Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-23 / 272. szám
1969. november 23; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Corvina album a Bécsi Képtárról Nyolcezer festményt őriznek a bécsi Kunsthistorisches Museum épületében, nyolcszáz látható ezek közül az állandó kiállításokon, a Corvina Kiadó A Bécsi Képtar c. új albumának pedig ez az alcíme: Száz kép a Kunsthistorisches Museumból. A száz legjobb képet gyűjtötte két kötetbe Vinzenz Oberhammer művészettörténész, hogy reprezentálja Európa egyik leghíresebb, leggazdagabb művészeti múzeumát A kiadvány válóban az európai könyvművészet legjobb színvonalán idézi elénk a remekművek gyűjteményét A száz színes reprodukció minősége kitűnő: a bécsi Schroll Verlag-készít^tte nyomatokon nyoma sinca a hazug színeknek. Aki végignézte már a Maria There- sien-Platz világhírű kiállítását, örömmel lapozza végig a jóminőségű nyomatokat, amelyek felelevenítik élményeit, s aki még nem járt a Bécsi Képtár emeleti teremsorában, rábízhatja magát az album vezetésére: hiteles híradást kap Vermeer, Rubens, Tiziano művészetéről. Az osztrák partnerhez a magvar nyomdaművészet is munkája legjavát adta; a Kossuth Nyomda finom papíron, szép szövegnyomással, meg elegáns vászonkötéssel ad keretet Raffaelo, Velazquez. Belotto-Canaletto müveihez. A bécsi múzeum egy-egv kiemelkedő festőiskola, művészettörténeti irányzat, és elsőrendű mester életművét tekintve különösen bőséges anyaggal rendelkezik. A jóarányú váltogatás ezt is figyelembe vette az album megszerkesztésénél. A német- alföldi festészet első nagy korszaka után ezért láthatjuk a Dürer-kör legkiemelkedőbb remekeit, s ezért képviselik arányosan válogatott és világhírű alkotások Cranach, Holbein és a „dunai iskola” tevékenységét. Pieter Bruegel, a németalföldi reneszánsz mester képei közül talán a legszebbeket és a legtöbbet őrzi a Kunsthistorisches Museum, ennek megfelelően idézi elénk az album a híres Bábel tornya mellett a lenyűgöző hangulatú Telet és a sodró, realista szépséggel teli Parasztlakodalmat is. Rembrandt sok, Bécsben őrzött képe közül az egyik, legkésőbbi önportrét, a művész anyjának megrendítő és fiának gyönyörű szeretettel teli arcképét is reprodukálták. Az első kötet a holland-flamand festészet aranyszázadának kiemelkedő műveivel, köztük Vermeer A festő műtermében című kompozíciójával zárul. Főként az itáliai művészetet gyűjtötte a második kötetbe a szerkesztő, s itt a kiemelkedő mestereknek és kiemelkedő műveknek még a felsorolására sem vállalkozhatnánk. Mantegna, Giorgione, Bellni, Tiziano — így indul az első négy oldal, hogy azután a sok'bécsi Tiziano remeikkel, Tintoretto Zsuzsannájával, Raffaello Madonnájával folytatódjék. A velencei festészet minden karából igen gazdag anyag gyűlt össze Bécsben az évszázadok során, de a két termet megtöltő Rubens-kíálU- tás öt legszebb művét éppúgy meg kell említeni, nrnt az egykori császárváros hires Velazquez-kollekciójának kiemelkedő darabjait. Az általános gyakorlattól eltérően ez az album fontos sze’-epet szán a képeket kísérő magyarázatoknak. Zs. A. i Á vesszőn is Levelekben, Hivatalos fel- terjesztésekben elég gyakran találkozunk olyan hibázá- sokkal, amelyek elsősorban abból fakadnak, hogy nem tisztelik egyesek az írásjeleket. Újabban csak két írásjel kap szerepet: a pont és a vessző, míg a kettőspont, a pontosvessző, a gondolatjel, a kötőjel stb. egyre ritkul. Pedig az írásjelekből is sokat érthet meg az olvasó, mert a mondatsorozatok megfelelő tagolásának, a mondanivaló árnyaltságának, a gondolatok pontos kifejezésének jelölésére elsősorban az írásjelek szolgálnak. Az élő szóban hangsúllyal fejezzük ki azt. amit az írásban csak az írásjelekkel érzékeltethetünk. Hogy mennyire fontos szerepet töltenek be az írásjelek, Nadányi Zoltán szép verse is tanú rá: „És a betűk közt valamennyi jel mind él. Ez fékezi a sietőket, az hajtja. A pont megállítja őket. A kettőspont mint két szem, úgy figyel. A felkiáltójelben benne fénylik minden betű. És felnyilall az égig.” Vannak, akik azt tartják, hogv a vesszőhiba nem is hiba. Nincs igazuk! Sokszor a vessző nagyon is lényeges a gondolat egyértelmű közlése szempontjából. Nevetséges és hibás például ez a hirdetési szöveg: ..Bútorozott szoba kisméretű férfinak kiadó”. Ez az ablakba kitett s helytelenül megírt .,magán”-hirdeté<5 valóban nevetésre ingerli olvasóit. A megfelelő helven kitett vesz- szők értelmessé tehetik a hirdetés szövegét: „Bútorozott sok múlik ... I szoba, kisméretű, férfinak kiadó”. Félreérthető a közlés, ha vesszőkkel nem határoljuk el az azonos mondatrészként halmozott jelzőket. Más a közlés tartalma, ha ezt írjuk: harmadik javított kiadás, és ismét más, ha ez a nyelvi forma: harmadik javított kiadás. Féreérthető ez a tájékoztatás is: „a tsz könyvelője tudtán kívül adósságokba keveredett.” Így bizonytalan a közlés. Ki az, aki adósságba keveredett, a tsz vagy a könyvelője. A megfelelő vesszővel egyértelműbbé válik a közlemény, a szöveg- összefüggésből az derült ki, hogy ezt akarták közölni: A tsz, könyvelője tudtán kívül, adósságba keveredett. Ha a közlésben az egyfajta jelzőket külön-külön hangsúlyozni kívánjuk, akkor mindig tegyük ki közéjük a vesz- szőt: Az állami gazdaság fiatal, fekete lovakat vásárolt. Újabban nagyon elterjedt a közbevetett mondatot közrefogó gondolatjel. Ez a jel azonban nem pótolja a vesszőt, tehát a két írásjelet együtt kell használnunk: „Az üzemekben föl vő munka pontossága megköveteli — ezt mindenkinek meg is mondtuk —. hogv ideiében kezdjék el a munkát.” De egvesek akkor is kiteszik a vesszőket, amikor nincs reá szükség. Ebből a szempontból a lenavakoribb hibázás, hogy p felsorolás végén levő stb előtt is ielentkezik a vessző. A helyes forma tehát ez: hibázik, hibát vét, hibát ejt stb. Természetesen a felsorolásban az egyes egynemű elemek közé vesszőt kell tenni. Dr. Bakos József a nyelvtudományok kandidátusa KEVI EMBEREK A templom mellett árok van. Az árakban víz. A tér olyan, mint egy hatalmas sergő. A fák felszaladnak a horizont fölé, a torony körül kalimpálnak, majd belevesznek a kémények füstjébe. Az a katona, aki a templom mellett feküdt, így láthatta a túrkevei főteret. Azt hitte, kiabál, de csak suttogott... Megpróbált felülni, nem bírt. Oldalt fordult, belenézett az árokba. Temetőárok — gondolhatta. A vízben egy Tigris árnyképe volt A tank mellett egy SS kiabált... Az emlékfoszlányokból így tudtam összerakni a kevi eposz nyitányát. Körbe járom a teret, a várost vallatom a történelmet, a kevi embereket. Mit mondanak el az írásos feljegyzések? „Túrkeve 1944. október 8-án felszabadult...“ Máshol olvashatjuk: „■•■október 19-én délelőtt a 24. német páncélos hadosztály átkelt a Tiszán, lerohanta a Tiszapüspöki és Törökszent- miklós között védekező román gyalogos hadosztályt és délig eljutott Túrkevéig...” A kevi emberektől mit tudok meg? Kollár József túrkevei állatorvos hagyatékából: „A város felszabadító 610-es lövészezred tisztjei nálam laktak. Azt vettem ki a beszélgetéseikből, hogy páncélos támadásnak nem tudnak ellenállni. Nehéz fegyverük alig volt.“ Szűcs József mondja: — A nyugati újvárosban, a lágernél, a szalmarakodónál voltak a harcok. Hátulról géppuskázták le őket. Piros volt a szántás. Szabó István: Én akkor még suttyó legény voltam. Kóboroltam, nézegettem a tankokat. Kimentem a lágerhez is. Nem tudom leírni, hogy ott mi volt. Kétszáz- negyven halottat számoltunk meg. Vagy ötven—hatvan katona még élt. Meg egy a templomnál. Sárkány néni: Igen, ott volt. Nálam, meg az a Va- szilij gyerek. Behoztam a fáskamrába. Akit szülőanya szült, annak élni kell, nem meghalni. Magnetofonnal járom a várost. Keresem, kiben vált először cselekvéssé az emberség. Ki mozdult meg elsőnek. kik követték? Nem tudok mindennek nyomára akadni. Az emlékezés megszépít és elmos. A két koronatanú már nem él: Adametz Ede gyógyszerész és Kollár József állatorvos szerepe így nem tisztázódott. De többen azt mondják, ők kezdték... Ducza Istvánná: Az a katona, a templom mellett valakit mindig emlegetett. Egész délelőtt ott feküdt. A sárban. Én oda akartam menni, de elzavartak a németek. De az a katona mégis csak délig feküdt ott. Megkérdeztem mindenkitől, ki kezdte, lei mondta, hogy csinálni kell...? Mindennél többétérő válaszokat kapok. Piszár Terézia: „...ha nem csináljuk. hogy maradt volna nyugodt a lelkünk?” Ducza István: ..Ügy gondcP,- tuk. a pincében nem veri őket az eső. nem csapja őket a szél.” Teleki Józsefnél „Azokat is várta otthon az anyjuk.” Hogy történt? A dátumok már megvannak. a helyszín is. a sokáie névtelen hősök közül is sokan.« Gurszkij alezredes, a 610-es lövészezred parancsnoka Október 19-én tehát Gursz- kij alezredes egységeit megsemmisítették a német páncélosok. A nyugati újvárosban a légeméi elhallgattak a fegyverek. Csak a tankok csörgése, meg a sebesültek jajgatása hallattszott. Szabó István: Nekem Adametz patikus úr szólt, hogy menjek «I Kollár doktor úrhoz, meg Kapás Rezsőhöz, hogy hívjam ide őket. De tartsam a szám, mert ha a németek megtudják, hogy mit akarunk, vége. Kollár doktor úr ment is rögtön Adametzhez, meg Kapás Rezső is. Ö akkor már bekötözött egy katonát. Ducza István és családja a városháza udvarán lakott. Ducza néni: Én a hajamhoz kaptam, amikor elmondták, hogy mit akarnak! Ve Ducza István és felesége csak hordták le a szalmát... — Kik?-- Hát... az emberek... Igen, Emberek! — Mink meg a templomtól behoztuk azt a szegényt, amikor a németek nem látták. Csak azt hajtogatta: voda- voda. Nem tudtam, mi az... aztán megitattam. Verte a láz. A lóger messzi volt a városházához. A többi sebesült ott feküdt, vérben, sárban. Szabó István: Hordágyak- kal, létrákkal mentünk. Jakab Mihály, a fiatal Várke- vei, Kádár Kovács. Fürge Imre, Szűcs József... én, meg még... voltak ott más emberek is. Boros Ilona: Hordtuk le a pincébe a szalmát, meg as iratcsomókat, hogy tudjunk mit a fejük alá tenni. Szabó Pista azt mondta, hogy nagyon sokan vannak. Magatehetetlenek. Finta Rozália: ötvenketten voltak. Egy meghalt. Négy gyerekes tanító volt. Nem tudtuk megmenteni. Ducza István bácsi levezetett a pincébe. — Ez az a pince, kérem. Itt feküdtek, ebben a pincében. Ide hordták őket. Adametz patikus úr hozott nekik valami orvosságot, de nem sokat, mert nem volt. Kollár doktor úr, meg. no- hogy ő nem emberorvos volt, tudott valamit segíteni a bajukon. Végig itt voltak lenn. Mondtuk az asszonyoknak, hogy ápolják őket. — Kik? — Itt volt Piszár Terus, Boros Ilona, Finta Rózsi, Teleki Regina... Nemes Regina... meg még... nem igen jut már így mindenki az eszembe, pedig még voltak ' itt... Ducza néni: A konyhánkban főztünk nekik. A tea volt a mindenük. Hát várjon csak, kik is...? Sallai Margitka, Sárkány Margitka, 1 Acsádi Tériké, meg Vad Juliska... meg' még... A városháza pincéjében ott maradt egy háborús raktár. Zsír, szalonna, liszt volt. A többit meg összehordták. Szabó István: Kerülő úton hordtuk az ennivalót. Ki mit tudott, azt adott. Egy kis mézet, fél cipót, egy kis tejet, vajat. Kinek mi volt, azt adott. Telekiné: Teli volt velük a pince. Annyi embernek enni kellett. Nagyon betegek voltak szegények, de csak erős- köd tünk, hogy egyenek. Nézek ki a pince ablakán. A templom közel' van, mellette az út. Azon álltak a tankok. Ha; csak egy áruló Is akad, akkor... A Tigriseknek csak meg kellett volna fordítaniuk az ágyúikat; Három kritikus nap volt. A pincében ötvenegy magatehetetlen sebesült, a ház körül meg egy SS páncélos hadosztály! Szűcs József: Leszökdös- tünk hozzájuk. Én akkor tűzoltó voltam, nem tűnt fel, hogy annyit járkálok. Szabó István: A kertek alatt mentünk, leginkább a házak között. Az a három nap nehéz volt. A pincében Márki Gábor, Kapás Rezső, meg Kollár József felírták a sebesültek nevét. A névsort később odaadták a sebesült szállítóknak. Az erdélyi körhintásról sokat hallottam Túrkevén, de mégis keveset. A családi nevét nem tudja senki. Erdélyből jött, vurslis ember volt, ott ragadt néhány hónapra Túrkevén. Sokan hozzákötik az ötvenegy sebesült megmentését. Váltig állítják: „az erdélyi körhintái mondta, hogy mit kell csinálni!” Az erdélyi körhintásnak azonban nyoma veszett. Nem Finta Rozália: Én attól a kapitánytól, akit a pincében ápoltam, kaptam egy papírt. Ezt írta: „Katona és őrmester elvtársak! Ez a lány nyolc szovjet sebesült harcos életét mentette meg. Köztük az enyémet is. Szirov kapitány.” Ügy emlékszem, így hívták. Majd mindegyikünk kapott ilyen köszönő levelet. A vágóhíd felől hallatszott a csatazaj, 21-én. amikor Márki Gábor, Kapás Rezső és egy sebesült őrmester, aki valahogy már lábra tudott állni, a közelgő csapatok elé mentek. Ducza néni: Jöttek a mi embereinkért a mentők, a sebesültszállítók. De köszönték az ápolást! Nagyon köszönték. Könnyeztek, sírtak, amikor vitték őket De mink is. Boros Ilona: Csókolgatták a kezünket. Piszán Terézia: Sokáig nem tudtunk róluk, de aztán néhány hónap múlva mondta Adametz patikus úr, hogy hozzá visszajött egy. Azok közül! Akkor jött a kórházból, ment a frontra. Bement hozzá, megköszönni. Azt mondta, meggyógyultak. Hát ez a fontos. Az az ötvenegy élet! Sárkány néni; Egyszereseik — ez már 45 tavaszán volt — elébem állt a piacon egy orosz. Elkezd csókolgatni, hegy „mamka, mamácska!” Az a Vaszilij gyerek volt, akit eldugtam. Ideadta a címét, meg a fényképét. Most is őrzöm. De hallottam én akkoriban, az erdélyi körhintáétól, hogy visszajött egy sebesült hozzá is. sikerült megtudnom, hogy ki volt ☆ Szokás szerint summáznom kellene a riportot, de azt hiszem. nem kell. A kevi emberek emberségéről mindent elmondtak a tények. Nem tudom megmagyarázni, lemegyek még egyszer a városi tanács pincéjébe. Kinézek az ablakon. A téren gyerekek játszanak. így jó. Tiszai Lajos Több film - nagyobb forgalom A Szolnok megyei film- és szemléltetőtárban 1179- ről 1628-ra emelkedett ebben az évben a tudományos ismeretterjesztő és iskolai oktatófilmek száma. A növekedéshez jelentősen hozzájárult az n tény, hogy a budapesti intézet decentralizálása következtében 371 filmet adtak át a Szolnok megyei központnak, összesen mintegy 1405 kópiával. A film- és szemléltetőtá ban februárban megkezdi az újonnan érkezett film feldolgozását, így az ic tanév elején sor kerülhet« forgalmazásukra. A kölcsö zés} kimutatásokban mái megmutatkozik a nagyol választék hatása: 1969. okt bér 31-ig mintegy 3095 T és oktató filmet kölcsönt tek medvénkben a koráb egész évi 3100—3900-2 szemben. Egy sebesült harcos köszönő levele-----------------r-s ^LZ-WYELVMŰVELES)
