Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-25 / 273. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. november 2$; Á leninizmus tudomány, s a tudomány soha nem lehet dogma V» Sx. Gott profesisxor előadása Szolnokon Milyen „komputerekkel" rendelkeznek a madarak? A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Bizottságának Oktatási Igazgatóságán az esti egyetem általános és szakosított tagozatának tanárai előtt tartóit előadást V. Sz. Gott profesz- szor, a moszkvai pedagógiai intézet filozófiai tanszékének vezetője. Vlagyimir Szpiridonovics Gott sokáig az ogyesszai terület pártbizottságának titkára volt, ezidőben védte meg dolgozatait, s avatták a matematika. majd a fizika tudományok kandidátusává. Később az Vkrán Kommunista Párt főiskolájának tanszékvezető tanára, ma a filozófia-tudományok doktora. Szerény, derűs és közvetlen egyéniség. Lenin filozófiai életművének kiváló ismerője. Ma is aktív pártpropagandista. „Lenin, a nagy forradalmár és gondolkodó” címmel tartott Szolnokon előadást. Az elhangzott referátum néhány megállapítását tesszük ezúttal — kivonatosan — közzé. □ ‘ " A világ sok országában megfordultam az utóbbi öt esztendőben; — mondotta Gott professzor — jártam az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Európa csaknem valamennyi országában. A szocializmust építő baráti országokban többször is. És bármerre vezetett utam, mindenütt találkoztam fiatalokkal, idősekkel, akik Le- nin-jelvényt viseltek. Az UNESCO adatai szerint a világon a legtöbb kötetben és a legtöbb nyelven megjelenő művek szerzője; Vlagyimir Iljics Lenin; Egyszer New Yorkban Rockefeller szenátor megkérdezte tőlem; tulajdonképpen milyen ember volt Lenin, — nem mint politikus, hanem mint ember. Hogy lehet ilyen szuggesztív egyéniség? Valóban figyelemre méltó, hogy Lenin a legkülönb párt- állású és világnézetű emberek érdeklődését fel tudta kelteni műveivel, tevékenységével. Albert Einstein például levelet írt 1919-ben Leninnek. A nagy fizikus üdvözölte a szocialista forradalmat és a szovjet hatalom első lépéseit. „ön — írta Leninnek — a társadalmi igazságosságért küzd, s bár módszereiket, eszközeiket nem látom célszerűnek, önben az emberi lelkiismeret nagy megújitóját tisztelem...” Tudjuk azt is, hogy Einstein életének későbbi szakaszában, tanulmányozta Lenin Materializmus és empi- ridkriticizmus című munkáját. Borisz Podorszkij juttatta él hozzá ezt a művet, s ez a munka felkeltette a nagy fizikus érdeklődését. „Ha fiatalabb lennék, elméletem filozófiai vonatkozásainak kidolgozására is vállalkoznék — mondotta Lenin művét elolvasva Einstein. FI Hogyan őrizzük akkor Lenin szellemi hagytékát? Még 1924. január 30-án. a Pravdában megjelent Krupszkaja asszony levele. Munkások, parasztok! — írta Vlagyimir Iljics özvegye — ne engedjétek. hogy Iljics emlékezete személyének tiszteletében merüljön ki. Tőle és emlékétől olyannyira idegen lenne ez! Ha emlékét őrizni akarjuk, akkor örökségének szellemében cselekedjetek! Lenin azt akarta, hogy az emberiság boldog, szabad legyen és békében éljen... Azt hiszem, mindez, amit Krupszkaja írt, mélységesen igaz. Lenin özvegye az ellen küzdött. hogy ne filiszteri tisztelettel őrizzék Vlagyimir Iljics emlékezetét és szellemi örökségét. De Lenin is küzdött mindig a filiszter-szemlélet ellen! A marxizmus tudomány — hirdette — a tudomány pedig soha nem válhat hitté, dogmává... 0 Burzsoá ideológusok gyakran azzal vádolnak bennünket; dogmatikusok vagyunk. Azért, mert újra és újra Lenin műveit olvassuk, tanulmányozzuk munkáit, idézzük Lenin egy-egy megállapítását. Lenint olvasni és Leninre hivatkozni azonban nem dogmatizmus. Hiszen évezredek óta idézzük Pita- gorasz és Archimédesz tételét. És senki sem tartja ma- rematikiusainkat. fizikusainkat dogmatikusnak. Az örökség őrzése, gondozása, a marxizmus—leninizmus alapigazságainak ismerete nem dogmatizmus. De ahogyan egy-egy matematikai vagy fizikai képlet ismerete nem egyenlő még a feladat megoldásával, ugyanúgy a lenini tanítások lényegének. alapjainak ismerete sem élő marxizmus még A leninizmus, mint tudomány, mindig alkotó tevékenység 0 Mi az alkotó marxizmus— leninizmusnak a lényege? Jól kell tudni a legáltalánosabb és legalapvetőbb törvényeket, ezeknek a lényegét E gy hónapja, hogy az NSZK-ban a második világháború befejezése óta első ízben megtört a klasszikus politika jobboldal uralma és a szociáldemokraták vezetésével új „kiskoalí- ció” került uralomra. Kezdettől fogva világos volt, hogy a döntő kérdés az új kormány külpolitikájának alakulása lesz, s ezért mindenekelőtt Brand szociáldemokrata kormányfő, valamint a kicsiny „szabad demokrata párthoz” tartozó Scheel külügyminiszter tevékenysége állott a figyelem középpontjában. Egy hónappal ezelőtt a szovjet politika a legmagasabb szinten juttatta kifejezésre, hogy kész pozitívan fogadni az új nyugatnémet kormány esetleges józan, reális kezdeményezéseit. Az az óvatos optimizmus, amellyel a Szovjetunió és a szocialista országok az új kormány hivatalba lépését fogadták — ma is indokolt; Ezen belül indokolt természetesen az óvatosság Az új nyugatnémet kormány magatartásából nem hiányoznak a disszonáns hangok. Ilyen akciónak volt tekinthető Brandt, majd Scheel látogatása Nyugat-Berlinben és Schütz nyugat-berlini kormányzó polgármesternek az a nyilatkozata, hogy az új bonni kormányprogram Nyu- gat-Berlinre is vonatkozik. Ezzel kapcsolatban az NDK vezető lapja, a Neues Deutschland joggal állapította meg: az ilyen akciók és kijelentések összeegyeztethetetlenek azzal, hogy Nyugat- Berlin önálló politikai egység nem a Szövetségi Köztársaság tartománya. Ezt az önálló státuszt sértő minden akció az euróoai biztonságot is veszelvezteti. A mérleg negatív oldalámeg kell érteni. Ezek birtokában kell tudni elemezni és formálni a társadalmi valóságot. Egyszer emlékezett vissza Gott professzor — Kalinyin- nak egy előadását hallgattuk. Akkor ő azt mondotta; a marxizmus—leninizmus ismerete még nem alkotó tevékenység. Ehhez saját gondolatainkat, egyéniségünket is hozzá kell tennünk. De ez is még így önmagában kevés. Csak amikor mindennek szel- lemében és birtokában céltudatos társadalmi tevékenységet fejtünk ki, s ez élet- elemünkké válik, akkor lesz mindez élő, elevenen ható világnézet. 0 Lenin így vált az imperializmus, a szocialista forradalom s a szocializmus építésének, e folyamatok legáltalánosabb törvényének felismerőjévé s megfogalmazójává. A forradalmi tevékenység mindig alkotó tevékenység; A forradalmár mindig alkotó aktivitást fejt ki. Minden forradalmárnak ismernie kell azoknak a társadalmaknak gazdaságát, kultúráját, konkrét társadalmi viszonyait, e valóság sajátos társadalmi törvényeit, amelyek közepette forradalmi tevékenységét végzi... Ezért a lenini hagyaték őrzése mindenkor alkotó aktivitást. a leninizmus szüntelen gazdagítását kívánja tőlünk — mondotta V. Sz. Gott professzor. <Cs.) hoz tartozik az a törekvés is, hogy elkerüljék az állásfoglalást, vagy legalább is elködösítsék az új kormány magatartását a Német Demokratikus Köztársaság elismerése ügyében. Ezt az irányvonalat Hermann Matern, a Német Szocialista Egységpárt egyik vezetője méltán jellemezte úgy hogy „a teljes igazsággal” Bonn még mindig nem hajlandó szembenézni. A Brandt-kormány egyhónapos tevékenységének másik jellemző vonása az, hogy e negatívumokkal egyidőben más kérdésekben tapasztalható bizonyos pozitív irányú mozgás. Érthető módon Brandt olyan problémákat választott az első lépések megtételére, amelyeknél némi hátvéddel rendelkezik és támogatásra számíthat az Egyesült Államok és Nagy- Britannia részéről is. Ilyen problémának tekinthető az atomsorompó egyezmény. Ezért vállalta éppen az atomsorompó ügyében a Brandt-kormány az első nagyszabású külpolitikai vitát a konzervatív ellenzékkel. Az angol—ameri Icai támogatás reményében ebben az ügyben tett leghatározottabb ígéretet a megelőző kormány politikájának gyors megváltoztatására, az egyezmény aláírására. Az eddigi viták során az is kiderült hogy a Brandt- kormány az atomsorompó egyezmény ügyében várt győzelem légkörét minden bizonnyal felhasználja más lépések megtételére is. Scheel külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy az új kormány előbb a Szovjetunióval szeretne egyezményt kötni az erőszakról és az erőszakkal való fenyegetésről történő lemondásról, majd ezután javaslatokat kíván tenni lenAz éhség ellen Addeke H. Boerma, az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezetének (FAO) vezérigazgatója közölte a sajtó képviselőivel, hogy befejezték a világ mezőgazdasága távlati fejlesztését célzó tervjavaslat összeállítását. A nagyszabású munka négy évet vett igénybe. A tervjavaslatot még ez évben a FAO konferenciája elé terjesztik felülvizsgálatra. Boerma kifejtette, hogy a tervjavaslatban kísérletet tettek arra, hogy elemezzék azokat az alapvető problémákat, amelyek a világ mező- gazdaságában felmerülhetnek a hetvenes években és a nyolcvanas évek elején, egyúttal megpróbálták kijelölni e problémák megoldási módozatait. Boerma véleménye szerint a fejlődő országok élelmiszerigénye 1985-ig 140 százalélckal növekszik, elsősorban a lakosság létszám- növekedése következtében. Hangsúlyozta: ha az élelmiszerek termelésének üteme a következő években nem gyorsul meg, ezek az országok 1985-re kénytelenek lesznek óriási mértékben fokozni élelmiszer-behozatalukat (évente 26 milliárd dollár értékben). Annak érdekében, hogy az élelmiszerek katasztrofális hiányának elejét vegyék, a fejlődő országoknak mintegy 6o százalékkal kell fokozmiak az élelmiszerek előállításának növekedési tempóját. A világ mezőgazdasága távlati fejlesztését célzó tervjavaslatban megjelölték azokat az intézkedéseket, amelyeket az említett cél érdekében feltétlenül meg kell valósítani. Befejezésül a FAO vezér- igjazgatója rámutatott azokra az ellentmondásokra, amelyek a fejlett országokban jelentkező élelmiszer „feleslegek” és a világ számos térségében tapasztalható élelmiszer-hiány között mutatkozik. gyei—nyugatnémet megbeszélésekre is. Magától értetődik, hogy ezeknek a javaslatoknak az értékét csak konkrét tartalmuk ismeretében lehet majd megítélni. A döntő tényező ebből a szempontból az, hogy minden eredményes tárgyalás feltétele a jelenlegi európai határok sérthetetlenségének és ezen belül az Odera—Neisse határnak feltétlen elismerése az NSZK részéről. A z új Brandt-kormány akcióinak megítélésénél természetesen figyelembe kell venni, hogy ez a kormány rendkívül erős belpolitikai nyomás alatt áll. A CDU—CSU már ellenzéki tevékenységének első hónapjában megmutatta, hogy realitás-érzéke és felelősségérzete az ellenzék szerepében éppoly hiányos, mint kormányzása idején! A CDU—CSU ellenzéki tevékenysége ebben a hónapban a legreakciósabb soviniszta érzelmek és a szovjetellenes hisztéria felkorbácsolását szolgálta. A szociáldemokraták vezetése alatt álló új kormány értékének és életképességének éppen az a legnagyobb próbája hogy meghajlik-e a CDU—CSU demagógiája előtt, vagy szembeszáll vele. A Brandt-kormány egy hónapos tevékenysége után világos, hogy az új kormány csakis akkor szilárdíthatja meg belső és nemzetközi tekintélyét, ha belpolitikailag is támadásba megy át és nem menekül elvtelen kompromisszumokba a CDU—CSU ellenzék nyomása elől. — ie — Az ember a legrégibb idők óta irigyelte a madaraktól a repülés tudományát. Kifejeződött ez a mondák, mesék embereinek a szárnyak iránti álmodozásaiban és valóra vált a vitorlásrepülőkben, repülőgépekben és rakétákban. Ma mesz- szebbre, magasabbra és gyorsabban repülünk az összes madaraknál, de továbbra is irigyeljük őket. Bosszantóan izgat bennünket. miként lehetséges az, hogy a madarak több ezer kilométernyi távolságú helységekbe költöznek, ilyen messzi és gyors repüléshez e kis teremtmények miből merítenek erőt? Minden aldi- matizációs berendezés nélkül átrepülnek a legmagasabb oxigén-szegény hegycsúcsok felett, és nem csökkentik sebességüket. Milyen an.yagváltozásoknak kell végbemenni a madarak szervezetében? Ez csak néhány a kérdések közül, amelyekre a mai napig nem találni feleletet. Mindezek között a legtitokzatosabb a madarak navigációs képessége. A galamb minden nehézség nélkül ho- vvan talál mindig haza? Kontinenseken átrepülve, hogyan nem téved el a sötétben sem? Mi kényszeríti az idegen fészekben kikelt kakukkfiókákat, hogy másfelé repüljenek, mint amerre a fogadott szülei hívják őket és milyen iránytű költözteti ezeket a kis magános madarakat olyan útra, amelyet sohasem látott? E problémák kutatását a tudósok mindössze 20 évvel ezelőtt kezdték, amikor az új tudomány — a bionómia — kimutatta, hogy, sok ember által konstruált műszer nem ér el olyan pontosságot, mint ami a természetben megtalálható és működik. Kísérleteket folytatva a madarakat örvénylőén mozgó kalitkába helyezve narko- tikus állapotban több ezer kilométernyi távolságra szállították. S ennek ellenére szabadonbocsátásukkor akár éjjel, akár nappal, szárazföldön vagy víz felett a madarak valamilyen módon mindig meg tudták határozni helyzetüket, s aztán a megfelelő irányba repültek. Senki nem tudott még megfelelni arra a kérdésre, hogyan tájékozódnak a madarak a térségben. Egyes elméletek szerint a csillagok, a nap állása, a föld mágneses tere segítségével stb. A városi lakosság B1 szenved A baseli egyetem kémiai intézetének vizsgálataiból kitűnik, hogy legalábbis a téli hónapokban nem kielégítő a városi lakosság B( vitamin ellátása. Ennek oka részben az étkezési szokásokban rejlik. részben pedig annak tulajdonítható, hogy az élelmiszerek főzés közben bizonyos változásokon esnek át. Drótnélküli újság A Matsushita japán elektronikus ipari cég Tokióban bemutatta az információ drótnélküli házhoz-szállítá- sának három rendszerét. A tv- és rádióvevőkészülékkel kombinált berendezés az előfizető számára kinyomja a „drótnélküli újságot”, amelynek anyagát rádióhullámokon veszi a berendezéshez tartozó kis nyomdagép. így 30—50 másodperc alatt készül el a „drótnélküli újság”, amely a jövőben a tv- és rádió-adások kiegészítése A madarak navigációs képességének kutatásával legutóbb a kijevi tudósok foglalkoztak. Megismételtek ők úgyszólván mindenfajta szovjet és külföldi ornitológusok által alkalmazott költöztetési kísérletet, a kísérleteket többek között sárgarigókon és szajkókon végezték. Kistja- kowski professzor, a kísérletek vezetője azt állítja, hogy a madarak a tájékozódás megállapításában és a navigáció meghatározásában r,em egyfajta alapfeltételre támaszkodnak, hanem az adott különböző rendszerek egész csoportját használják fel. A kísérletek megmutatták, hogy a madarak csil- lagtalan ég alatt a föld mágneses terének alapján tájékozódtak. amikor azonban a mágneses tér vonalát szabálytalanul repülték át pá- lyomódosításukban később a csillagok állására támaszkod talc. A kijevi tudósok kísérletei bebizonyítják, hogy a madarak a földhöz közeledve jól érzékelik a mágneses tér hatását, ellenben az erőteljesebb ultrahangra éppen úgy reagálnak, mint az ember. észre sem veszik. Meghökkentő tapasztalatokra tettek szert például az ú. n. homing (angolból: „hazatérés”) területén. Korábban mindenekelőtt a madarak távoli helységből való hazatérését kutatták, a szovjet ornitológusok viszont a kis távolságok mérésére szorítkoztak és megállapították, hogy 5 kilométerre a fészküktől a madarak rosszabbul tájékozódnak, mint például 30 kilométerről, ami azt jelenti, hogy mindenekelőtt a csillagok állására támaszkodnak. Nem teljesen világos azonban, hogy a madarak milyen, módon határozzák meg olyan gyorsan és hibátlanul helyzetüket és a csillagok állását. Elégtelennek tűnne az az állítás, hogy csak a biológiai óraszerkezetre. a biológiai iránytűre és különböző geometriai síkszögek érzékelésére támaszkodnának. E kérdések megoldására az embernek még elektronikus számológépek segítségével is sok időre lenne szüksége. A legutóbbi tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy a madarak egy eddig teljesen ismeretlen „iránytűvel” rendelkeznek. Lehetséges, hogy a madarak tájékozódó képessége biológiai mechanizmusának feltárása, felhasználása alapul szolgálhatna az ember által létrehozandó műszer megalkotásához. vitamin Hiányban A Bt vitaminnak fontos a szerepe a cukorégésnél, a szívfunkcióknál, a szervezet vízháztartásában és az idegfiziológiában. Éppen ezért jogosult az igény vitamin-készítmények fogyasztására és — mint ahogy az egyik svájci orvosi hetilap is nemrég megállapította — egyes élelmiszerek „vitamindúsítására”. kellene hogy legyen. A japán szakemberek nem záriák ki, hogy ez a rendszer idővel a legelterjedtebb és a legnépszerűbb tájékoztatási eszközzé növi ki magát, amely végső soron fokozatosan átveheti a napisajtó szerepét. A Radio Corporation of America társulat adta ki 1967- ben a világ első „drótnélküli újságját”. A japánok szerint azonban az ő új rendszerük sokkalta kiforrottabb, mirrt den szempontból használhatóbb. s nem okoz nagy műszaki problémákat. A Brandt-i egy hónap mérlege
