Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-16 / 291. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP OT69. december IS­Kél és fél érás drámai víziesata után FTC—Szolnoki Dózsa 5:4 Sportuszoda, 1800 néző, v.: Nádai. FTC: Steinmetz — Bányai, Kásás — Kövecses — Wiesner, Felkai, Martin. Csere: Kárpáti dr., Bállá. Edző: Gyarmati Dezső. Szó. Dózsa: Cservenyák — Kul­csár dr., Pintér — Borzi — Vezsenyi. Urbán, Koncz. — Csere: Kádár, Kanizsa, Sza­bó, Esztergomi. Edző: Kani­zsa Tivadar. A magyar vízilabda sport történetében egyedülálló, — drámai, két és fél órán át tartó küzdelmet hozott a két csapat mérkőzése a Magyar Népköztársasági Kupa vasár­nap esti döntőjében. Ilyen összecsapásra még a legidő­sebb szakemberek — Rajki Béla szövetségi kapitány és Bozsi dr. — sem emlékez­nek. S mindez elkerülhető lett volna, ha Nádai játék­vezető tárgyilagosan bírás­kodik. Urbán kapufájával indult a játék. Mozgalmas, élénk, eseményekkel tarkított volt a mérkőzés. Borzi hatalmas bombája Steinmetz áliáról vágódott a hálóba. 1:0. Ve­zsenyi kiállítása után Cser­venyák védett, s egyre nyil­vánvalóbban látszott, hogy Nádai részrehajlóan bírás­kodik. A szolnoki játékosok­tól sorozatban szedte el a labdát, ítéleteivel rendre a Dózsát sújtotta. A második játékrészben Felkai büntető­ből egyenlített, miközben a szolnoki csapat tagjai egy­más után kerültek a kiállítás sorsára. Urbán büntetőből is­mét vezetést szerzett, majd 3 a döntő gólig folytatódott a mérkőzés. Ami ezután következett, annak a vízilabdához kevés köze volt. A Dózsában ek­kor már Pintér, Kulcsár dr., Vezsenyi, Borzi kipontozó­dott s a végén már a kapus Esztergomi is a mezőnyben játszott. Nádai játékvezető állandó emberelőnyben ját­szatta az FTC-t, de tehetet­lenségükre jellemző, hogy legalább nyolc esetben nem tudták azt kihasználni, — ugyanakkor a Szolnok javá­ra nyilvánvaló büntetőket nem ítélt meg. Szó szerinti vízicsata dúlt. a közönség döbbenten, a versenybíróság tehetetlenül szemlélte a du­lakodást, birkózást, pankrá- ciót. Nyolc óra után 10 perc­cel megállították a 6-kor kez­dődött játékot és tanácskoz­ni kezdtek. Urbán keze és lába görcsöt kapott, a me­dence szélén ápolták. Orvos nehezen került elő, aki azt modta, hogy nem folytatható tovább a játék, mert az em­beri szervezetre már ártal­mas. Negyedóra tanácskozás után a versenybíróság mégis a folytatás mellett döntött, bár Urbánt még mindig ápolták. Szinte hajtották a játékosokat a v^be, akik a fizikai és idegi fáradságtól alig álltak a lábukon. Ojabb sorozatos kiállítások után a létszámban megcsappant szol­noki csapat emberhátrányba került, és Bállá fél 9-kor be­lőtte a győztes gólt 5:4. A versenybíróság tanácskozott, a begörcsölt Urbánt já­tékostársa, Kulcsár dr. vette kezelésbe. Szabó Jani arcá­ról leolvasható a mérkőzés hangulata: „Mit lehet itt ten­ni? Játszunk egyáltalán?” A kép jobbszélén Kanizsa kar- batett kézzel töpreng. 3 harmadik negyed elején Pintér cserével végleg ki­állt. Felkai ismét büntetőből egyenlített, ezután Vezsenyi is befejezte a játékot, Kani­zsa állt be helyette. Felkai büntetőből vezetést szerzett, a Dózsa emberelőnyből Ur­bán révén egyenlített 3:3. Az utolsó negyedben Koncz p kapufára ívelt, majd Ká­dár teljesen egyedül felúsz­va, a mérkőzés legnagyobb helyzetét kihagyva a kapus­ba lőtt. Konczot szándékosan arcon rúgták, de a játékve­zető „nem látta.” Űjabb szol­noki kiállításokkal fejező­dött be az egyre inkább vízi- csatához hasonlító mérkőzés. A kupa szabályai értelmé­ben 2x3 perc hosszabbítás következett. Az emberelőny­ben lévő FTC Martin révén vezetést szerzett, e?t Urbán büntetőből kiegyenlítette 4:4. Óriási volt a feszültség, ál­landóan az FTC támadott, mert a Dózsa a sorozatos ki­állítások miatt mindig hát­rányban volt. A második 3 perc sem hozott döntést, így Ami ezen a vasárnap estén történt a Sportuszodában, az többet kíván egy bírálatnál. Csak egy alaphelyzetből in­dulunk ki. Ha a játékvezetés­ben a tárgyilagosságnak a legkisebb jelét is láttuk vol­na, akkor nem fajul idáig a mérkőzés, mert a sokkal jobb Szolnoki Dózsa biztosan nyer. — Végig becsületesen küzdöttek, ők megtették a magukét, a többi nem rajtuk múlott. Furcsa, hogy a dön­tőben lévő négy csapat kö­zül a leggyengébb játékerőt Képviselő vitte cl a kupát, a jelenlegi kiíráson pedig változtatni keli. mert rossz. A Dózsa játékosai közül mindenki dicséretet érde­mel, Cservenyák magasan a mezőny fölé nőtt. Vágó Ervin szakosztályve­zető: Küzdőszelleméért, fe­gyelmezettségéért minden já­tékos dicséretet érdemel. — Amit nyújtottak, az ember- feletti. Véleményem szerint a Kupa sorsáról nem a já­ték döntött. A játékvezető indiszponáitsága megcsúfolta a vízilabdát. Több gratulá­ciót kaptam ellenfelektől, — idegenektől, s általános volt a vélemény, hogy az erköl­csi siker a miénk, a kupával együtt, amit mégsem hoz­hattunk haza. Szeretném, ha a sajtó visszatérne erre a mérkőzére, megfontoltan felhívná az illetékesek fi­gyelmét a sokkal nagyobb precizitásra és arra, hogy az a csapat kerüljön előnyös helyzetbe, amelyik megér­demli. (pataki) Úttörő cselgáncsozók sikeres bemutatkozása Békéscsabán országos meg­hívásos felnőtt, ifjúsági, ser­dülő és úttörő cselgáncs ver­senyt rendeztek, amelyen a helyi Szalvai SE és Dózsa versenyzőin kívül Debrecen­ből, Szegedről és a Kilián FSE együtteseiből indultak. A szandaszőllősi iskolában tanuló úttörő cselgáncsozók- nak ez volt életük első nyil­vános versenye és dicséretük­re legyen mondva, kiválóan megállták a helyüket. Sike­rüknek részese Kajdi Sán­dor igazgató is, aki minden­ben támogatja a versenyző­ket Biztosítja az edzésre já­rást, a versenyeken való részvételt, figyelemmel kísé­ri a sportolók tanulmányi eredményeit. Ez a segítőkész­ség azért is dicséretes, mert jövőre az Úttörő Olimpia té­li sportágai közé kerül a cselgáncs is és a Békéscsabán elért eredmények nagyon biztatóak. A 152 résztvevővel lebo­nyolított versenyen a Kilián mind a négy korcsoportban indította versenyzőit. Ered­ményeik felnőtt 70 kg: 3. Mátyás G., 4. Vincze E. If­júságiak, 58 kg: 3. Bozsó, 4. Vincze G. 65 kg: 3. Faze­kas. Serdülő 40 kg: 3. Tő- zsér (még úttörőkorú), 48 kg: 2. Virág, 3. Bencsik. 52 kg: 1. Fazekas, 2. Kácser. 56 kg: 3. Magyar. 60 kg: 2. Gáspár, 3. Kiss B. 64 kg: 3. Pintér, 4. Bukta. Az úttörők két súlycsoportban versenyeztek. 32 kg: 1. László I., 2. Hajdú, 3. Kovács. 40 kg: 1. Vincze, 2. Luttenberg, 3. Szigetvári. Nagy jellemezte a MÁV közgyűlést 'A vasutas sportegyesület szombaton megtartott küldött közgyűlését a megjelentek nagy száma és komoly — he­lyemként igen lelkes hangu­lat —- jellemezte. Az elnök­ség soraiban az egyesület közvetlen vezetői mellett ott volt az MSZMp városi szer­vezetének képviselője, a MÁV Járműjavító üzem párt- és szakszervezeti veze­tője, Kelényi Ervin, az MTS országos tanácsa pénzügyi- és gazdasági osztályvezetője, valamint a városi TS és a Szolnoki MTE vezetője. Dr, Csanádi György közlekedés- és portaügyi miniszter, me­leghangú táviratban köszön­tötte a küldöttközgyűlés résztvevőit. Az elmúlt két óv eredményei Az egyesület kétéves mun­kájáról, az elért eredmények­ről és nehézségekről közel másfél órás beszámolójában Hangya Mihály az egyesület főtitkára tájékoztatta a meg­jelent több mint kétszáz fő­nyi küldöttet és a szervek képviselőit Elöljárójában ismertette, hogy az egyesület hogyan tudta megvalósítani az MTS II. kongresszusának sportra vonatkozó elvi határozatait, valamint arról beszélt, hogy mit tett a két évvel előbbi vezetőségválasztó közgyűlés határozati javaslataiból. El­mondta, hogy az elnökség a munkájában legszorosabban együttműködött a bázis vál­lalat illetékes szerveivel. Az üzemi párt, KISZ és szák- szervezet gondjaik és prob­lémáik állandó ismerője és segítője volt. Negatívumként említette, hogy az egyik leg­fontosabb célkitűzést, a vasu­tasok sportegységét még nem tudták teljesen megvalósíta­ni, bár a társszolgálati ágak képviselői rendszeresen részt vettek az elnökség munká­jában. Emiatt a taglétszám még viszonylag alacsony, 2067, ebből az aktiv sportolók száma 810. A kívánatos egy­ség megteremtése területén még bőven van tennivaló. A működő 12 szakosztály elvi- ég gyakorlati irányítását túl­nyomó részben lelkes és ön­zetlen munkájával, sok rá­termett társadalmi aktíva, a szakmai irányítást 19 külön­féle képesítésű edző végzi. Az edzőknél hiányosságként kell felvetni. hogy egymás munkáját nem segítik, pedig a korszerűbb testnevelési el­vek és a fejlődés érdeke egyre inkább megkövetelik a tapasztalatok átadását és a szorosabb együttműködést. Az elmúlt két esztendő so­rán pozitívan értékelik az egyesületi alapszabály meg­alkotását, továbbá a gazda­sági, a pénzügyi egyensúly helyreállítását és nem utolsó­sorban a létesítmények te­rületén végzett munkát. A szakosztályokat az ön­álló gazdálkodás szellemében irányították és bevételeik fokozására késztették, így tudták biztosítani a sporto­lók zavartalan felkészülési és versenyzési feltételeit Ki­emelkedő teljesítményt értek el a létesítmények rekon­strukciója területén is. Fokozatosan felújították az atlétikai pályát, az álló- és ülőhely lelátóit, a. salakos labdarúgó pályát, új keríté­sekkel látták el a küzdőte­reket. Ezenkívül több spor­toláshoz szükséges felszere­lést vásároltak és ezt a tevé­kenységet a jövőben is foly­tatni kívánják. — Nem feledkeztünk meg arról, hogy mind anyagi, mind erkölcsi vonatkozásban az egyesületnek legfőbb bá­zisa a MÁV Járműjavító üzem, de felbecsülhetetlen segítséget adott az MTS me­gyei és városi tanácsa, a szol­noki városi tanács és a vas­utas szakszervezet területi bizottsága is. Sokoldalú irá­nyító és segítőkészséget ta­pasztaltunk az MSZMP me­gyei és városi bizottságától is — mondotta a főtitkár. — Az MTS és elnökségünk által jóváhagyott költségve­tésünk összege 1968-ban 1768 000 forint, 1969-ben 1 670 000 forint volt, mégis, ha a működő 12 szakosztály­ra és a létesítményekre for­dított kiadásokat figyelembe vesszük, korántsem beszél­hetünk arról, hoey nincsenek anyagi problémáink. Saját kezelésben a létesítmények Bejelentette, hogy a KPM és a vasutas szakszervezet felmérte a vasutas sportegye­sületek létesítményeinek ál­lagát. Az felmérés alapján az ország 2o vasutas egyesületét — létesítmény fenntartása szempontjából — 1970. ja­nuárjától saját kezelésbe vé­szük. a 20 sportegyesület kö­zött a Szolnoki MÁV is sze­repel. A beszámoló további részében az élősport helyze­tével foglalkozott. A sport­munkát jellemezve megálla­pította, hogy a szakosztályok általában tartani tudták megszerzett poridóikat, sőt néhány szakosztály, mint a férfi asztalitenisz és a teke, csapatbajnokságot nyert és bejutott az NB II-be, a női kosarasok kitűnő helyezésük alapján az újonnan alakuló NB III-ha kapnak beosztást. A legjobb nevelő szakosztá­lyok porában elsősorban a vívókat és az atlétákat em­lítette, de jónak értékelte az előrelépő szakosztályok mel­lett a kézilabda, galambász, birkózó, úszó & ökölvívó Szakosztályok munkáját. A labdarúgó szakosztály viszont részben objektív nehézségek miatt nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, és a vártnál gyengébben szerepelt. Bár a szakosztályok néme­lyike nem hozta a várt eredményt, csüggedésre nincs ok. mert a fejlődés adottsá­gai általában megvannak. Befejezésül d’csérőleg emlé­kezett mee a. versenyzők és szurkolók túlnyomó részének klubszere tétéről és klubhű­ségéről, s erre a jövőben még nagyobb gondot kell for­dítani — fejezte be beszá­molóját Hangya Mihály. A számvizsgáló bizottság jelentését dr. Nagy István, a bizottság elnöke ismertette és az egyesület gazdasági munkáját megfelelőnek: tar­totta. A beszámoló utáni vitában felszólalt Szőllősi István, Czánege József, dr. Réti Fe­renc, dr. Hack Márton, dr. Székely István, Halász Gyula és Szántó József. Nagyon objektiven értékelték az egye­sület munkáját Bírálataik-« ban kicsendült a klubszeretet és a klub iránti aggódás hangja. Kelényi Ervin, a felsőbb sportvezetés elvi dön­téseit és a készülő gyakorlati terveit ismertette. Szabadkai Mihály és Lafferton László pedig a sportélet tisztaságá­ért, a szocialista sporterkölcs érvényre jutásáért szállt síkra. Az új vezetőség Az értekezlet utolsó fázi­sában a jelölő bizottság ja­vaslatára, a küldöttközgyűlés egyhangúlag megválasztotta az új vezetőséget. Sportköri elnök: Hangya Mihály, az elnökség tagjai: dr. Réti Fe­renc, dr. Szurmai Lőrinc, Halász Miklós, Szauer István, Lévai András, Vigh Albert, Maglódi Gyula, Novak Ká­roly, Oláh László, Tóth And­rás. A számvizsgáló bizottság elnöke dr. Nagy István, tag­jai Szabó Albert, Hegedűs Menyhértné Hasznos Henrik, Tóth Andrásné. H. Gy. Gratuláció helyett A rádióriport akkor maradéktalanul jó, ha a hallgatónak eszébe sem jut a riporter, ha nem érzi, hogy valahol mik­rofonnal a kezében be­szél egy ember és köz­vetít, — mert az a fel­adata. A rádióriport akkor igazán jó, ha a riporter nem közvetít a törté­nés és az érdeklődők között, hanem észrevét­lenül oda viszi hallga­tóit az esemény szín­helyére és a történés érdekelt részesévé teszi. Nagyon nehéz feladat ez, a legkitűnőbb rádió­riporternek is ritkán si­kerül. Kampier Tibor, a szol­noki stúdió riportere vasárnap este észrevét­lenül a Nemzeti Sport­uszoda háborgó vizébe „úsztatta” be hallgatóit, a maratoni, két és fél órás drámai küzdelem részesévé tett bennün­ket. \ Nem a mikrofonnak beszélt, hanem minden idegszálával rátapadt a küzdelemre és együtt szenvedett az emberi erő és akarat legvégső határán levegőért kap­kodó játékosokkal. S ezt önmagán keresztül visszaadta. Nagyobb elismerést nem mondhatunk, — ez a legtöbb, amit ripor- fc tér elérhet és megtehet. — ti — ’fihiiiiiíiiiiini»ii» nniF Totó eredmények 1. Bologna—Napoli 2 1:2 2. Brescia—Juventus 2 0:1 3. Fiorentina—Roma x 2:2 4. Inter—Bari törölve 5. Lazio—Verona 2 0:1 6. Palermo—Cagliari 1 1:0 7. Sampdoria—­Lanerossi 2 0:1. 8. Torino—Milan 2 0:1 9. Arezzo—Atalanta 1 2:1 10. Taranto—Livorno 1 1:0 11. Perugia—Modena 1 2:0 12. Piacenza—Mantova x 0:0 13. Reggiana—Catania x 0:0 14. AS Reggina— Foggia x 1:1 15. Monza—Como törölve +1 16. Catanzaro—Genoa x 0:0 Megyei középiskolás kosárlabda bajnokság Vasárnap Szolnokom, a közgazdasági szakközépisko­la tornatermében bonyolí­tották le a megyed közép- iskolás kosárlabda bajnokság döntő mérkőzéseit A lá­nyoknál a Szolnoki MÁV és a Szolnoki Vörös Meteor já­tékosokkal felálló Szolnoki Tisza-parti Gimnázium csa­pata fölényes biztonsággal szerezte meg a bajnoki cí­met. Meg kell jegyezni, hogy a mérkőzések elég ala­csony színvonalúak voltak. A fiúk találkozóin örvende­tes jelenség volt hogy a csapatok — a korábbi évek gyakorlatával szemben — bátran alkalmazták az em­berfogást. sót az egész pá­lyán történő letámadást. A mérkőzéseket nagy küzde­lem jellemezte. A bajnoki címet eldöntő összecsapás kétszeri hosszabbítás után ért véget. Bár Karcag vé­gig esélyesebbnek látszott a bajnoki cím megszerzésére, az utolsó három percet ide­gileg nem bírta, s így az •>gvségecev>b csansMátékri nyújtó Kunszent-’árt-n sze­rezte meg a végső győzelmet. Végeredmény, leányok: 1. Szolnoki Tisza-parti Gimná­zium (edző: Pethő János). 2. Szolnoki Vergeshy G. (e.: Kanizsa Tivadarné), 3. Tö­rökszentmiklósi G. (e.: S-a- bó Ferenc), 4. Kisújszállási G. (e.: Jámbor István). A döntő mérkőzés: Tisza-parti G.—Verseghy G. 44:18. A bajnokcsapat tagjai — záró­jelben a szerzett pont ok szá­ma: Szántó I. (4). Bodnár É. (14). Bognár M. (26). Tö­rök É (181, T. Kovács (30), Drí ........ r.\ Ba áas (12). Pá­lya, Kovács..E. Fi úk; 1. Kunszentmártoni Gimnázium (e.: Kárpáti Zol­tán). 2. Karcagi G (e.: Sze- pesvári Gábor), 3. Török­szentmiklósi G. (e.: Szabó Imre.) 4. Szolnoki Köz- gazdasági (e.: Simon János). A döntő mérkőzés eredménye: K'inszentmárr ton—Karcag 61:55. A bajnok­csapat tagi a i —- zárójelben a szerzőit pontok száma: Balogh (13) G vállai (36), Kanv ‘ Kiss P&pp G. ( v ~ z :> Kállai (18), kó, Bállá (9), Sáfár, Tóth A,

Next

/
Oldalképek
Tartalom