Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-27 / 275. szám

IW». M«nW rt SZOLNOK MEGTH VÉPLAF 3 A BOLT ES A VAROS Bezárják-e az állami gazdaságok Kossuth téri üzletét? te a bolt egy egész város ügye. Végső soron mindegyik az, de ez húsárui miatt nem egy a sok közül. Vezetője, Pászti Mihály korábban az 1-es élelmiszerüzletben dol­gozott helyettesvezetőként, ö tett összehasonlítást. Azt mondta, az 1-esben már jó nap volt, ha három mázsa húsárut kaptak. Itt tizenhat mázsa is befut egyszerre. Csak februárban nyitott az üzlet, s már október 10-ig tíz vagon húsárut adtak eh A boltban naponta másfél— kétezer vásárló fordul meg. Sok embert érdekel a fel­röppent hír: bezárják a min­taboltot Vagy a másik vál­tozat: bezáratja a városi ta­nács. □ Kozák János, a városi ta­nács . vb elnökhelyettese: Igen, elhangzott a városi ta­nács vb ülésén, hogy záras­suk be, mert második „Bíró Művek” lesz. Kereskedelmi osztályunk megvizsgálta for­galmi adataikat A bevétel arányaiból 16 százalékot tesz ki a bor. Ugyanennyit a ba­romfi- és tojásértékesítés. De a hentesárú 60 százalékot Az igaz, hogy részeg ember Is betéved hozzájuk; Ahol bort mérnek, mindenhol van ittas ember. Ámbár nem bánnánk, ha az italforgalom rovására a gyümölcs és a zöldáru kínálat nőne az üz­letben. Domokos Pál, állami gazdaságok kereskedelmi iro­dájának Szolnok megyei megbízottja, a bolti társulás felügyelője: A mintabolt megjelölés ellen mindig til­takozom. Jellegében ugyan az, s az odaszállított termé­kek is elbírják a jelzőt, de az üzlethelyiség nem. Ruhá­zati bolt volt korábban, a nem is való élelmiszerüzlet­nek. Ezt kaptuk. Nincs pin­céje, nincs megfelelő raktár, hűtőterülete. Enélkül áru­készletet tartani szinte lehe­tetlen. Pénzünk ugyan len- np nagyobbításra, átalakítás­ra, de lebontásra kijelölt épület, s nem költhetünk rá. 0 öt Bács megyei és négy Szolnok megyei állami gaz­daság társult az üzletnyitás­ra. Mostanra Bács megyéből csak a cégjegyegyeztető Izsáki Állami Gazdaság ma­radt, s a négy szolnoki já­rási; a szolnoki, a héki, a ti- szasülyi és a palotási. Ez is mutatja, pillanatnyilag a boltfenntartás inkább becsü­letbeli ügy a gazdaságokban. Bizonyítja: a nyolcmilliós forgalomból félmillió a jöve­delem. Ebből még lemegy 300 ezer forint beruházásra. A fennmaradó 200 ezer fo­rint arányosan elosztva egy gazdaságnak se tétel. De mindjárt az lehet, ha árutö­meget hoznak. Es az állami gazdaságok erre terveznék. Azt várják, hogy a tiltó rendelkezések enyhülnek. Mondják: ma tő­kehúst, hasított hússertést árustami állami húsipari mo­nopólium. Az állami húsipar abban is előnyben van, hogy a forgalmazott termékek után sokkal nagyobb árki­egészítést kap. Sőt arra is van példa, hogy a húsipar a nyers zsiradék után pél­dául 17 százalékos dotáció­hoz jut, az állami gazdasá­gok egy fillérhez sem. Mindenki arra számít, a tarthatatlan állapot hamaro­san megváltozik. S akkor hozhatnak tömeget is, vá­lasztékot is a gazdasági bolt­ba. Hogy mennyire, mutatja, a Tiszasülyi és a Szolnoki Állami Gazdaság most na- gyobbítja vágóhídját Ezek bővülése önmagában is jobb ellátást ígér már januártól és márciustól. 0 Mi lesz végül is az egész várost érintő bolt jövője: Domokos Pál szerint most adtak be egy kérvényt új üzlet nyitására. Kozák Já­nos, a városi tanács elnök- helyettese azt mondta: Meg­beszéltük Hont! Lászlóval, kereskedelmi osztályveze­tőnkkel: amint befut a kér­vény, azonnal terveztetjük is a LAKÖTERV-vel. Az új bevásárló központban kap majd helyet, az még persze legalább három év. Domokos Pál szerint: Van olyan elgondolás is, hogy a boltot átveszi az Állami Gazdaságok Országos Köz­pontjának Kereskedelmi Iro­dája. Központi üzlet lenne, országos ellátással. 0 A fővároson kívül az or­szág 19 megyéjében összesen hét ilyen boltjuk van az ál­lami gazdaságoknak örö­münk, hogy közülük egy Szolnokra jutott S bízunk a tervekben, hogy valóban mintabolttá is fejlesztik — borzák — SIKLÓ a Badacsony tetején Bizonyosnak látszik, hogy a külföldön — Olaszország­ban, Svájcban, Ausztriában, Csehszlovákiában — jói be­vált hegyvidéki személyszállító közlekedési eszközt ná­lunk is tetszéssel fogadják majd a kirándulóik Milyen lesz az új sikló, a badacsonyi kötélpálya? En­nek bemutatására kértük meg a tervrajzok alapján — yá dl ovi 05 Józsefet, az Út. es Vasúttervező Vállalat osz­tályveaetójét Badacsonyhan tulajdonkép­pen nem egy, hanem két sikló, kát kötélpálya épük Az egyik a badacsonyi vasút­állomástól nem messze fekvő területről — a Kisfaludy- házig a másik at Kisíaludy- háztol — a hegy tetejéig vi­szi majd fel az utasokat. Az elsőnek hossza 1100 méter, a másodiké 340 méter lesz. Arra a kérdésre, mi tette szükségessé a sikló építését, nagyon könnyű válaszolni : a szakemberek statisztikát állí­tottak össze a badacsonyi forgalomról, amely szerint hajón évente 200 ezer ember érkezik a kikötőbe, autóbu­szokon 100 ezer, míg vonat­tal szintén 100 ezer ember keresi fel a Balaton e borai­ról és gyönyörű kilátásáról híres kirándulóhelyét. Az el­következő időkben ez a for­galom még tovább növekszik. A Kisfaludy-házftoz eddig gyalog vagy nyitott jeepeken lehetett feljutni. Az autóknál sorbaálltak az emberek, las­san és körülményesen jutot­tak fel a Kisfaludy-házhoz. A kötélpálya megépítése most megoldja a kirándulók problémáját. Az úgynevezett kiskabinos járatnál (a vasúttól a Kisfa- ludy-házig) 4 személye® ko­csik közlekednek, egymástól 75 méter távolságban. Az utas 12 perc alatt felérhet a Kisfaludy-házig. A 10—11 méter magasban „szálló’ kabinból szép kilátás nyílik majd a szőlőkre, a piros te­tejű villákra, a Balatonra. Hát még a nagykabinos pá­lyáról!.» Á Kisfalu dy-háztól a tetőre 30 ember befogadására alkal­mas kabinokat közlekedtet­nek, sikló-rendszerben. Az egyik kocsi felfelé megy, ugyanakkor a párja lefelé. De a 4,5 tonna teherrel közle­kedő kocsik is elég gyorsan járnak majd, lentről 18, a Kisfaludy-háztól 6 perc alatt érik el a tetőt Természete­sen, aki tovább akar menni, a Kisfaludy-háznál át kell szállnia a másik pályára. A badacsonyi kötélpálya építése már ebben az évben elkezdődik. A kivitelezést a Veszprém megyei építőipari vállalat végzi, a technológiai munkát a Bányagépgyár. A beruházás támogatására a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium és az Autóköz­lekedési Tröszt fogott össze; a beruházó a Veszprém me­gyei AKÖV. Valószínűleg ők üzemeltetik majd a kötélpályákat A mintegy 25 —30 millió forintba kerülő létesítmény átadására 1971 tavaszán kerül sor. Szüts L Dénes A Szolnok megyei Szesz, üdítőital és Műjéggyártó Vállalat abádszalóki pálinka főzd éjében július közepén kezdődött meg as üzem. Havonta mintegy 3500 hektoliter pálinkát főznek ki. A jő gyümölcstermés miatt az idén nem lesz Idényjel­legű a főzés és előreláthatólag a következő év májusáig Űrt. Á hálás novoszibirszki Borisz Malcev A fényképész nem tudta kivárni, hogy besötétedjen és feltűnés nélkül tudjon be­szélni Czinege Istvánnal. Ar­ra azonban nagyon vigyázott, hogy az üzletbe egyre gyak­rabban bemenő törökszent­miklósi »detektív nehogy a nyomába szegődjön. A Ha­lász féle lakatos műhely előtt még egyszer körülné­zett, mielőtt 'belépett volna. — A főnök? — kérdezte az egyik inastól. — Az irodában van Ba­logh úr. — Szervusz Pista! — Szervusz. Mi újság? Tu­dod, hogy megegyeztünk: csak este és csak a szokott helyen találkozunk. — Ez most nem tűr ha-t lasztást. Figyelj! Hagymás Iván azt üzente, Drobinyinon kívül még hárman jönnek. A másik hármat nem tudom vállalni. — Én talán g kalapom mellé tűzzem őket. — Ne idegeskedj Pista, gondolkodjunk. — Tudod, hogy a gyere­kek miatt nálam nem le­het... — Éppen a... Nem is ott­hon. Tudod, mire gondol­tam? Ez az üzem gyanún felül áll. Sikerült elterjesz­teni a hírt. hogy ez hadi­üzem. Minden karcagi így tudja. Talán ide kellene őket... — Hisz tudod, hogy Fe­kete és Tüdős már napok óta a padláson rejtőzik — sut­togta Czinege. — Nézd Pista, ha kettő már úgyis fent van, elfér ott öt is. Este kilenckor gyere értük. Rendben? — Rendben. De idefigyelj. Eleit. Egyre hidegebbek az éjszakák, a szerencsétlenek megfagynak ott fent Né­hány subát kellene szerezni. Azután az élelmiszerje­gyek... Most már őt embert kell etetnem. — Meglesz, komám. Este pedig nagyon vigyázz, ami­kor áthozod őket. * Á efrillbetűs levél befeje­ző sorai: „Üdvözletem küldöm ma­gam és családom nevében önnek és családjának, re­mélem hamarosan efriütt esszük a gulyást." Aláirts: az ön Borisza. Érkezett: No­Csanádi István voszibirszkből, 1969. március 25-i dátummal. At. előbbi beszélgetés és a levél érkezése óta huszonöt év telt el. Negyedszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy Mihajlovics Borisz Malcev és Csanádi István (Czinege István névváltoztatás után Csanádi István lett) újra megölelhesse egymást. Ríf- lyen is volt az a huszonöt év előtti ölelés? — A harc már a város' ha­tárában dúlt — meséli Csa­nádi István. — Este volt, a vacsorát vittem a fiúknak. A főtt ételt mindig este vit­tem. Nagy kerülőkkel és na­gyon óvatosan közelítettem meg a műhelyt. Soha nem felejtem el, gulyásleves volt a fazékban. Borisz sem felej­tette el. hiszen a levélben is erre célzott, amikor azt ír­ta: .....remélem, hamarosan együtt esszük a gulyást.” Milyen is volt az a huszonöt év előtti gulyás vacsora? — Az izgalomtól alig akart lecsúszni a torkomon az étel, pedig Czinege néni — látja nem tudom meg­szokni, hogy már Csanádit kell mondani — nagyon fi­noman tudott főzni — emlé­kezik Borisz Malcev. — Azt mondtam Csanádi elvtárs­nak, ma éjszaka elmegyek és csatlakozom az enyéimhez, ö azt mondta, várjak még, veszélyes elmenni. A két bajtársam is jönni akart, de az 6 ruházatuk nem volt megfelelő, nekik még tény­leg várni kellett. Csanádi elv­társ akkor adott egy revol­vert és hozzá huszonnégy lő­szert. Megöleltük egymást és hosszú másodpercekig nem engedtük el egymást. Én arra gondoltam, milyen sze­rencsés is vagyok, hogy jó­sorsom ehhez a néhány nagyszerű emberhez veze­tett, akik a saját és család­juk életét kockáztatják, csak­hogy a miénket megmentsék. Akkor egy pillanatig arra is gondoltam, ha megérem... — Én arra gondoltam, ta­lán utoljára látom Boriszt, vagy ami még rosszabb... Nem hittem, hogy élve meg­ússza. Az alatt a néhány hó­nap alatt, míg a padláson voltak, nagyon megszerettük őket. Féltettem, de tudtam, mégsem tartóztathatom. Lát­tam raita, nincs az a hata­lom, aki vissza tudná tarta­ni Boriszt. Néhány viszon­tagságos nap után — miköz- ien az életem sokszor egy pipa bagót sem ért — a vá- os felszabadulásának első óráiban egyszercsak megpil- antottam őt. de mindkettőn­ket tovább sodort az élet, a szinte még meg sem kez­dett új élet rohanása, örül­tem. hogy a három szovjet és a két magyar ember át­vészelte a padláson a háború utolsó, de nagyon nehéz heteit. Borisz Malcev: — örökre hálás maradok Csanádi elv­társnak azért, amit értem tett és, hogy életem további huszonöt évéről most beszá­molhatok, neki is köszönhe­tem. A második világháború alatt tisztiiskolás voltam. Nagyon fiatalon, hadnagy­ként harcoltam a fronton. F.gy ütközet során légnyo­mást kaptam és német fog­ságba kerültem. A többi ha­difogollyal együtt a kunma­darast repülőtéren dolgoz­tam 1944-ben, amikor augusz­tusban vagy szeptemberben a reptéren szolgálatot telje­sítő ukrán származású Hagy­más Iván Itarpaszományos szakaszvezető segítségével, né­hány elvtársammal-együtt si­került megszöknöm. A töb­bit már elmondtuk. Novoszi- lirszkben lakom, az ottani fafeldolgozó kombinátban művezető vagyok. Hazatéré­sem után neipsokára megnő­sültem, lányom Alla, a mű­szaki egyetem építészmérnö­ki karának IV. éves hallga­tója. Boldogan és jól élünk. Csak egyet szeretnék még elérni. Azt, hogy Csanádi elvtárs is meglátogasson min­ket Szibériaiján. Lehet, hogy az én szülőföldem nem olyan szép, mint az önöké, és ami­lyen szép Budapest is, ame­lyet a háború alatt csak ro­mokban láttam, de biztosan jól érezné magát Novoszi- birszkben. Még egy monda­tot: Karcag annyit fejlődött az elmúlt idő alatt, hogy alig ismertem rá. Csanádi István: — Csalá­dommal együtt mindig szere­tettel gondoltunk Boriszra. sokszor emlegettük azokat a napokat. A volt Halász féle műhely, mélynek padlásán a búvóhely volt, ma is meg­található Karcagon, a Vö­rös Hadsereg útján, de már átalakított állapotban. Csa­nádi Jenő kalapos mester lakik az épületben. Magam­ról? A felszabadulás után több gyárban vezető posztot . töltöt+em be, dolgoztam a KGM-ben is, majd 1955-ben egy hónapra a jászberényi Aprítógépgyárba küldtek, de ott maradtam az elmúlt évig, nyugdíjbamenésem idejéig. A személyzeti osztály veze­tője voltam, öt gyermekem van. három lány. két fiú. Az egyik a Jászberényi Aprító­gépgyárban szerkesztő mér­nök. Egyébként erősen gon­dolkozom. hogy kimegyek Boriszékhoz látogatóba, ne­kivágok annak a hosszú út­nak. Bognár János SZÁNKÓ, KORCSOLYA Az időjárás egyelőre még mostoha á téli sportok ked­velőihez, a sportszerkereske­delem azonban már felké­szült a hidegre. A „fővállal­kozó” a Trial Vállalat a té­lire szánt korcsolya, sí és ródli nagy részét már leszál­lította a kiskereskedelmi vállalatoknak. Az előkészü­letek — figyelembe véve az utóbbi évek tapasztalatait, forgalmát — megfelelőek; de kérdés, hogy kemény tél esetén elegendő lesz-e a be­szerzett sportszerek mennyi­sége. Kombinált korcsolyából ta­valy 80 000 fogyott, s 25 000 maradt meg mostanra nyitó- készletnek. Ehhez ugyancsak 30 ezret rendeltek. Osztrák és csehszlovák műkorcsolyá­ból 2500 pár, csehszlovák hokl-korcsolyából ugyaneny- nyi áll rendelkezésre, szem­ben a tavalyi 2000—2200 pá­ros forgalommal. Ezenkívül januárban még mintegy 800 pár hoki-korcsolya érkezik. Sílécből kétszer annyi van a kereskedelemben, mint amennyi évek óta telenként elkelt Rövidesen újdonságot is forgalomba hoznak: az is­kolabútorgyár — igaz, hogy borsos áron — műanyagtal­pas léceket ígért. A síelés egyéb tartozékaiból — síkö­tésből, síbotból, síöltözékből — van elegendő. A hazaia­kon kívül 1500 pár NDK- beli sícipő is forgalomba ke­rül. A legkérdésesebb tél! cikk a ródli, «mely eddig a leg­enyhébb télen sem volt ele­gendő. Most mintegy 61 000 áll rendelkezésre, a korábbi mennyiség kétszeres^ Építkező pedagógusok A pedagógusok lakásgond­jainak enyhítésére indított . akciók tapasztalatairól tár­gyalt legutóbbi ülésén a pe­dagógusok szakszervezetének központi vezetősége. Megál­lapította. hogy a kedvezmé­nyes építési kölcsönakciót, a kedvezményeket a pedagógu- sok megelégedéssel fogad­ták. nagyra értékelték. A tapasztalatok szerint az épít­kezések révén számos köz­ségben stabil tantestületek alakultak ki. s jóné- hány nagyobb községben — például Mátészalkán. Pösoök- ladánvhan. Kisvárdán stb. — a pedagógusok száma a ko­rábbihoz képest megtöbbszö- ' röződött. Az akció révén több köz- ségben javult' a szakos pe­dagógus ellátás és megoldó­dott a körzetesítéssel kapcso­latos sok lakásgond is. „

Next

/
Oldalképek
Tartalom