Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-28 / 276. szám

1969. november 28.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

7

ÍZLÉS es.

GONDOLKODASMOD

Ha hallod a mukásördall • • •

A pedagógia örök paradoxonja, hogy a fiatal nemzedéket a jövőre olyan emberek készítik fel, akiknek ismeretanyaga, ízlése, gondolkodásmódja a közelebbi, vagy távolabbi múlthoz kötődik. Nem ennyire kifejezetten, de az élet más területein (családban, munkahelyen) is hat ugyanez a kettősség. Az ókortól kezdve egészen napjainkig olvasható-hallható erűnek az állapotnak a kifejezése, az ifjúság „romlásáról”, „hanyatlásáról”, s közben a világ mégis előre haladt, nem visszafelé, és minden nemzedék megtetéz- le valamivel az előzőktől kapott anyagi és szellemi örökséget Az egymást követő generációk közötti különbség mindig olyankor mutatkozott meg legjobban, amikor felgyorsult a fejlődés üteme, a történelem nagy átalakulások korához érkezett.

A szocialista forradalom győzelme és a szocialista társadalom felépítésében eddig elért eredmények az egész világon kibontakozott tudományos és technikai forradalom alapvetően új helyzetet teremtett. Ez nemcsak az oktató munkában jelent gondot (amelynek egészen új tudományok születésével, egyesek anyagának tizéven- kénti megduplázódásával kellene lépést tartani), hanem a nevelőmunkában is.

A nem is nagyon távoli múltban az ifjúság erkölcsi, világnézeti nevelésében az Iskola mellett igen fontos, szinte egyenrangú szerepe volt a családnak és az egyháznak. amelyek a saját, sokkal lassabban változó, évszázadok hagyományaira támaszkodó élet- és értékrendjükkel bizonyos értelemben fékezték a nemzedékek közötti különbségek maximális kibontakozását.

Napjainkban azonban az ifjúság világnézeti és erkölcsi arculatát alakító tényezők átalakultak, egyesek erősen háttérbe szorultak, s újak léptek a helyükre.

A család történelmileg igen rövid Idő alatt átalakult, az ifjúságot alakító hatásának jórészét elvesztette, illetve átruházta az iskolára. A nők többsége bekapcsolódott a gazdasági és a társadalmi életbe, kevesebbet tud gyermekével foglalkozni, noha ez a kevesebb — éppen a nők helyzetének megváltozásával — tartalmilag korszerűbb lett.

Az ifjúságot alakító számtalan tényező közül a legfontosabbak jelenleg a modem tömegkommunikációs eszközök, az ifjúsági szervezet és az úgynevezett spontán alakult kortársi csoportok. Ezek közül egyesek összhangban vannak az iskolai nevelési elvekkel, mások csak esetenként, vagy egyáltalán nem tartanak kapcsolatot az iskolával. Ezáltal nagymértékben megnövekedett az ifjúságot a szervezett nevelésen kívül érő tapasztalatok, benyomások, ismeretek mennyisége.

Ezeknek, és egyéb tényezőknek a következtében viszonylag rövid idő alatt lényegesen megváltoztak és jelenleg is állandóan változnak erkölcsi elvei, ízlése, gondolkodásmódja. A meggyorsult szellemi (és testi) fejlődés következtében a fiatalok korábban tartanak igényt önállóságra, a saját életüket és környezetüket befolyásoló ügyekbe való hatékony beleszólás jogára. Ez szükségszerűen bizonyos

változást eredményezett a régi és az új generáció viszonyában, s ez a megváltozott viszony alkalmanként az ellentét formáját is öltheti. Az ellentét azonban azonos célokért dolgozó generációk és egyének között nem szükségszerű, és csak akkor szül konfliktusokat, ha az idősebb nemzedék tagjai mem ismerik fel. hogy a mai ifjúság nevelése, irányítása más, a korábbiaktól eltérő módszereket igényel. Társadalmunk, államunk elismerte, hogy az ifjúság korábban jogosult a felnőttek jogaira (és kötelességeire!), mint akár csak, néhány évtizeddel ezelőtt. Ennek egyik igen lényeges következménye, hogy nálunk az ifjúság, eltérően a világ országainak többségétől, nem áll szemben a társadalom egészével. A konfliktusok is mindig helyi jellegűek, egyének között keletkeznek és minden esetben feloldhatók.

Az ifjúságot ugyanazok az objektív társadalmi hatások érik — alakítják, mint a felnőtteket, de a hatások, éppen az ifjúság sajátos biológiai és társadalmi meghatározottsága miatt, részben másképpen érvényesülnek, mint a felnőtt társadalomban. A társadalmi-politikai tapasztalatok hiányos volta, az új iránti nagyobb (sok esetben kritikátlan) fogékonyság, a régi normák és értékrendek iránti csökkenő érzékenység, az érzelmek nagyobb szerepe, az igen erős. olykor nem is eléggé megalapozott kritikai készség, a nagyobb nyíltság és őszinteség mind abba az irányba hat, hogy az ifjúság másképpen élje át, másképpen értékelje az objektív társadalmi hatásokat, mint a felnőttek.

A fiatalok számára például szocialista rendszerünk megszokott, természetes közeg, az érte vívott harc élménye nélkül. Ezért a „védelmezés” és a „kritika” is egészen más hangsúlyt kap náluk, mint a felnőtteknél. A megszokott, a természetes nem szüli, sőt elutasítja például a pátoszt és visszás jelenségei magától értető- dőbben bírálhatók. Kétséges, hogy az úgynevezett „évforduló pedagógia”, különösen ha sok helyen mechanikusan, „leírandó feladatként” ünnepelnek, képes-e közelebb vinni az ifjúságot a jelen forrásaihoz, a szocialista rendszerért vívott harc jelentőségének értelmi és érzelmi felfogásához.

A társadalmi mozgások dinamikusab- bá válása, a tudományos-technikai forradalom kétségtelenül növelik az egymást követő generációk közötti ízléses gondolkodásbeli különbséget, amely az élet legkülönfélébb területein, az öltözködéstől, a zenei, irodalmi ízlésen keresztül az erkölcsi és társadalmi kérdések másféle megítéléséig mutatkozik meg. Ez a különbség részben természetes és megváltoztathatatlan, a pedagógia „örök” problémája. Nagysága azonban csökkenthető és a modern pedagógia mindent meg is tesz ezért.

Az V. Nevelésügyi Kongresszus tézis«

között jelentős helyet foglalnak el a fentebb csak vázlatosan felvetett kérdések, és bizonyos, hogy a kongresszus a megoldáshoz is közelebb visz majd bennünket

B. A.

Á szövetkezetek

népművelést segítő tevékenysége

Csütörtökön délelőtt tartott ülésén a MÉSZÖV igazgatósága megtárgyalta — dr. Fehér Lajos főosztályvezető előterjesztése alapján — a szövetkezetek népművelést segítő és tömegkulturális tevékenységének 1968—69. évi tapasztalatait.

Az igazgatóság megállap’'- totta; a szövetkezetek politikai és közgazdasági ismeret- terjesztő munkája jelentősen hozzájárult az újszerű felA szövetkezetek az

Tovább nőtt aa ÁFÉSZ-ek falusi könyvforgalma. Megyénkben ma már 31—32 forint a szövetkezeti hálózaton belül az egy lakosra eső könyvforgalom. Az egyes községekben azonban egymástól nagyon eltérő az egy főre eső könyvvásárlás értélke.

A szövetkezetek tagjai' körében szorgalmazták, minél többen olvassák a Népszabadságot, a Szolnok megyei Néplapot, a Magyar Mező- gazdaság-ot, a Figyelő-t, a Kertészet és Szőlészet-et, a Baromfitenyésztés-t. A Megyei Lapkiadó Vállalat a lao- terjesztésben legjobb eredményt elért szövetkezeteket — a mezőtúrit, a tiszaföld- yárit, jászkisérit, jászapátit,

I

adatokra való felkészüléshez; Eredményes volt a mezőgazdasági ismeretterjesztés is. (Az elhangzott ötszáz ismeretterjesztő előadásból ötve- net országos hírű agrárszakemberek tartottak). Különösen a karcagi, a szolnoki, a mezőtúri, törökszentmiklósi és a jászapáti szövetkezetek tettek sokat azért, hogy tagjaikat termelési, növényvédelmi és kisállattenyésztési ismeretekre oktasisák.

„Olvasó népért"

az újszászit, a törökszentmiklósit, a kunmadarasát, a jász- fényszaruit — külön megjutalmazta,

A „Szövetkezet”-neík megyénkben 2187, a megyei híradónak 3600 előfizetője vám

Jelenleg tizenkét szövetkezeti klub működik a megyében. Cibakházán, Jászapátin, Töröks zen tmikl oson, Tisza- kürtön korábban működő klubok „húzták le a redőnyt”. Minden tekintetben kiemelkedő, változatos programot jelenleg csak Jászárokszállá- son. Jászkiséren és Jászberényben tud biztosítani a szövetkezeti klub. A jászárokszállásiak elnyerték a „Kiváló ifjúsági klub” címet is.

A Tanácsköztársasági Művészeti Szemle országos bemutatóin szerepelt a jászia- dányi énekkar, a túrkevei tánccsoport és Gyulavári Gabriella, jászárokszállási népdalénekes. A szolnoki szövetkezeti kórustalálkozón pedig ßz idén 1100 dalos vett részt, vagyis 9 énekkarral több. mint korábban.

Jó eredményeket ért el a szolnoki Kodály-kórus. Szerepelt a Magyar Rádió „Kó- ruspódium” műsorában és fellépett több alkalommal a megyében. A jászladányi dalosok pedig elnyerték a Népművelési Intézet által alapított „Magyar zenekultúra szolgálatában” emlékérmet

A MÉSZÖV elnöke megdicsérte a tisizaf öld vári és jász. szentandrási énekeseket, a jászikiséri s a jászárokszállási irodalmi színpad tagjait. Üj- szászan, Jánoshidán és Tószegen viszont — állapította meg a testület — visszaesett az amatőr művészeti tevékenység. A KPVDSZ Kulturális Napok rendezvényeinek színvonala sem érte el az előző évekét

Az igazgatóság a beterjesztett jelentés alapján mérlegelve az eddig végzett munka troasztalatait — elfogadta az 1970-re készült, a népművelési munkára vonatkozó új ajánlásókat.

Sáska Dénes

A munkásőr csizmája kopogós, csattogós. A Sáska Dénesé most alig csoszogott Ügy erőltette egyik lábát, a másik után. Felesége várta: apukám ott az ebéd a konyhában. Sáska intett, előbb lepihen egy kicsit. Fojtott levegőjű, meleg, augusztusi vasárnap este volt. Az egység hajnalban indult a gyakorlatra. A törzs már hetekkel előtte, éjszakába nyúlóan ennek tervén dolgozott. A vállalatnál, a Nagyalföldi Kutató- és Feltáró Üzemnél reggel hétkor kezdődik a munka. Délután fél négykor már szabadok az emberek. Sáska Dénes is. Attól kezdve már benn volt a parancsnokságon.

A már sokszor melegített ebéd láttán pillanatra eszébe jutott, hányadik vasárnapot is tölti már távol? A nyolcadik, a kilencedik egyfolytában? Mindegy. Most aludni kell. Másnap reggel ébredt és megette a tegnapi ebédet. Sáska Dénes közép- termetű, középkorú férfi. A szolnoki munkásőrparancs- nokság kiképzési csoportvezetője.

" &

Dr. Tigyi István is közép- termetű, középkorú férfi; Szemüveget visel. A mun- kásőregység parancsnokának

Dr. Tigyi István

első helyettese. Társadalmi helyettes. Esztendeje lesz, hogy parancsnok is. Társadalmi munkában. Azt kértem tőlük: idézzék fel a lassan elfogyó hatvankilen- cet. Mi volt a legemlékezetesebb benne? Azt mondja dr. Tigyi:

— A munkásőrök áldozat- készsége. Parancsot egész évben alig kellett adni. Elég volt az utasítás.

Egy szigorú parancsszó mégis bejárta a körletet.

— Aki Szabó elvtársat

Ma:

Tiszafüredi járás —

Törökszentmiklós

város

Tizenkét város és járás felszabadulási rádiós vetélkedőjében ma este 18 órakor az elődöntő harmadik összecsapásában a tiszafüredi járás és Törökszentmiklós város csapata küzd meg egymással a középdöntőbe jutásért.

Az eddigi két találkozó, mint ismeretes, a szolnokiak és a túrkeveiek sikerét hozta, ők már a legjobb hat csapat között vannak. A középdöntő harmadik résztvevőjét ma este ismerik meg a szolnoki rádió hallgatói.

meglátogatja, a munkásőrségről nem beszélhet vele.

Szabó Zoltán sokáig töprengett a kórházban: mi

történhetett a munkásőrökkel? Ha csak felhozza is, egymás szavába vágva terelik másra a szót. Vagy elintézik annyival:

— Minden megy a maga rendjén. Te csak pihenj, gyógyulj Szabó elvtárs.

Nem mondtak valótlant Minden ment a maga rendjén. Utólag bevallják, maguk se nagyon hitték akkor. Akkor... Év elején történt Ünnepi zászlóalj gyűlésre készülődött az egység. A múlt esztendő számvetésére; Üjév után nem sokkal közölte társadalmi munkatársaival a függetlenített parancsnok:

— Gyerekek, hozzákezdünk az ünnepi beszámoló összeállításához.

Másnap szívtrombózis érte. Mentő vitte a kórházba. A megyei parancsnok hívatta a két társadalmi helyettest.

— Elvtársak, mit csináljunk? Megpróbálnánk parancsnokot küldeni, de tudjátok, milyen kevesen vagyunk. Az lenne a legjobb, kikérnénk a munkahelyről benneteket.

— Az nem lehet — válaszolták mind a ketten — ott is szükség van ránk.

Dr. Tigyi István főosztály- vezető a MESZÖV-nél. Sáska Dénes vállalata szállítási osztályán dolgozik. Nem ment értük a kikérő. Egy fél napra sem. Azóta mindig bent töltik az estébe érő fél napokat a parancsnokságot;.

9

— Nem szeretem az álszerény embert, magam sem vagyok az — mondja dr. Tigyi. Az az igazság nagyon nehéz volt. Nekem; a családomnak is, a munkahelyemnek is. A többiek húztak helyettem is. De sokszor megtörtént, reggel hatra bement a gépírónő, Horváth Magdika, hogy legépelje a jelentést délutánra, mire a munkásőrségbe megyek.

Sáska Dénes bizonygat:

— Pontosan így volt ez nálunk is. A főnököm, Sebők Csaba bizony sokat dolgozott helyettem is. Szó nélkül. Sőt még éjszakai készenléti szolgálatot is adott helyettem, s vissza sem kell adnom. Munkásőr társam persze.

Nehéz volt a munkásőröknek is. A parancsnok megbetegedése után összehívták az egységet.

— Elvtársak, tudjátok, milyen nehéz helyzetben vagyunk. Mindenkitől lelkiismeretességet, felelősségvállalást kérünk.

Az áldozatkészség szép példáit sorolják. Gyurcsányi László, Rimányi József, Tombor József és még mások, sok estét, éjszakát töltöttek a munkásőrségben. Gyurcsányi vette észre a szolnoki áruházi tüzet is, riasztotta a rendőrséget, tűzoltóságot. Ebben az évben vezették be a magasabb szintű kiképzést. Több jubiCsütörtökön délelőtt Szolnokon megalakult a Magyar Pedagógiai Társaság területi tagozata. Az alakuló ülésen megjelent Fodor Mihály, a megyei tanács vb elnöke, Árvái István, a szakszervezetek megyei tanácsának vezető titkára, Majoros Károly, a megyei pártbizottság osztályvezetője és dr. Simon Gyula, a pedagógiai társaság főtitkára.

A szervező bizottság beszámolt az előkészítő munkáról. Felszólalt és köszöntötte a megyei párt-végreleumot ültünk 1969-ben. A Tanácsköztársaság, Szolnok felszabadulásának évfordulóját is. Az egység jelentésében szűkszavú sor emlékeztet rá:

„Az év során ötször adtunk díszőrséget, egy századunk három alkalommal díszelgett.”

A díszelgő munkásőröket mindig nagy tapssal fogadja a közönség. A gyerekek utcahosszat szaladnak utánuk. A felnőttek megállnak; várjatok, még visszajönnek. Látványos nagyon. Mi munka, hány este, szabad szombat, vasárnap van mögötte, mire egyszerre dobbannak a lábak, mire mindenki egyszerre veti a fejét? Az egységben átlagosan 180 órás elfoglaltság jut egy munkásőrre. Majd mind munkaidő utáni szolgálat, gyakorlat, kiképzés. Az alparanes- nokok kétszáztíz, a zászlóaljtörzsbe tartozók háromszáz óránál is többet töltenek benn. A két társadalmi parancsnokhelyettesnek az egységben töltött idejét nyilván sem lehetett tartani az idén;

ír

Igaz örömök kárpótolják őket. Ügy érzik, a város lakossága szereti, tiszteli a munkásőröket. A kőolajnál, a vasipari vállalatnál, a 7- es AKÖV-nél, a járműjavítóban, a vegyiművekben jutalmat adtak a fegyveres erők napján, vagy máskor a munkásőröknek. Az állomány négyötödé szocialista brigádokban dolgozik. Az üzemekben megbecsüléssel, elismeréssel szólnak munkájukróL Az egységről azt vallja Posta Mihály, a megyei parancsnok:

— Minden munkásőr nagy felelősséggel dolgozott ebben az évben. Kiválóan teljesítették pártmegbízatásukat.

Kiss István, a megyei parancsnok helyettese arról szól, milyen szép sikert ért el az egység a kiképzésben, a szolgálatokban, a közbiztonsági akciókban, mindenben. Országos és megyei parancsnoki dicséretet tizennyolc munkásőr kapott. Különböző dicséretet, jutalmat, az egység egyharmada. öten kitüntetést. A Haza Szolgálatáért Érdemérmet: dr. Tigyi István és Sáska Dénes.

Nagyon, nagyon örültek neki. Szabó Zoltán, a már gyógyuló, már be-bejáró parancsnok is. És az egész egység. Mint mikor a díszmeneteken megtapsolják őket Mikor a kemény léptekre felhangzik a munkásőr induló, a munkásőrök három életéről:

„Egyiket a vártnak adja, Másikat a párja kapja A harmadikkal egy a fegyvere’’

Szép is. Sok, a családtól távol töltött szabad idő feláldozása, sáros lövészárkok vasárnapi megmászása, éjszakai harcászati gyakorlatok vannak mögöttük. A város szeretete, tapsa érezteti: értik az emberek.

A taps mindegyiküknek szól. Ha felhangzik a mun- kásőrdal. Börzék Lajos

hajtó bizottság, valamint a megyei tanács végrehajtó bizottságának nevében az alakuló ülést l^odor Mihály. Az új Magyar Pedagógiai Társaság eddigi tevékenységét és legfőbb feladatait pedig dr. Simon Gyula főtitkár ismertette. Hangsúlyozta, hogy a nevelésügy előtt nagy feladatok állanak — többek között — a közéleti demokratizmusra való nevelés terén.

Ezt követően került sor a területi csoport vezetőségé^ nek megválasztására!

Megalakult a Magyar Pedagógiai Társaság Szolnok megyei csoportja