Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-12 / 262. szám

1969. november 12ä SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 [LVASölNK Wjdfy Jő, ha a munkát ismeri és tiszteli a gyerek! Őszintén bevallom, amikor október 5-én elbúcsúztam a szolnoki pályaudvaron elsős gimnazista lányomtól, aggód­tam féltettem a gyereket, s talán minden munkába in­duló diákot. Egy hét távol a szülői háztól, tizennégy—ti­zenhét éves városi gyerekek mezőgazdasági munkában — alma- és szőlőszüretelés —, nem minden veszély nélküli. És különösen nem manap­ság, amikor a szülő mellett, a szülővel is érheti például közlekedési baleset ezeket a ficánkoló tizenéveseket. Egy hét múlva jókedvű, napbarnított kislány érkezett Tabdiból vissza. Alaposan „érdeklődtem” tőle: vigyáz­tak rájuk, gondoskodtak ró­luk tanáraik. (Sajnos, azt is tudom, közöttük voltak örök elégedetlenek is, gyerekek, akiknek semmi sem tetszett, különösen nem a munka!) Most, november első heté­ben megjött a fizetés is Tabdiból. Az én tizenötéve­sem két százast kapott — s ezen felül rendezték kerese­téből egész heti kosztját. Köszönet a Verseghy Fe­renc Gimnáziumnak, mert értelmes munkaszervezéssel a szülőket is meggyőzte: jó, ha munkát ismer, tisztel a gyerek! Egy szolnoki szülő A „főzés” cement November 3-án munkaadóm (cukorgyár) megbízásá­ból a szolnoki, 901-es TÜZÉP-telepre mentem. Volt időm bőven, amíg a kocsit megrakták darabos mésszel. Közben megkérdeztem: van-e cement, kellene ugyanis vagy két zsákkal nekem. Egy szőke hölgy úgy informált: van szovjet 500-as, de nem eladó, mert az kell a be­tongyámok. Ha nincs, akkor nincs. Belenyugodtam. Akkor lepőd­tem csak meg. amikor jelenlétemben más — egy fuva­ros — mégis kapott a cementből. (Lehetséges, hogy neki is betongyára van, amelynek üzemeléséhez az a két zsák cement hiányzott?) A cement bizonyára fázhatott. Gon­dolom, ezért takarták le faforgáccsal. Vagy talán azért, hogy a többi vásárlójelölt meg ne lássa? A kollegámmal egyetemben bizony, mi megláttuk! Bosszantott az eset, amihez még hozzátartozik, negyedóra múlva a telepvezető helyettesnél érdeklődtem. A válasz ugyanaz volt, van cement, de az a betonoyár- nak kell. Elmondta azt is, hogy feljelentette őket valaki jogtalan cementkiadásért, de ez a vád — kivizsgálás sze­rint — alaptalannak bizonyult... Borsos József , Tószeg Nekünk élelmiszer kell! Néhány hónapja foglalkoz­tak Önök a szolnoki mun­káskerületek élelmiszerellá­tásával. Még a 4-es sz. kis­kereskedelmi bolt vezetőjé­vel is beszéltek. Nem árta­na ilyen esetben a bolt rendszeres vásárlóit is meg­kérdezni. Évek óta sokszor dühöngünk mi, ^-környékbeli háziasszonyok: miért édes­ségből és italból gazdag ott állandóan a választék? Miért kell sokszor trapista sajtért, csőtésztáért, Omnia- kávéért, s egyéb, a város töb­bi boltjában állandóan kap­ható árukért autóbuszra ül­ni. négy forintot, s legalább Ogy érzem, becsaptak 1968-ban Tóth István közreműködésével szereztük be téli tüzelőnket. Vagyis: bányából — vagonba, va­gonból házhoz szállítva. Tavaly jó minőségű darabos szenet kaptunk, ezért már a nyáron szóltam ismerősöm­nek. Lehet róla szó — mondta —. de most az fmsz tü- zéptelepén kell a megrendelést leadni; 38 Ft így a szén mázsánként. Vártuk a tüzelőt, s uz egy este billenős teherautón meg is érkezett. Feleségem nem láthatta a szén mi­nőségét, sötét volt. A gépkocsivezető sürgette, hozza a pénzt, mert siet. ö sietett hát, kifizette az 1700 forin­tot és örült a jó szénnek. , Aznap este én is hazaérkeztem Budapestről. Jókor. Másnap mehettem a tüzéptelepre reklamálni, ugyanis a 40 mázsa szénből — megítélésem szerint — 15 mázsányi hasznavehetetlen, örüljek, hogy kaptam valamilyent, „vígasztalt” a telepvezetőnő. Határtalan „örömömben” pa­naszos levelet írtam az fmsz-nek. Két hét csend követ­kezett ezután. Majd ismételt panaszlevél! Erre megvizs­gálták a sérelmemet — ott, az irodában. Választ is kaptam. ...a szép elporladt a nap hatására, de ez a fűtöér- tékén nem változtat... (csak éppen lepotyog a rosté­lyon) ...kénytelenek voltak a telepről kiszolgálni... (én vagonból rendeltem)... a szenet elfogadtam... (sötét­ben hozták, a feleségem nem láthatta)... kifizettem, nem fogadnak el semmilyen reklamációt... Szabó József Jászszentandrás (A reklamációt illetően mi nem így ismerjük a vo­natkozó rendelkezést, amely bizonyára megtalálható az illetékes ügyintéző íróasztalfiókja mélyén is. A szerk.) Hol várakoízunk? Hároméves kisfiámmal utaztam november 3-án. A Kunhegyesről' 12.20-kor in­duló autóbusszal igyekeztünk Tiszaroffra. Tiszagyendán egy másik buszra 20—30 per­cet kellett vámunk. Hideg volt. erős szél fújt. Termé­szetesnek találtam, hogy di­dergő kisfiámmal bemenjek a megálló melletti italboltba. Ott a gyereket a kályha mel­lé ültettem. Sorstársam is akadt. Egy asszony a kis­lányával a tiszabői buszt várta. Alig telt el öt perc, jött a kiszolgálónő. Kedvesen ki­tessékelt bennünket, ötszáz forintra bírságolja a rendőr — mentegetőzött —. ha gye­reket talál az italboltban. Azt ajánlotta: menjünk a szom­szédos gyerekváróterembe. Megfogadtuk a tanácsot. A gyerekvárónak nevezett he­lyiségben azonban hidegebb volt, mint az utca szélvédett helyén. Így végül is ott vá­rakoztunk. Azt megértem, hogy este nem tartózkodhat gyerek az italboltban. De nappal, ami­kor alig van vendég, miért ne tölthetne ott negyedórá- nyit szülői kísérettel? Vagy a váróterem lenne legalább barátságosabb! Homoki Miklósné Tiszasüly Már megint elveszett! Kisiskolás szülők, de sokszor így kiáltunk fel, ami­kor megtér (mint jámbor barika) fiunk, lányunk az iskolából. Elvész radír és ceruza, toll, kesztyű és sál — sajnos, néha váltócipő is. Ha perlekedőn tanító néni­hez fordulunk — ők is perlekednek: velünk! Igazuk van talán: nem azért vannak, hogy a gyerekek személyi hol­mijára, felszerelésére vigyázzanak! Azért, s mégis felteszem a kérdést! Az iskolába bevitt, szükséges holmikért nem az iskola a felelös-e? S egymás holmijának becsülésére, meg a társadalom tulaj­donának tiszteletére nem kell-e nevelni már kisiskolás korban? M. S’.-né Szolnok Fúrom a dohányipart! Tessenek mondani, miért van az, hogy csak ismerő­sök. jóbarátok, rokonok kap­nak Szolnokon bármikor Fecske cigarettát? Miért kell nekem, a „sem rokona, sem boldog őse nem vagyok sen­kinek” kisembernek altkor vennem, s legalább két hét­re elegendő bűzrudat, ami­kor van? Miért nem vehetem meg reggelente 1—2 doboz Fecskémet? A Magyar Dohányipar oly sok (mások mondják) jobb­nál jobb cigarettát hoz for­galomba. Miért nem gyárt eközben elég — a kereslet­nek megfelelő — Fecskét? Baj van a szitával? Különösen indokolt ez a kér­dés. mivel annyiszor nyilat­koztak illetékesek, újságok­nak; lesz elég Fecske! Fúrom a dohányipart — s rám tekint ebben, igazat ad nékem minden fecskés tu­dom. Szolnokon, s a környe­ző községekben. Mondanák meg: ősszel elrepül, tavasz- szal vissza se jön, s nyáron máshol nyaral a Fecske! Vagy antinikotinista össz- dohányipari mozgalom szüle­tett nálunk? De hisz akkor nem én — a dohányipar fúrja magát! (He-he-he.) — sóskúti — November 6-án — tekin­tettel a kétnapos ünnepre — négykilós kenyeret vásárol­tam a szolnoki, Ady Endre úti sütődében. Leginkább ott veszek kenyeret, mert ízle­tes. jó az árujuk. Most azonban csalódtam. Egyik nap egy szelet kenye­ret akartam vágni — nem fogta a kés. Kicsit odébb „próbálkoztam”. Ott sem fogta. Jó négy centis szeletet sikerült végre szelnem. Így aztán rájöttem a titok nyit­jára is. A kenyérbe belesütötték a lisztes-zsák plombáját. A sü­tőüzem szitájával lehet baj, vagy egyébbe)? M. Gy.-né Szolnok (A „bűnjelet” néhány na­pig megőrizzük. A szerk.) Nem az én asztalom November 5-én e rova­tunkban — közöltük S. I. jászberényi. Jedárn utcai la­kos panaszát „Két éve vá­runk vízre” címmel. Olva­sónk a járási tanácsot ma­rasztalta el levelében, ami­ért többen az utcában, nem kapják meg a vízbekötési en­gedélyt. A Jászberényi Járási Ta­nács V. B. Építési és Közle­kedési Osztálya osztályvezető főmérnöke levélben arra kérte szerkesztőségünket; kö­zöljük, hogy az ügyben in- téricedni a jászberényi váro­si tanács az illetékes. lm, megtettük! Reméljük, a városi tanács­tól is ilyen' hamar megér­kezik a — méghozzá kedvező — válasz. . .eredményeinkkel bátran dicsekedhetnénk.. A Néplap október 31—i szá­mában megjelent „Láttuk, hallottuk, feljegyeztük” cí­mű cikkre reagálva közlöm a következőket. Nemcsak a kunszentmártoni, a szolnoki Verseghy , a tiszafüredi gim­náziumoknak van pazar sportudvara, ugró-dobóhelyei, vagy kézilabda pályája, ha­nem a kunhegyesinek is. Ne vegyék ezt dicsekvésnek, bár azt hiszem, eredményeinkkel bátran dicsekedhetnénk is. Jól tudom, hogv a cikk író­jának nem volt célja a me­gye azon tanintézeteinek fel­sorolása, amelyek megfelelő sportlétesítményekkel rendel­keznek. de úgy érzem, nem szabad szó nélkül elmenni a mi munkánk eredménye mellett sem; Négy éve épült a gimnáziu­munk. Csupán épületet kap­tunk akkor. A körülötte levő sportpályák mind a diákok munkájának eredményei. Négy éven keresztül dolgoz­tunk, társadalmi munkában, sokszor testnevelési órákon a sportudvar építésén. Ma kitűnő kézi-, kosárlabda-, magas-, távolugró és futópá­lyával rendelkezünk. Az idén — ugyancsak társadal­mi munkában — építettünk egy ideiglenes rop- és tollas­labda-pályát. Most készítjük a honvédelmi oktatáshoz nél­külözhetetlen honvédelmi te­repet. A felsoroltak létesítéséhez az iskola anyagi támogatást nyújtott. Máshonnan — gon­dolok a községi tanácsra, vagy az MTS járási taná­csára — nem támogatták pályaépítő terveinket. Ennyi eredményért alig kaptunk ed­dig elismerést. Egy kicsit fáj ez nekünk. Szabó Anikó I1I./A oszt tan. Kunhegyes Á honvédelmi hozzájárulásról A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1969. évi 32. szá­mú törvényerejű rendeletével a honvédelmi hozzájárulás­ról szóló rendelkezését több vonatkozásban módosította, illetve kiegészítette. Az új szabályozás fontosabb ren­delkezéseit az alábbiakban ismertetjük: A honvédelmi hozzájáru­lást a továbbiakban is az kö­teles fizetni, aki sorkatonai szolgálatot nem teljesített, vagy akit a sorkatonai szol­gálatból 1 év letöltése előtt leszereltek. Az új szabályo­zás kiszélesítette azoknak a körét, akik mentesülnek a hozzájárulás fizetése alól. In- /dokolt ugyanis, hogy azok ne fizessék a hozzájárulást, aki­ket katonai kötelmekkel ösz- szefüggő baleset, sérülés vagy betegség miatt szerel­tek le. Mentesül a hozzájá­rulás fizetése alól az is, aki testi vagy szellemi fogyaté­kossága következtében kere­sőfoglalkozás folytatására képtelen, illetőleg munka- képességét legalább kéthar­mad részben elvesztette. A fentieken túlmenően szemé­lyi, vagy családi körülmé­nyeire tekintettel indokolt esetben további felmentés is adható. Változott a fizetési köte­lezettség kezdete is. Az új szabályozás szerint a hon­védelmi hozzájárulás fizeté­sének kezdő időpontja általá­ban annak az évnek január X. napja, melyben a hadköteles a 22. életévét betölti. A fize­tési kötelezettség kezdete ké­relemre — indokolt esetben — 1 évvel későbbre is ha­lasztható. Felsőoktatási in­tézmény nappali tagozatán tanuló hadköteles esetében, ha szolgálathalasztása a 22. életévének betöltése után szűnik meg, a fizetési kötele­zettség kezdete a szolgálat- halasztás megszűntét követő harmadik hónap első napja. A hozzájárulás mértéke ál­talában 5o százalékkal emel­kedik. Munkaviszonyban ál­lóknál és termelőszövetkezeti tagnál a nyugdíj járulék alapjának 12 százaléka, ál­talános jövedelemadó fizeté­sére kötelezettnél az adó alapjául szolgáló összeg 15 százaléka, de legalább évi 1800 Ft a fizetendő hozzájá­rulás összege. Mezőgazdasági főfoglalkozású hadköteles a használatában lévő földterü­let kataszteri tiszta jövedelme után aranykoronánként 30,— Ft-ot, de legalább évi 1800 Ft-ot fizet honvédelmi hoz­zájárulás címén. A honvédelmi hozzájárulás felemelésével elért többlet- bevételből a kormány a 37/1969. (XI. 4.) Korm. szá­mú rendeletével a sorkatona hozzátartozóját megillető családi segély összegét 480,— Ft, illetve 600,— Ft-ról 1100 Ft-ra, 560,— Ft, illetve 700,— Ft-ról 1400 Ft-ra emelte fel és lényegesen kibővítette a segélyben részesülők körét is. A honvédelmi hozzájáru­lás fizetésének időtartama nem változott. A fizetési kö­telezettség a jelenleg hatá­lyos szabályozás szerint is 36 hónapra terjed ki. Az a had­köteles, aki 1 évnél rövidebb, de legalább 2 hónap időtar­tamra sorkatonai szolgálatot teljesít, a hozzájárulást 24 hónapig tartozik fizetni. A honvédelmi hozzájárulás a továbbiakban is havonként esedékes. Az évfolyamának behívását követően a sorka­tonai szolgálatra behívott hadkötelesnek a behívásáig befizetett hozzájárulás ösz- szegét hivatalból — tehát kérelem nélkül — kell visz- szatéríteni. Ez a rendelkezés a háború idején történő be­hívásra nem vonatkozik. A hozzájárulás kivetése és mértéke ellen a levonástól, illetőleg a kivetésről szóló értesítés kézbesítésétől szá­mított 15 napon belül a hozzájárulást kivető pénzügyi szerv közvetlen felettes szer­véhez lehet fellebbezni. Ha tehát a hadköteles a városi tanács vb pénzügyi osztályá­nak kivetésről szóló értesí­tését sérelmezi, úgy a fel­lebbezést a megyei tanács vb pénzügyi osztályához kell benyújtani. j1 : •• ■' ­Az új szabályozás 1970. ja­nuár hó 1. napjától lép ha­tályba; reridelkezéseit a fo­lyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A korábbi rendelkezések szerinti hoz­zájárulás 1970. január 1 után esedékes összegét a tör­vényerejű rendeletben meg­határozott összegre kell fel­emelni. A családi segély felemelé­séről szóló kormányrendelet is 1970. január hó 1-ével lép hatályba. Dr. Cs. I. A Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat azonnali felvételre keres technológusi munkakörbe építész—építőmérnöküket építésztechnikusokat épületgépész technikusokat továbbá gyors- és gépírókat Felvételre keres még: kőműves, ács, vb. szerelő szakmunkásokat és belső karbantartásra villanyszerelő szakmunkáso­kat, kubikosokat és segéd­munkásokat. Jelentkezni lehet a Szolnok Megyei Állami Építőipari Vállalatnál a személyzeti, illetőleg a munkaügyi osz­tályon, Szolnok, Ady Endre út 117'c szám alatt. H QZZBSZSlflS,, „ Aá&b&ztjhéq postájából egy értékes órát elvenni tő­lünk, családunktól? Ha már piperecikkeket is árusítanak; miért nem gaz­dagabb a választék? Miért nincs leveles-púder sokszor és Amodent fogkrém pél­dául? Mert hogy húsárukból mi nincs — arra kevés a szer­kesztőség levelezőknek fenn­tartott három-négy hasábja. Nem is szólunk miatta; csak várunk, várakozunk. Nem tü­relemmel. az már rég elfo­gyott! S. J. Szolnok I

Next

/
Oldalképek
Tartalom