alap terhére. A nyugdíjkiegészítések es az egyéb szociális vonatkozású intézkedések évente 170 ezer forint juttatást jelentenek gazdaságunk idős tagjainak. Határozatunk hetvenkét nyugdíjas és járadékos tagot érint. Ezzel biztosítani akarjuk, hogy a munkából kiöregedett vagy megrokkant idős tagjainknak gondtalanabb öregkora legyen és érezzék a közösség tiszteletét, megbecsülését. Majnár János párttitkár Kuncsorba, Vörös Október Termelőszövetkezet a vállamat és azt mondta, tudja, hogy ez trógermunka, és én jobb ember vagyok, de fel a fejjel, a munka nem szégyen. Hát így volt. Ja, a félkiló arany? Hát az úgy volt uraim, hogy az én drága, jó feleségem, aki napszámba járt egészen addig, amíg a fiatal szervezetét a gyilkos hajókötél meg nem támadta, szóval az én drága gyermekeim mártíranyjá azt mondta: te Ödön fiam, vigyázz magadra, nyolcvan kilónál többet ne cipelj. És. vigyázz, mert rettentő szeles az idő, te meg úgy le vagy fogyva, hogy rettenetes, mert minden falatodat i odaadod a gyerekeknek. Tegyél a zsebedbe valamit fiacskám, hogy el ne fújjon a szél, akkor mi kereső nélkül maradunk. Ekkor mindketten sírtunk és én leemeltem a szekrényről egy ilyen izé... egy ilyen pa- pímehezéket és a zsebembe tettem, de bizonyitsen nem tudtam, hogy arany, nem is tudhattam kérem, mert aranyat én még nem láttam, én ezt kérem, réznek vettem most féléve, de úgy látszik, csalók karmai közé kerültem. Hát így volt. A kihallgatást végző rendőrtiszt ekkor így szólt: Hát ez rendben van és érthető. De honnan volt a 150 Napóleon arany? — Bocsánatot kérek, kapitány úr — méltatlankodott Sötéth —, de egy negyvenötéves felnőtt ember mégsem mászkálhat az utcán egy fillér nélkül... Tetszik tudni, a kutyák... (Folytatjuk)
