Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-28 / 276. szám
1969. november 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP a Amíg a Tisza II. vize megérkezik Kedvezményes hosszúlejáratú hitel a szolgáltatások, az építkezések, a szocialista gépimport ösztönzésére Elkészült az úgynevezett „helyzetfelmérő tanulmány- terv”. A Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet a törökszenimi klósi Rákóczi Tsz-t alkalmasnak találta a Tisza II. vizének fogadására. Az eddig száraz művelést folytató szövetkezet öntöző gazdaság lesz. Rendkívül nagy dolog ez a szövetkezet életében. A 4100 holdas közős gazdaság szántóterületének felét tudja majd öntözni. A Tisza II. vize 1975-ben jut el a szövetkezet határába. Ám addig még sok a tennivaló: fel keli készülniök az öntözővíz fogadására. A napokban erről tanácskozott a szövetkezet ötven tagú aktíva csoportja. Adottságaik kiválóak A mindenáron való öntözés káros lehet, ha a talajadottságok nem megfelelőek. A Rákóczi Tsz kiváló talaj- és közgazdasági adottságokkal rendelkezik. Földjei 15 aranykoronásak, határa sík. Terméseredményei állandóan emelkednek. A növénytermelés hozamai az idén szinte megduplázódtak. A ts#-ben, tavaly 6700 forint volt a ka- tasztrális ho'dankénti halmozott termelési érték. A* idén 9000 lesz. Kasza János elnök azt mondja: az öntözéssel 11—13 ezer forintra növelhetjük. A szövetkezet állattenyészete is megfelelő. Az árbevétel 50 százalékát adja. Száz katasztrális holdra vetítve tavaly 131, az idén 140 mázsa húst értékesítenek. Ez megyei szinten is kiváló. Kétezer hízott sertést, 260 vágómarhát és 70 ezer csirkét adnak el. Az elnök így összegezd a Tisza Il.-vel kapcsolatos tennivalóikat: növeljük az állati férőhelyek számát, s az állóeszköz állományunkat. Változtatunk a munkaszervezeten, s 1975-ig kiképeztetjük a szükséges öntöző szakembereket. Öntöző mérnök, technikus és szakmunkás A Rákóczi Tsz-bem öntöző szakmérnököt és két-három szaktechnikust fognak alkalmazni. S 1971-től két csoportban harminc fiatalt szerződtetnek, a küldenek el Kunhegyesre, az öntöző szakmunkásképző iskolába. Mire a víz megérkezik, a szakemberek készen állnak. Az anyagi, technikai előfeltételek biztosítása nagyarányú beruházást igényelnek. 1974—75-ig 15 millió forintot kell a fejlesztésre fordítani. Ennek nagyobbik hányada épület, a többi gépi beruházás lesz. A tehenészeti telepen 2x108 férőhelyes tehénistállót, borjúnevelőt, ellető istállót és tejházat építenek. A sertéstelepen 600 férőhelyes süldőnevelőt, fiaztatót létesítenek. Major és gépszín építése is szükségessé válik, továbbá bekötőút a két majorba. A szövetkezetnek most 16 MTZ traktora üzemel, 25-re akarják majd növelni. Szükségük lesz újabb lánctalpas és könnyű univerzális gépiekre is. Gépesíteni akarják a cukorrépa és a kukorica betakarítását. Az utóbbihoz viszont szárító berendezés is kell. Vajon győzik-e a beruházásokat? Hogyan teremtik elő a szükséges összegeket? — Leczki Rozália főkönyvelő válaszolt erre. „Évenként egy millió forint az amortizációs, 2,5—3 millió forint a fejlesztési alapunk. Ügy véljük: 1975-ig saját erőből fedezhetjük beruházásainkat Ehhez állami támogatást is kapunk”. A szövetkezet évek óta nem vesz fel üzemviteli hitelt Jövőre a beruházási, — hosz. szúléjáratú -*• hitele ia letelik. A szövetkezet tehát biz-* fos anyagi alapokra támaszkodik. A részesedés és a felhalmozás aránya évek óta 76:24 százalék. Az idén négy millió forint jut a biztonsági alapra is. Az egy tagra jutó részesedés a tavalyi 23 500 forintról az idén 25 ezer forint fölé emelkedik. Az öntözés két lépcsőben valósul meg: 1975—76-ban ezer holdra jut ei a mesterséges csapadék, a szövetkezetiek tudják, hogy a vízhez több szerves és műtrágya is kell. Ezért a jelenlegi 500-ról 800 holdra növelik a szerves, illetve zöld- trágyázott területet évente. A műtrágya holdanként! hatóanyagát 75 kilóról 130, majd 200 kilóra növelik. A növekvő állatállomány több takarmányt igényel. Ezért az öntözött terület felén takarmányt termelnek. Arra számítanak, hogy a kukorica holdanként! átlaga a mostani 22-ről 30 mázsa fölé emelkedik. A tanulmányterv kész, most már hozzáfognak a kivitel!, majd az üzemelési terv elkészítéséhez is. a szövetkezet hasznosítja a tudomány eredményeit. — m. I. — Közös az érdek A túléld ellen — A szabad szombat melleit Október 1. éta négy brigád dolgozik a korábbi három helyett a Tisza Bútoripari Vállalat szolnoki gyáregységének szereldéjében. Mi tette szükségessé az új kollektíva megszervezését, és. mi jellemzi az azóta végzett munkát? Urbán László technológiai csoportvezető és Szilágyi Ferenc főművezető válaszolt az ezzel kapcsolatos kérdéseimre. Elsődlegesen azt bogozgattuk: miért és miként teremtették meg e fontos üzemszervezési változtatás élö- feltételeiti Több ok is volt rá ben egyesek „lazítanak”, kilógnak a sorból. Azért sem, mert az ilyenek fegyelmezetlensége miatt az ő keresetük is csökkent, miközben a tervlemaradás is rossz fényt vetett a kollektívára. Másfelől viszont: a napi munkaidő becsületes ledolgozása után senki sem túlórázott szívesen. — Az év első felében jórészt exportra termeltünk — kezdte Szilágyi Ferenc. — Viszonylag kevés volt a belföldi megrendelésünk, így hát az export igényeknek akartunk az első hónapokban eleget tenni. S ezt jól megoldottuk három munka- csoporttal, illetve brigáddal is. De már ez idő alatt láttuk, hogy a kelleténél valamivel többen dolgoznak egy- egy szerelőszalag kiszolgálásán: az élő- és végszerelésen, mindkét műszakban. Ezért lehetőség adódott a lógásra, csellengésre is, amit viszont a szorga'mas dolgozók nem néztek jó szemmel. Természetesen ml. az üzemrész vezetői sem. — Mit tettek, e lazaság megszüntetésére ? — A célravezető megoldást az élet diktálta. Pontosabban az a körülmény, hogy az export után hazai szükségletre kezdtünk gyártani. Időközben ugyanis a hazai rendelésállományunk annyira megnövekedett, (több pótigény teljesítését nem is vállalhattuk el), hogy nagy gondban voltunk: miként tehetünk eleget megsokasodott feladatainknak. Ehhez a harmadik negyedévben már jó néhány túlóra felhasználására is szükség volt, ez viszont agaoda’rnakat keltett mindannyiunkban. Ötszázan — egyként — Miért? — Több ok miatt is. Május elsejétől dolgozunk csökkentett munkaidőben; azóta van kéthetenként szabad szombatunk. amelyhez az "gész gyáregység dolgozói, mind az ötszázan, egyként -aga'zkodunk. A negyven- egyórás munkahét bevezetése után, a korábbinál lényegesen több túlóra-felhasz. nálás pedig — mint ismeretes — azzal a veszéllyel jár, hogy a felettes szervek „vér tót” emelnek ellene, s elrendelhetik a negyvennyolc órás munkahét visszaállítását is. Akkor p>edig „fuccs” a szabad szombatnak. — Ezt nyilván senki sem kíván*a az üzemben. — Ügy van. De, mint említettem. a szorgosabb munkások már előbb sem nézték jó szemmel, hogy a szereidéine gtalálták a kiutat — Hogyan találtak kiutat? — A vezetők számára nyilvánvaló volt. hogy csak egy negyedik brigád szervezésével érhetünk célt. Miután ennek a feltételeit körvonalaztuk egy tanácskozáson, csoportértekezletre hívtuk műszakonként a dolgozókat, akiknek elmondtuk javaslatunkat, s kértük, szóljanak hozzá. — Ml volt a munkások véleménye? — Többen azt kérdezték: lesz-e mind a négy munkacsoportnak mit dolgoznia. Nem volt nehéz bizonyítani, hogy lesz. Mások pedig nagyobb kereseti lehetőséget reméltek az átszervezéstől, azért értettek egvet vele. Ezután már csak össze kellett „hozni” az új brigádot, amely részben az említett fölös létszám, részint más üzemrészben dolgozók átirányításával meg is szerveződött. Magyar István Tájékoztató a hitelpolitika irányelveiről Somogyi Lajos, az MTI fő- munkatársa jelenti: A kormány legutóbbi ülésén határozatot hozott a hitelpolitikai irányelvek kiegészítéséről, illetve módosításáról és az 1970. évi beruházási hitelkontingensről. A Magyar Beruházási Bank tájékoztatása szerint az 1969. január 1-én életbelépett hitelpolitikai irányelvek meghatározatlan időre szólnak, s azok lényegében 1970-re is érvényben maradnak. Továbbra is azokat a beruházási hitelkérelmeket részesítik előnyben, amelyek a leggyorsabban megtérülnek, s igy mind az ország, mind a vállalat számára a leggazdaságosabbak. nincs változás a kamatpolitikában, a kamatfeltételekben sem. Mivel a beruházási piac helyzete lényegében változatlan, a kereslet és a kínálat közötti különbség nem nőtt, de nem is csökkent, — így 1970-re is az ideihez hasonló hitelkontingest szabott meg a kormány. —- A beruházások összege jövőre nagyobb lesz az ideinél, a hitel részarányát azonban — éppen a piac egyensúlya érdekében — nem volna helyes emelni. — Hosszúlejáratú beruházási hiteleket jövőre is csak a kormány által meghatározott úgynevezett preferált, vagyis sajátosan előnyös célokra lehet nyújtani. Ennek elvei és gyaAz 1850-es években lezajlott Komárom megyei perek anyagával gazdagodott az Esztergomban székelő megvei levéltár. Az érdekes dokumentumok — amelyek a korszak számos társadalmi kérdéséről is számot adnak — szlovákiai levéltárakkal folytatott csere útján kerültek Magyarországra, s a tatai járásbíróság, valamint a budai császári-királyi országos törvényszék tatai és komáromi járásra vonatkozó ítéleteit tartalmazzák. Az egyik legvaskosabb iratcsomó az a 2400 oldalas per, amelyben egvéves tárgyalássorozat után 1855. december 29-én holott íté’etet a budai törvényszék. Ifjú Simovits József és 8 társa ellen gyilkosság és betöréses lopások miatt emeltek vádat. A vádirat többek között így szólt: „Tata mezőváros lakos* korlata azonos az ideivel, azzal a különbséggel, hogy a kedvezményes hitellehetőségeket néhány újabb területre kiterjesztették, llymódon az eddiginél is hatékonyabban kívánja támogatni a kormány azokat a vállalatokat, amelyek a lakosság jobb ellátása érdekében hiányzó vas-műszaki cikkek gyártását, vagy különböző szolgáltatásokat akar bevezetni, bővíteni. A szolgáltató vállalatok nemcsak kedvezményes hosszúlejáratú hitelben részesülhetnek, hanem indokolt esetben adó és egyéb kedvezményekkel hitelképességüket is fokozzák. 1970-ben az építőipart is erőteljesebben kívánja támogatni a kormány kedvezményes hitelekkel, mégpedig olymódon, hogy nemcsak az építőipari, hanem az őket kiszolgáló vállalatok számára is hozzáférhetővé teszi a kedvezményes hosszúlejáratú hitelt. Ezzel is az eddiginél stabilabb hátteret kíván biztosítani az ország számára rendívül fontos ágazatnak. — Kedvezményes hosszúlejáratú hitelt kaphatnak tehát az építőanyagipari vállalatok, továbbá azok az üzemek, amelyek különféle berendezéseket, szerelvényeket szállítanak az építőiparnak. Elsősorban az építkezések és az építőipart kiszolgáló üzemek gépesítésére, — sága számos évek óta folytonos rettegésnek vott kitéve. Megtámadtatott itt a békés polgár lakásában éjnek idején és elraboltatott tőle sok évi fáradozásának gyümölcse, megf osztatott kényelmétől, szóval üldöztetett az erkölcstelenség legallasabb fajai által... Mindenki feje felett érezte itt a vészt, mely következményeiben a legirtózatosabb lett...” A gyilkosságot egy háznál követték el. ahol kiszemelték, mikor maradt otthon egyedül a gazda. Maid a banda tagjai álarcot öltöttek, s éjnek idején hatoltak be. A zsákmányon: 5 forinton megosztoztak. A vádlottak közül kettőt halálra ítéltek, a többit 4 hónaptól 15 évig terjedő büntetéssel sújtották. A főhűnösnek klvégeztetése előtt végig kellett néznie társa kivégzését, technológiájának fejlesztésére folyósítanak hiteleket. A hitelpolitikai irányelvek módosítása azt is lehetővé teszi, hogy kedvezményes hosszú- és középlejáratú hiteleket, sőt kamatkedvezményeket is kapjanak, azok a . vállalatok, amelyek fokozni akarják a gépek importját a szocialista országokból. A feltétel tehát nem egyszerűen a gépvásárlás, hanem az, hogy a baráti államokból az eddiginél több gépet hozzanak be, mégpedig olyanokat, amelyek megfelelnek az új technikai követelményeknek, s lehetővé teszik a gazdaságos termelést. A hitelkeretek 1970-re sem nagyobbak ugyan mint az idén, az irányelvek azonban mégis aktívabb, árnyaltabb hitelpolitikát fejeznek ki, amely lehetővé teszi, hogy még inkább a népgazdaság számára legfontosabb célokra fordítsák a rendelkezésre álló összegeket. A bankok természtesen már a kormányhatározat előtt ismerték a hitelpolitikai irányelvek módosításának és kiegészítésének tervezetét, így kellő időben fel tudtak készülni az igényekre, a hitelkérelmek intézésére. A hitelkérelmeket folyamatosan bírálják el és már is jelentős hitelösszegeket engedélyeztek 1970-re. AZ ELV MIATT ? — Nem azért a tíz fillérért; az elv miatt! — fűzte némi éllel reklamációjához a vevő az egyik nagy csemegében, öt tojást vett, s 10 fo* rint tíz fillért kellett volna fizetnie. Nem stimmelhetett a dolog, mert óvást emelt a vezetőnél, aki igazat adott neki. s csak tíz forintot fizettetett a pénztárnál. A vevő magyarázatul még a fenti megjegyzést tette, s útiára ment. Természetesen igaza volt. joggal reklamált „az elv miatt”. Jómagam, aki mögötte álltam sorba, már darabonként 2 | forintért kaptam a tojást: a csomagolására használt papírzacskóért nem kel’ett külön tíz fillért fizetnem. A boltvezető haladéktalanul kioktatta a ..vétkes” kiszolgálót: nehogy mégecvszer felszámol ia a zacskópénzt. Azalatt ke- rü’tem sorra, míg ez a kioktatás tartott, s a másik kisanlCT^i^, n“kem „csak úev” megemlítette: kartárcnőie nemrég került oda. azért tévedett. A kéretlen megjegyzés viszonzásául azt mondtam- én mír hosz- szahh ideio jtt látom a kartársnőjét; mikortól is doVottk z ..Csak bús vét óta” — hangzott a válasz november huszon-va’aha- nyadikán. — Az bizony, ha jól tudom, már hosszabb ideje volt — mondtam, mire ő; ..Hát Igen... szóval” (Szóval hümmö- gött; adós maradt a mondanivalóval. De mit is mondhatott volna? Az is elv — mégpedig sarkallatos —. hogy munkatársainkat neveljük, figyelmeztessük a munkájukkal kapcsolatos hibák elkerülésérej M miff n-e Hétszer volt eddig hazánkban a világ „közepe * A „világ közepe" tulajdonképpen mindig ott van, ahova a térképészek a 0 jelzésű délkört, azaz a kezdő meridiánt rajzolják; ettől keletre és nyugatra növekvő számjegyeikkel következik a többi délkör, hogy a Föld túlsó oldalán, a 180-as száminál összetalálkozzanak. Ilyen értelemben dr. Irrnédi Molnár László professzor búvárkodásai szerint a XV. század közepétől kezdve eddig legalább hét ízben volt hazánkban a világ közepe. A kezdő meridián 146o körül a Vitéz János által alapított nagyváradi csillagdán haladt át. Európa asztrológusai évtizedeken át használták a helymeghatározáshoz az erre a kezdő délkörre alapozott tabulae varad-' ensest — a nagyváradi táblázatokat. 1467-ben pedig már az esztergomi csillagvizsgáló is hasonló szereppel büszkélkedhetett. A későbbiekben Buda négyszer „adott szállást” a világ közepének. Az első budai kezdő délkör Mátyás király palotájának legmagasabb Pontján vezetett keresztül, a másodikat valószínűleg Hell Miksa „alapította” 1770. körül, amikor Mária Terézia ide helyezte át Nagyszombatról az egyetemet. A legutolsó két budai — pontosabban az 1. és a 2. gellérthegyi kezdő délkör már a múlt században, 1815-ben, Illetve 1861-ben született. Közben azonban 1735-ben Pozsony is feliratkozott a listára. Tulajdonképpen ez nyitotta meg azoknak a magyarországi kezdő délköröknek a sorát,, amelyek már nem csillagjóslás, hanem az igazi tudomány céljait szolgálták. Ezt a kezdő délkört Mikoviny Sámuel vonta meg a pozsonyi vár egvík ttomván keresztül, amikor Bél Mátyás tervezett földrajzkönyvéhez kellett tér l'ón-m el ’ ékleteket késztenie. Mikoviny kitűnő munkát vén-zett: például Pozsony és Bécg között általa Viszímított távolság — a 70 152 méter — csak elenyésző mértékben tért el a valóságtól. 2400 oldalas per