Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-18 / 293. szám
1969. december 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A vita dúlt, a munka állt Miért késett a karcagi műhely villamosításával a tószegi gépjavító? „Tárgy: Segítség kérés.“ Fekete József, a SZIM karcagi gépgyárának igazgatója leveléből idéztünk. Szerkesztőségünkbe küldte. Elkeseredett hangú írás. Egy műhelyről van szó, ami létezik ugyan, de mégsincs. Mert villamosítását nem végezte el a szerződésben vállalt november 30-i határidőre a Tószegi Gépjavító Állomás. S hiába jöttek meg a gépek, hiába várnak munkára az emberek, nincs villany a tanműhelyben. A leendő tanműhelyben. A volt Karcagi Gépállomást 5Ó millió forint beruházásával gépgyárrá fejleszti a Szerszámgépipari Művek 1972-ig Akkorra félezer embernek ad kenyeret az új munkahely. A munkások képzése elkezdődött. S éppen emiatt Írtak a karcagiak. A tanműhelyben oktatnák ugyanis a másodéves ipari tanulókat Na már most felvették az első éveseket, de nincs kész a műhely, s együtt a két évfolyam Zsúfoltan és a 38 gép helyett csak 17-en gyakorolhatnak. Tizenkét esztergapad ott árválkodik a műhelyben — amely még kómbájnszín volt nemrégen — s várja, hogy életet, áramot kapjon. A tanév pedig telik, s hem mindegy, milyen felkészült emberek kezdik majd el a munkát. Jelenlétünkben ígérte meg Sziráki András, tószegi igazgató: — Ha belepusztulunk **, január elejére megcsináljuk. A két igazgató szerint is tíz napos munkáról van csupán szó. Igen, de Tószeg többször levonult. Okként azt hozták fel: az előkészületek akadályozták munkájukat Nevezetesen, hogy a SZIM késett a statikai szakvéleménnyel. Ez tény, erre viszont ellenérvként azt mondják a karcagiak: azt a munkát sem csinálta Tószeg, amihez nem kellett szakvélemény. Ez is valóság, de erre ismét azt hozza fel Tószeg: a karcagiak molesztálták embereiket, s azok azt mondták, soha többet nem ménnek vissza Karcagra. Erre megint úgy kantráz Karcag: ha jöttek is, rajz és anyag nélkül. A Tószegi Gépjavító állomásnak jó híre van a megyében. Éppen a napokban szóltak elismerően többen a tiszaföldvári Lenin Tsz új székházán végzett szakipari munkájukról. S, hogy éppen a karcagi vállalkozásra nem lettek vólna képesek? Érzésünk szerint másról van szó. Az egykori két gépállomás egy hálózatba, egy családba tartozott Ennek ellenére — vagy ebből következően — kutya-macska barátság van köztük. A levél megírása előtt a két üzem szakvezetői már találkoztak egy kudarcba fulladt egyeztető megbeszélésen. De ott a karcagiak véleményé szerint a tószegiek, a tószegiek állítása szerint a karcagiak megengedhetetlenül sértegették egymást Erre mondták a tószegiek, február 20-nál előbb nem tudnak végezni. S erre estek kétségbe a karcagiak. A vita dúlt, a munka állt. Ügy tűnik, iparpolitikai, termelési elgondolások másod- rendűekké lettek abban a vitában: kit terhel nagyobb mulasztás, ki sértette meg jobban a másikat? Az ügy — legalább is látszólag — Sziráki András bejelentésével lezárult. Januárra kész a műhely. Szavatartó embernek ismerjük az igazgatót, s olyan kollektívának a tószegieket, mely ad saját szavára. Bízunk benne, hogy így lesz. •— borzák — Mi különös van abban...? A csengetés éppen csak elhal a visszhangos kapualjban, máris vasalt csizmák kopogósa veri fel a csendet Kattan a zár, résre nyílik az ajtó. — Tessék. Mondom, hogy ml járatban vagyok. Az ajtó szélesre tárul. — Jöjjön beljebb. elvtárs. Nagy termen megyünk keresztül. Asztalokon fehér terítő. — Az asszonyok készülnek valamire. Ajtót nyit, újabb terembe lépünk. azután, ismét újabba. — Itt nyugodtan beszélgethetünk. Nem zavarjuk az asszonyokat, ők se minket. A csillagos mupkásőr sapkát leteszi maga elé az asztalra. A nagy gázkályhában ide-oda imboiyog a láng. Megtörli a homlokát ■2r Hegedűs Pál, a Tisza Antal úti területi pártszervezet titkára. Hetven éves. A szolgálat este öttől reggelig tart — Százhuszonheten vagyunk az alapszervezetben. Tíz—tizenöten ha dolgoznak, van néhány háziasszony, a többiek nyugdíjasok. Magas az életkor, az átlag lehet vagy hatvan év. Még én is olyan középkorúnak számítok. Kálmán László nyolcvanhárom éves. Tizenhat elvtársat felmentettünk minden feladat alól, még a taggyűlésre se kell eljárniuk. Volt aki megharagudott Odajöttek hozzám: JMost már ránk nincs is szükség?" „Dehogynem” — mondtam — „mindenkire szükség van”. Aki +~m ágúban fekvő beteg, eljön közülük. Ha mégse tud eljönni, a bizalmiak mennek el hozzájuk, elmondják, mi volt a gyűlésen. fc ■ — Aktívak az elvtártak. Vannak közöttük társadalmi ellenőrök, mások meg a torn. egszervezetekben dolgoznak, a Vöröskereszt, meg a nőtanács itteni szervezeteiben. A helyiségünket is odaadjuk, ha valami rendezvényt tartanak. — A nőtanácsban azonban nem mennek jól a dolgok. Egy ideje nincs is vezetőség. Minden munkát a mi elvtársaink végeznek el, még a csészéket, abroszokat is ők vették meg a múltkor. Persze ez nem jó. A ml elv- társainknak nem az lenne a feladata, hogy a választott vezetőség helyett dolgozzanak. Bár megcsinálnak mindent szívesen, ha kell, nem azért mondom. — A Vöröskereszttel már többre jutottunk. Éppen tegnap volt egy összejövetel, egy orvosnő tartott előadást az öregeknek. Szeretnénk, ha a fiatalabbakat is jobban meg tudnánk mozgatni. A Vöröskereszt ezen a területen kétszáz—hétszázhúsz embert tud mozgósítani. Jó volna, ha szorosabbra tudnánk fűzni a kapcsolatokat, ezzel talán az utánpótlást is jobban lehetne biztosítani. A pártépítési munka elég silányul megy nálunk. Akiket fölvehetnénk, mind dolgoznak, és ha belépnek a pártba, a munkahelyi alapszervezet tagjai lesznek. ft — Tavaly sokszor kimentünk a Tisza-ligetbe társadalmi munkára. Egyszer volt kint egy újságíró is, cikket írt. Mondtam: „Nem való ez újságba. Mi különös van abban, hogy kommunisták társadalmi munkát végeznek?” „Az“ — mondta — „hogy az öregek dolgoznak a legtöbbet.” öregek, öregek, de amit megcsináltunk. azt meg lehetett nézni. Mondták is, akik a munkát irányították, hogy olyan szépen még senki nem dolgozott azelőtt. Persze nem is csoda, sok régi földmunkás is van közöttünk. Jól megtanulták a gátépítést. — A tanácsválasztáskor kilenc választókörzetben mi végeztük az összeírást. Hetvenhat elvtársunk vett részt ebben a munkában. Egyszer észrevettem, hogy az egyikük nagyon fáradt. Kérdeztem: „Mi baj? Beteg vagy?" ,J\Tem” — azt mondja — „nincs semmi bajom." De láttam, hogy már alig bírja magát. Addig faggattam, míg végre kibökte, hogy ketten három nagy bérházat jártak be a Ságvári körúton. „Hogyhogy kettői?" — kérdeztem. „Oda tizenkét ember lett beosztva." Tizenkettő, tizenkettő” — mondta mérgesen — „de mire azokat összeszedem végigjárhatom a házakat is." * — Az idén renoválták ee helyiségeinket. Egy kicsit szétszóródtunk ettől. Társadalmi munkát sem szerveztünk az idén. De most már jobban mennek a dolgok. A legutóbbi taggyűlés előtt száz főre csináltam jelenléti ívet, végül száztizenhatan lettünk. A nagyteremben erősödik a zaj. Egyre gyakrabban nyitnak be valamiért — Ügy látszik, elkészültek az asszonyok a terítéssel. A boltíves, visszhangzó kapualjban. ismét megtörik a csend. — Jóéjszakát, Pali bácsi! — Jóéjszakát, elvtársi K. A. Besavanyítva «=> Heten fáradoznak azon, hogy abból a ragyogó tisztaszeszből ihatatlan folyadékot kotyvasszanak. Felháborító! Eként, dohogna egy idült alkoholista, ha betévedne a szolnoki ecetüzembe. Az ecetnek az alapanyaga ugyanis a 98 százalékos alkohol, melyet 11 százalékosra hígítva erjesztenek, savanyítanak. Különösen júliustól szeptemberig fogy sók ebből 0 savanyú folyadékból. A nagykőrösi a kecskemtéi, a debreceni konzervgyár ezekben a hónapokban tartálykocsi szám fogyassza az ecetet. Szöllősi István üzemvezető elmondta. hogy ez évben 1 millió■ 30G ezer litert gyártottak a Zrínyi utcai üzemben. Az erjedés során magas hő keletkezik, a folyadékot hűteni kell. A gyártás ideális évszaka azért a tél lenne, ám ekkor nem nagyon keresik az ecetet. A munka természetesen, — ha csökkentett ütemben is — ilyenkor is tovább folyik, mivel negyed- millió liternyit tudnak tárolni az üzem területén — a sa- vanyúbb napokra. — pb — Kivitelező: a kunszentmártoni TÖVÁLL Szakosított telepek, társas- és családi házak A mezőgazdasági beruházások kivitelezésére, nyolc évvel ezelőtt hozták létre a kunszentmártoni TÖVÁLL-t. Alapítók: a járás közös gazdaságai. A megyében több helyen okozott gondot a hasonló közös vállalkozás működése, negatív zárszámadása. Esetenként az alapítóknak kellett zsebbe nyúlniok Pedig a tavasszal még nem volt ilyen rózsás a kép. Bujdosó Géza igazgató, Demjén Imre főmérnök és Schweider József főkönyvelő még most is tele van panasszal. A tsz-ek későn, — a gazdasági eredményektől függően — döntik el, építkeznek-e. Émiatt késnek a kiviteli tervek, s nem tudnak idejében anyagot rendelni. így a munkák zöme a második félévre húzódik át, de közben is munkát kell adni á száznegyven fős gárdának. Anyaghiány és belső, pénzügyi okok késztették arra a vállalkozást, hogy öt családi házat is felépítsen. Azóta a Most év végén, mégis elmondhatják: amire vállalkoztak teljesíteni fogják. A kengyeli Mező Imre Tsz-ben átadták a 600-as sertéshizlaldát és a 96 férőhelyes tehénistállót (az utóbbinál csak a vakolás és járdaépítés marad tavaszra). A mesterszállási Űttőrő Tsz-ben szakosított sertéstelepet építenek. A napokban üzemelhet már a 720 férőhelyes hizlalda és a fiaztató. (Kisebb külső munka marad a jövő évre.) Kész a szociális épület és a kukori- cagóré. A gabonafelvásárló vállalatnak terménytároló színt, a MÉH-nek új telephelyet építettek A munkában nincs a hiányok finanszírozására. Kunszentmártonban mindig becsülettel tett eleget kötelezettségeinek a vállalkozás. Sőt nyereséggel is zárt. Az idén is így lesz. A tervezetten felül egymillióval többet produkál, termelési értéke meghaladja a 13 millió forintot tulajdonosok is beköltöztek. December 20-án műszakilag átadják a járási székhelyen épített 12 lakásos háromszintes KISZ társasházat Közben az anyagbeszerzők országjárásra — Lábatlan, Özd, Hejőcsaba —- indultak cementért. A vezetők azt mondják: a telefonköltségük is többszörösére nőtt Gépkocsin szállították a cementet hogy gyorsíthassák a munkákat. Sok gondót okozótt a beton épületelem hiány is. Többször kellett átcsoportosítani a munkaerőt Amikor sietni kellett volna, a kétlaki munkások kértek rendes, vagy fizetetten szabadságot, mert kapáltak, szüreteltek és kukoricát törtek. lemaradás, bár a befejezést november végére tervezték. Tíz százalék nyereség A vállalkozás 10 százalékos nyereséget produkál, a vezetők mégis nyugtalanok. Az új mechanizmus rendelkezései szerint a tsz-eknek kellene a forgóalapot és a fejlesztési alapot biztosítani. Az előbbire 2,8 millió forint hitelt vett fel a vállalkozás, mert az alapító gazdaságoknak is kevés a pénze. Jövőre enyhül a helyzet, mivel január I-től a rendelet rész- számlázásra ad lehetőséget A tagszövetkezetek joggal igénylik a rájuk eső nyereséget. Eddig mindig áz álló és forgóalapokra hagyták bent. A vállalkozás vezetői most is ezt szeretnék. Jövőre ugyanis jelentősen növelni akarják a kivitelezési kapacitást. Ehhez égetően szükségesek az új berendezések, betonkeverők, szállítószalagok, föld-munkagépek. Az elmaradott szociális ellátáson is javítani akarnak. Ehhez kérik az igazgató-tanács, az alapítók segítségét. Húsz milliós termelési érték A jövő évinél biztatóbb kezdet még soha sem volt a vállalkozás történetében. — Kész tervdokumentációik vannak, s időben rendelhettek anyagot. Januárban fólia burkolattal dolgozhatnak, alapozhatnak. Mesterszálláson szakosított sertéstelepét építenek. Itt 9 millió forint értéket építenek be. (Űj 720 férőhelyes hizlalda, koca-, kanszállás, magtár, keverőház, kukorica- góré, falkásító, hidroforház, úthálózat, kerítés.) A másik nagy munkájuk a kunszentmártoni Zalka Tsz-ben lesz. A szakosított sertéstelepen 6—8 millió forint értéket szándékoznak beépíteni. De ennek még hiányoznak a tervei, s a pénzügyi fedezete is tisztázatlan. Viszont befejezés előtt áll a kunszentmártoni négyszintes, 16 lakásos KISZ társasház tervezése Az anyagot is megrendelték hozzá. A vállalkozás ilyen magas épületet még nem épített, így újabb vizsgára kell készülnie A járási TÖVÁLL tehát igazolta a hozzáfűzött reményeket Az összefogás ereje legyőzte a nehézségeket. Ismét igazolódott: közös gazdaságaink együttesen többre képesék. Máthé László Országjárás építőanyagért Nincs lemaradás MARTFŰ A LEGJOBBAK KÖZÖTT A marxizmus propagandája a kommunista ifjúsági szervezet alapvető feladata.” Mottóként áll «z a mondat Szabó Jánosnak, a KISZ Központi Bizottság tavaly április 22-i ülésén elmondott beszéde előtt. Ez év október—novemberében megyeszerte megkezdődött a munka a KISZ oktatási köreiben. A martfűi Tisza Cipőgyár KISZ-szervezete évek óta a legjobbak között van a KISZ oktatásban. Tavaly az egyik csoport elnyerte a „Kiváló oktatási kör”, vezetője, Kiss Kálmán pedig a r „Kiváló propagandista” címet. A KISZ megyei bizottsága magnetofonnal jutalmazta a jól végzett munkát Az idén is több Csoport benevezett a „Kiváló oktatási kör” cím elnyeréséért folyó versenybe. Az eredményt természetesen nem lehet megjósolni, de annyi bizonyos, hogy bármely oktatási körnek nagy versenytársai lesznek a martfűiek. A gyárban nyolcszáz KISZ- tag van, összesen 29 alapszervezetben. A KISZ oktatásban százkilencvenen vesznek részt. Tíz oktatási egység működik, öt politikai és öt marxista vitakör. így Iá ti a az oktatási bizottság vezetője Gallyas Katalin igen jól ismeri a propagandisták munkáját A háromtagú oktatási bizottság vezetője, rendszeresen megjelenik a foglalkozásokon. — Ebben az évben kerültem a gyárba, most először végzek ilyen feladatot Két hetet töltöttem Salgóbányán a propagandista iskolában, ez elsősorban módszertani szempontból vplt hasznos. — Az óktatásban résztvevő fiatalok életkora 16—25 év között van, a többség azonban 18—22 közötti. Az iskolai végzettségük általában 8 általános, csoportonként csupán két-három érettségizett fiatal van, egyetlen csoport kivételével, amelyben többségében vannak az érettségizettek. — Két-három alapszervezet tagjaiból alakult égy tanulócsoport. Nagyjából az egy munkahelyen dolgozókat gyűjtöttük össíe és természetesen figyelembe kellett venni a műszakbeosztást is, —■ A politikai vitakör anyaga egyszerűbb, a legalapvetőbb politikai kérdéseket tárgyalja. A fejezetek kiragadott címei is ezt bizonyítják: „A nemzetközi kommunista mozgalom harca az imperializmus ellen”, „Szocialista hazafiság proletár internacionalizmus”. — A marxista vitakör anyaga nehezebb, magasabb szintű ismereteket igényel. Néhány téma: „Vallás és szocializmus”, „Az alap és a felépítmény”, „Osztályok, osztályharc”. — A vitakörök munkájá nak értéke nem egyforma. A megjelenés általában 5Ö— 100 százalék között ingadozik. Az anyagot egy kissé soknak tartom, ez pedig azzal a hátránnyal jár, hogy kevesebbet jegyeznek meg belőle. A foglalkozások nem olyan hatékonyak, mintha kisebb témát részletesebben megvitatnának. Ezt az aggályomat szeretném felvetni a propagandisták legközelebbi tanácskozásán. Mindig van új jelentkező Pádár Erzsébet titkárhe- lyéttes azokról a KISZ-ta- gokról is beszél, akik jelenleg nem vesznek részt a politikai oktatásban. — A mi csoportunk az idén tízenyolcas létszámmal indult és jelenleg máris húszán vagyunk. Nálunk a lazább, kötetlenebb forrna népszerűbb az előadásnál. A vitakör tagjai élőre felkészülnek, azután megbeszéljük, megvitatjuk a hallottakat. A foglalkozásokra magnót szoktam bevinni és ha van még idő, egy kis zenét hallgatunk. Táncolni nem igen lehet, mert kicsi a helyiség, ahol összejövünk, s összesen két fiú van a csoportban. B, A.
