Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-06 / 258. szám

1969. november 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 FÉLTUCAT BOSSZÚSÁG Ismerjük meg megyénk múzeumait1 A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Vannak örök kategóriák. A világ, az anyag, a mozgás, a változás is. Csak megjelenési formájuk más és kiás. A bosszúságokkal is így va­gyunk. Már a Neandervölgy- ben léteztek, s bizonyos va­gyok benne hogy „ kommu­nizmusban élők sem köny­vekből tanulnak róla, 1 Szolnokon is kedvelt • fővárosi laptársunk, az Esti Hírlap új rovatot nyi­tott. Ezentúl minden héten közreadják, mit nem lehet kapni, mik a hiánycikkek Budapesten. Nemes szándék­kal így is szolgálja a fo­gyasztók érdekvédelmét, ol­vasótáborát az újság Minden lap hivatása is ez nálunk. Jó. jó, de mit tegyen a Néplap? Hiszen, hetenként külön kiadásban jelentethetné meg mi minden nem kapható a megyeszékhely és a megye üzleteiben. 2 A világon minden re- • latív, a hasonlat pedig mindig sántít. Ebben az esetben pedig főképpen. Két szolnoki jóismerős korholja egymást az utcán: — Mi van veled? Felémse nézel ezerév óta? — No, ne túlozz. Mikoris voltam nálatok? Akkor kezd­ték alapozni a szükségáruhá- zat a piactéren. — No, látod. Hát, milyen Tégen volt az. Hogy-hogy régen? Hiszen még át sem adták. 3 Miről híres Mezőtúr? • Nagy érdeklődéssel ol­vastam el az ottani fogyasz­tási szövetkezet stencilezett kiadványát. A városba láto­gató idegent lepik meg ked­ves figyelmességgel, leírják miről híres a város, mik a nevezetességei, milyenek a túri ételek. Es hogy miként alakult a város története. Ebben ért meglepetés. Mintha * tizen­nyolcadik századdal lezárult volna Mezőtúr históriája. Jó­magam nem vallhatom a Berettyó-parti város szülött­jének szerény személyem, mégis tudok róla, tizenkilenc­ben hősiesen védték városu­A szerelvényenként 225 ntast szállító 640 kilométeres sebességgel közlekedő turbo- vonatok egy magasrangú tu­dósokból és miniszterekből álló csoport szerint talán már a közeljövőben valósággá vál­kat a túri vöröskatonák. A bukás után kubikosok föld­munkások szervezték a pár­tot, életüket veszélyeztetve, Méltatlan volt az utolsó szá­zadot ennyivel elintézni: „A szabadságharcokban és a világháborúkban Mezőtúr város lakossága is kivette a maga részét.” Töpörtyűt vásároltam • ritkaságszámba megy lassan — egy szolnoki bob­ban. Hazaviszem, kibontom: csupa törmelék. Az első szé­dült pillanatban az eladónő arculata rémlik fel előttem, s bevallom, nem a legna­gyobb szeretettel gondol­tam rá. Aztán gyorsan beláttam ő nem tehet róla. ö ebben az egész ügyben a legártat­lanabb. Én voltam a hibás. Igenis, én. Hiszen egy szóval nem mondtam, nem figyel­meztettem, hogy a töpörtyű nem pogácsába lesz. Néma vevőnek, a kereske­dő se értheti a szavát 5 Fényes Opel kocsj su- • han el mellettem. — Utána fordulok, mint min­denki az utcán. Morfondíro­zok is irigykedve. Ugyan melyik nagy művésznek, tu­dósnak, műszakinak, kiemel­kedő gazdaságvezetőnek megy ilyen jól? A suszter mellet­tem hallgat elmosolyodik. — Ugyan már, hiszen is­merem. Gebines kocsmáros. Ha rosszmájú lennék, to­vább tudakozódnék. Ugyan miből? Dehát sejtem. 6 Etetőnként X. Y. mfi- • vésznő énekel, olvasom a reklámot az ismert éjjeli mulató teraszán. Amióta csak én meg-megfordulok benne jaj de sok „művésznő” fel­lépett és lelépett már itt. Lehet, hogy ennyire művé­szi hajlammal áldott ország ez a miénk? Nem tudom. Avagy csupán az történik, hogy aki már két táncdal- leckét vesz. abból rögtön művésznő lesz? Avagy csak ilyen bőkezűen osztogatjuk a jelzőket, s túl szerénynek ta­lálnánk azt a kiírást: estén­ként fellép Xj Y. táncdal- énekes? — borzák — nak Olaszországban. A csoport római ülésén Salvatore Luricella, a tudo­mányos kutatások miniszte­re egy kísérleti vágány elő­zetes megépítését javasolta, Rómától délre. „A korszerű földrajzi munka, kutatás, gyűjtés, hon­ismeret stb. természetessé té­tele okából 1956-ban meg­kezdtem egy kis természeti- földrajzi táj (gazdasági föld­rajzi szempontból: mikrora- jon) múzeumát szervezni. Ha­zánkban ez lett volna az el­ső, fő profiljában földrajzi múzeum” — írja a Valóság 1969/2. számában a múze­um keletkezéséről dr. Varga Lajos, a tiszazugi Földrajzi Múzeum alapítója, aki 1956- tól 1965-ig volt „fizetésnél­küli meg nem bízott igazga­tója, szervezője, gyarapítója,' adminisztrátora, pénztárosa, gyűjtője, kiállításrendezője, teremőre” egy személyben. Gimnáziumi tanítványai­ból szervezett kis szakköré­nek bevonásával, s tanít­vány-utódjával, ma a múze­um kinevezett igazgatójával, Szlankó Istvánnal szinte csodákat művelt Körülbelül 15 ezer darab (ebből ma mintegy 8500 leltározott) földrajzi jellegű anyagot gyűjtöttek össze. Elkészítet­ték a tiszazugi terület föld­tani viszonyainak majdnem teljes dokumentációját Víz­rajzi. éghajlattani viszonyait feldolgozó anyagot halmoz­tak fel. A múzeum gyűjte­ménye a szakirányításnak köszönhetően nemcsak ha­talmas. de távol minden na­gyobb tudományos intéz­ménytől, tökéletesen használ­ható is. Tudományos igénye­ket kielégítő, korszerű föld­rajzi könyvtára és szakfo- lyóirattára van, a Tiszazugra vonatkozó térképgyűjtemé­nye és meteorológiai adattá­ra szinte egyedülálló. Varga Lajos a.30-as évektől kezdő­dően rendszeres meteoroló­giai méréseket végez a te­rületen. Ma ezt a munkát tanítványainak bevonásával foltyatja. (Jóllehet a múzeu- um földrajzi profilú, az in­tézmény munkatársainak is ilyen irányú a szakképesíté­se, s a gyűjtemény jelentős százaléka földrajzi vonatko­zású. mindez nem jelent me­rev, egyirányú munkavég­zést. A múzeum indulásától kezdve tulajdonképpen min­dent gyűjt, ami gyűjtőkörét képező kis területre, a Tisza­zugra vonatkozik. Rendkívül érdekes anyagot mondhat magáénak. A földrajzi jelle­gű anyagon kívül értékes a tiszazugi arzénesperrel kap­csolatos dokumentációs anyaguk. Felkutatták a Ho­mokon dolgozó Bányai Kor­néllal kapcsolatos emlékeket Régészeti leletanyaguk kö­zött őslénycsontoktól neolit edénytöredékeken át közép­kori téglákig minden meg­található. Módszeresen gyűj­tik a paraszti munkaeszkö­zöket, használati tárgyakat Több mint ötezer fénykép, unikumnak számító újságok, régi könyvek, kéziratok a megye egyik leggazdagabb gyűjteményével rendelkező múzeumává tették. Az egyre gyarapodó anyag 1956—65-ig 7 alkalommal vándorolt amíg végre a niai, viszony­lag kielégítőnek mondható helyére került. Az épület csak viszonylag elegendő, mert bár különálló, ám a két legnagyobb helyiségét állandó kiállítás foglalja eL A földrajza és néprajzi anyagot felvonultató kiállí­tást a kiállítóhelyiségek előt­ti folyosón látható régészeti anyag, őslénycsontokat be­mutató és azok előkerülését történetét elbeszélő tabló ve­zeti be. A nagyobbik terem­ben látható a Tiszazug föld­tani történetét keletkezését bemutató makett, a Tisza- földvár thermálfürdőjének fúrásaiból származó magfú- rat, amelyik a különféle ta­lajféleségeket és azok egy­másutániságát mutatja be Látható Tiszaföldvár nevé­nek török korból származó okleveles említését elbeszélő tabló, a község alatt folyó Tisza múlt századi szabályo­zási munkálatait ismertető térkép, a kiállítás egyik leg­újabb darabja a 4 méternél hosszabb, egyetlen fatörzsből faragott bödönhajó, amelyik az elmúlt években a Tisza medréből került elő szinte teljes épségében- A terület népének életére utaló esz­közanyag a terem közepén levő vitrinekben látható, amelyekben állattartással, sző­lőtermeléssel, borászattal kapcsolatos tárgyak kerültek elhelyezésre. A kiállítás a népi kismesterségek közül a teremnek egy külön részé­ben mutatja be a fazekassá­got, fazekas műhelynek be­rendezett sarakban. A terem utolsó vitrinében a területet hírhedtté tevő ti­szazugi arzénes perrel kap­csolatos dokumentumok van­nak kiállítva. A kisebbik kiállitóhelyi- ségben a közelmúltat és a je­lent felelevenítő, a felszaba­dulás utáni fejlődést bemu­tató emlékek kaptak helyet. Földosztást dokumentáló bir­toklevelek, a martfűi cipő­gyár tevékenységét illusztrá­ló tablók, térképek, tárgyak. Ugyanitt vannak a Tisza­földvár jelenét. jelenkori építkezéseit, új létesítménye­it ábrázoló fotók, makettek, dokumentumok. A gyűjtemény gyarapítását nem lehet sohasem befeje­zettnek tekinteni, nem lehet vele leállni. - A tiszaföldvári- ak nem is akarják ezt. A szakadatlanul gyarapodó anyag számára azonban már ma sem elegendő a hely. Munkájukról, fejlődő gyűjte­ményükről kiállítások soka­ságán keresetül tájékoztatják a közönséget., azonban hely­hiány miatt lehetőségeik kor­látozottak. Az állandó kiállí­tás kisebbik termében tud­ják csak újabb anyagegyüt­teseiket bemutatni. Ám ez csak szükségmegoldás. Szo­rult helyzetükben tablós ki­állítások rendezéséhez folya­modtak. Azonos méretű, ván­doroltatásra is alkalmas tab­lókiállításokat készítenek. Je­lenleg is több ilyen kiállítá­si anyag várja a bemutatási lehetőséget. A kiállítás készí­tését is teljesen maguk vég­zik. Nemcsak szakmailag, de technikailag is. Maguk szö- vegezik, íriák, fénvképezik a tablókat. Az elmúlt évben ..Odorvár” címmel rendeztek kiállítást. A múzeum emlí­tett (volt és jelenlegi) ve­zetői által középiskolás diá­kokból álló. a Bükk hegy­ségbe szervezett gyűjtőtábo­rok életét, az évek óta fel­gyújtott földrajzi vonatkozá­sú anyagát mutatták be nagy sikerrel. A munkatársak s a mú­zeum által végzett páratlan munka sokkal több figyel­met érdemelne, mint amely­ben jelenleg részesül. Egri Mária 292 érem őzbak agancsokért Kiemelkedő eredményeket hozott a most véget ért őz- bakvadászati idény. Az Or­szágos Trófeabíráló Bizott­ság elé beküldött agancsok arról tanúskodnak, hogy az állomány minősége tovább javult: a tavalyi 224-gyel szemben idén már 292 trófea érdemelt ki valamilyen ér­met. Közöttük a Szajol kör­nyékén eleljtett őzbak tró­feája a világranglista máso­dik helyére került. A szezon­ban egyébként összesen 64 arany-, 106 ezüst- és 122 bronzérmes trófea jutal­mazta a vadászok fáradozá­sát. Az időjárás­jelentés stílusa Vitathatatlanul a legol­vasottabb hivatalos közlemé­nyek közé tartoznak a Mete­orológiai Intézet jelentései. Ez magyarázza, hogy a prog- nóziskészítőknek az átlagos nál szigorúbb stiláris köve­telményeknek kell eleget tenniük, amikor a várható időjárásról tájékoztatják a rádióhallgatók, a tv-nézők és az újságolvasók millióit. Ha például úgy szól az előrejel­zés. hogy „Növekvő felhőzet; Eső lehetséges.” — akkor ti­los a két mondat közötti pontot vesszővel felcserélni, mert így a „lehetséges” ki­tétel a felhőzetre is vonat­kozhat. A határozottság szintén kötelező előírás a meteoroló­gus számára. Ennek jegyé­ben mondja ki a szabályzat, hogy bár a „túlnyomó” kife­jezés használható (ha olyan jelenségről van szó. amely nem az ország egész terü­letén lép fel), az előrejelzés első mondata nem kezdőd­het ezzel a némiképpen ha­tározatlan kicsengésű szóval. Alapelv továbbá, hogy min­den esetben a leglényegesebb részt kell előrebocsátani. Ko­rábban szinte törvény volt, hogy az előrejelzésben első helyen a szél-prognózisnak kell állnia, azután a felhő­zet, a csapadék és a hőmér­séklet a sorrend. Ma már nincs ilyen megkötöttség. Miért nem valósult meg a Graz-Balaton csatorna építésének és a tómeder lecsapolásának terve ? Turbo-vonatok Olaszországban Családi háború a Nyerlucz portán Még 3 harmadíziglen le­származottak is megjelentek a szolnoki járásbíróságon, amikor Nyerlucz Pál, rákó- cziújfalusi lakos és társai­nak ügyében megkezdődött a tárgyalás. A bíróság folyosó­ján a hozzátartozók siránkoz­tak a vádlottak padján ülőkön, majd szitkozódásba csaptak át, amiért éppen rokon miatt kellett bíróság elé kerülniük. Majdhogy nem ott is folytatódott a családi perpatvar, csak sze­lídebben mint a nyáron, ami miatt az ügyből per lett. A négy Nyerlucz — Pál, ifjú Károly, idős Károly és György —* azért került ugyan­is a vádlottak padjára mert együttesen követtek el ga­rázdaságot, támadták meg szomszédjukat. Serbán Józse­fet és élettársát. A két csa­lád között a harag nem mai keletű. Serbán élettársa ugyanis Nyerlucz Antalné. aki férje távnllétében együtt él Serbán Józseffel. Aligha­nem ezért ,'i harag a két csa­lád között, amely egv ideig csak parázsként izzott, majd végül lángra lobbant. Italozással kezdődött. A vádlottak asszonyaikkal együtt ittak. Társaságukban volt még Kanalas Mihály is­merősük is. Amikor már alaposan felöntöttek a garat­ra elindultak haza. Kanalas viszont Serbánékhoz ment be. Az asszony éppen me­szelt, s vele beszélgetett. Nyerlucz Pál ezt meglátta és sértegetni kezdte az asz- szonyt, aki nem maradt adós a szavakban. A szópárbaj győztes alighanem az asz- szony lett volna, ha a többi Nyerlucz nem csatlakozik a kezdeményezőhöz. Szó szót követeit, majd tettlegesség- re került sor. Ahol érték ütötték Nyerlucz Antalnét. sőt a segítségére siető Kana­las Mihályt is. A túlerőéiül végül a szobában kerestek menedéket, de onnan is me­nekülniük kellett. Mivel más­hol nem tudván, az ablakon keresztül. Megtudva ezt a vályogot vető Serbán József és haza­ment. Az italtól bátorságot merített Nyerlucz család azonban újból támadott. Ser­bán egy kaszával várta őket, amikor viszont látta, hogy ellenfelei hasonlóképpen — kasza, villa, kapa balta — vannak felfegyverkezve, a szobába zárkózott élettársá­val és Kanalas Mihállyal. A vádlottak erre betörték a lakás ablakát, összetörték a cserepeket, s a lakásba való behatolásban csak „ rend­őr akadályozta meg őket. A közben az ablakon keresztül kimenekülő Serbánék ugyanis segítségért, a / rendőrért sza­ladtak el. A családi perpatvar foly­tatása a bírósági ügy lett. A szolnoki járásbíróság az áll­hatatos tagadás ellenére el­marasztalta a garázdálkodó- kat, akik közül Nyerlucz Pál, ifjú és idős Nyerlucz Ká­roly már volt hasonló bűn- cselekményért büntetve. A bíróság bizonyítottnak találta a többek által együttesen el­követett garázadaságot és Nyerlucz Pált má"fél évi. ;dős és ifiabb Nverlucz Ká­rolyt egv-egv évi, míg Nyer­lucz Gvörgvöt hat hónapi szabadságvesztéssel sújtotta. — mj — Vízügyi és idegenforgalmi szakembereik. valamint le­véltári kutatók kisebb kö­tetre való anyagot gyűjtöt­tek össze a Balatonhoz fű­ződő közigazgatási és vízgaz­dálkodási intézkedésekről, tervekről. Behatóan megvizs­gálták néhány osztrák — el­sősorban a bécsi — levéltár ez­zel kapcsolatos anyagát is. A régi jegyzőkönyvek, je­lentések és térképek arról vallanak, hogy édes vizű ta­vunk sok gondot okozott a hadászatban. Kiderült, hogy már Galerius császár foglal­kozott a Balaton szabályozá­sával. Zsilipeket építtetett a tóhoz, azzal a céllal, hogy a környékbeli mocsarakat'ki­szárítsa és a barbár csapatok búvóhelyeit megszüntesse. Galerius zsilipje azonban csakhamar tönkrement és emiatt kellett a törököknek 's tengelyen hajóhadat szál­lítani a Balatonhoz. mert Dunántúl nagvrészét a kiter­jedt mocsárvilágban nern +iid*áik ellenőrzésük alatt tar­tani. A dokumentumok tanúsága szerint a monarchia idején nemcsak a rnegsárvdég ha­r-> -m -> n, rf-’i-r ctcr -ó-n • V 1 r\ q p _ pO'jpc^t is terve7té^ A bócsi levéltárban megtalálható Mi­kaviny Sámuel-nek, az 1730* as évek idején készített tér­képe, amely az első tanul* mánynak tekinthető a Bala­ton tervezett lecsapolásához. Az volt az elképzelés, hogy a Balaton mintegy 500 négy­zetkilométernyi kiszárított területén gabonát termelnék. A gabonát víziúton kívánták az osztrák birodalom keres­kedelmi központjába szállí­taná, ezért foglalkoztak a Graz—Balaton-i hajózható csatorna tervével. Azonban a dunántúli egyházi és fő­nemesi uradalmakat nagy hátránnyal sújtotta volna a terv, mert a jól jövedelmező vízimalmok tucatjait kellett volna lebontani. Az uradal­mak ezért mindent megtet­tek az elképzelések meghiú­sítására. A nagy huzavona végül is a Sió és a Sárvíz rendezése után megszűnt, majd 1863-ban a siófoki zsi­lip felavatása után csaknem 600 négyzetkilométeres terü­leten végleges keretet kapott a Balaton. Megmérték egy púi sár távolságát Az angliai Nuffield rádió­csillagászati laboratórium­ban sikerült pontosan meg­mérni a távolságot a Föld és az egyik legkorábban felfe­dezett pulzáló csillag (pul- zár) között. Ez a mérés je­lentős technikai siker. Az eredmény szintén i gén jelen­tős, mert lehetővé tette annak megállapítását, hogy a pul­záló csillagok sokkal mesz- czebb vannak mrr‘ redetileg feltételezték. Tejútrendsze­rünk legszélső határán fog­lalnak helyet. A kísérletet a Jordell Bank „Mark II” antennájával haj­tották végre. Sikere két té­nyezőn múlott: az antenna érzkenyséeén és a közvetle­nül hozzákapcsolt elektroni­kus számítógép működésén. t;-on ni one órán át mérték a Gp pnVá- rádiéíeleit. A mérés p-pf'rpérsp. hogy a pu’zár távolsága kb. 10 000 fényév.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom