Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-28 / 276. szám

* • Az ésszerűbb létszámgazdálkodás ösztönzéséről A gazdasági bizottság határozata A kormány Gazdasági Bi­zottsága a munkaügyi mi­niszter előterjesztése alapján megvizsgálta a létszámgaz­dálkodás tapasztalatait. Az előterjesztés megálla­pítja, hogy a gazdasági re­form bevezetése óta eltelt időszakban kedvezőtlenül ala­kult az élő munka felhasz­nálásának hatékonysága, ne­gatív- jelenségek tapasztalha­tók a vállalatok létszámgaz­dálkodásában. E tendenciák kialakulásának több oka is van, de jelentősen közreját­szik egyes közgazdasági sza­bályozók hatása is. Emiatt már 1970-ben szükséges a létszámgazdálkodásra ható szabályozók módosítása. A szabályozókat oly módon kell megváltoztatni, hogy elősegít­sék az élő munka hatéko­nyabb felhasználását, javít­sák a vállalati létszámgaz­dálkodást, csökkentsék az in­dokolatlan mun kaerők e res 1 e - fcet, ugyanakkor a szabályo­zóknak a felesleges létszám felszabadítására is ösztönöz­niük kell a vállalatokat. — Olyan változásokra van tehát szükség, hogy a jelenlegihez képest közeledjenek egymás­hoz a létszámnövekedés és bérszínvonal-emelés vállalati terhei. Ez úgy érhető el, ha a bérszínvonal-növekedés terheinek egy részét a válla­latok a részesedési alap he­lyett költségként számolhat­ják el, ha a jelenleginél na­gyobbak' lesznek a létszám- növekedés terhei és a válla­latot érdekeltek lesznek • a nem kellő hatékonysággá! foglalkoztatott létszám fel­6zabadításában. Ugyanakkor a szabályozóktól elvárt ha­tások kibontakozásához egyéb gazdasági, társadalmi és po­litikai intézkedések is szük­ségesek. A Gazdasági Bizottság a javasolt módosítások alap- elveit elfogadta, s ezzel kap­csolatban határozatot hozott. A határozat hangsúlyozza, hogy 1970-ben különös fi­gyelmet kell fordítani az említett célok megvalósításá­ra, a munka termelékenysé­gének gyűrsabb ütemű nö­velésére. A szocialista iparban és az építőiparban 1970. január el­sejétől - csökkenteni kell a bérszínvonal-emelés vállalati terheit, mégpedig oly módon, hogy a létszám növekedésből adódó többlet bértömegnek csak 70 százalékát kell a ré­szesedési alapból fedezni. Annak érdekében, hogy a vállalatok indokolatlanul ne növeljék a létszámot, lét­számemelés esetére megnö­velik a vállalat terheit még­pedig a növekedéssel járó bértömeg egyharmadával. — Létszámcsökkenés esetén vi­szont a felszabaduló bértö­meg egyharmadával csök­kennek a terhek. Az érdekelt miniszterek felhatalmazást kaptak, hogy egyes ipari területeken eltérő módszert alkalmazhassanak, továbbá, hogy az iparon kí­vüli területeken ■— az ipar­ban alkalmazott elvek és a helyi sajátosságok, alapján — intézkedhessenek ,a szabályé- - zó rendszer megfelelő módo­sítására. Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága november 27-én foly­tatta ülését, befejezte a gazdasági kérdések megtárgyalását. Ezenkívül megvitatta a pártdeimokrácia helyzetéről és fejlesztésének lehetőségeiről szóló előterjesztést. A Központi Bizottság november 28-án folytatja munkáját. Ma: Jövő heti rádió és tv műsor Bőrönd a bokorban lljabb milliók belvízvédelemre Olasz kísérleti módszer mederburkolásra f Árvízvédelmi készültség a Felső-Tiszán Az utóbbi napokban 40 millimétert meghaladó csa­padék hullott a Feiső-Tisza vízgyűjtő területére, s több méteres árhullámot indított el a Tiszán. Tiszabecsnél két nap alatt 3,5, Vásárosna- ménynál pedig majdnem öt méterrel duzzadt a folyó. Ezért a Felsőtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság elsőfokú, ár­vízvédelmi készültséget ren­delt el a Tiszabecs és a Vá- sárosnamény közötti folyósza­kaszra. A csapadékból ju­tott valamennyi felső-tiszai mellékfolyóknak is, de ettől a vízpótlástól a mellékágak­ban csak mérsékelt áradás keletkezett. A Tiszán levo­nuló árhullám sem okoz kü­lönösebb gondot a Vá®áros- námény alatti folyószakaszon. Az Alföld belvízi térké­pén jelentős helyet foglal el a Középtiszavidéke. A víz­ügyi igazgatóság az ismétlő­dő veszély miatt az idén is tekintélyes összeget fordított belvízvédelmi rendszerek bő­vítésére, fejlesztésére. Befejeződött a szajoli bel- vízöblözet építése. Hat és félmillió forint beruházás­ból tizenöt és fél kilométer hosszú csatornát építettek. A mesterséges „patak” szükség esetén Törökszentmiklós nagykiterjedésű mezőgazda- sági területeiről szállítja el a vizet és besegít Szajol köz­ség belvízmentesítésébe is. A csatorna ugyanis Szajolnál torkollik a Tiszába. .Másik jelentős beruházása volt az igazgatóságnak a vízgyűjtőbe. A csatornát be­tonelemekkel burkolták, amely megakadályozza a víz „erózióját”, s a csatorna időtállóbb. A két jelentős beruházást még számos felújítási, bő­vítési és karbantartási munka egészíti ki. A déli területen meghosszab­bították a Csukás és a Tassi ért. Kotrással növelték a tó- laposi, a Gerje és a Perje főcsatorna vízszállító képes­ségét, valamint a Karcag- környéki belvízszállító csa­tornákét, amelyek a Horto- bágy-Berettyóba torkollanak. Egymillió forintot költöttek a besenyszögi csatorna tisz­títására. Sor került ezenkí­vül a Körös-ér és a Perje próbálnak ki. A főcsatorna hosszabb szakaszon, párhu­zamosan fut az országúttal. A kisebb pataknak is beillő csatorna rézsűjét már ki­mosta a víz, nagyobb víz- szállításkor az országút biz­tonságát is veszélyeztetheti. Ezen a szakaszon kísérlet­képpen olasz műszaki mód­szert alkalmaznak. A ná­lunk még ismeretlen eljárás lényege az, hogy horgonyzott drótháló se­gítségével kőketreceket raknak le meghatározott geometriai formában. Ez a módszer — olasz ta­pasztalatok szerint — az ed­dig használatos valamennyi burkolási formánál olcsóbb és technikailag is könnyen kivitelezhető. A kísérlet: cél­jára 70 ezer forintot biztosít Az USA akadályozza a vietnami kérdés békés meg­oldását — Az űrhajósok gyűjteménye Külpolitikai tudósításaink a 2. oldalon Pejcsrk-éri csatorna megépí­tése, melynek hossza 37 ki­lométer, 4 belvíztároló és számos műtárgy egészíti, ki. Rendeltetése, hogy Tisza- kécske, Nagykőrös vonalá­ról továbbítsa a belvizet a felső főcsatorna karbantar­tására is. A belvízvédelmi rendsze­rek építésénél új, gazdasá­gilag előnyös módszereket is alkalmaznak. Kiemelkedő az, amelyet a Gerje főcsatornán a vízügyi igazgatóság. A módszer első hazai tapasz­talatairól tanulmányt készít Csikasz Sándor, a vízügyi igazgatóság kiváló, fiatal mérnöke E. S. [ hírek — tudósítások — hírek — tudósítások — hírek — tudósítások - hirer - tudósítások j Két tárgynyeremény­sorsolás a decemberi lottószelvények között Decemberben a havi szo­kásos tárgynyereményhúzá- son kívül rendkívüli juta­lomsorsolást is rendez a Sportfogadási és Lottóigaz­gatóság. A két húzáson ösz- szesen 2000 nyereményt — főnyereményként négy örök­lakást és három személy- gépkocsit — sorsolnak ki. A rendkívüli lottó-jutalom­sorsolást december 27-én, > a szokásos havi húzást decem­ber 28-án tartják. Rügyek a liliomfán Egerben, a Kossuth Lajos utcában tavaszi rügyeket bontott a liliomfa. Az Észak- Amerikában honos, nálunk díszcserjeként ismert liliom- fa ágait most virágrügyek borítják, s amennyiben né­hány napig még tart az eny­he idő, várható, hogy a fa virágbaborul. Elutazott az SZMBT küldöttsége Csütörtökön elutazott Bu­dapestről A. A. Kocsetkov, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének osztályveze­tője és F. I. Oszkolkov, a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság felelős titkára, akik az MSZBT és SZMBT 1970 —71. évi együttműködési ter­véről tárgyaltak. A küldött­séget a Ferihegyi .repülőté­ren Nagy Mária, az MSZBT főtitkára búcsúztatta. Ott volt I. I. Bagyul, a budapesti szovjet nagykövetség első titkára. Ajándék a Katona múzeumnak Katona József szülőváro­sában, Kecskeméten idős ember kereste fel az egyik helytörténeti kutatót, s az iránt érdeklődött: mikor nyílik meg az emlékmúzeum Katona József szülőházában? Az érdeklődő Kun Sán­dor, 88 éves, a drámaíró nő- testvérének Kun Gergelyné Katona Máriának az uno­kája. Kiskunfélegyházán, majd Orosházán élt, s 1966- ban költözött végleg Kecs­keméti keresztfiához. Kerkápoly utcai lakásá­ban becses családi tárgya­kat őriz továbbá iratokat, amelyek - dokumentálják, hogy 1936-ban értékes Ka­tona-ereklyéket .adott át a kecskeméti múzeumnak. Köztük volt a drámaíró menyaszonyának „R. Z.” jel­zésű arany karikagyűrűje, a Katona-család 822 oldalas, bőrkötésű imakönyve;. a Ka­tona József által írt magyar nyelvű misekönyv, valamint az író gyöngyháztokba fog­lalt szemüvege és több más használati tárgya: A máso­dik világháború idején ezek a múzeum többi anyagával együtt — megsemmisültek. Kun Sándor a még nála lévő, s a Katona-múzeumba illő tárgyakat felajánlotta a múzeumnak. Kerekasztal-konferencio a magyar—olasz gazdasági kapcsolatokról Az olaszországi kelet-eu­rópai kutatási és dokumen­tációs intézet (ISDEE) Tri­esztben kerekasztal-konfe- rencáit rendezett a magyar— olasz gazdasági kapcsolatok­ról. Ennek keretében külö­nös súlyt helyeztek a triesz­ti régióval fennálló gazdasá­gi kapcsolatok fejlesztési le­hetőségeire. A kerekasztal-konferencián magyar részről dr. Rédei Je­nő, a konjunktúra- és piac­kutató intézet igazgatója a magyar vállalatoknak a ke­let—nyugati kereskedelem­ben betöltött szerepéről és dr. Bíró Gerd, a Magyar Kereskedelmi Kamara főosz­tályvezetője, a kelet—nyugáti gazdasági együttműködés és a trieszti régióval fennálló kapcsolatok fejlesztési lehe­tőségeiről tartott előadást. , Az olasz sajtó részletesen ismertette a konferencián el­hangzott előadásokat* Elektronikus ajtózár A villamos berendezés és készülék művek Traszvill gyárának vezetői csütörtö­kön sajtótájékoztatót tartot­tak termékeik piaci helyze­téről. Elmondották, hogy ha­gyományos cikkeik egyrésze iránt csökkent a kereslet, ezért kelendőbb termékekkel bővítették a választékot. Üjabb változatokkal egé­szítették ki korszerű áram­megszakítóik sorozatát ame­lyeknek lnceincét Belgium­ból vásárolták. E típust to­vábbfejlesztve különleges berendezést is gyártanak, amelyekkel az ívfényes ke­mencék ötvenezerszer kap­csolhatók. A vezérlő beren­dezések újabb típusait is ki­dolgozták. Újdonságuk pél­dául az elektronikus ajtó­zár, amely minden eddigi­nél nagyobb biztonságot nyújt. A zárat csak az tud­ja kinyitni, aki tárcsázáskor a tíz szám közül ismeri an­nak a négynek a helyes sor­rendjét, amelyet bezáráskor használtak. Téves tárcsázás esetén megszólal a riasztó- jél. Megkezdték annak a vezérlő berendezésnek a gyártását is, amely báromfi-, illetve sértésnevelők világí­tását, fűtését; ‘ szellőztetését szabályózza. Az üzem több fontos köz­szükségleti cikk gyártását is bevezette. Az egyik a két kilowattos hőkandalló, amely télen fűt, nyáron pedig ven­tilátora segítségével szellőz­teti, hűti a lakást. Újdonsá­guk országszerte hiánycikk­nek számító tízliteres vízme­legítő. Mindkét új cikk el­ső sorozata karácsony előtt megjelenik a boltokban. A hőkandalló 850, a vízmele­gítő pedig 126o forintba ke­rül. A Dunai Vasműben szov­jet technológiai tervek és a KGMTI épület és energiel- látási tervei alapján építik fel a folyamatos acélöntőmű­vét, amelynek gépi berende­zéseit a szovjet ipar szállít­ja. Itt hozzák tető alá az ország legmagasabb üzemi csarnokát. A Ganz-MÁVAG szerelői is felvonultak. Ök szerelik a toronydarut, amellyel annakidején az Er- zsébet-hidat, legutóbb pedig a LKM nemesacél művét építették. A 65 méter ma­gasra nyúló daruval decem­ber közepén kezdi meg az egyenként 60.65 tonna sú­lyú acéloszlopok beállítását. A folyamatos acélöntőmű építésére az idén 12 millió jövőre 70 miliő forintot for­dítanak. Az öntőmű első egy­ségét 1972-ben helyezik üzembe. Acélöntőmű Dunaújvárosban Fehérhúsú borjak Vas megyében három ter­melőszövetkezetben — Ke- menesszentmártonban, Kő- szegszerdahelyen és Molna- szecsődön — hozzákezdtek a nyugat-európai igényeknek megfelelő fehérhúsú borjak hizlalásához. A borjakat 8— 12 napos koruktól szigorú előírások szerint tartják, s különleges takarmánypéppel — a francia gyártmányú In- tervau—N03 nevű tejporral, s ugyancsak francia gyárt­mányú szoptatógéppel — etetik. A tejpor minden szükséges koncentrátumot tartalmaz. Az állatok akkor esznek, amikor szükségét ér­zik. A borjú más takar­mányhoz nem jut. A hús fe­hérségét tulajdonképpen a szervezet vashiánya idézi elő. Az egyedi módon táp­lált borjak istállóinak abla­kait kékre festették és éj­szaka a helyiségben is kék fény világít. A félhomály­ban az állatok jobban érzik magukat, kevesebbet mozog­nak. A sajátos kúrán a borjak 12—14 hetes korra áltálában 170—20Ö kilósra híznak, s ebben a súlyban kerülnek levágásra. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 80 XX. cvf. 27«. sz. 19S9. no vem b er 2$., péntek. KilreffifWrr»> MaBywHiJI ff li i^'í^^HMBbHOHuI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom