Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-17 / 292. szám

1969. december 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Döntöli a Legfelsőbb Bíróság Vita a lottónyereményen —•' Mikor jogtalan a lakbérpótlék ? Ki fizessen az erdész tragikus gondatlanságáért ? Az utóbbi időben több, irányelvül szolgáló törvé­nyességi határozat hangzott el a Legfelsőbb Bíróságon. Két barát hat évi közös lottózás után 162 ezer forin­tot nyert. Amikor azonban osztozkodásra került volna a sor, az a barát, aki a pénzt felvette, arra hivatkozva, Csak-- A hozzájárulási költsé­gek nem fizetése alapja le­hetett volna a közös játék­ra vonatkozó megállapodás felmondásának. De olyan esetben, amikor hat éve kö­zösen lottóznak és állandó elszámolási viszonyban van­nak egymással, a hozzájáru­lás megfizetésének elmulasz­tása egymagában nem jár a társasviszony megszűnésével. Egyébként is a felmondásnak kifejezettnek és egyértelmű­nek kell lennie. A barát, aki a nyereményt felvette, fel­mondási jogával nem élt, ilyen szándékáról a közös társaságukhoz tartozóknak sem szólt, sőt, követelését számon tartotta és behajtani A bérbeadó A vonatkozó kormány- rendelet szerint csak az a helyiség minősül lakószobá­nak, amelyik fűthető, azaz bekötött füstcsatornája, vagy más helyiséggel közös fűtő- berendezése (falközi kályha stb.) illetve központi fűtése van. Téves az a felfogás, hogy az a helyiség is fűthető, amely ugyan nincs bekötve a füstcsatornába, de a bekö­tésnek — megefelelő átala­kítással — műszaki és tűz­rendészet! lehtősége meg­van. A bérlőnek csak joga, de nem kötelessége a lakás­ban, kisebb átalakítási mun­kálatokat végezni Ehhez egyébként a tulajdonos hoz­zájárulására, esetleg még az építésügyi hatóság engedé­lyére is szükség van, a költ­ségeket pedig neki kell vi­selnie. Tehát az a körül­mény, hogy a helyiségnek a füstcsatornába való beköté­séhez szükséges műszaki fel­tételek adottak, még nem biztosítja, hogy a szoba fel­tétlenül fűthető, mert az ehhez szükséges egyéb felté­telek hiányozhatnak. A szó­ban forgó házban eredetileg központi fűtést terveztek. — Ezért meg kell vizsgálni, hogy az égéstermék elvezeté­sére szolgáló jelenlegi ké­ményrendszer további fűtő- berendezés bekapcsolását el­bírja-e. Az ehhez szükséges műszaki, tűzrendészeti, épí­tésügyi hatósági vizsgálatok és engedélyek nélkül újabb kályha a kéménybe be sem köthető. Nem várható el a hogy társa már 4 hónapja nem járult hozzá a szelvé­nyek vásárlásához, elutasí­totta. Ezek után a hoppon maradt nyertes 81 ezer fo­rint megfizetésére pert in­dított ellene. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a következőképpen döntött: i fele igyekezett. Mindez megerősí­ti, hogy játékközösségük nem szűnt meg, ezért csak a nyeremény fele illeti meg. Egy tanárt a házkezelőség lakbérpótlék fizetésére köte­lezett. A bérlő ezt kifogá­solta, arra hivatkozva, hogy lakásának egyik szobája nem fűthető. Fellebbezésének helyt adtak, de négy év múlva — anélkül, hogy a lakásban időközben bármi változás történt volna — a házkezelőség négy évre visz- szamenőlegesen ismét lak­bérpótlékot rótt ki. Törvé­nyességi óvásra a Legfel­sőbb Bíróság a kővetkező határozatot hozta: kötelessége bérlőtől, hogy a szükséges engedélyeket a saját költsé­gén maga szerezze be, és csak azért végeztessen a la­kásban átalakításokat, hogy annak alapján lakbérpótlék fizetésére legyen kötelezhető. A lakóhelyiség fűthetőségé- nek biztosítása a bérbeadó kötelessége. Nincs tehát aka­dálya annak, hogy a bérbe­adó saját költségén megfe­lelő fűtőberendezést szerel­tessen fel, és a fűthetővé té­tel időpontjától kezdve lak­bérpótlékot igényeljen. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az il­letékes államigazgatási szer­vet új eljárásra kötelezte. Az egyik állami erdőgaz­daság erdésze és két alkal­mazottja elhatározta, hogy az erdőben összegyűlt farakáso­kat leltározzák és emiatt a helyszínen találkoznak. El­sőnek az erdész érkezett meg, és amíg várakozott, a bozótban rókát vett észre. Lekapta szolgálati vadász­puskáját és lőtt. A golyó azonban az éppen akkor odaérkező egyik gazdasági al­kalmazott mellkasába fúró­dott és nyomban megölte. Az erdészt — foglalkozás köré­ben elkövetett gondatlan ve­szélyeztetés miatt — 10 hó­napi felfüggesztett szabad-\ ságvesztésre ítélték. Ilyen előzmények után az SZTK megyei igazgatósága az öz­vegynek kifizetett temetkezé­si segély, valamint a havi 500 forint özvegyi nyugdíj 8 évi átalányösszegének visz- szafizetéséért fizetési megha­gyást bocsátott ki az erdő- gazdaság ellen. Ennek hatá­lyon kívül helyezéséért a gazdaság pert indított. Tör­vényességi óvásra a Legfel­sőbb Bíróság a következő indokolással utasította el a keresetet: Q O Üzemi baleset — Az elhunyt munkavi­szonyából folyó kötelezettsé­gét akarta teljesíteni, és így a szerencsétlenség üzemi bal­esetnek minősül. Az Orszá­gos Erdészeti Főigazgatóság vezetőjének utasítása szerint szolgálati lőfegyvert csak ak­kor szabad elsütni, ha az illető a vadat felismerte, a környező területet beláthat­ta, és lövése sem személy­ben, sem tárgyban kárt nem okozhat. Az erdész azonban a szolgálati szabály­zatnak ezeket a rendelkezé­seit. figyelmen kívül hagyta. Minthogy a halálos baleset a gazdaság alkalmazottjának: az erdésznek mulasztása miatt következett be, az SZTK kiadásait a gazdaság köteles megtéríteni. Egy háromszobás lakásban kettős társbérlet volt. Két külön bejáratú, de egymás­ba nyíló szobában egy élet­társi viszonyban álló pár lakott, a harmadikban egy három tagú család. A két­szobás bérletben lakó asz- szony meghalt, élettársa en­gedélyt kért a tanácstól, hogy a lakást elcserélhesse. — Ugyanakkor a másik társbér­lő igényt jelentett be az egyik szobára. A közigazga­tási hatóságok, majd az al­sófokú bíróságok ellentétes döntései után törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőképpen határo­zott: — Az elhunyt asszony élet­társa a tanácsnál bejelentet­te csereszándékát. Ilyenkora lakást hat hónapig mentesí­tik az igénybevétel alöL Ki­vétel az az eset, ha a la­kásügyi hatóság a csereszán­dék bejelentése előtt a társ­bérlő jogos lakásigényét meghaladó lakrészt már igénybevette és kiutalta Ijlz azonban ezúttal nem történt meg, mert amikor az egy­szobás lakás bérlőjének ké­relme a tanácshoz érkezett, a kétszobás lakrész egyik szobája sem igénybevéve, sem kiutalva még nem volt. Mindezekből következik, hogy áz elhunyt élettársának meg kell hagyni a lehetőséget a lakás elcseréléséhez. Hajdú Endre Vadászat az éterben nyesen leteszi az adáshoz szükséges minimumvizsgát, fülére teheti a hallgatót és rádiózhat. — A technika csak a le­hetőséget biztosítja a be­szélgetéshez. A megértéshez közös nyelv is kell. — Az amatőrök 98 száza­léka angolul beszél. Élőszó­val ezen a nyelven érintke­zünk. A morse jelrendszer már inkább egyezményes. Valamiféle rádiós eszperantó. Süllyed a papirusz hajó — Kik voltak az elmúlt 15 év alatt, — amióta rádió­zik — a legérdekesebb part­nerei? — Beszéltem az északi­sark expedíció rádiósával, a laoszi herceggel és a RA hajó parancsnokával — két nappal azelőtt, mielőtt el­hagyták volna a papirusz hajót. — Szerzett-e személyes is­merősöket rádión keresztül? — A török szelim, vagy a krasznodári Borisz régi jó ismerősöm, bár még nem láttuk egymást Eddig mind­össze egy csehszlovák ama­tőr keresett feL — Miről társalognak az éterben? — Milyen idő van? Hol él? Mit csinál? — ezek a ■sztereotip témák. Érdekes, futballról kevés szó esik. Talán mert a rádióamatőr nem ér rá meccsre járni. Ha szabadideje van, rögtön a készülék elé kuporodik. Szomszédba: URH-n — Milyen készülékeik van­nak itt az állomáson? — Ebben a szobában —• szerénytelenség nélkül állít- hatom — a világ egyik leg­korszerűbb amatőr készülé­két láthatja. Érzékenvségé- re jellemző, hogy sikerült vele fognunk az egyik mes­terséges hold rádiójelzéseit. A másik teremben egy ult­rarövidhullámú adó-vevő van. Ezzel a szomszédos or­szágok érhetők eh — Hogy zajlik a. klub­élet? — Hetente tartunk össze­jöveteleket ahol a fő téma terrryészetesen a rádiózás. De a készülékek építéséhez is minden, segítséget megadunk. Gyakran veszünk részt rá­diós versenyeken. Szép si­kert értünk már el néhány nemzetközi vetélkedőn. A nyáron 12 felejthetetlen na­pot töltöttünk a klub tag­jaival a Mátrában. Kérésünkre vadászatra in­dul. Rövidesen érkezik a válasz — Ohióból. — Pihenésül mit csinál? — Rádiózom és mert az éjszaka a pihenésé, így gyak­ran reggelig. — palágyi — Kiss András forgalmaz Deák András és Boros József mfiszerjavítást végez Ki teheti meg. hogy ® Szolnokon egy harmadik emeleti szobában és be­szélget mondjuk egy nyugat­német úrvezetővel, aki ab­ban az időben éppen Kas­sel környékén vezeti kocsi­ját? Csak egy rádiós. An­tennái végtelen csápokként tapogatnak az éterben, vil­lamos borzongások, elektro­mos rezdülések után, me­lyekből ' a Föld másik olda­lán élő társának / üzenetét igyekszik kibontaná. Tapéta diplomából Very good morning! Happy Christmas, happy new year! Kedélyes retür-jókívánságo- kat vált éppen a „fejünk fe­lett”, az űrön át Kiss And­rás, a szolnoki MHSZ ama­tőr rádiós klubjának veze­tője, amikor belépünk. Fején fülhallgató, kezében mikro­fon. amellyel elérhető a Föld szinte valamennyi pontja. A HA 7 KLC — ez az állomás neve — he­lyiségének falán körbe-körbe diplomák, oklevelek. Idegen nyelvű elismerések. Az ott a kaliforniai CH klub tagsági igazolványa. Mindenki felvételt nyerhet oda, akinek már 25 más dip­lomája van. Ezt a másik oklevelet az kapja, aki száz országgal lépett már kap­csolatba. A WAC-nál a „be­ugró”: hat világrész igazo­lása a beszélgetésekről. — Hogy lehet valaki rá­dióamatőr? — Bejön ide hozzánk az MHSZ-be és jelentkezik. Je­lenleg is negyven fiatal is­merkedik itt a rádióforgal­mazás lebilincselő tudomá­nyával. Ha valaki eredmé­Milyen munkát végezhet? „Számos esetben csak a pályaválasztás előtti orvosi vizsgálaton derül ki, hogy a szakmunkásjelölt egészség- ügyi szempontból nem alkal­mas az általa választott szak­mára. Az ilyenek elkerülése végett bocsátjuk ezt az írást a pályaválasztási felelős pe­dagógusok rendelkezésére.” A Szolnok megyei Pálya- választási Tanács „A pálya- alkalmasság egészségügyi követelményei” című kiad­ványának bevezetéséből vet­tük az idézetet. Dr. Székely András iskolaorvos munká­jának első része a Szolnok megyében leggyakrabban vá­lasztott szakmákat veszi sor­ra és mindegyik mellett fel­sorolja, mely egészségbeli fo­gyatékosságok zárják ki az illető szakma gyakorlását. A füzet második része éppen ellenkező oldalról közelíti meg a kérdést. Az első részben például a i>tssakacs” címszó mellett a következőket olvashatjuk: „(Közepesen nehéz fizikai munka). Kizáró okok: átla­gon aluli fejlettség. A vég­tagok minden rendellenessé­ge. Minden szívbaj. Elhízás. Idült reumás bántalmak. Asztma. Idült bőrbetegségek. Torzító elváltozások kézen, arcon. Vérbaj. Bacilusgazda- ság. Egyik szem vaksága ese­tén a másik nem teljes ép­sége, vagy mindkét szem közepes látása szükséges. Magasvémyomás.” A többi szakmát hasonló részletességgel vizsgálja. A második részben, ahol a testi fogyatékosságokat veszi sorra, csökkentlátóknak pél­dául a következő foglalkozá­sokat ajánlja: „bútor-eladó, kefekötő és ecsetkészítő, ke­fekötő és seprűkészítő, ko­sárfonó. köteles és hálóké­szítő, zöldség- és gyümölcs­eladó.” B. A. Hudovkáné megdöbbentő felfedezése Csütörtökön hajnalban — özv. Hudovka Mihályné, ház- mestar neje, egy vödör sze­metet akart önteni arra a rakásra, amely a felszabadu­lás óta ott állt a házuk előtt. Legnagyobb megdöbbenésére a rakást nem találta. Azon­nal szólt a közeli rendőrnek, aki besietett a főkapitány­ságra. Rendőri bizottság szállt ki, de a szemetet az sem ta­lálta meg Végigrazziázták a környező házakat, de a számos szemétdomb között Hudovkáné egyikben sem is­merte fel az eltűntet. Most már bizonyosnak látszott, hogy bűncselekmény történt. A koraesti órákban azután döntő fordulat állott be a különös ügyben. Je­lentkezett a rendőrségen Bubjik Jenő nyugdíjas és elő­adta, hogy este 10 óra táj­ban, amikor arra haladt, két- három férfi állt a szemétra­kás mellett — Hallottam — vallotta Bubák —, hogy az egyik a szemétre mutatva azt mond­ta: — „Na, ez sem lesz so­káig itt!” És leköpte a sze­métrakást. Bubák vallomása után — nyilvánvaló lett, hogy a sze­métrakást régi haragosai tették el az útból. A ka­pott személyleírások alapján még az éjszaka folyamán megtalálták K. Edét és két társát. Fantasztikus mesével vé­dekeznek a tettesek. K. Ede vallomásában elő­adta, hogy a szemétrakás éppen az ablaka alatt volt, s mert hetek óta várt a köz­munkarendeletre. hiába, két öccsével és egy taligával 1 óra alatt lehordták a Duná­ba az egész szemetet A rendőrség persze nem ad hitelt ennek a fantaszti­kus mesének, s azt kutatja, milyen titkos rugói lehetnek K. Ede különös tettének. Lapzártakor érkezett K. Edéről és két testvéré­ről a rendőrorvosi vizsgálat megállapította, hogy ön- és közveszélyes őrültek. Hudovkáné pedig bejelen­tette az Országos Műemlé­kek Bizottságának, hogy az eltűnt rakást 2—3 hét alatt pótolja,

Next

/
Oldalképek
Tartalom