Szolnok Megyei Néplap, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-16 / 291. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. december 16. Régi vendégfogadás A néhai Magyarországon nemzeti becsület dolgának számított a vendéglátás. Budán újév és farsang idején dívott az a szokás, hogy újév napján az ország küldöttségei megajándékozták a királyi párt, amit az — nagy vem- dégelések közepette — ugyancsak ajándékokkal vi- szomzott. Farsang utolsó napján a középkori uralkodók Buda város polgárságát vendégelték meg. 1519-ben Alvi- se Bon velencei követ írja haza: Esztergom sem marad Buda mögött vendégszeretet dolgában; az érseki aula kapuja tárva-nyitva áll. Mindenkit szívesen látnak s ellátnak itt, ha fél évig marad, akkor is. Vidéken is, valósággal fogták a vendéget! 1599-ben Thurzó György nádor írja haza, Vág-Biccsére feleségének: „hallottam, hogy Nádasdyné Bittse felé tart, bátyjához, Báthori Istvánhoz utaztában... Ha arra megyen, kérd meg, térjen bé hozzánk... A szomszédokból is hivass bé akkor...” Előbb tehát fogták, aztán fogadták a vendéget s az útonjárót! Erdély a XVII. században „olyan emberséges ország vala, hogy egy pénz nélkül is keresztül, lehetett utazni azon. Nem 'vala ekkor még híre holmi vendég- fogadóknak!” 1690 körül — mint Apor Péter írja — cső. dálkozva nézték a kolozsvári Közép utzában az első erdélyi vendégfogadó cégeiét. PIRAMISOK FÖLDJÉN V. KÉT ARC Az az élmónytömeg, mely egy ilyen úton az ember nyakába zúdul, lehetetlenné teszi, hogy mindenről beszámoljunk később. Hisz az élmények sokszor csak hangulatokban, villanásokban érik az embert, s a legnehezebb dolog ezeket az élményeket, hangulatokat rekonstruálni, s ha sikerül is, már nem ugyanaz, nem eredeti. Mégis ellenállhatatlanul csábít a lehetőség, hogy legalább kettőt ezek közül megkíséreljek megfogalmazni, megrajzolni azok közül az arcok közük akikkel a szerencse, a véletlen összehozott abban a furcsa, izgalmas, érdekes világban, amit Egyiptom jelent annak, aki először járt ott, s naívul azt hitte, hogy az olvosmányai jelennek meg előtte a valóságban. A virágárus Egyiptomban az ún. társasági élet este kezdődik, a kellemes hűvösben, vagy a majdnem hűvösben, úgy nyolc—kilenc óra körül. Így egészen természetes, hogy meghívásoknak is ebben az időpontban kell eleget tenni. Viszont rendkívül nagy udvariatlanságnak számít, ha valaki nem tiszteli meg a ház asszonyát egy csokor virággal. Érthető, hogy a napidíjból gazdálkodó kiküldöttnek az erre a célra szolgáló ösz- szeget valóban ki kell gazdálkodnia, s nem mindegy, hogy mennyiért jut egy csokor virághoz. Viszont az is érthető, hogy aki elad ja a virágot, az a legmagasabb árat szeretné elérni. Ebben van tehát a konfliktus, és így kezdődik az alku. Álljon itt tehát egy vásárlás párbeszéde. — Az a csokor kellene nekem. — Örömmel, csak önnek 50 piaszterért. Mindez az utcán, menet közben történik. És hadd jegyezzem meg, hogy a kért összeg mintegy kétnapi munkabérnek felel meg. — Ügy vélem, nem jól értettem — válaszoltam tehát. — Mennyit mondott, húsz piasztert? — Lehetetlen, hogy annyit mondtam volna, én úgy emlékszem, hogy harmincat említettem. A félreértés azérü lehetett, mert nem tudom jól a francia nyelvet — mondta, kézében az általam kinézett csokorral, miközben kísért az utcán. — Lehetséges, hogy félreértettem, de ahogy gondolBáli ruhában a levegő akrobatái Nemzetközi galambkiállítás Kőbányán A kőbanyai vásárváros felett ismét zászlók lobognak: a galambászok nemzetközi színe a kék és fehér zász- lószámyakba kap bele a decemberi szél. A kék és fehér zászlók közt pedig nyolc nemzetiszín lobogó: nyolc nemzet hozta el legszebb galambjait a budapesti nemzetközi galambkiállításra. A kőbányai megnyitón 5300 galamb „fogadta” a vendégeket. E szép sportnak sokezer szerelmese van s még több a természet, a madárkedvelő, aki ugyan nem tenyésztő, de vendég, látogató. Külföldről társas- utazásokat szerveztek a galambászok kiállítására, külön buszok, vonatok futottak be a megnyitás napján az NDK-ból, Csehszlovákiából, Romániából — és nem a kiállítók, a tenyésztők — hanem a látogatók. A galambsportnak nálunk majd 7000 hivatásos művelője van. Ki gondolná, hogy Budapest szívében, például a Szófia utcában „Fehér kerin- gők” kerengenék a Hunyadi tér felett? Lelkes galambászok jóvoltából nem egy pesti bérház padlásán galambok költenek. A hazai mezőny teljes: 94 fajtából közel 4200 magyar galambbal mutatják be a galambtenyésztés mai színvonalát. Milyen ez a színvonal — kérdezem a szövetség egyik vezetőjét. Az idei röp-rekord — Vegyük például az idei röp-rekordokat, A „Budapesti magasszálló” (ez a fajta neve) egy-egy falkája 20— 24 darab egyszerre röppen fel és mint könnyű, puha felhő körbe-körbe, spirál alakban emelkednek a magasba, míg el nem tűnnek szem elől. A versenybizottság pedig stopperórával és távcsővel nézi a röptűket. Az idei rekord: 550 perc. Turbékolás, pergés, brugás fogadja a látogatót és a galambok „báli ruhája”. Azért is rendezik télen a nemzetközi versenyeket, mert a nyári vedlés után őszre öltöznek át a galambok s télre lesz legszebb, legfényesebb tollruhájuk. Ének, szerelmi vallomás nem hallatszott, majd csak tavasszal zendítenek rá. De tollruhá- zatuk már a tavaszi randevúkra készen áll. A szegedi kiskontyosok Láttunk az „Egri kék”-ből egy párt — ezekből az ezüst-nyilakból —: kiveszőben lévő fajta, kevesen tenyésztik, pedig a világ legsebesebb repülői. A galamb legnagyobb ellensége ugyanis a sólyom, s essek az Megjelent a Jelenkor decemberi száma Változatos tartalommal, értékes szépirodalmi és tanulmányanyaggal jelent meg a pécsi irodalmi és művészeti folyóirat új száma. A versrovatban többek között Csorba Győző, Nyerges András, Rózsa Endre és Simor András költeményeit olvashatjuk. Bertha Búcsú interjú-sorozatában ezúttal Thiery Árpáddal ismerkedhetünk meg. A prózaíró regényrészlete mellett Sobor Antal és Pál Rita új elbeszélése képviseli a szépprózát. A képzőművészeti **ovatb"n Szabó Iván művészetéről írt meleg hangú méltatást Rétfalvi Sándor. Megismerkedhetünk emellett a Romániában élő Nagy Albert festészetével. Az irodalmi tanulmányok sorában figyelmet érdemel Loránd Imre szellemes elmélkedése a kritika és a közönség viszonyáról, Várkonyi Nándor új Kaleidoszkópja és Bajomi Lázár Endre esszéje a Quartier Latin íróiról. Az új szám képzőművészeti ii- lusztrác’óit Szabó Iván és Nagy Albert műveinek fotóiból állította össze a szerkesztőség. Egriek — közel a Bükk, sok a sólyom — a légi kalózokkal is felveszik a versenyt repülésben. A Budapesti zöldnyakú keringők a magasság rekorderei. A pilóták már többször találkoztak velük hatezer méter magasságban is. Több szép „Keleti pergő”-t is láthattunk, ők a levegő akrobatái. Fölszállnak a magasba és peregve, bukfencezve szédületes sebességgel peregnek alá. Aztán hirtelen kitárják szárnyukat, lebegnek, mintha várnák a tapsot s aztán ismét zuhannak. A vendégek sok szép ősi magyar fajtát is láthatnak. Például a Szegedi kiskon- tyosokat. A külföld keresi őket; nyolc-kilenc órát is fennmaradnak a levegőben és nem mint a többi magasrepülő, rajban, csapatban; ők csak párosával, kettesben — fiú és lány — szállnak a felhők fölé. Egy legendáról lgaz-e a mondás: „Ügy élnek, mint a galambok...” Nem szakmai kérdés ez — furcsállják is a kérdést e komoly kiállításon a vezetők, de egyikük így válaszol; — Az úgy élnek, mint a galambok csak legenda. A galamb szerelmes természetű madár, de nem hűséges. Nekem volt egy galamb-párom, kilenc évig csak együtt éltek, a tojó nem fogadta el más hím udvarlását. A hím sem udvarolt másfelé. De ez az egyetlen eset, amit a galambok hűségéről tudok. Pedig 42 éve vagyok már galambász. Tavasszal a párosításnál vigyázni kell a tenyésztőnek, hogy a hím ne tépje meg, szemét ne verje ki a tojónak. Ezért mielőtt összeköltöztetné őket, a kantjaikat — garzonlakásaikat — egymás mellé kell tenni, hogy előbb rácson át nézegessék, szokják meg egymást. K. Gy. I ködöm, az a csokor már nem is tetszik annyira. — Uram. Ne tegye, hogy vásárlás nélkül elmegy! Higgye el, három feleségem és négy gyermekem várja az estét. íme, odaadom húszért. Az alkuban itt meg kell állni. Ilyenkor érkezik el az a pillanat, amikor a valóságos árat kell határozottan megajánlani, amit ő viszont miután belátta, hogy illetlenül magas haszonra nem tehet szert el is fogad majd. — Hét piasztert adok — mondom, s nézem a szemét. Villan egyet a tekintete, s látszik rajta, biztos benne, hogy a következő általa mondott összeget megkapja. — Tíz. S a csokornak a ház asz- szonya, amikor átadtam neki, nagyon örült A boy Doaiiestique — mondja róla a szálloda tulajdonosa. Azaz, közli vélem, hogy a szimpatikus arcú, alig 16 éves fiú egyszerű szolga. Kedves arca van, gyerekesen félénk, és szolgálatkész. Viszont nem lesi a baksist. Szeret jót tenni a szálló vendégeivel. Mégis, észrevettem; elképzelhetetlennek tartja, hogy őt valaki a vendégek közül egyenrangúnak ismerje el. Én viszont elképzelhetetlennek tartottam, hogy az úr és szolga viszonynak megfelelően kezeljem. Erre vonatkozóan kevés tapasztalat jutott nekem osztályrészül, s valószínűleg'nagyon ügyetlen lennék ebben a szerepkörben. így hát valahányszor tett valamit, én megköszöntem, sőt ha magam megtehettem, akkor megelőztem. Egy apróság például. A szálló az ötödik emeleten volt, a lift modern, hivható. Ha látta, hogy távozni készülök, azonnal szaladt a liftajtóhoz, s ha kellett, felhívta a liftet. Többször sikerrel előztem meg, de ha nem sikerült, minden esetben megköszöntem szívességét. így alakult lassan kettőnk viszonya, s egy hét múltán már mert visszamosolyogni, sőt hogylétem felől is megkísérelt érdeklődni. A harmadik hét vége felé már jó barátok voltunk. Amikor elutaztam. leste indulásomat. Sikerrel megszerezte csomagjaimat, segített levinni az utcára. Taxit szerzett. Búcsúzáskor, amikor kezet fogtunk, tíz piasztert akartam belopni a tenyerébe. Nem fogadta el. Elhárította. mondván: ő örül, hogy segíthetett, és barátságból tette. Végül a szokásos arab köszönés mellé még hozzátette: — Au revoir, monsieur! Bevallom, szívesen ta1 álkoznék vele még egyszer, valamikor. Vége! SzöUösy Tibor Csehszlovák atomerőmű 150 megawatt kapacitása lesz annak a kísérleti atomerőműnek, amelyet a Szovjetunió műszaki segítségével — szovjet dokumentáció alanián és kivitelezéssel — építenek Csehszlovákiában. A tervek szerint húsz éven belül a csehszlovákiai új villamoserőművek többsége atommeghajtással fog működni. Aláírták már a megállapodást a másod’k szovjet segítséggel épülő csehszlovákiai atomerőműre is. Mi okozza a migrént? Nagyanyáink idején a migrén divatbetegség volt, s alig volt sikeres regény, vagy színdarab, ahol a hősnő ne szenvedett volna féloldali fejfájásban. Ma már többet tudunk a migrénről, többek között azt is. hogy bizonyos formáinak kiindulópontja a nyaki gerincoszlop. A csigolyák, a porckorong, az izomzat harmonikus összjátéka teszi lehetővé, hogy az ember egyenesen járjon, s az, hogy eközben fejét is egyenesen tartsa, a nyaki gerincoszlop feladata. A mai ember egészen másfajta körülmények között él, mint elődei, s izmait és idegeit is egészen másfajta hatások érik. A traktor, a motorkerékpár vagy az autóvezetés, az irodai vagy egyes üzemi munkák olyan egyoldalúan veszik igénybe a szervezetet, hogy a hátgerinc ennek könnyen kárát láthatja. Különösen érzékeny embereknél azután az ebből adódó túlfáradás, a kialvatlanság vagy túlságosan nagy testi megerőltetés már kiválthat migrént. A legtöbb beteg arról, panaszkodik, hogy ez a betegség krónikusan jelentkezik, s mindig lökésszerűen lép fel. A tarkó táj ékről kiinduló fájdalmak azután a szemek felé nyomulnak előre, a fülzúgással, szédüléssel járKétéltű traktor nak együtt. A kedvetlenség, a szorongás és a depresszió amúgy is gyakori jelenség ennél a betegségnél. Lényegében a tarkó izomzatúnak megfeszüléséről és vérkeringési zavarokról van szó. s mégis, a röntgenfelvételek gyakran állapítanak meg csontkinövéseket a csigolyákban, vagy más elváltozásokat. Az is érdekes, hogy a fájdalmak és a nyaki gerincoszlop elváltozásai nem mindig állnak arányban egymással. Előfordul, hogy nagy fájdalmakról panaszkodó betegeknél semmiféle elváltozást nem találnak, s jelentős gerincváltozásokkal nem társulnak erős szimptómák. A gyógyszeres kezelésnek a szimpatikus idegrendszer izgalmi állapotát, a nyaki izomzat megfeszülését, a vérkeringési zavarokat és a fájdalmat egyaránt figyelembe kell vennie. Rövidhullámú és galvanizációs kezeléseket is szoktak alkalmazni, egyes készülékek otthoni használata is lehetséges. Nem haszontalanok a gimnasztikái gyakorlatok sem. s főleg az, ha a migrénben szenvedő beteg kerüli azokat a testhelyzeteket, amelyek a fejfájást kiválthatják, hiszen az orvos egyedül nem tudja gyógyítani a migrénnek ezt a nyaki gerincoszlopból kiinduló fajtáját. A Szovjetunióban a faúsz- tatásnál úszó traktort alkalmaznak. A hemyótalpas kétéltű jármű 9 km/óra sebességgel halad előre a vízben. A traktor kabinjában három személy fér el, tetején vészkijárat van. A kétéltű traktor kitűnően kormányozható a szárazföldön is. Hat sebességváltóval rendelkezik és különösen a meredek vízpartokon bizonyul kitűnőnek. Jégtörőként is kipróbálták. Mire képes a műanyag... A sziámi Bangkokban tudományos tanácskozást tartottak a műanyagok és különböző szálas anyagok szakértői. A tanácskozás résztvevői bemutatták a kemény fa előállításának legújabb módszereit. Gyenge minőségű puha fából, szalmából, nádból készült masszát különböző műanyagok oldataival telítettek, majd atomreaktorban sugárzásnak vetették alá. Ezzel az eljárással teljesen új anyag jött létre, amely a nemes trópusi kemény fafajtákra emlékeztet. Metróépítés a Szovjetunióban Eddig már öt szovjet város — Moszkva, Kijev, Tbiliszi, Baku és Leningrad — kapott elsőrendű földalatti vasutat. Harkovban, Ukrajnának ebben a nagy ipari és egyetemi központjában, már folyamatban vannak a földalatti vasút építési munkálatai, s több más szovjet városban is készülnek a tervek. Októberben Leningrádban az öt szovjet város fő1 dalatti vasúti ának képviselői közös konferenciát tartottak a földalatti vasutak tervezésével, építésével és technikai berendezésével foglalkozó tudománvos intézményekkel. Anatolij Lugovcov. a földalatti vasutakat tervező és építő intézet főmérnöke, a sajtó képviselőinek kijelentette: — A szovjet földalatti vasutak sok tekintetben felülmúlják a külföldieket. Az állomások arhitekturájáról nem is beszélve, nálunk nagyobb a metró átbocsátó képessége, gyorsabban haladnak a szerelvények, jobb a földalatti helyiségek szellőztetése. A metró a városi közlekedés nagy távlatokkal rendelkező ága. A tervezés azzal a számítással folyik, hogy a metró vezető szerepet foglaljon el a személyszállításban. A forgalom gyorsaságát és kényelmét, rendszerességét tekintve, egyelőre a városi közlekedésnek nincs olyan ága. amely versenyre kelhetne a földalatti vasúttal. A városok fejlődésével kapcsolatban a jövőben még nagyobb lesz a metró szerepe. Ami a jövő metróját illeti, én úgy képzelem, hogy e’ég hosszú ide’g megőrzi jelenlegi arculatát. A változások elsősorban a gördölőáRc- mányt fogják érinteni. A kocsiknak még gyorsabbakká kényelmesebbekké és nem utolsó sorban zajtalanná kell válniuk. Életmentő pontonok Az amerikai Goodrich Művekben elkészült annak a speciális mentőberendezésnek a próbaszériája, mellyel a tengerentúli polgári légiforgalomban résztvevő Boeing—747 típusú személyszállító repülőgépeket látják majd el. Az új mentőberendezés lépcső és ponton szerepét tölti be egyszerre. Egv pontonon 40 embert lehet elhelyezni abban az esetben. ha a repülőgépnek kényszerleszállást kell végreh"jtania a tengeren. A pontonok 90 másodperc alatt töltődnek mer gázzal (nem sűrített levegővel) és rádióadóval varrnak felszerelve. amelvek megszakítás nélkül SOS-jelet adnak. „Nyugalmi” állapotban a ponton-lépcsők mérete nem haladja meg egy nagy bőrönd méretét. Az új Moszkvics próbája A Szovjetunióban számos próbának tették ki az új Moszkvics 412 szernél vgínko- csi-modellt. Kirrőhélt'k egyebek között hegvi utakon is. A Moszkvics 412 volt az első olyan személyautó, amely sikerrel kiállta a Te-szkop faluba vezető út próbáját. A falucska az E'brusz hegység oldalában, 3500 m magasan fekszik.
