Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-07 / 259. szám

1969. november 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s 20 éves az Állattenyésztési Kutatóintézet Csütörtökön a Magyar Tu. dományos Akadémián előadá­sokat tartottak az Állatte­nyésztési Kutatóintézet fenn­állásának 20. évfordulója al­kalmából. Dr. Tóth Mihálynak, a MÉM főosztályvezetőjének megnyitója után Keserű Ja­nos, a kutatóintézet igazga­tója ismertette a hazai állat- tenyésztési tudományos mun­ka eredményeit és feladatait. Elmondotta, hogy az állat­tartással kapcso’atos szemlé­let húsz év alatt alapvetően megváltozott: s ma az állat- tenyésztésnek lényegében az a feladata, hogy lehetőleg kis költséggel minél több és jó minőségű terméket adjon. A magyar állattenyésztés fejlődésére jellemző, hogy a hústermelés húsz év ala-tt 70, a tejtermelés 35 százalékkai növekedett, a toiás, valamint a gyapjútermelés csaknem megkétszereződött. A kuta­tók munkája nyomán pé’dául a sertéstenyésztésben két év­tized alatt 69-ről öt száza­lékra csökkent a kevésbé gazdaságos zsír-sertések ará­nya, a jól hasznosítható hús­sertések javára. A juhállo­mányon belül 83-ról 99 szá­zalékra nőtt a merinók ará­nya és ezzel egyidőben 9-ről 13 százalékra emelkedett a fésűs merinó gyapjútermelő képessége. A magyar állattenyésztési kutatók külföldön is elismeri eredményeket értek el. Az elkövetkező 10—15 év­ben az állattenyésztési ku­tatók az eddiginél is jobban figyelembe veszik majd a gyakorlati élet követelmé­nyeit. E'sősorban a sertéshús­termelés, a szarvasmarha tej­es hústermelés, valamint a juh tartós komplex ipari mód­szereinek kutatásánál igye­keznek előbbre lépni. Ezután hét előadáson ne­ves szakemberek foglalkoz­tak a magyar állattenyésztés szakterületeinek különféle problémáival. Újabb üdülőházakkal gazdagodik a Balaton A Balatarj partján tovább fejlődik a SZOT üdülőházak hálózata. Az idei szezon de­rekán több üdülőházat adtak át rendeltetésének, s az épít­kezések folytatódnak. Nem­rég készült el Balatonföld- vóron egy 120 ágyas, Bala- tonszéplakon pedig 100 ágyas üdülő. Siófokon a SZOT Cse­pel üdülőtelepének első 300 Ágyas egységét az idén vették birtokukba a beutaltak. Rö­videsen újabb 300 ágyas egy­séggel gyarapszik ez a telep, amely végső formájában 150o személyes lesz. A program­nak megfelelően már elké­szült az 1500 adagos konyha es a hozzá csatlakozó étte­rem. Siófokon, az. „ezüst parton” néhány évvel ezelőtt, feltöl­tött területen a nagy üdülő­házak sorát épít!k fel. Az intézmények, vállalatok üdü­lőin kívül a SZOT is nagy beruházással gazdagítja a partot, a következő ötéves tervbe nyúló beruházási program itt is egy 1500 ada­gos konyha építésével kezdő­dött 10 emeletes üdülőszálló is épül az „Ezüst parton”. Az egyik leglátványosabb épülettel Héviz gazdagodik, ahol 55 millió forintos beru- liáaási költséggel megkezdték a több mint 400 ágyas üdülő­szálló építését. Ehhez az épülethez később 200 szemé­lye?, üdülőház is csatlakozik majd. Gyarapodott az egyetlen hazai bivalycsorda A ma már egzotikumnak számító állatfaj, a bivaly utolsó hazai c-sordáját a Zala megyei Nagykanizsai Állami Gazdaság kápolnapusztai üzemegységénejk rezervátu­mában tartják. Ez Közép- Európa . egyetlen törzsállo­mánya. A „traktorok ősei” a Kis-Balaton nyúlványán, egy 2000 holda8 lápterületen él­nek. Az állomány az utóbbi 3 évben megfiatalodott. A legidősebb bivalytehén 15 éves, a csorda legifjabb b>- gárfekete tagja pedig egy hét napos borjú, a törzsállomány jelenleg 30 állatot számlál, az idei borjúszaporulat pedig 14 volt. A rideg életmódhoz szo­kott állatok mindaddig kint lesznek a kis-balatoini lápon, amíg a hó le nem esők. Hatvilágunk fejedelme a viza Folyamaink legnagyobb ha­lának — a „halak királyának a királyok halának” — a vizának ma már évente leg­feljebb egy-két páldánya ke­rül halászaink hálójába. Va­laha a földkerekség legna­gyobb termetű édesvízi ha­la volt a tok-féle viza! Leg­közelebbi rokona a kecsege és a szin-dok. Főtanyája az őskori Ponhusi tenger két maradványa, a Fekete-tenger és a Káspi-tó. Itt, az ókor óta akadtak 15—16 mázsás, ugyanannyi méter hosszú vizák is. A Dunára évente kétszer Észtak fel. Tavasszal és ősz­szel. Egyes példányaik el­jutott? k Becsig, sőt Tulln vá­rosáig js. Főként a magyar Dunába s az orosz Dnyeper folyamban ívtak. Vonulásuk idején a Duna és a Tisza- menti magyar ha1 ászok ma­gas fatornyokból les'ék jöt­jüket. Kaja k mozgása meg­látszott víz felszínén is. Ez íz óriási hal viza nevét finn- ígor néoev nyelvéből nyerte, lseink már a Dnvener és Volga vidéki hazáinkban is halászták. 1050-ben I. Endre királyunk — amikor békét kötött az országunkat dúló III. Henrik császárral —; a hazatakarodó, kiéhezett né­met seregnek sokszáz tulkon s megannyi szalonnán kívüi ötven nagy vizát adatott Győ­rött. Ebből az óriás-tokból még a XVI. században is gyakori volt a 6—8 mázsás magyarországi példány. (Ma legjobb esetben 60—80—100 kilós példányai vetődnek vizeinkre.) A viza-halászat az Árpád-korban felségjog — ragele — volt; e hal fogásá­val külön királyi halász­szervezetek foglalkoztak. A vizahalászat óriási mun­kaerő-mozgósítással járt. Ha tehették a Duna, Tisza med­rébe vert két nagy cölöpsor­ral az egész Duna medrét el­zárták s az alsó cölöpsoron nyílást hagytak. Ha erejük csak kevesebbre futotta, nagy hálót vetettek ki. Tudták, hocv ívás idején ez az állat csak a folyam ária ellen úszik. ley az magától úszott be — vei szén ek nevezett — cölö-sor a'só kanuián. Ezt — arrvkor a veisze már h"m-se- gett a vizáktól — hágóval el- oáto’ták. Ekkor aztán vágó- horgokkal. b”nvókkal ladi­kokból megindult a szeren­csétlen állatok lemészárlása, Ámatőrfilmesek Jászberényben November 16-án tartják meg az amatőrfilmesek me­gyei továbbképzésének má­sodik foglalkozását Jászbe­rényben. A program ezúttal is elméleti és gyakorlati rész. bői áll. Délelőtt „Miért szép?” címmel diafilm és reprodukciók bemutatásával tarkítva Sáros András festő­művész, a jászberényi Tanító­képző Intézet tanára tart előadást, majd Ludányi László, a Lehel Fiim- és Foto Klub elnöke „A doku­mentumfilm és problémád­ról beszél. A délutáni gyakorlati fog­lalkozás keretében, — ame­lyet szintén Ludányi László vezet — a mintegy harmincöt „hallgató” kamerával a ke­zében indul útnak, hogy „fel­fedezze” a város műemlékeit A jászberényi Déryné Mű­velődési Közpo.it nagymu.tú „Lehel” Amatőrfilm és Foto Klubja készül a XVII. Or­szágos Amatőriilm Fesztivál­ra: A fesztivált az idén Zala­egerszegen rendezik meg. Az előzsürire hat kisfilmmel neveztek a jászberényiek. A nyolc milliméteres ka­tegóriában Szaniszló József —Polovich Károly: Menekü­lés a magányba; Ludnai Már­ton—Fodor Dénes: Felmérés, — a tizenhat milliméteres kategóriában pedig Ludnai Márton.—Pethő László: Ecset és vászon; Ludnai Márton; Edzőpálya az országút; és Lakatos József; Kilencszáz éves Tokaj, valamint Jászbe­rény műemlékei című alko­tásait mutatják be. A debreceni antikvárium Szolnokon November 3-a és ll*e kö­zött a debreceni antikvá­riumnak is helyet ad a szol­noki Szigligeti könyvesbolt. A főleg diákok és könyv­ínyencek által ker.-sett an­tikvárium máris értékes so­rozatokat, kézikönyveket vá­sárolt meg, illetve adott el A régiségek m" llett, — mint például az 1734-ben kiadott latin nyelvű jogi kézikönyv vagy az „Egyetemes Magyar Encyclopaedia” tíz kötete 1859-ből, — természetesen ta. láthatóak egészen új kiadá­sok is. így Thomas Mann Varázshegyének 1963-as ki­adása. amely az Európa gon. dózisában jelent meg, vagy a tavaly napvilágot látott Kislexikon. Két ősbemutató: Köszöntsd a holnapot! — Szolnoki ének Az újonnan alakult Szolnoki Művészegyüttes nagy­sikerű hétfői ünnepi bemutatkozó műsorának egyik kiemelkedő momentuma volt egy fiatal, de már je­lentős sikereket elért zeneszerző: Balázs Árpád két új kórusmüvének elsőízben történt bemutatása. A hétfői ősbemutatón bebizonyosodott, hogy Balázs Árpádot nem véletlenül tartják a fiatal zeneszerző nemzedék egyik legkitűnőbb kórus-szakértőjének. — Mindkét darab igényesen, választékos megfogalmazás­ban, látszólag szerény, valójában nagyon is kifinomult zeneszerzői eszközök segítségével közli az alkotói mon­danivalót. Az alapgondolat mindkét esetben: az emlékezés. Az első: Köszöntsd a holnapot, női kari alkotás, Radnóti Miklós tragikus sorsának feleleveníté- sevel indul, s fokozatosan, óvatos fejlesztés révén ju­tunk el a mába, s csak a mű legvégén tisztulnak ki a kórus-akkordok, s „köszöntik a holnapot”. A darab hangvétele himnikus. A másik darab: Szolnoki ének hosszabb, építkezése is bonyolultabb, a szólórészek, közjátékok és vegyes­kari tömbök váltják egymást a műben, épp ezért mű­faji megjelölésként igen ötletesen a szerző a „mikro- kantáta” talán kissé szokatlan kifejezést használta. A Szolnoki ének — mint a cím maga mutatja — kife­jezetten Szolnok város felszabadulásának emlékét kö­szönti. Az indító őszi természeti kép után, mely a be- feléfordulás, az intim visszaemlékezés érzékeny han­gulatát ébreszti a hallgatóban (az alt-szólam szólója) — kitűnő kontrasztot biztosít a feldübörgő vegyeskari tétel: „Dalolva jöttek...” A mű heroikus befejezése már ünneplő mai társadalmunk képét vetíti elénk. Balázs Árpád nagyszerűen használja ki a vegyes­kar minden lehetőségét, szólamkezelése igen árnyalt, kifejező, remekül ért a kórushangszínek keveréséhez: így mindig plasztikus, jól érzékelhető a hangzásvilága. A két szövegíró (Kövesdi János és Rossa Ernő) nagy segítségére volt a zeneszerzőnek egyes szövegré­szek szinte kívánják a megzenésítést. Feltétlenül ki kell emelnünk a Kodály Kórus ki­tűnő előadását, Buday Péter karnagy vezetésével, s úgy tűnik, a műben rejlő szinte valamennyi lehetőséget si­került jól kiaknáznia a kórusnak. —■ m Gordiuszi Újabb hatáskörök a nagyközségi tanácsoknak A művelődésügyi miniszter — a Minisztertanács Tanács­szervek Osztályával, illetve a munkaügyi miniszterrel egyetértésben — bővítette, a nagyközségi tanácsok szak- igazgatási szerveinek műve­lődésügyi és gyámügyi feladatait, hatáskörét, és ha­tósági jogkörét Az oktatási, valamint gyermekvédelmi és gyámügyi jogkörök legfonto- sabbjai között szerepel, hogy a társadalmi szükségletnek megfelelően gondoskodniuk kell általános iskolai napkö­zi otthonok felállításáról, ta­nulószobák. nyári • napközi otthonos óvodák szervezésé­ről. A nagyközségi tanácsok szakigazgatási szerveinek feladatává tették többek kö­zött az általános iskolai esti, levelező tagozatok és alapis­mereti tanfolyamok megszer­vezését. Megálla-tthatjuk to­vábbá az óvodák felvételi körzetét, az óvodák napi nyitvatartási idejét, az álta­lános iskolai körzeteik beosz­tását és határait. A munkára nevelés ered­ményesebbé tétele érdekében segíteniük kell az iskolák és az üzemek, termelőszövetke­zetek közötti hatékonyabb együttműködés. pártfogói szerződések megkötését stb. Tevékeny szerepet kell vál­lalniuk a tanulók közhasznú társadalmi munkájának szer­vezésében, a tanulók szerve­zett szünidei foglalkoztatásá­nak előkészítésében.. Együtt­működve a társadalmi és tö­megszervezetek helyi szer­veivel, segíteniük kell a la­kosság pedagógiai tájékozta­tását, a szülői ház és az oktatási intézménvek szoro­sabb együttműködését. A népművelési feladatok, jogkörök bővülésének leglé­nyegesebbje a művelődési otthonok fenntartásában ka­pott nagyobb szerepet. Nem­csak fenntartják ezeket az intézménveket. hanem irá- nyítiák és ellenőrzik az ott föl vő munkát ióváha^vtók munka tervét, programját. A szakigazgatási szervek fel­adata az alkalmi műkedvel* «’* ’^«ok és tánc*"",'>tcé- ~’nk engedéivezése is. ök ne­velik ki a tanács áttai fenn­tartott művelődési otthonok ■«szeatőját és gazdasági ve­lőiét, s előzet°sen vélemé­nyezik a nem tanácsi műve lődési otthonok vezetőinek megbízását. 1. „A Televízió múlt évi Szolnok megyei műsora ke­retében is, mint egyik sürgő­sen megoldásra véró problé­ma került megvitatásra az Idegbeteggondozó Íntízet je­lenlegi igen mostoha körül­mények közötti elhelyezése. Akkor az illetékesek ígéretet is tettek a kérdés megvizsgá­lására. illetve a szakorvosi rendelő olyan helyiségben való elhelyezésére, ahol a zavartalan gyógyító munka feltételei biztosítva lenné­nek. Sajnos, azóta sem tör­tént semmi változás, vagy intézkedés ebben az ügy­ben..," A továbbiakban arról szól a „Több beteg” aláírású és szerkesztőségünknek címzett levél, hogy a kijózanító állo­mással társbérletben levő ideggondozóban milyen kö­rülmények között folyik a gyógyító, gondozó munka. Mikor és hogyan oldódik meg a megoldhatatlannak látszó probléma? Dr. Büttner Károly, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője: — Munkatervünkben sze­repel, hogy az Idegbeteggon­dozó Intézetet még az idén a megyei tanács kórházában helyezzük el. A megvalósí­tást az hátráltatja, hogy a kórházban levő. de nem a kórház tulajdonát képező Odaítélték a Veszprém me­gyei tanács végrehajtó bizottsá­ga és a szakszervezetek Veszp­rém megyei tanácsának el­nöksége által alapított mű­vészeti díjakat, amelyeket minden évben november 7-e alkalmából adook át a me­gyével szorosabb kapcsolat­ban álló legérdeme'ebb mű­vészeknek. Az ide! Batsányi János felszereléseket a raktárból mikor szállítják el. Átalakí­tás után ebben az épületben kap helyet majd az. ideggon­dozó. Hogy mikor? Ha a raktár már holnap felszaba­dulna. az átalakítás akkor is igénybe venne 2—3 hónapot, de sajnos a kiürítés érdeké­ben még további tárgyalások szükségesek. 2. Alulírott, a Szolnok, Szán­tó utca 40. számú MÁV épület lakói évek óta kü­lönböző hivataloknál kísér­letezünk, hogy a már 3 éve beépített és üzemképes lif­teket — hármat — végre helyezzék üzembe. Kéré­sünkre mindig azt a naív ki­fogást kaptuk: nefh lehet kulcsot beszerezni és ez az oka, hogy a liftek nem mű­ködnek. .i" A levélből, melyet huszon­hét lakó írt alá, félelem csendül ki. „Most legnagyobb megdöb­benésünkre arról értesül­tünk. hogy a bizottság a Hitek leszerelése és elvitele mellett döntött..." Megnyugtatásul: erről sző sincs. Megoldható-e, hogy végre elinduljanak azok a csökö­nyös liftek? Oldja meg a gordiuszi csomót Árvái Pál, a MÁV szolnoki pályafenn­tartási főnökségének vezetője: — Nem merek a lakók sze­irodalmi díjat Vámaj Zseni költőnőnek ítélték oda. A Kisfaludy Sándor színművé­szeb díjat Pétervári István­nak, a veszprémi Petőfi Színház igazgatójának és rendezőiének adományozták. Az Esrv József képzőművé­szeti díja* Csizmadia Zoltán, a veszprémi művész.telep fia­tal festőművésze kapta. A díjakat csütörtökön ad­ták át. me elé kerülni. Egre-földre ígértem, hogy júliusban vég­re használatba vehetik a lif­teket, Tényleg olyan stádi­umba került az ügy, hogy semmi akadálya nem lehetett az üzembehelyezésnek. Még­is lett. A kulcsok. Hatvan biztonsági zárba való kul­csot kell csináltatni. Ez így nem nagy dolognak tűnik, de ehhez tudni kell, hogy még az Elzett gyár sem vállalta.. (Az újságíró bocsánatot kért hogy közbevág és meg­kérdezte. hogy most mi a helyzet a kulcskérdést jelen­tő kulcsokkal,) — Találtunk egy maszek lakatost Budapesten, aki vál­lal ja a kulcsok precíz elké­szítését. (Az újságíró fénytelen volt újból a szavába vágni és megkérdezte, mikor készül­nek el a kulcsok. Telefon Bu dapestre. Szinte hl hetet' en, három perc alatt megjött a válasz, ami nem is olyan megnyugtató.) — A könyvelésünk most tisztázza, hogy lehet-e ma szakkal kulcsokat csináltatni. Ha engedélyt kanunk, a pes­ti maszek egy hét alatt meg csinálja a hatvan kulcsot. Most megint nagvon jól áll a Szántó utca 40. számú ház lakóinak ügye. Az Ideg­gondozó In tézet gondozott iái is reménykedhetnek. Lassan mindkét gordius-H csomót meg lehet maid o'dori. — bognár — Hotel ozosz.án Szigetvár főterén, a had­vezér Zrínyi Miklós híres oroszlán emlékművével szem­ben. megkezdték a város új szállodájának építését. Ez lesz a 6-os főútvonal vendég fogadója; a Hotel Oroszlán ugyanis közvetlen a Barcs— Pécs—Budapest út mellett áll majd. Az idegenforgalom számára rendkívül fontos 12 új szálloda, mivel a barcsi Dráva-híd megnyitása óta ezen az útvonalon áramlik a íuposz'óv U’ris'ák zöme az ország belsejébe A város ré- szó’io-'áia már nem ké- nes kie'égíteni az igényeket Sziee+vár város t->ná~sa 13 mül’ó forintot fordít az új vendéglátó egység felépítésé­re» VÁRNÁI ZSENINEK ÍTÉLT. LK ODA A VESZPRÉMI IRODALMI DÍJAT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom