Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-11 / 261. szám
/ 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. november II. A „hőskortól" NAPJAINKIG A KOSSUTH KIADÓ HUSZONÖT ÉVE Az ország nagy részén még dú ltok a harcok, amikor az MKP Központi Vezetősége 1944. novemberében életre hívta a Szikra Könyvkiadót — az alsó marxista politikai kiadót. November 7-től 1945. január 25-ig, 80 napig tartott a Szikra szegedi működése. Megjelentetett 30 művet, köztük Lenin életrajzát. Aztán Budapestre költözött. Iskola is volt a szikra szem: Lenin: Az imperializmus című művének korrektúráját olvastuk. (Székely né most is a klasszikusok szerkesztőségén dolgozik, öt nyelvből fordít.) Megkezdték a marxizmus klasszikusainak magyar nyelvű kiadását — már 1945- ben 6 ilyen mű került az olvasókhoz. De megjelentettek szépirodalmat, természettudományos műveket; Nagy Lajos, Déry Tibor. Lukács György, Gorkij köteteket. váltak. Akkor adták ki Anna Seghers, Aragon Egon Ervin Kisch és mások műveit. 1951-ben „tisztázódott” a Szikra profilja. Akkor már felmerült az igény — a magyar politikai irodalom megteremtésére. Vass Henrikkel az élén megalakult a kiadó magyar osztálya. Vígh Vilmosné is ennek az osztálynak volt szerkesztője — ő mondja el, hogy az első évben csak 4 brosúrát sikerült kiadniuk magyar szerzőktől. Később aztán egyre több politikai társadalmi, közgazdasági kérdéssel foglalkozó művet jelentettek meg. Teltek az évek, sokasodtak a kiadványok. 1956 után ismét egyesült a kiadó a terjesztéssel. S a kiadó Kossuth nevét vette feL — Az is „hőskor” volt — folytatja Víghné — az 56 utáni —, amikor, hogy pénzt szerezzünk, Tarzant és Hirschlert adtuk ki. S terjesztőink akkor vitték Lenint A Szuezi-csatoma üzemeltetésének távlatai AZ ELFELEJTETT KISEBBSÉG Az USA indián őslakosságát a legsúlyosabb diszkrimináció sújtja. Nagy részük a legnyomorúságosabb feltételek között rezervátumokban él. A 37 főből álló havasupaj törzs szörnyű szegénységben él. A törzs lélekszáma állandóan csökken, mióta 200 évvel ezelőtt a fehér telepesek felfedezték őket. Ma a törzs tagjai 10 négyzetkilométeres terméketlen területen élnek. A legjobb földeket és vadászterületeket a fehérek elrabolták. A hagyományokat elfelejtették, és az egyetlen, ami a múltból megmaradt, az indiTANULSÁGOS FURCSASÁGOK Egérszimpátia W. Kalkowski, lengyel biológus háziegeret helyezett el egy olyan köralakú kalitkában, amelyből 12 másik kalitkába átjáró volt. A külső kalitkákba is egy-égy egeret tett. Kiderült, hogy az egereknél a rokonszenv és az ellenszenv ugyanolyan kifejezett, mint az emberek között. A középső kalitkában elhelyezett egér sokszor felkereste egyes egértársait, mások iránt közömbös volt, de akadtak olyan egerek is, amelyeket kimondottan elkerült. Az orkán és a lusta diákok Milyen összefüggés lehet a fenti fogalmak között? Az amerikai kutatók szerint a legközvetlenebb. Ismeretes, hogy a viharok, az orkánok és a földrengések igen alacsony frekvenciájú infrahul- lámokat keltenek, amelyek nyomasztólag hatnak az emberre. Megállapították, hogy ha valahol orkán dühöng, vagy vulkánikus kitörés van, a környéken hirtelen magasra szökik az autóbalesetek és a diákok körében a lógások száma. Tanulságos kísérlet A biztonságos közlekedés egyre jelentősebb problémává válik; Az egyik nyugatnémet város forgalomszabályozói szokatlan szemléltető agitációhoz folyamodtak. Egy régi kocsit felfüggesztettek egy helikopterre és a közönség, valamint a tv-operatő- rök szeme láttára ledobták 40 méter magasból. Közben a bemondó megmagyarázta, hogy ugyanilyen következményekkel jár, ha két autó 100 kilométeres sebességgel összeütközik egymással. Ki nevet többet? Amerikai orvosok megállapítása szerint a nők gyakrabban nevetnek, mint a férfiak, és ezért hosszabb életűek. Nevetés közben a szervezet több oxigént vesz fel, s az oxigénnel bőven ellátott szervek egészségesebben működnek. Divatkémek munkában én nyelv, az is amerikai tájszólással keveredett. A törzs 142 munkaképes férfia közül csupán nyolcnak van állandó munkája. Egyedül a turistaszezon idején van valamilyen jövedelmük, amikor az indiánok lovait a turisták a természeti szépségek megtekintésére használják fel. Ezek a jövedelmek azonban igen szerények és a törzs legelemibb szükségleteit sem elégíthetik ki. Az indiánok egészen primitív körülmények között élnek. Kő, vagy fakunyhóban laknak. Hiányzik a villany, télen pedig az annyira szükséges szén és fa, Sokatmondó adatok A Német Demokratikus Köztársaság az ipari termelés volumene tekintetében a világ első tíz iparilag fejlett országa közé tartozik. Tavaly tíz hónap alatt annyi ipari terméket gyártottak az NDK-ban, mint 1936-ban az egész Németországban (az NDK területét és lakosságát tekintve a háború előtti német államnak nem egészen egyharmadát alkotja), ft Az NDK ipari termelése 1950-hesz viszonyítva csaknem ötszörösére, nemzeti jövedelme pedig 3,6-szeresére emelkedett. ft Az NDK iparának struktúrája 20 év alatt gyökeresen átalakult. Az utóbbi években különösen gyors ütemben fejlődtek az olyan fontos iparágak, mint a gépgyártás, a vegyipar, a kohászat, az elektrotechnika, a műszer- gyártás. ft Az NDK villamosenergia termelése 1950 és 1968 között megháromszorozódott. Az ország ipari térképén több új, nagy erőmű jelent meg. A Szovjetunió közreműködésével most két új nagy energetikai objektum épül, — Box- bergben és Tierbachban. ft A vegyipari termelés Volumene az NDK-ban 1950hez viszonyítva több, mint ötszörösére emelkedett. A népgazdaság e rendkívül fontos ágában a barnaszén használatáról fokozatosan áttérnek az olajkémiára; gyors ütemben növekszik a műanyagok és a műszálak gyártása. Ebben a folyamatban nagy szerepet játszik a „Barátság” olajvezetéken érkező kőolaj és a közeljövőben megindul a szovjet földgáz szállítása is. ft Az NDK földjein ma négyszer annyi traktor dolgozik, mint 1950-ben. A gabonával és cukorrépával bevetett földek több, mint 90 százalékáról gépekkel takarítják be a termést, a mezőgazdaságban foglalkoztatott felső- és középfokú szakképzettséggel rendelkező dolgozók száma az 1961. évi 19 000-ről 1967- ben 32 300-ra emelkedett. — Amikor 45 áprilisában beléptem a Szikrához, a Honvéd utcában, 2 szobából állt a kiadó — meséli dr. Székely Andomé. — Mindössze hárman alkottuk a kiadó gárdáját. Seres Géza, Csillag Vera (Bálint György özvegye) és magam. Nem volt tüzelőnk, jóformán Íróasztalunk se. Én is mindenes voltam — adminisztráltam, lektoráltam, gépeltem Nagy Lajosnak, akkor kezdtem oroszul tanulni. Az első munkámra jói emlékA mostani igazgatóhelyettes, Méth Sándor is a „hőskorban”, 1949. január elsején került a kiadóhoz, mint terjesztő. — Sokan akkor, itt tanultuk meg, milyennek is kell lennie a kiadói szakembernek. A Szikra olyan iskola volt, ahonnan a legjobb kiadói káderek kerültek ki. És ott, akkor született meg a szocialista könyvterjesztés, amikor a könyvek „elmentek” a munkásokhoz, a munkapadokhoz. —1950-ben államosították a könyvkereskedéseket. Szeptemberben a Szikra Kiadóról is leválasztották a Szikra Könyv és Propagandaanyag Terjesztő Vállalatot — akkor lettem a terjesztőnél igazgatóhelyettes. — Az én felvételi papíromon az állt: korrektor — veszi át a szót Nyíró József, aki most a szépirodalmi szerkesztőséget vezeti. De már akkor, alig 21 évesen szerkesztettem fordítottam. Megindítottuk a Sztálin művei sorozatot, kiadtuk a Tőkét, Lenin-sorozaton dolgoztam. Nagy értékű műveket és brosúrákat tettünk az asztalra. 1 hét alatt produkáltunk füzeteket — éjjel, hajnalban is dolgoztunk. A politikai-tudományos könyvkiadás Czóbel Ernő nevéhez fűződik. 1948-ban jött Magyarországra Moszkvából ahol a Marx—Engels —Lenin Intézet egyik vezetőjeként megszervezte a Marx és Engels műveinek szöveg-kritikai kiadását. — Tőle tanultuk meg, hogy kell szerkeszteni! — mondják. — Rendkívüli ember volt. Tudós kommunista — vélekedik Nyírő József. — Legnagyobb emberi élményem a vele való találkozás. Székelyné megtoldja: Czó- beltől tanultuk mindannyian, hogyan kell tudományosan dolgozni egy-egy könyvön. S mindenre volt ideje, figyelme. Czóbel Ernő vetette fel elsőként azt is, mit lehetne tenni nyelvművelés terén. A kiadónál nyelvművelő tanfolyamokat szervezett, nyelvhelyességi kézikönyvet szerkesztett — házi használatra. Miközben megalapozta a klasszikusok kiadását, szerkesztőket, fordítókat nevelt. Nyíró József mondja: — Az első Sztálin kötetet 2 hónap alatt fordítattam — s odaadtam Czóbel Ernőnek egy húsvét előtti napon. Haza se ment, s az ünnep után hívatott. Hosszasan dicsért, aztán megkérdezte nem gondolom, itt — és itt ez a terminológia helyesebb lenne. Véleményemet kérte. Húsvét alatt valósággal átírta a kéziratot. De mindezt barátian... Tamás Aladár, az egvkori igazgató neve is szóba kerül. Ö szervezte meg a könyvbarát mozgalmat, a Japán kávéházban a könyvklubot. Külföldi kapcsolatai a könyvkiadásnak is hasznára Száz évvel ezelőtt, 1869- ben nyitották meg a Szuezi- csatomát. Vajon milyen kilátások vannak további üzemeltetésére? A csatornán jelenleg 15 hajó vesztegel. Medrét immár két esztendeje egyre vastagabb rétegben takarja a homok, s nagy, köztük pénzügyi erőfeszítések szükségesek ahhoz, hogy a hajózást visszaállítsák. Jelenleg a csatorna mentén húzódik a tűzszüneti vonal, amely lényegében frontvonallá vált. Az izraeli szélsőségesek „a világ legnagyobb tankcsapdájának” nevezik a csatornát. Hogy szabaddá teszik-e a csatornát 1970-ben, az elsősorban az arab-izraeli probléma politikai megoldásától, az izraeli agresszió következményeinek felszámolásától függ. Nézzük azonban a kérdés gazdasági oldalát. A Szuezi-csatornán a hajózás megszűnése lendületet adott a tartályhajóflotta fejlesztésének, új kőolajvezetékek építésének a Közel-Keleten. A világ tartályhajó flottája egyre nagyobb víz- kiszorítású egységekkel egészül ki. A jelenleg épülő tartályhajók háromnegyedrészének vízkiszorítása meghaladja a 150 ezer tonnát. Ezek a hajók csakis nyílt tengeren közlekedhetnek. A nagyobb vízkiszorítású tartályhajó ugyanis olcsóbb és előnyösebben üzemeltethető. Egy tonna kőolaj szállítása 250 ezer tonna vízkiszorítású tartályhajón a Jóreménység- fok r* ^kerülésével 15 franki és az ellenforradalmat magyarázó brosúrákat, amikor ez még közel sem volt egyszerű... A mai kiadványokról is érdemes szólni. Arról, hogy a 25 év alatt kiadtak 5620 könyvet 126 millió példányban. Hogy csak az idén 256 mű, 9 millió példányszámban jelenik meg. Egyebek között a Kommunista Kiáltvány tizennyolcadik kiadása. Jövő évi tervekben szerepel Marx és Engels levelezése, folytatják a Lenin összes Művei sorozatot, a Lenin évfordulóra válogatott írásaiból jelentetnek meg köteteket. Filozófiai esztétikai, történelmi, a munkásmozgalom történetével foglalkozó könyveket, közgazdasági pártépíté- si tanulmányokat, népszerű időszaki kiadványokat terveznek. Könyvek a 25. évfordulóra — Szép feladatunk méltó könyvekkel köszönteni fel- szabadulásunk 25. évfordulóját — mondja az igazgató- helyettes. — Tervünkben 15 kötet szerepel ilyen témában. Albumok, visszaemlékezések, szépirodalmi és történelmi írások, megjelentetjük a 25 év politikai plakátjait is egy kötetben. Víghné is a jubileumi kiadványon dolgozik: — Az elmúlt negyedszázad történetét képekkel illusztráló albumon 1800 olyan képet gyűjtöttünk össze, amely híven adja vissza az elmúlt évek történetét, történelmét. A kiadó megalakulásának 25. évfordulóján emléktáblát lepleztek le Szegeden, ünnepi megemlékezéseket tartottak és gazdag anyagú kiállítást nyitottak a Szikra és a Kossuth kiadványaiból a Magyar Nemzet; Galériában. Kádár Márta ba kerül, míg a 75 ezer tonna vízkiszorítású tartályhajón, a Szuezi-csatomát átszelve •— 20 frankba. Az Ellát és Askelon között épülő, 260 kilométer hosszú izraeli kőolajvezeték 106 milliméter átmérőjű csövekből készül, s évi átbocsátó- képessége 50 millió köbméter kőolaj lesz; a Szuezt Alexandriával összekötő 360 kilométer hosszú egyiptomi kőolajvezeték ugyanilyen átbocsátóképességű. Az ebben a térségben lévő kőolajvezetékek együttes átbocsátóképessége 165 millió tonna kőolaj lesz, tehát jóval nagyobb annál a kőolajmeny- nyiségnél, amelyet 1965-ben a Szuezi csatornán keresztül szállítottak (155 millió tonna). Ahhoz, hogy a csatorna üzemeltetése rentábilissá váljék, a medrét 12,8 méterre kell mélyíteni és alkalmassá kell tenni százezer tonna vízkiszorítású hajók fogadására. A munkálatok költségét 85 millió font sterlingre becsülik. Ezenkívül van olyan terv, hogy a csatorna medrét 14,6 méterre, később pedig 18,2 méterre kell elmélyíteni, ami lehetővé teszi 150 ezer tonna vízkiszorítású hajók átbocsátását. Ezeknek a terveknek a megvalósítása tetemes kiadásokkal jár. Körülbelül 350 millió font sterlingről van szó. De még az ilyen nagy költségek is kétségtelenül kifizetődnek, hiszen a Szuezi-csatoma továbbra is a legrövidebb útvonal, amelyen a közel-keleti kőolaj Európába kerül. (Azija 1 Afrika Szivodnya) Miután a párizsi divatszalonok bemutatták kollekcióikat, egyes kávéházakban összegyűlnek férfiak és nők, hogy a bemutatók alatt a modellekről titokban készített vázlataikat, és utólag emlékezetből feljegyzett divatrészleteket kicseréljék. A legújabb divatötleteket azután eladják számos ország érdekeltjeinek. Egyes divatkémek a technika vívmányait is szolgálatba állítják, és speciális készülékeik teleob- jektíveivel dolgoznak. A női divat-tervezők és a modellek készítői az alkotás időszakában tulajdonképpen csak erősen befüggönyözött helyiségekben dolgozhatnak, ha el akarják kerülni a szomszédságban titokban elhelyezett kamerák leleplezéseit. A divatkémeket Franciaországban pénzbüntetéssel sújtják: amennyiben persze külföldön kezdenek ilyesfajta divatpereket, ezek évekig is elhúzódhatnak. A párizsi divatszalonok kiszámították, hogy modelljeik lemásolásával üzleti forgalmukat erősen túlszárnyaló károkat okoznak nekiki NAGY EMBEREK MONDÁSAI Mark Twain Egyszer Mark Twain, a híres amerikai író elment horgászni. Csakhamar mellette termett egy férfi és megkérdezte tőle: — Nos jól harapnak a halak? — Éppen most jöttem, nem tudom. Tegnap azonban 15 pisztrángot fogtam itt. — Nagyszerű! — nevetett a férfi. — S tudja, ki vagyok én? Ennek a folyószakasznak az őre. Most pedig megbírságolom orvhorgászatért. Twain elmosolyodott: — S tudja ki vagyok én? A környék legnagyobb ha- zudozója! Vagyim Kozsevnyikor Vagyim Kozsevnyikov, szovjet író nagyon szereti az anekdótákat, különösen a skót vicceket. íme az egyik, amelyet az író barátai nagyon jól ismernek: Egyszer egy skót mozitulajdonos Londonba látogatott, hogy a reklámot tanulmányozza. Igen megtetszett neki az egyik elővárosi mozi reklámfogása. A reklám úgy hangzott, hogy a 80 éven felülieknek nem kell belépti díjat fizetniük. A skót hazatérve, a mozijának bejáratánál nyomban kifüggesztett egy hirdetést: — Figyelem! Nyolcvan éven felüliek számára díjtalan a belépés — amennyiben szüleik kíséretében jönnek! Tristan Bemard Tristan Bemard egyszer .srf egy vendéglőben a szomszédos asztalnál ülő urat megkérte. hogy adjon át neki -í egy hamutartót. Az felfor- tyant. — Nem vagyok pincér! — Bocsánat uram, tévedtem. — Mi az, talán azt hitte, hogy pincér vagyok? — Nem, azt hittem, hogy gentleman! Pablo Picasso Az egyik legutóbbi Picasso kiállítás alkalmával egy riporter interjút kért a híres festőtől. Amikor ebbe Picasso beleegyezett, a riporter különféle ravaszul megfogalmazott kérdésekkel megpróbálta kivenni belőle, hogy melyik képeit tartja a legértékesebbeknek. Picasso úgy tett, mintha nem értené, miről van szó. —• Mondjuk... ha például a kiállításon tűz ütne ki, — segített neki a riporter — melyik három képet helyezné elsősorban biztonságba? — Természetesen azokat, amelyek az ajtóhoz legközelebb vannak — válaszolta Picasso. V Pablo Picasso egyszer meglátogatott egy francia iskolát. a tanár feltette a kérdést: — Kik a világ legnagyobb festői? Egy szőke kislány jelentkezett és így válaszolt: — Goya, Degas, Cézanne... és Picasso. — S miért éppen Picasso? — firtatta a tanár, hogy a vendég előtt még jobban kidomborítsa tanítványainak ismeretét. Am a diáklány nem tudott válaszolni, s szeméből kicsordult a könny. Picasso odalépett hozzá, megsimogatta a vállát: — Ne keseregjen kedvesem! Én magam sem fcfc dóm. í
