Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-28 / 276. szám

1969. november 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 ÍZLÉS es. GONDOLKODASMOD Ha hallod a mukásördall • • • A pedagógia örök paradoxonja, hogy a fiatal nemzedéket a jövőre olyan emberek készítik fel, akiknek is­meretanyaga, ízlése, gondolkodásmódja a közelebbi, vagy távolabbi múlthoz kötő­dik. Nem ennyire kifejezetten, de az élet más területein (családban, munkahelyen) is hat ugyanez a kettősség. Az ókortól kezdve egészen napjainkig olvasható-hall­ható erűnek az állapotnak a kifejezése, az ifjúság „romlásáról”, „hanyatlásáról”, s közben a világ mégis előre haladt, nem visszafelé, és minden nemzedék megtetéz- le valamivel az előzőktől kapott anyagi és szellemi örökséget Az egymást követő generációk közötti különbség mindig olyankor mutatkozott meg legjobban, amikor felgyorsult a fej­lődés üteme, a történelem nagy átalaku­lások korához érkezett. A szocialista forradalom győzelme és a szocialista társadalom felépítésében eddig elért eredmények az egész világon kibon­takozott tudományos és technikai forra­dalom alapvetően új helyzetet teremtett. Ez nemcsak az oktató munkában jelent gondot (amelynek egészen új tudományok születésével, egyesek anyagának tizéven- kénti megduplázódásával kellene lépést tartani), hanem a nevelőmunkában is. A nem is nagyon távoli múltban az ifjúság erkölcsi, világnézeti nevelésében az Iskola mellett igen fontos, szinte egyen­rangú szerepe volt a családnak és az egy­háznak. amelyek a saját, sokkal lassab­ban változó, évszázadok hagyományaira támaszkodó élet- és értékrendjükkel bi­zonyos értelemben fékezték a nemzedé­kek közötti különbségek maximális ki­bontakozását. Napjainkban azonban az ifjúság világ­nézeti és erkölcsi arculatát alakító ténye­zők átalakultak, egyesek erősen háttérbe szorultak, s újak léptek a helyükre. A család történelmileg igen rövid Idő alatt átalakult, az ifjúságot alakító hatá­sának jórészét elvesztette, illetve átruház­ta az iskolára. A nők többsége bekapcso­lódott a gazdasági és a társadalmi életbe, kevesebbet tud gyermekével foglalkozni, noha ez a kevesebb — éppen a nők hely­zetének megváltozásával — tartalmilag korszerűbb lett. Az ifjúságot alakító számtalan tényező közül a legfontosabbak jelenleg a modem tömegkommunikációs eszközök, az ifjúsági szervezet és az úgynevezett spontán ala­kult kortársi csoportok. Ezek közül egye­sek összhangban vannak az iskolai neve­lési elvekkel, mások csak esetenként, vagy egyáltalán nem tartanak kapcsolatot az iskolával. Ezáltal nagymértékben megnö­vekedett az ifjúságot a szervezett nevelé­sen kívül érő tapasztalatok, benyomások, ismeretek mennyisége. Ezeknek, és egyéb tényezőknek a kö­vetkeztében viszonylag rövid idő alatt lényegesen megváltoztak és jelenleg is ál­landóan változnak erkölcsi elvei, ízlése, gondolkodásmódja. A meggyorsult szelle­mi (és testi) fejlődés következtében a fia­talok korábban tartanak igényt önálló­ságra, a saját életüket és környezetüket befolyásoló ügyekbe való hatékony bele­szólás jogára. Ez szükségszerűen bizonyos változást eredményezett a régi és az új generáció viszonyában, s ez a megválto­zott viszony alkalmanként az ellentét for­máját is öltheti. Az ellentét azonban azo­nos célokért dolgozó generációk és egyé­nek között nem szükségszerű, és csak ak­kor szül konfliktusokat, ha az idősebb nemzedék tagjai mem ismerik fel. hogy a mai ifjúság nevelése, irányítása más, a korábbiaktól eltérő módszereket igényel. Társadalmunk, államunk elismerte, hogy az ifjúság korábban jogosult a felnőttek jogaira (és kötelességeire!), mint akár csak, néhány évtizeddel ezelőtt. Ennek egyik igen lényeges következménye, hogy nálunk az ifjúság, eltérően a világ orszá­gainak többségétől, nem áll szemben a társadalom egészével. A konfliktusok is mindig helyi jellegűek, egyének között keletkeznek és minden esetben felold­hatók. Az ifjúságot ugyanazok az objektív tár­sadalmi hatások érik — alakítják, mint a felnőtteket, de a hatások, éppen az ifjú­ság sajátos biológiai és társadalmi meg­határozottsága miatt, részben másképpen érvényesülnek, mint a felnőtt társadalom­ban. A társadalmi-politikai tapasztalatok hiányos volta, az új iránti nagyobb (sok esetben kritikátlan) fogékonyság, a régi normák és értékrendek iránti csökkenő érzékenység, az érzelmek nagyobb sze­repe, az igen erős. olykor nem is eléggé megalapozott kritikai készség, a nagyobb nyíltság és őszinteség mind abba az irány­ba hat, hogy az ifjúság másképpen élje át, másképpen értékelje az objektív társa­dalmi hatásokat, mint a felnőttek. A fiatalok számára például szocialista rendszerünk megszokott, természetes kö­zeg, az érte vívott harc élménye nélkül. Ezért a „védelmezés” és a „kritika” is egészen más hangsúlyt kap náluk, mint a felnőtteknél. A megszokott, a természe­tes nem szüli, sőt elutasítja például a pá­toszt és visszás jelenségei magától értető- dőbben bírálhatók. Kétséges, hogy az úgynevezett „évforduló pedagógia”, külö­nösen ha sok helyen mechanikusan, „le­írandó feladatként” ünnepelnek, képes-e közelebb vinni az ifjúságot a jelen forrá­saihoz, a szocialista rendszerért vívott harc jelentőségének értelmi és érzelmi fel­fogásához. A társadalmi mozgások dinamikusab- bá válása, a tudományos-technikai forradalom kétségtelenül növelik az egymást követő generációk közötti ízlés­es gondolkodásbeli különbséget, amely az élet legkülönfélébb területein, az öltözkö­déstől, a zenei, irodalmi ízlésen keresztül az erkölcsi és társadalmi kérdések más­féle megítéléséig mutatkozik meg. Ez a különbség részben természetes és megvál­toztathatatlan, a pedagógia „örök” prob­lémája. Nagysága azonban csökkenthető és a modern pedagógia mindent meg is tesz ezért. Az V. Nevelésügyi Kongresszus tézis« között jelentős helyet foglalnak el a fen­tebb csak vázlatosan felvetett kérdések, és bizonyos, hogy a kongresszus a megol­dáshoz is közelebb visz majd bennünket B. A. Á szövetkezetek népművelést segítő tevékenysége Csütörtökön délelőtt tar­tott ülésén a MÉSZÖV igaz­gatósága megtárgyalta — dr. Fehér Lajos főosztályvezető előterjesztése alapján — a szövetkezetek népművelést segítő és tömegkulturális te­vékenységének 1968—69. évi tapasztalatait. Az igazgatóság megállap’'- totta; a szövetkezetek politi­kai és közgazdasági ismeret- terjesztő munkája jelentősen hozzájárult az újszerű fel­A szövetkezetek az Tovább nőtt aa ÁFÉSZ-ek falusi könyvforgalma. Me­gyénkben ma már 31—32 fo­rint a szövetkezeti hálózaton belül az egy lakosra eső könyvforgalom. Az egyes községekben azonban egy­mástól nagyon eltérő az egy főre eső könyvvásárlás ér­télke. A szövetkezetek tagjai' kö­rében szorgalmazták, minél többen olvassák a Népsza­badságot, a Szolnok megyei Néplapot, a Magyar Mező- gazdaság-ot, a Figyelő-t, a Kertészet és Szőlészet-et, a Baromfitenyésztés-t. A Me­gyei Lapkiadó Vállalat a lao- terjesztésben legjobb ered­ményt elért szövetkezeteket — a mezőtúrit, a tiszaföld- yárit, jászkisérit, jászapátit, I adatokra való felkészüléshez; Eredményes volt a mezőgaz­dasági ismeretterjesztés is. (Az elhangzott ötszáz isme­retterjesztő előadásból ötve- net országos hírű agrárszak­emberek tartottak). Különö­sen a karcagi, a szolnoki, a mezőtúri, törökszentmiklósi és a jászapáti szövetkezetek tettek sokat azért, hogy tag­jaikat termelési, növényvé­delmi és kisállattenyésztési ismeretekre oktasisák. „Olvasó népért" az újszászit, a törökszentmik­lósit, a kunmadarasát, a jász- fényszaruit — külön megju­talmazta, A „Szövetkezet”-neík me­gyénkben 2187, a megyei hír­adónak 3600 előfizetője vám Jelenleg tizenkét szövetke­zeti klub működik a megyé­ben. Cibakházán, Jászapátin, Töröks zen tmikl oson, Tisza- kürtön korábban működő klubok „húzták le a redőnyt”. Minden tekintetben kiemel­kedő, változatos programot jelenleg csak Jászárokszállá- son. Jászkiséren és Jászbe­rényben tud biztosítani a szö­vetkezeti klub. A jászárok­szállásiak elnyerték a „Ki­váló ifjúsági klub” címet is. A Tanácsköztársasági Mű­vészeti Szemle országos be­mutatóin szerepelt a jászia- dányi énekkar, a túrkevei tánccsoport és Gyulavári Gabriella, jászárokszállási népdalénekes. A szolnoki szövetkezeti kórustalálkozón pedig ßz idén 1100 dalos vett részt, vagyis 9 énekkarral több. mint korábban. Jó eredményeket ért el a szolnoki Kodály-kórus. Szere­pelt a Magyar Rádió „Kó- ruspódium” műsorában és fellépett több alkalommal a megyében. A jászladányi da­losok pedig elnyerték a Nép­művelési Intézet által alapí­tott „Magyar zenekultúra szolgálatában” emlékérmet A MÉSZÖV elnöke megdi­csérte a tisizaf öld vári és jász. szentandrási énekeseket, a jászikiséri s a jászárokszállási irodalmi színpad tagjait. Üj- szászan, Jánoshidán és Tó­szegen viszont — állapította meg a testület — visszaesett az amatőr művészeti tevé­kenység. A KPVDSZ Kultu­rális Napok rendezvényeinek színvonala sem érte el az előző évekét Az igazgatóság a beterjesz­tett jelentés alapján mérle­gelve az eddig végzett munka troasztalatait — elfogadta az 1970-re készült, a népműve­lési munkára vonatkozó új ajánlásókat. Sáska Dénes A munkásőr csizmája ko­pogós, csattogós. A Sáska Dénesé most alig csoszo­gott Ügy erőltette egyik lá­bát, a másik után. Felesége várta: apukám ott az ebéd a konyhában. Sáska intett, előbb lepihen egy kicsit. Fojtott levegőjű, meleg, au­gusztusi vasárnap este volt. Az egység hajnalban indult a gyakorlatra. A törzs már hetekkel előtte, éjszakába nyúlóan ennek tervén dol­gozott. A vállalatnál, a Nagyalföldi Kutató- és Fel­táró Üzemnél reggel hétkor kezdődik a munka. Délután fél négykor már szabadok az emberek. Sáska Dénes is. Attól kezdve már benn volt a parancsnokságon. A már sokszor melegített ebéd láttán pillanatra eszé­be jutott, hányadik vasár­napot is tölti már távol? A nyolcadik, a kilencedik egyfolytában? Mindegy. Most aludni kell. Másnap reggel ébredt és megette a tegnapi ebédet. Sáska Dénes közép- termetű, középkorú férfi. A szolnoki munkásőrparancs- nokság kiképzési csoportve­zetője. " & Dr. Tigyi István is közép- termetű, középkorú férfi; Szemüveget visel. A mun- kásőregység parancsnokának Dr. Tigyi István első helyettese. Társadalmi helyettes. Esztendeje lesz, hogy parancsnok is. Társa­dalmi munkában. Azt kér­tem tőlük: idézzék fel a lassan elfogyó hatvankilen- cet. Mi volt a legemlékeze­tesebb benne? Azt mondja dr. Tigyi: — A munkásőrök áldozat- készsége. Parancsot egész évben alig kellett adni. Elég volt az utasítás. Egy szigorú parancsszó mégis bejárta a körletet. — Aki Szabó elvtársat Ma: Tiszafüredi járás — Törökszentmiklós város Tizenkét város és járás felszabadulási rádiós vetél­kedőjében ma este 18 óra­kor az elődöntő harmadik összecsapásában a tiszafü­redi járás és Törökszent­miklós város csapata küzd meg egymással a középdön­tőbe jutásért. Az eddigi két találkozó, mint ismeretes, a szolnokiak és a túrkeveiek sikerét hoz­ta, ők már a legjobb hat csapat között vannak. A kö­zépdöntő harmadik részt­vevőjét ma este ismerik meg a szolnoki rádió hall­gatói. meglátogatja, a munkásőr­ségről nem beszélhet vele. Szabó Zoltán sokáig töp­rengett a kórházban: mi történhetett a munkásőrök­kel? Ha csak felhozza is, egymás szavába vágva tere­lik másra a szót. Vagy el­intézik annyival: — Minden megy a maga rendjén. Te csak pihenj, gyógyulj Szabó elvtárs. Nem mondtak valótlant Minden ment a maga rend­jén. Utólag bevallják, ma­guk se nagyon hitték akkor. Akkor... Év elején történt Ünnepi zászlóalj gyűlésre készülődött az egység. A múlt esztendő számvetésére; Üjév után nem sokkal kö­zölte társadalmi munkatár­saival a függetlenített pa­rancsnok: — Gyerekek, hozzákez­dünk az ünnepi beszámoló összeállításához. Másnap szívtrombózis ér­te. Mentő vitte a kórházba. A megyei parancsnok hívat­ta a két társadalmi helyet­test. — Elvtársak, mit csinál­junk? Megpróbálnánk pa­rancsnokot küldeni, de tud­játok, milyen kevesen va­gyunk. Az lenne a legjobb, kikérnénk a munkahelyről benneteket. — Az nem lehet — vála­szolták mind a ketten — ott is szükség van ránk. Dr. Tigyi István főosztály- vezető a MESZÖV-nél. Sás­ka Dénes vállalata szállítá­si osztályán dolgozik. Nem ment értük a kikérő. Egy fél napra sem. Azóta min­dig bent töltik az estébe érő fél napokat a parancs­nokságot;. 9 — Nem szeretem az ál­szerény embert, magam sem vagyok az — mondja dr. Ti­gyi. Az az igazság nagyon nehéz volt. Nekem; a csa­ládomnak is, a munkahe­lyemnek is. A többiek húz­tak helyettem is. De sok­szor megtörtént, reggel hat­ra bement a gépírónő, Hor­váth Magdika, hogy legépel­je a jelentést délutánra, mi­re a munkásőrségbe megyek. Sáska Dénes bizonygat: — Pontosan így volt ez nálunk is. A főnököm, Se­bők Csaba bizony sokat dol­gozott helyettem is. Szó nél­kül. Sőt még éjszakai ké­szenléti szolgálatot is adott helyettem, s vissza sem kell adnom. Munkásőr társam persze. Nehéz volt a munkásőrök­nek is. A parancsnok meg­betegedése után összehívták az egységet. — Elvtársak, tudjátok, milyen nehéz helyzetben va­gyunk. Mindenkitől lelkiis­meretességet, felelősségvál­lalást kérünk. Az áldozatkészség szép példáit sorolják. Gyurcsányi László, Rimányi József, Tombor József és még má­sok, sok estét, éjszakát töl­töttek a munkásőrségben. Gyurcsányi vette észre a szolnoki áruházi tüzet is, riasztotta a rendőrséget, tűz­oltóságot. Ebben az évben vezették be a magasabb szintű kiképzést. Több jubi­Csütörtökön délelőtt Szol­nokon megalakult a Magyar Pedagógiai Társaság területi tagozata. Az alakuló ülésen megjelent Fodor Mihály, a megyei tanács vb elnöke, Árvái István, a szakszerve­zetek megyei tanácsának ve­zető titkára, Majoros Ká­roly, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője és dr. Simon Gyula, a pedagógiai társaság főtitkára. A szervező bizottság be­számolt az előkészítő mun­káról. Felszólalt és köszön­tötte a megyei párt-végre­leumot ültünk 1969-ben. A Tanácsköztársaság, Szolnok felszabadulásának évfordu­lóját is. Az egység jelenté­sében szűkszavú sor em­lékeztet rá: „Az év során ötször ad­tunk díszőrséget, egy száza­dunk három alkalommal dí­szelgett.” A díszelgő munkásőröket mindig nagy tapssal fogadja a közönség. A gyerekek ut­cahosszat szaladnak utá­nuk. A felnőttek megállnak; várjatok, még visszajönnek. Látványos nagyon. Mi mun­ka, hány este, szabad szom­bat, vasárnap van mögötte, mire egyszerre dobbannak a lábak, mire mindenki egy­szerre veti a fejét? Az egy­ségben átlagosan 180 órás elfoglaltság jut egy mun­kásőrre. Majd mind munka­idő utáni szolgálat, gyakor­lat, kiképzés. Az alparanes- nokok kétszáztíz, a zászló­aljtörzsbe tartozók három­száz óránál is többet tölte­nek benn. A két társadalmi parancsnokhelyettesnek az egységben töltött idejét nyil­ván sem lehetett tartani az idén; ír Igaz örömök kárpótolják őket. Ügy érzik, a város la­kossága szereti, tiszteli a munkásőröket. A kőolajnál, a vasipari vállalatnál, a 7- es AKÖV-nél, a járműjaví­tóban, a vegyiművekben ju­talmat adtak a fegyveres erők napján, vagy máskor a mun­kásőröknek. Az állomány négyötödé szocialista brigá­dokban dolgozik. Az üzemek­ben megbecsüléssel, elisme­réssel szólnak munkájukróL Az egységről azt vallja Pos­ta Mihály, a megyei pa­rancsnok: — Minden munkásőr nagy felelősséggel dolgozott ebben az évben. Kiválóan teljesí­tették pártmegbízatásukat. Kiss István, a megyei pa­rancsnok helyettese arról szól, milyen szép sikert ért el az egység a kiképzésben, a szolgálatokban, a közbiz­tonsági akciókban, minden­ben. Országos és megyei pa­rancsnoki dicséretet tizen­nyolc munkásőr kapott. Kü­lönböző dicséretet, jutalmat, az egység egyharmada. öten kitüntetést. A Haza Szol­gálatáért Érdemérmet: dr. Tigyi István és Sáska Dé­nes. Nagyon, nagyon örültek neki. Szabó Zoltán, a már gyógyuló, már be-bejáró pa­rancsnok is. És az egész egység. Mint mikor a dísz­meneteken megtapsolják őket Mikor a kemény lép­tekre felhangzik a munkás­őr induló, a munkásőrök három életéről: „Egyiket a vártnak adja, Másikat a párja kapja A harmadikkal egy a fegy­vere’’ Szép is. Sok, a családtól távol töltött szabad idő fel­áldozása, sáros lövészárkok vasárnapi megmászása, éj­szakai harcászati gyakorla­tok vannak mögöttük. A vá­ros szeretete, tapsa érezteti: értik az emberek. A taps mindegyiküknek szól. Ha felhangzik a mun- kásőrdal. Börzék Lajos hajtó bizottság, valamint a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának nevében az ala­kuló ülést l^odor Mihály. Az új Magyar Pedagógiai Tár­saság eddigi tevékenységét és legfőbb feladatait pedig dr. Simon Gyula főtitkár ismertette. Hangsúlyozta, hogy a nevelésügy előtt nagy feladatok állanak — többek között — a közéleti demokratizmusra való neve­lés terén. Ezt követően került sor a területi csoport vezetőségé^ nek megválasztására! Megalakult a Magyar Pedagógiai Társaság Szolnok megyei csoportja

Next

/
Oldalképek
Tartalom