Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-04 / 256. szám

A KRÓNIKÁT LAPOZVA Új gázvezetékek, növekvő gázfelhasználás Á megyei tanács vb üléséről jelentjük Ülésezett hétfőn a megyei tanács végrehajtó bizottsá­ga és — többek között — a Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat szolnoki földgázszolgáltató üzemegységé­nek tevékenységéről is tanácskozott. Alapvetően azt vizs­gálta, hogyan szolgálja a lakosság igényeinek kielégítését és mit tesz a vállalat a hálózatbővítés érdekében. tS uszonöt esztendővel ez- előtt szabadult fel az egykori Jász-Nagykun—Szol­nok vármegyének székhelye: Szolnok. November 3-án szovjet egységek elérték Tószeget, a felszabadító csapatok Törte­iig hatoltak. A következő napon pedig, mint a kora­beli szovjet hadijelentés hí­rüladta: a 2. ukrán hadsereg csoport csapatai „szívós harc után elfoglalták Szolnokot, a nagy vasúti csomópontot.” Ahogyan Mezőtúrra a fel­szabadító egységek nem a német hadvezetés által várt irányból, hanem Újváros fe­löl érkeztek, Szolnokra is — mondhatni, a történelemnek különös szimbóluma — a déli városrész felől jöttek. A mai Vörös Hadsereg útján törtek a város központja felé. A krónikák szólnak arról is: november 4-én este ti­zennégy régi párttag meg­alakította a Kommunista Párt Szolnokon ismét legálisan működő szervezetét. Azután híre érkezett rövidesen an­nak is, hogy Szegeden a Ma­gyar Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága is megtar­totta — most már a legáli­san működő pártnak vezér­karaként — első ülését. November 5-én a szolnoki MÁV műhelyében öttagú munkástanács alakult, s a munkásellenőrzést biztosítva, a műhely megkezdte a moz­donyok javítását. December végéig szovjet műszaki ala­kulatok támogatásával 30 mozdonyt állítottak helyre, hogy indulhasson a forgalom. A forgalom, a kereskede­lem, a termelés, mely ennek a városnak az életet jelen­tette. A felszabadulást kö­vető öt hét alatt több mint tízezren tértek vissza a me­gyeszékhelyre. A nép szabadságáért vívott küzdelmek, a meg-megújuló hősi harcok, s a munka vá­rosa volt Szolnok. Az 1848— 49-es forradalomnak és füg­getlenségi harcnak s a Ta- nács-Magyarország honvédő háborújának legendás hírű városa ez a munkásfellegvár. E napon pedig, a városnak ünnepén együtt köszöntik most a 25 esztendeje szüle­tett szabadságot a 19-es küz­delmek veteránjai, a két há­ború közti munkásmozgalom harcosai s azok, akik 1944— 45_tv*n V-„v H- azt követő időkben álltak a párt zász­laja alá. Együtt ünnepelnek a város lakosságával, a nép­pel; azokkal, akiknek sor­sáért, jövőjéért vállalták mindenkor az elsőkként a küzdelmet. Szolhok a hősi harcoknál: városa. Utcák, terek, műhe­lyek, olykor egy-egy kerület minden talpalatnyi területe ezekről a harcokról s az új életet megindító erőfeszíté­sekről vall. Szolnoknak tör­ténelme sok vonatkozásban a történelmi tapasztalatok tár­háza. De nemcsak a hősi múlt és az emlékeknek városa. Igazi iskolaváros; többszáz vagy éppen ezer fős tanintézetnek s az ifjúmunkás-képzésnek is fellegvára. Az ifjúság vá­rosa. Az ipar. a közlekedés s az iskolák valósággal vonz­zák ide a fiatalok seregét. E fiatal nemzedék számára a Tanács-Magyarország küzdel­mei, a felszabadulás, az újjá­építés, de lassan az ellenfor­radalom leveréséért indított küzdelem is már olyan tör­ténelmi időszak, melyre vo­natkozóan személyes élmé­nyeik, közvetlen emlékeik nincsenek: nem lehetnek. De Szolnokon, — s erről is vallanak az egykori írá­sok. krónikák — a fiatalok legjobbjai mindig megértet­ték a történelem üzenetét. 1944. december 9-én már for­radalmi ifjúsági szervezetet hoztak létre, egy hétre rá pedig az ifjúmunkások — megválasztva vezetőjüket — részt kértek, s vállaltak a kor küzdelmeiből. Álljon most ennek példája is a fiatalok előtt. A nemze­dékváltás lassú menetében mind nagyobb osztályrész és felelősség hárul a felnőjek sorába lépő fiainkra, leánya­inkra. Hiszen minden nem­zedék számára újra és újra — csak más formában — je­lentkező kötelezettség: élni tudjon a szabadsággal! Rf öszöntjük ezen az ün­nepen megyénk szék­helyét. a 25 esztendővel ez­előtt felszabadult Szolnokot! A hősi harcoknak, a törté­nelmi múltnak és az élő, eljövendő történelemnek ott­honát. Köszöntjük az itt élő dolgozók hősi küzdelmeinek és a felépítendő jövendőnek szüntelenül új s új színekkel gazdagodó városát! (Cs.) A beterjesztett jelenés alapján a végrehajtó bizott­ság megállapította, hogy a szolnoki üzemegység fennál­lása óta jelentős munkát végzett. Az idén például a megyében 7,5 millió forint értékű beruházással mintegy 600 újabb fogyasztónak jut­tat gázt. Jövőre főleg Szolnokon és Törökszentmiklóson végez­nek nagyobb beruházásokat, több mint 2 millió forint értékben. Szolnokon megépítik — többek között — az északi ipartelepet ellátó középnyo­mású vezetékrendszert, vala­mint a Zagyva-parti város­részt a városközpontot ellá­tó közép- és kisnyomású ve­zetékeket. Törökszentmikló­son 2.8 kilométer hosszú kö- zénnyomású vezetéket építe­nek. amely főleg a város ipa­ri üzemeinek gázenergiával va'0 ellátását biztosítja majd. Az üzemegység gyors fej­lődését — ahogyan a vb megállapította — számok iga­zolják. 1963 óta fokozatosan növekedett a gáz értékesíté­se is. Az idén a várható gáz- fotry-cztás mennyisége a 6 évvel ezelőtti alig másfél ezer helyett 37,5 ezer köbméter­nyi lesz. A szolnoki nagy­üzemek igénye ebben az év­ben több mint 28 ezer köb­méter volt, a lakosságé pe­dig mintegy 8 ezer. Hat évvel ezelőtt a fogyasz­tók száma alig Haladta meg a 360-at a megyében, most pedig több mint 5700. Ugyanakkor nagyon jelentős azok száma is, akik propán­bután gázt használnak. Az üzemegység területén csak­nem 53 ezer. A negyedik ötéves terv időszakában újabb fejlesztési programokat hajtanak végre. Szolnok és Pest megye te­rületén ói gázvezeték rend­szereket építenek ki, és bővítéseket végeznek. — az előzetes tervek szerint több mint 180 millió forint értékű munkával. Ez azt je­lenti. hogy 1975-ben mintegy 2 millió köbméter gázfelhasz­nálását teszik lehetővé az üzemegység területén. A sokat mondó számok is­meretében a végrehajtó bi­zottság nagvon határozottan körte a vállalat és a helyi üzemegység képviselőit, hogy fokozott felelősséget vállalja­nak és tanúsítsanak a fo­gyasztói igények színvonala­sabb kielégítésére. Sok, a lakosság által tett észrevételt is továbbított a vb a meghívott szakemberek­hez. Megállapította, hogy a szolnoki üzemegység a hibabejelentésekre általá­ban gyorsan reagál, a ké­szenléti szolgálat lényegé­ben jó. Egyre gyakrabban hangzik el viszont olyan panasz, hogy a hibákat teljesen csak több­szöri kiszállással hárítják el. Ez azt is jelenti, hogy a fogyasztókat sokszor bizony­talanságban tartják. A felté­teleket kétségtelenül rontják az alkatrész és anyagellátási zavarok. Nagyon figyelemre­méltó az a szám, hogy a vezetékes gázberendezé­sek meghibásodási aránya évről évre növekszik és tavaly elérte a 43 százalé­kot. A tények ismeretében a vb javaslatokat tett a gáz­ipari tröszt és a vállalat kép­viselőinek az. építési és sze­relési kapacitás növelésére, valamint a szakember után­pótlás gyors biztosítására, ami nélkül az üzemegység továb­bi ütemes fejlesztése elkép­zelhetetlen. Hta: BUDAPEST HULLÁMHOSSZÁN 3. oldal „A TISZA FEKETE VOLT .. ” 4. oldal SZOLNOK NEGYEDSZÁZADA 5. oldal mm matm^mmmaamsm Népi ellenőrök kitüntetése A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom évfordulója tiszteletére tegnap délelőtt emlékünnepséget rendezett a járási tanács üléstermében a NEB jászberényi járási-váro­si bizottsága és a járási ta­nács végrehajtó bizottsága. Az ünnepségen részt vett Csibrány Mátyás megyei és Bede Béla, a szolnoki já­rási-városi NEB elnöke, va­lamint a kiemelkedő munkát végző népi ellenőrök. Az ünnepi megnyitó után Nagy Lajos. a jászberényi járási-városi NEB elnöke megemlékezésében méltatta a felszabadulás óta eltelt ne­gyedszázad eredményeit. Töb­bek között szólt arról is, hogy a megyében négyezer aktivista segíti a népi ellen­őrzési bizottságok munkáját. A kiválóan dolgozó népi el­lenőrök közül a tegnapi ün­nepségen ketten, a KNEB, hatan a megyei népi ellenőr­zési bizottság által adomá­nyozott oklevelet kapták, nyolcán tárgyjutalomban ré­szesültek. A „Társadalmi munkáért” kitüntető jelvény arany fo­kozatával Sipos Jánost, a iászalsószentgvörgyi Petőfi Tsz agronómusát jutalmaz­ták. A jelvény ezüst fokoza­tát tizenegyen, a bronz foko­zatát pedig tizennégyen kap­ták. A kitüntetettek nevében Sipos János mondott köszö- nfv+«t. Amerikai tásraszoontok ostromgyürüben líízszünet Libanonban A nyugatberlini polgármester nyilatkozata H' fílnoHtiltai tudásllása'nk a 2. oldalon HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - TUDOCITASOK ] f hírek — tudósítások — hírek — tudósítások Megemlékezés — emléktábla avatás Szolnokon a MÁV Kórház­ban ma 14 órakor ünnepsé­get tartanak, amelyen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 52. és Szolnok felszabadulásának 25. évfor­dulójára emlékeznek. — Dr. Detre István főorvos mond ünnepi beszédet. Ezalkálom- mal kerül sor az alapítási emléktábla, valamint a sportpálya avatására. A két létesítményhez a vasutas szakszervezettől 50 ezer fo­rintot kaptak. Krekó Ferenc, a vasutas szakszervezet tár­sadalombiztosítási osztályá­nak vezetője tartja az avató,, beszédet. Huszonöt év alatt 125 millió marxista politikai könyv Jubilál a politikai könyvek fő gondozója, a Kossuth Kiadó: 25 éve kezdődött meg Magyarországon a marxista politikai könyvkiadás. Erről tartott sajtótájékoztatót hét­főn x MUOSZ székhazában Béréi Andor, a Kiadó igaz­gatója. Negyedszázad alatt 5620 féle művet jelentetett meg a hazai marxista politikai könyvkiadás a példányszá­mok együttesen meghaladták a 125 milliót. Az 1957 óta működő Kossuth Kiadó jog­elődje a Szikra Könyv- és Lapkiadó Vállalat 1944 vé­gén kezdte meg működését Szegeden. Első határozatainak egyikével szervezte meg a könyvkiadást a Magyar Kom­munista Párt — a tudomá­nyos világnézet, a kommu­nizmus eszméjének hirdeté­sére, széles körű terjesztésé­re. Nem egészen három hó­napig — 1945. január 25-ig — tartott és ennyi idő alatt is több mint 30 könyv megjele­nését eredményezte „ Szikra szegedi működése. Január végétől már Budapesten dol­gozott tovább. Szerdától a Magyar Nem­zeti Galéria dísztermében kö­rülbelül 1000 kötetet felölelő jubileumi kiállítással adnak ízelítőt a mind gazdagabb termésű magyar marxista könyvkiadás két és fél évti­zedes fejlődéséről, sok mű­fajú produktumairól. Öregek napközi otthona nyílt Kunmadarason Tegnap délelőtt bensőséges ünnepség zajlott le Kunma­darason. Megnyitották az öregek napközi otthonát, amelyet tíz idős ember azon­nal birtokba is vett. A 2. sz. általános iskola úttörői vi­rágokkal kedveskedtek a je­lenlévő községi vezetőknek és az idős embereknek. A megye új öregek nap­közi otthonát egy magánház­ban alakította ki a tanács a társadalmi és .tömegszerve­zetek jelentős anyagi támo­gatásával. Berendezést, fel­szerelést a társadalmi szer­vek adtak, a rádiót a Petőfi Tsz vásárolta, újságokat, fo­lyóiratokat a művelődési ház biztosít a napközi otthon számára. A községi tanács fizeti a havi bérleti díjat, az alkalmazottakat, biztosít ebé­det mindennap a napközi otthon idős lakóinak. Az ott­honban naponta összesen hu­szonöt-harminc magányos ember talál második otthonra. Éremgyűjtő klub A fővárosi tanács hozzájá­rulása alapján hozták létre a Budapesti Éremgyűjtők Egye­sületét, amely vasárnap dél­előtt x fővárosi művelődési házban tartotta. alakuló ülé­sét. Az egyesületnek egyelőre hatvan tagja van; országos jellegűvé kiterjeszthető jog­körrel rendelkezik, s ez lehe­tővé teszi, hogy vidéki fiók­hálózatot is létrehozzon. Az egyesület tervei szerint tíz vidéki nagyvárosban létesíte­nek kirendeltséget, amellyel módot nyújtanak arra, hogy az érmegyűjtők szervezett keretek között találkozhassa­nak, eserélhessék ki egymás között ritkaságaikat. Földgázt találtak Vas megyében Földgázt találtak a kuta­tók a Vas megyei Űriújfalu határában, a répcelaki szén­dioxid mező közvetlen szom­szédságában. Az értékes energiát Répcelakra vezetik. Ezzel oldják meg a szénsav­gyár és az ország egyik leg­nagyobb sajtgyárának ener­gia ellátását. A Dunántúli Kőolaj és Földgáztemelő Vállalat megkezdte a hétki­lométeres gázvezeték építését. A szénsavgyár — folyamat­ban levő általános rekonst­rukciója keretében — 10 mil­lió forintot a sajtgyár pedig 5,25 millió forintot költ a földgáz fűtésre történő átál­lásra. Mindkét üzem 1971 elején kezdi meg az úriúj­falui földgáz hasznosítását Olasz borjúnevelőgép magyar gazdaságokban Nleoletta elnevezésű, auto­matikus borjúnevelő-szoptató- gépet szereltek fel a bólyl, a kaposvári és a Mezőhegyesj Állami Gzadaságban. A bo­lognai Eurocom cégtől vásá­rolt gépek lényegében 120 tehenet helyettesítenek, gumi­cuclijaival 120 borjút etetnek meg. A kisborjúk annyiszor járulhatnak hozzá, valahány­szor csak megszomjaznak, megéheznek. A gép automa­tikusan keveri és infravörös lámpával sterilizálja a táplá­lékot. A három gépet a kül­kereskedelem hozta be kísér­leti célra azzal a meggondo­lással, hogyha beválik, szor­galmazzák elterjesztését, mert alkalmazása előnyös a hús­export szempont iából. — 'Az automata berendezéssel szop­tatott borjak húsa ugyanis — n táplálék összetételénél fog­va — fehér marad és így külföldön jobban értékesít­hető. Újságírók kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 52. évfordulója alkalmából ered­ményes munkásságuk elisme­réséül újságíróknak kitünte­tést adományozott. A Munka Érdemrend arany fokozatával két; ezüst, illetve bronz fo­kozatával 9—9 újságírót tün­tetett ki. XX. évf. 256. sz. 1969. november 4., kedd. ^ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara:

Next

/
Oldalképek
Tartalom