Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-17 / 292. szám

A negyedik A vita hangul tán is érződött: nagy. fontosságú do­kumentum került a megyei tanács elé jóváhagyásra. So­kan mondták el véleményü­ket, újabb ég újabb javasla­tokat tettek arra, miképpen 1 ehetne méginkább biztosíta­ni Szolnok megye gazdasá­gának, lakói életkörülmé­nyeinek, életszínvonalának további töretlen fejlődését a negyedik ötéves tervben is. Az ülés elé terjesztett fej­lesztési iránvelveket határo­zattá emelte a megyei ta­nács. Ezután a járási, vá­rosi. községi tanácsokon a sor, hogy ők is elkészítsék saját fejlesztési irányelveiket u megyei elképzelések alap­ján, s azután azokat az öt­éves tervben véglegesítsék. Űj módszer ez az ötéves terv készítésében. Ez az első eset, amikor a megyei ta­nács nem írt elő kötelezően, számszerűen feladatokat. Ja­vaslatokat tesz. irányt jelöl meg. amelyen haladnia ke’l a megye gazdaságának. És hogy ezeket a célkitűzése­ket hogyan váltják valóra a különböző szintű tanáncsok, abból mennyit és mát tarta­nak szükségesnek, helyénva­lónak végrehajtani saját te­rületükön. azt maguk döntik éL Következménye ez annak, hogy az új gazdaságirányí­tási rendszerben decentrali- •zálódtak a tanácsi munkában a hatáskörök, nagyobb önál­lósággal rendelkeznek a te­lepülések első számú gazdái, így anyagi lehetőségeikkel is maguk gazdálkodnak. S bár a városok, járások, községek fejlesztési irányel­vei, ionosképpen pedig a részletes negyedik ötéves ter­vek csak ezután készülnek — még nagyon sok elemző munka, felmérés, számolga­tás, vita lesz addig — a megyei irányelvek már is körvonalazzák, mit jelent Szolnok megye társa­dalmi. gazdaság! éle­tében az elkövetkezendő öt esztendő. Mit jelent pél­dául az a javaslat, hogy újabb 13—15 ezer új ipari munkahelyet kell kialakíta­ni, s ezzel együtt korszerű­síteni a munkafolyamatokat is szűkebb pátriánkban. Jelenti például azt hogy a foglalkoztatottsági színvonal növekedésével emelkedni fog az egy emberre jutó reál­jövedelem; hogy a foglalkoz­tatottság összetételében és arányaiban bekövetkező vál­tozások eredményeként a munkások és alkalmazottak, valamint a parasztság jöve­delmének színvonala köze­lebb kerül egymáshoz. Ami­kor a lakosság jövedelem- növekedéséről van szó egy másik gondolat is ide kíván­kozik; azzal, hogy a megyé­ben növelni kell a' termelés műszaki színvonalát gépesí­teni. automatizálni az egyes munkafolyamatokat. ez együtt jár a termelékenység növekedésével, ez szintén a magasabb jövedelmet bizto­sítja az egyes embernek. Helyet kapott az irányel­vekben az a megfogalmazás, hogy több nőnek kell a megyében munkaalkalmat biztosítani. Nos, ha több nő dolgozik a termelésben, ez szükségessé teszi, hogy bő­vüljenek a megyében az óvo­dák, az iskolai napközi ott­honok. Ezt egyébként sürgeti a szerencsére egyre több kis honpolgár születése is. S ha mind több nő vállal munkát, akkor természetes, hogy gondoskodni kell a szolgál­tatások bővítéséről, a laká­sok korszerűsítéséről. Ez utóbbinál többek között az új energia szolgáltatás — a gázhálózat — bővítésével. Mivél a magasabb jövede­lem nagyobb igényeket tá­maszt. nemcsak a szolgáltató vállalatokkal, hanem a ke­reskedelemmel szemben is, bővíteni, korszerűsíteni kell a kereskedelmi 1 hálózatot, gazdagabbá tenni az áruvá­lasztékot És a munkahelyek számának növelése megkí­vánta továbbá a vendéglá­tóipar, a közlekedés, a kul­turális ellátottság színvonal Iának növelését is. Lom egyetlen példa nyo­mán milyen sok újabb és újabb feladat megoldása ke­rül előtérbe. Egy biztos: mindezek sikeres megvalósí­tása végsősoron a lakosság életkörülményeinek kulturál­tabbá válását életszínvona­lának növekedését jelenti. V. V. A kormány - vezetőinek és a SZOT elnökségének tanácskozása A SZOT székházában a SZOT elnöksége és a kor­mány vezetői Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának és Fock Jenőnek, a magyar forradalmi munkás-paraszt kor­mány elnökének vezetésével tanácskozást tartottak. A kormány és a SZOT vezetői az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalásából és az országgyűlés ülés­szakán folyt tárgyalásból kiindulva elemezték a népgaz­daság helyzetét a munkások, a dolgozók élet- és munka- köxülményeinek alakulását, a jövő évi feladatokat. Egyetértettek abban, hogy a népgazdaság a tervnek meg­felelően arányosan fejlődik, a harmadik ötéves tervben kitűzött célokat várhatóan elérjük, néhány vonatkozás­ban a terv előirányzatait túlteljesítjük. A gazdaság­irányítás új rendszerének megvalósítása hozzásegít ah­hoz, hogy jobb felételeket teremthessünk népgazdasá­gunk továbbfejlesztéséhez. A kedvező eredmények mellett mutatkoznak hiányos­ságok is. A kormány vezetői és a SZOT elnöksége — a munkások tapasztalatait, ész­revételeit figyelembe véve — egyetértenek abban, hogy a fogyatékosságok nem az öt­éves tervnek, vagy a gazda­ságirányítás reformjának szükségszerű velejárói, ha­nem elsősorban a miniszté­riumi és vállalati irányítás és végrehajtás gyengeségei­ből adódnak. A tanácskozáson a SZOT elnöksége részéről — többek között — szóvátették a kö­vetkezőket: — A termelés és elosztás egyes területein' időszakon­ként feszültségek lépnek fel a kellő előrelátás hiánya, az igények nem megfelelő felmérése következtében. — Emiatt s% elmúlt hónapokban problémák jelentkeztek a lakosság tüzelővel való el­látásában, hiányok kelet­keztek egyes fogyasztási cikkekben. A kiskeresetű rétegek ellátás sa szempontjából nagy sze­repet játszó olcsó élelmisze­rek, ruházati és más fogyasz­tási cikkek termelését egyes vállalatok csökkentették. A kormány vezetői meg­elégedéssel vették tudomásul, hogy a szakszervezetek a népgazdaság előtt álló fel­adatok megvalósítását. a meglevő hiányosságok csökkentését, illetve a megszüntetését a maguk eszközeivel, befolyásukkal, teljes erejükkel támogat­ják és a részletes tenni­valókat néhány nap múlva a Szakszervezetek Országos Tanács ülésén meghatároz­zák. A Minisztertanács vezetői ismertették a népgazdaság fejlesztésére, a dolgozók élet- színvonalának emelésére, élet- és munkakörülményeik javításár, vonatkozó elkép­zeléseiket. Tájékoztatást ad­tak arról hogyan kívánják az elkövetkező időszakban az állami erők és eszközök összpontosításával biztosíta­ni a vállalati gazdálkodás­ban — a gazdasági hatékony­ság és a termelékenység nö­vekedését szem előtt tartva — a technológia korszerűsí­tését, a termékek minőségé­nek és választékának javítá­sát. Erősíteni kívánjak a fegyelmet minden szinten a gazdasági szabályozók követ­kezetesebb és céltudatosabb szabályozása révén. A kormány megfelelő elő­készítés után biztosítja, — együttműködve a szakszer­vezetekkel —, hogy a dolgozók egyes rétegei­nek életszínvonalát javító, az országgyűlésen már be­jelentett fontosabb intéz­kedések 1970, március 1- tpl bevezetésre kerüljenek. Ez segítséget nyújt az ala­csony jövt^lelmű nyugdíjasok­nak és csökkenti a végzett munka kvalifikáltsága és a fizetések közötti aránytalan­ságokat. A vállalaton belüli nyereségelosztási rendszer módosításával, a bér- és lét­számgazdálkodási szabályo­zók továbbfejlesztésével még jobban érvényre kívánja jut­tatni a becsületes és a haté­kony munka differenciál­tabb anyagi és erkölcsi meg­becsülését. A kormány 1970-ben to­vább kívánja javítani a la­kosság áruellátását. A sza­bályozási rendszer eszközei­vel elősegíti, hogy a magyar ipar és mezőgazdaság min­dent megtegyen a legfonto­sabb piac, a lakosság ellá­tásának javítása érdekében. Következetesen ellenőrzi a szolgáltatások fejlesztésére hozott határozat végrehajtá­sát. Ma: A szolgáltatások fejlesztéséről Egy úr az admiralitásról A Szerkesztőség postájából Jogi tanácsadó Újabb szénhidrogén rétegek Aigyőn A szegedi ! szénhidrogén medence feltárásának kez­dete óta 260 olaj- és gázku- tat mélyítettek a területen az olajbányászok. Ezzel még csak kis hányada készült el a tervezett kutaknak az or­szág e leggazdagabb szénhid­rogén lelőhelyén. A terület gazdagsága az egymás fe­lett elhelyezkedő, olajat és földgázt tároló rétegek nagy számában is megnyilvánul. A napokban az 1700—2150 méteres mélységhatárok kö­zött úiabb két rétedet fe­deztek fel, s az egyiket Tisza 2-nak, a másikat Szeged 2-nek nevezték el. Ez utób­bi egyébként a terület 21. szénhidrogént tároló rétege. A szegedi 21 rétegből 10 ola­jat, 11 pedig földgázt rejt. rrvsHfá Triton Dél-vietnami vendég Jászkiséren Kellemetlen, havas eső csapdosott tegnap délután amikor megérkezett a Hazafias Népfront jászberényi járási bizottságára a dél-vietnami ideiglenes kormány magyar- országi ideiglenes ügyvivője, Le Huu Van.- HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK - | Budapestre érkezett a KNDK külügy­minisztere Péter János külügyminisz­ter meghívására kedden hi­vatalos baráti látogatásra Moszkvából Budapestre ér­kezett Pák Szong Csői, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága politikai bizottsá­ga elnökségének tagja, mi- niszterelnökhelyettes, kül­ügyminiszter és kísérete. Pák Szong Csői nem elő­ször jár ■ Magyarországon: 1966-ban ő vezette a Koreai Munkapárt küldöttségét, — amely résztvptt a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. Kongresszusán. Százharminc önzetlen, társadalmi munkás A martfűi Tisza Cipőgyár szakszervezetiben százhar­minc önzetlen, társadalmi munkása van a társadalom- biztosítási tanács hat albi­zottságának. Kicsit hosszú a hivatalos név, — de ren­geteget jelent egy nagyválla­lati szakszervezet életében. Az. albizottságok önálló, gaz­dálkodó egységek: döntenek évi négyszázezer forint se­gély elosztásáról, mintegy ötszáz szakszervezeti felnőtt- és gyermeküdülőjegyet adnak az arra méltó dolgozóknak; intézik hónapról hónapra a nyugdíj-korhatárt elért idős emberek ügyeit; állandóan egészségügyi propagandát folytatnak közösen a Vörös- kereszttel —, hogy csak sza­vakban adjunk képet a szer­teágazó munkáról. Mint mindenütt, év végén a társadalmi munkások kö­zül néhány kiváló segítőt kedden a szakszervezeti bi­zottságon fogadáson köszön­töttek. szerényen megaján­dékoztak becsületes munká­jukért. A legnagybb ünnep­lés Farkas Sándor munkást iUette: a szerény jutalom­mal 17 éves ténvkedését kö­szöntötték a segélyügyi albi­zottság élén. És — mert ez az élet — az albizottság egyike már a köszöntőn munkához kez­dett: Farkas Sándor ugyanis jövőre nyugdíjba megy — ügyeit majd a nyugdíjügyi albizottság intézi... Üj kukoricafajta Két év múlva már 75 000 holdon termeszthetik a múlt hét végén elismert új keszt­helyi kukorica fajtát, a Georgikon DC 250-est. Ez a hibrid új lehetőséget nyit a hűvösebb vidékek takar­mánytermesztésében. Vala­mennyi hazai fajta között a legrövidebb tenyészidejű, biz­tonságosan terem, s szep­tember elejére már 35 má­zsás termést hoz a Bakony tetején és Észak-Magyaror- szág szántóföldjein is. E tu­lajdonságainak köszönhető, hogy köztermesztésre alkal­masnak javasolta az NDK fajtaminősítő tanácsa is. A külföldi elismerés nemcsak a keszthelyi növénynemesítők hírnevét öregbíti, de jó üz­letnek is ígérkezik. Ennek a fajtának szaporító anyagát évről évre a magyar mező­gazdaság szállítja majd. Ezernél több turista a Szovjetunióba A napokban, amikor az IBUSZ Szolnok magyei ki­rendeltségén összegezték az 1969-es turista forgalom eredményeit. érdekes ada­tokra bukkantak. Az idén a megyénkből külföldre uta­zóknak csaknem fele a Szov­jetunióba kért útlevelet A Tallinnba utazókon kívül legtöbben Moszkvában, Krasznodárban, Poltavában, Kijevben. Leningrádban jár­tak. Így például a november 7-i ünnepségeket hatvan Szolnok megyei turista Moszkvában töltötte. Több mint kétszáz tsz-tag, külön­böző szovhozokat, kolhozokat látogatott meg a nyáron. Több mint ötvenen kértek egyéni útlevelet a Szovjet­unióba. Ez volt az első év. amikor egyéni útlevéllel ilyen sokan utaztak Szamar- kandba, Szocsiba, Alma- Atába nyaralni. Az Express ifjúsági utazá­si iroda és az IBUSZ szer­vezésében összesen több mint ezren jártak az idén Szolnok megyéből a Szovjet­unióban. — Bár az idő kellemetle­nül hideg, mi meleg szere­tettel köszöntjük önt — ezekkel a szavakkal fogadta Borbély Eszter, a Hazafias Népfront Szolnok megyei bi­zottságának munkatársa a vendéget. A válasz is ha­sonlóan szívélyes volt. — Úgy jöttünk Önökhöz, mint fiú a családjához — mondta Le Huu Van. Ez a bensőséges hangulat a láto­gatás egész ideje alatt meg­maradt. Rövid pihenő után tovább indult a vietnami kül­dött Jászkisérre. Kíséretében volt többek között Gál Gyu­la, a Hazafias Népfront Szolnok megyei bizottságá­nak elnöke és Major Tibor, a jászberényi járási párt- bizottság titkára. A DNFF megalakulásának 9. évfordu­lója alkalmából látta vendé­gül Jászkisér a dél-vietnami kormány ügyvivőjét. A község szélétől zászlósor díszítette az utat a tanácshá­záig, ahol a falu vezetői várták a vendéget. Baráti beszélgetés során Bánlaki Zoltán a községi tanács vb elnöke ismertette Jászkisér múltját és jelenét. nyozzon a vendéglátásból, a küldöttség hintóba szállt és kikocsizott a Kossuth Tsz tehenészetébe. Itt , kiderült, hogy a hintó nemcsak a ro- nantika kelléke. A tenge­lyig érő sárban lehetetlen lett volna másképp megköze­líteni a szövetkezet tanyá­ját Fehérkőpenyes tehenészek kalauzolták a látogatókat a szépen rendbentartott istál­lókban. A tehenek közül kü­lönös figyelmet keltett He­gyes. Ez a négylábú tejüzem napi 24 liter tejet ad. A hintók ezután az általá­nos iskola elé gördültek. Az iskola igazgatója jogosan di­csekedett el a modern ter­mészettudományi előadóte­remmel, mely egy középis­kolának is díszére válna. Este 18 órakor ünnepi nagygyűlésre került sor a községi művelődési otthon­ban, melyen megjelent Za­gyi János, a Szolnok megyei pártbizottság titkára is. Var-> ga Józsefnek, a jászberényi járási tanács vb elnökhelyet­tesének ünnepi beszéde után egy Vietnamról szóló filmet vetítettek le a résztvevők­nek. A vietnami vendéggel va­ló találkozás —melyre kö­zel két éve készül a község — vacsorával ért véget A Kossuth Termelőszövet­kezet székházában Gócza Jó­zsef tsz-elnök, országgyűlési képviselő a szövetkezet munkájáról beszélt. És hogy a romantika se hiá­Nixon beszéde Vietnamról * Fej szál király Kairóba érkezett Külpolitikai tudósításaink a 2. oldalon T gy VILÁG PROLETÁRJAI, ' - - ■ - - — ................. ——.... - i ". ' -I,. 111, ,, ... i „ * *1 XX. évf. 2 92. sz. 1969. december szerda. flHBEHHWtaHHUBHllNblHnlHHdHUfelHRHSBnHÍHfl

Next

/
Oldalképek
Tartalom