Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-26 / 274. szám

1969. november 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 A kis föld Azért róla is essék szó... A kis földalattiról. Mert már lassan neve így megy át a szóhasználatba: a „kis földalatti”. Amióta a nagy épül, gyakori híradás jele­nik meg a Budapestet át­szelő „igazi” földalattiról, azóta biggyesztjük neve mel­lé a „kis” jelzőt. Pedig nem volt ez olyan kicsi születésekor, sőt neve mellett a „leg”-et is odate- hettük: kontinensünk legelső földalattija volt ez a buda­pesti. Születését a villamosnak köszönheti. S két vállalat versengésének. Az első villamos Budapes­ten 1887. november 29-én in­dult el, a Nyugati pályaud­vartól, s zörögte végig rö­vidke útját a mai Majakovsz­kij utcáig. Megindult a harc a lóvasút és a villamosvasút között. Egy ideig állta is a versenyt a lóvasút: leszállí­totta a viteldíját. De még­sem bírt a villamossal. A BWV (Budapesti Villamos Városi Vasút Rt.) utasfor­galma 1889-ben ötmillió nyolcszázezer volt, 91-ben rintot irányoztak elő. A vá­ros vezetőinek a legfonto­sabb kikötése az volt: a Mil­leneum évére el kell. hogy készüljön a földalatti. 1894. augusztus 13-án kezd­kézdték, hisz ezt szolgálja már három Milleneum kora­beli megálló. peronjának meghosszabbítása is. Nincs végleges döntés még arra vo­natkozóan. hogy milyen, úton-ö-:. ■­iiÄtes A földalatti Vörösmarty téri végállomásának 1896-ban már 8,6 millió, a Milleneum esztendejében nedig már az utazások száma a 22,3 mil­liót is eléri. Ekkor lép egyet a lóvasút társaság is, vagy­is a BKVT — (a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság) elhatározzák, hogy a lóvas- utat villamosítják. Most a két társaság tovább verse­nyez; a BKVT ismét felveti a Sugárút (— mai Népköz- társaság útja) közlekedésé­nek megoldását „Ismét” mondom, mert már 1873-ban is kérte a Közmunka Taná­csot, hogy a Sugárúton ló- vasutat építsen. A Közmun­ka Tanács ezt nem engedé­lyezte, de a főváros közgyű­lésén sikerült a tervet elfo­gadtatni. Szerencsére még­sem lett a lóvasútból sem­mi: a belügyminiszter élt a vétó jogával. Húsz évig pihent ez a terv, s most hogy már két villa­mos-vasúttársaság működött a városban, a 21-ik eszten­dőben közös ajánlatot tettek: a Gizella tértől (a mai Vö- rösmarty-tér) a Városligetig, villamosvasút vezessen. Ezt is elutasították. De nem város-szépészeti szempontból. Idézek az eluta­sító végzésből: „...a sétako- csizás céljára fenntartott úton vasút építés egyáltalán nem engedhető meg.” Ekkor utazik háromtagú bizottság Londonba, a város földalattijának a tube-nak tanulmányozására. A londo­ni földalatti úgy épült, hogy minden, szakaszára más és más társaság kapott enge­délyt. 1894-ben újabb közös aján­latot tesz a két társaság, de már: földalatti vasút építé­sére. A főváros közgyűlése az engedélyt megadta, de a Közmunkák Tanácsa ezt is ehüasítolta. Mégpedig ilyen indokkal: „...A boltozatot tartó vasszerkezet rugalmas mozgásai folytán az utcabur­kolat megromlik és így az út sétakocsizásra alkalmat­lanná válhat, továbbá az alagút pinceszerű építmény lesz. amely a. kocsik alatt oly mértékben fog dübörög­ni, hogy a séta^ocsikázást le­hetetlenné teendi”. Nagy csatározások után. 1894 m áiiidp+ól pi■? Ive­zést kiadták. A 3.73 km vo- énítésére. 3 300 000 tor Kontinensünk legelső földalatti villamosvasútjának építé­se Budapesten a Sugár út (a mai Népköztársaság útja) alatt 1895-ben folytatja majd tovább pályá­ját a Hősök terétől a kis földalatti. Az egyik terv: a jelenlegi végállomás előtt elágazik a vonal és a Széc­henyi fürdő melletti új ál­lomásra fut be. A másik terv szerint felesleges már a tó partján a rövidke fel­színi szakasz, ezért a kis metró vonalát a Hősök téri megállótól egy kettős S-ka­nyarral lefelé lejtő alagút­tal átvinnék a Városligeti-tó feneke alatt, onnan egyenes kéregalatti szakasszal csat­lakoztatná a Kacsóh Pong- rácz-i út alatt most épülő vonalba. A beruházási prog­ram szerint ez az újjászüle­tés, 300 millió forintba ke­rül, A munkákat legkésőbb 1972 közepére be kell fejezni. Kőbányai György m - - j Jlt" lejárata V« . A világváros forgalmat már nem győzte a földalatti vil­lamos sem egyetlen kocsiból álló szerelvényekkel. Ezért néhány évvel ezelőtt pótkocsikat is üzembeállítottak, hogy kétszeresére növelhessék a szállítható utasok szá­mát, (MTI fotók) tek a munkához és a konti­nens első földalattiját 96. má­jus 2-án át is adták. A Mii* leneumi ünnepségek megnyi­tásakor Ferenc József is vé­gigutazott az akkor még egy­általán nem kis földalattin, sőt, külön kocsit is építettek a királynak. Ébenfaberaká- sos kocsit, tükrökkel, két oldalt bejáróval. Ez a ko­csi ma ■ is forgalomban van, sokáig a 20-as számot vi­selte. Emlékbeszéd-e ez a kis írás, az ú j születésekor a ki­csi öregről? Nem az, mert á kis földalatti — ami ugyan pontosabban kéreg alatti vasút, pályáját felülről ás­ták ki — hamarosan új kor­szak elé néz. Meghosszabbít­ják és korszerűsítik. Újjászü­letését két ok indokolja. Az egyik: a most felépülő új bu­dapesti lakótelep, a Páskom­ligeti és a csaknem teljesen már elkészült Kacsóh Pong- rácz telep összekapcsolása a városközponttal. Tehát meg kell hosszabbítani az öreg földalattit. A másik: a ko­csik is kiszolgáltak, megéret­tek a cserére. Az új kocsik gondozása pedig a régi mű­helyben lehetetlen, a remiz korszerűsítésére a Fővárosi Tanács nem adott engedélyt, hanem új kocsiszín építését rendelte el. A munkákat már meg­ÜVEGES TÁNC — TEJJEL — Mottó: van pasztőr- tej, üveges tej, jász-tej. Iskola-tej miért nincs? Abonyi úti általános iskola, Varga Béla igazgató: — Ez a probléma már sza­kállas. ígéretet már kaptunk, tejet még nem. Felmérésünk szerint az iskolában nagy a tejkedvelők tábora. Árusító­ink is lennének, — mindig akadna egy-egy úttörő őrs, aki elvállalná azt. De mind­ehhez elsősorban két és fél- decis „iskola-tej” szükséges. Élelmiszer kiskereskedelmi vállalat, Sándor Géza: — Mi nem zárkózunk el az iskolai tej árusítás elől. Ha az ipar szól, hogy van iskola­tej, mi azonnal felvesszük a kapcsolatot az iskolákkal és megkezdjük a kihordást. Tejipari vállalat, Szilágyi Ferenc mérnök: — A jövő év első negyedé­ben készül el új palackozó gépsorunk, amely két és fél- decis adagokat is tolt majd. A régebbi korong-zárás eljárás helyett ezeknél a palackok­nál már fólia lemezes kupa­kot alkalmazunk. Az iskola­tejnél talán legjobb módszer a fehérvári: műanyag flako­nokba adagolják a tejet, szí­vószálat adnak hozzá. De a polipack csomagolás is telje­sen kielégítő, higiénikus és megszűnik az örök probléma, — mi a teendő, ha a kisdiák véletlenül eltöri az üveget? Az újságíró: — Bezzeg az én időmben... Amikor én még kis srác vol­tam, az általános iskolában majd mindennap tejet regge­liztünk. Igaz, hogy üvegből, az elzáró korong is papírból volt, ha eltörtünk egy üvegeit, megfizettük. Nyolcadikos ko­romban én is árusítottam te­jet és péksüteményt, a juta­lékon osztoztunk. Persze, ak­kor még nem ismertük a fel­nőttek sűrűn alkalmazott ki­fejezéseit: áru, felelős, prob­léma.— K. Gy. „Kerekező szabad­egyetem" A TIT Szolnok megyei szervezete, a megyei rendőr­főkapitányság közlekedésren­dészeti alosztálya és a Szol­nok városi közúti balesetel­hárítási tanács az 1969/70-es évben ismét megindítja a TIT közlekedési ismeretek szabadegyetemét. A tanfo­lyamra csak gépjárműveze­tői igazolvánnyal rendelke­zők jelentkezhetnek. A sza­badegyetem három éves. Az első évfolyamon a közútról, a jelzőlámpákról, műszaki kér­désekről, jogi, pszichológiai és etikai kérdésekről hallhat­nak a résztvevők. Az első összejövetelt december 2-án, 18 órakor tartják a TIT elő- adótermébenj VISSZAKAPOTT ÖNBIZALOM A Szolnok megyei NEB korábban foglalkozott a csök­kent munkaképességű dolgozók helyzetével. Az idén augusz­tusban pedig 64 termelő üzemet érintő, részletes utóvizsgá­latba kezdett, mely hivatott volt megállapítani, hogy a kor­mányhatározat megjelenése óta eltelt időszakban e válla­latok a rendelkezéseket hogyan hajtották végre. Az utóvizsgálatot végző népi ellenőrök megállapították, hogy a korábbiakhoz képest lényeges előrehaladás történt. A megyében 272 vállalati bizottság alakult, elkészültek a munkahelyi jegyzékek, a tanácsi szakigazgatási szervek, va­lamint a szakszervezeti bizottságok ellenőrző, szervező mun­kája megélénkült. Megállapítható az is, hogy a gazdálkodó egységek változatlanul a kapun belül oldják meg saját csökkent munkaképességűvé vált dolgozóik foglalkoztatását, keresetcsökkenés nélkül, könnyebb munkahelyre történő áthelyezéssel. Kimondottan csökkent munkaképességűket foglalkoz­tató, azaz szociális foglalkoztató üzem újabban nem létesült a megyében. A szolnoki városi tanács kezdeményezte egy ilyen létrehozását tavaly, azonban kellő számú jelentkező nem volt, s így a terv nem valósult meg. Gazdaságosabb, jobb megoldás az, ha egyes üzemekben speciális munka­helyeket alakítanak ki. Ezt választotta a Szolnok megyei tanács is, amikor a Munkaügyi Minisztérium e célra bizto­sított 6,5 millió forintját három ktsz és három vállalat kö­zött felosztotta. A központi támogatást élvező üzemeknél kialakított új munkahelyeken a foglalkoztatás széles skáláját tudják biz­tosítani. Jászberényben elektroakusztikai szerelvényeket, po­lírozó korongokat, villamos zárlatvédelmi berendezéseket, bébiruhákat (horgolt és varrott) és kisbútorokat;. Kisúj­szálláson fajátékokat, csomagoló eszközöket, nyílászáró szer­kezeteket; Szolnokon sokszorosítást, papírfeldolgozást és Törökszentmiklóson pedig üveg- és kerámia cikkeket, mű­szaki üvegárukat, valamint habsamott falazó elemeket fog­nak készíteni a csökkent munkaképességűek. A csökkent munkképességű dolgozók helyzetének meg­ismeréséhez elengedhetetlenül fontos, hogy tudjuk: közülük mindössze 8,5 százalék a szakmunkás s majdnem 80 szá­zalékuk a betanított és segédmunkás. Ezért egyrészt érthető, hogy foglalkoztatásukat a munkáltatók elsősorban segéd­munkási, vagy egyéb munkakörben oldják meg. A megyei NEB utóvizsgálata azon felül, hogy ráirá­nyította a figyelmet bizonyos negatív jelenségekre, hatá­rozati javaslataival a csökkent munkaképességű , dolgozók munkahelyi és szociális helyzetének javítását szolgálja. Vezetés széfben Aki még nem tapasztalta, el sem hinné, hogy a szél mennyire befolyásolja a gép­kocsi vezetését. Arról már bizonyára mindenki hallott, hogy a viharos erejű szél ál­ló gépkocsikat sodort el, bo­rított fel. Nem kell azonban viharos szélnek kerekednie ahhoz, hogy gépkocsi szeren­csétlenség, tragédia okozója legyen. Elsősorban az a szél hozhatja veszélyes helyzetbe az úton haladó kocsit, ame­lyik váratlanul éri. Ilyen vi­dék főként a dunántúli ré­szeken található, ahol sok helyen hosszabb-rövidebb „bevágásokon” keresztül ve­I örök kori fakanalak a szolnoki Damjanich Múzeumban A Damjanich János Múze­um laboratóriumában már évek óta foglalkozunk — restaurálás és konzerválás mellett — az egyes régészeti feltárásokból származó nö­vényleletek meghatározásá­val, értékeléséveL Ezt a munkát a régészeti növény­tan módszereivel végezzük. A régészeti növénytan lénye­gét tekintve természettudo­mány, pontosabban a nö­vénytan (botanika) sajátos ága, mivel alapvető kutatási módszere összehasonlító sejt­tani — szövettani és szerv- tani. Viszont régészeti mód­szerekkel gyűjti az egyes ré­gészeti korok, kultúrák és ethnikumok növénytani anyagát Mindezek előrebocsátása után szeretnénk elmondani egyik legutóbbi vizsgálatunk eredményét. Hosszú évek óta gyűjtjük és folyamatosan fel­dolgozzuk a szolnoki török kori vár környékéről, főleg a hozzá közeleső Tisza-part felszíni rétegeiből előkerülő, igen változatos leletanyagot. Erről a helyről származnak azok az 1952-től a 60-as évek végéig előkerült fakanál-tö­redékek is — számszerint 13 darab — amelyeknek erede­te nem volt egyértelműen ■tisztázható. E kérdést a be­vezetőnkben tárgyalt régé­szeti növénytan módszereivel is vizsgálni kezdtük. A fa­kanalakból vett mintákat szövettani vizsgálatnak ve­tettük alá, s arra az ered­ményre jutottunk, hogy fa­kanalaink egyazon növény­fajhoz tartoznak: mégpedig valamennyit puszpángfából faragták. A puszpáng a me­diterránból származó örök­zöld cserje. Előterjedési te­rületén a számára kedvező éghajlati adottságok kövekez- tében hatalmas fává tud te­rebélyesedni. Fája nehéz, rendkívül sűrű szövetű, jól faragható. A középkorban igen sok művészi faragvány készült belőle. De a rómaiak is ismerték a puszpángot. Fé­sűt, hangszereket stb-t ké­szítettek értékes fájából. Eb­ből — az Európában igen drága — anyagból csak az engedhette meg magának, hogy héköznapi eszközt ké­szítsen ahol ez a fa általá­nosan elterjdet, közönséges volt. Meg kell említenünk, hogy Magyarországon a puszpáng régóta ismert, de csak mint . behozott dísznövény. Elsősor­ban főúri kastélykertekben, kolostorkertekben fordult elő. Mindezek és más közvet­len és közvetett irodalmi adatok birtokában kézenfek­vőnek látszik a feltevés, mi­szerint ezeket a fakanalakat a török megszállók hazájuk­ból hozták, illetve kereske­dőik terjesztették, hiszen nyersanyaga ott igen közön-- séges, és mint fentebb már említettük, általánosan elter­jedt volt. Azt sem tartjuk véletlennek, hogy e kanalak — legalábbis ezideig — a Tisza akkori hajózhatóságá­nak felső határán, Szolnoknál kerültek elő. A török keres­kedők hajói eddig hatolhat­tak fel. Csépai Ferenc, a Damjanich János Múzeum restaurátora zet az út. De ugyanígy gon­dot okozhat a vezetőnek egy- egy útmenti ház, vagy szem­bejövő hatalmas teherautó. Ha például jobbról fúj erős szél, akkor a volánt a szél nyomásának kiegyensúlyozá­sára jobbra kell tartani. Ilyenkor viszont rendkívül1 óvatosan előzzünk — külö­nösen camiont, nagyobb te­herautót. Az előzendő kocsi ugyanis elfogja a jobbról jö­vő szelet és a „légüres” tér­ben az előző kocsink köny- nyen nekivágódik a másik­nak. Ha vszont balról fúj erős szél, a volánt balra kell tartani. Ilyenkor egy szem­bejövő camion, vagy az út baloldalán álló nagyobb épü­let foghatja ki a szelet a ko­csinkból. Természetesen a kocsi a szél nyomásának megszűnése pillanatában bal­ra tart és könnyen nekivágó­dik a szembejövő kocsinak, vagy — amire már sok példa akadt — beleszaladt az út baloldali árkába. A szél erős toló hatását rendkívül nehéz kormány­zással kivédeni. A' hirtelen megszűnő, vagy jelentkező széllökés a másodperc töre­déke alatt erősen eltéríti a gépkocsit eredeti irányától. A védekezésnek egyetlen módszere van; le kell lassí­tani és rendkívül óvatosan, nagy figyelemmel vezetni a veszélyes helyeken, ☆ A MERKUR autószalon je­lentése a gépkocsisorszámok állásáról: Trabant Limousine 24 901 Trabant Kombi 2 139 Wartburg Limousine 10 342 Wartburg de Luxe 6 671 Moszkvics 17 787 Skoda 1000 MB 12 578 Skoda Oktávia 1 096 Volga 797 Polski Fiat 1300-as 697 Polski Fiat 1500-as 336 Zasztava/A 461 Zasztava 86 Wolksvagen 733 Fiat 500-as 1 010 Renault 4-es 517 fM&motor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom