Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-22 / 271. szám

1969. november 22.­SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Színházi hírcsokor A Szigligeti Színház leg­közelebb, november 28-án Shakespeare: „Tévedések vígjátéka” című komédiáját mutatja be. A főbb szerepe­tet Bökay Mária, Huszár László, Fargáts Tibor, Krá- nitz Lajos, Áts Gyula, Vajda László és Szomibathy Gyula alakítja. Rendező: Székely Gábor. ,,).!..„a.. & i A „Bál a Savoyban” táj­előadásain Tangolita szerepét a Tévedések víg játékában fő­szerepet játszó Bókay Mária helyett Gállay Judit, a Fő városi Operettszínház prima­donnája játssza. * . . j A Szegedi Nemzeti Szín­ház operaegyüttese december 8-án bemutatja Verdi: Rigo- letto című operáját a Szig­ligeti Színházban^ • • ííiv ! fe i Huszár László, a Szigligeti Színház művésze játssza a Memphisi tragédia c. készülő ötrészes tévéfilm egyik szere­dét. i§ ® Zenés bemutatót tart de­cemberben a színház. Dávid Rózsa—Stark Tibor „Könnyű a nőknek” című zenés víg­játéka terül színre. A darab szereplői: Krasznói Klári, Sebestyén Éva.^ Baranyai Ibo­lya, Űjlaky László, Huszár László és Halász László, Ren­dező: Bor József. .. ' — ­rA Magyar Rádió szolnoki stúdiója az utóbbi hetekben sugárzott „önvallomásokí* cí­mű műsorában megszólaltat­ta a Szigligeti Színház több művészét, Hegedűs Ágnest, Űjlaky Lászlót és Pázmány Tibor karmestert. Az „ön­vallomások” legközelebbi adásában Ats Gyula mutat­kozik be. Mit. , fŐZZUHK Holnapja ALMALEVES LABAS ROSTÉLYOS HABOS DIÓS SZELET Lábas rostélyos: 4 rostélyos szeletet kiverünk, végét be­vagdaljuk, liszttel meghint­jük, mindkét oldalán hirte­len átpirítjuk. Forró zsírban 3—l apróra vágott hagymát megfuttatunk, beletesszük a húst, paprikával meghint­jük, feleresztjük, puhára pá­roljuk és sózzuk. Sós vízben főtt burgonyát adunk mellé. Habos diós szelet: 20 deka vajat elmorzsolunk 25 deka liszttel, egy csipetnyi sóval, 5 deka porcukorral, 1 tojás- sárgájával és 2 evőkanálnyi tejföllel, vagy tejjel jól ki­dolgozott tésztát készítünk. Kinyújtva, megvajazott, lisz­tezett tepsibe fektetjük és a következő habos tölteléket kenjük rá: 4 tojássárgáját 20 deka porcukorral, 20 de­ka darált dióval, 1 kanál erős feketekávéval és rum­mal ízesítve, kb. félórán át habosra keverünk, majd hoz­závegyítjük a 4 tojás ke­mény hapját. Meleg sütőben sütjük. ÉRTESÍTÉS 23-án. vasárnap délelőtt 11 órakor nyílik a Szolnok me­gyei Képzőművészek Téli Tárlata a Damjanich János Múzeum földszinti termeiben. Minden érdeklődőt szeretettel vár a Rendezőség Macskaszem — vadászaton Amíg a rendőrségi gépkocsi a járműjavító felé ha­ladt, dr. Sarkadj Imre, a BM Szolnok megyei Rendőrfő­kapitányság közlekedésrendészeti osztályvezetője az előz­ményekről beszélt: — Egy héttel ezelőtt a közlekedésrendészeti osztály munkatársai műszak után ellenőrzést tartottak a jármű­javító kapuinál. Főként a kerékpárok világítását vizs­gálták. Az eredmény igen pozitív volt, mintegy ezer ke­rékpár közül csak negyvenhéten észleltek hiányosságokat. A tulajdonosokat figyelmeztették, hogy rövid időn belül pótolják a kerékpárok létfontosságú felszereléseit Ä tegnap délelőtti ellenőr­zés a tanműhelyben kezdő­dött. Sárközi Lajos első pil­lanatban nem értette, miért keresik a rendőrök. Amikor azok felvilágosították jövete­lük céljáról, készségesen megmutatta kerékpárját. A hátsó kerék sárhányóján meg volt a szabályos „macs­kaszem”. Egy másik fiatal­ember már kényelmetlenebb helyzetben volt, el is pirult egy kicsit. — Nincs még meg a lám­pám, de — teszi hozzá gyor­san — holnapra meglesz. Megígéri mesterének hogy másnap bemutatja a szabá­lyosan felszerelt kerékpárt. A járműjavító IX. osztá­lyán a megidézett édesapja jelentkezik. Szemöldökét szi­gorúan összevonva mondja: — Tudok a dologról, mond­ta a fiam. Természetesen azonnal pótoltuk a hátsó kis égőt mert csak az hiányzott. Tudják állandóan lopkodják ezeket a kicsi stoplámpa égőket. Én már gondolkod­tam a dolgon, hogyan lehet­ne egy kis újítással átalakí­tani a lámpatestet, hogy meg­gátoljuk a könnyű lecsava- rást — mondja. A közlekedésrendészeti szakembereknek a szigorú apa elég bizonyíték. Molnár István helyett a bátyja jelentkezik. — Nincs már probléma — mosolyodik el — néhány napja vett új kerékpárt az öcsém, azon minden a leg­nagyobb rendben van. A műhely osztályvezetője, Szabó Imre veszi át a szót. — Valamilyen formában rendszeresíteni fogjuk a „házon belüli” ellenőrzést — mondja. Martinovics Ignác találmánya Borotvapengéből televíziós-torony HÍMZÉS a ruhákon Külföldön és nálunk is szinte új utat nyitott a di­vatban a népi viseletek, a népművészeti hagyományok felhasználása. A nagyon hippdsen öltözködő angol lá­nyok ma éppolyan előszere­tettel viselik a különböző népi hímzéseket modern ru­háikon, mint a Szovjetunió szolid, jó ízléssel öltözködő asszonyai, lányai, ahol talán a tervezők legelőbb használ­ták fel a népművészet for­makincseit a modem öltöz­ködésben. A Divattervező Vállalat tervező művészei, akik Magyarország külföldi kiállításaira és bemutatóira is készítik a divatkollekció­kat mintegy három évvel ez­előtt először ezeken alkal­mazták sajátos népi hímzé­seinket, díszítőelemeinket. — Itthon is bemutattunk azon­ban ilyen ruhákat és elindult a folyamait, s a mi lányaink, asszonyaink is kezdik meg­szeretni — vagy úgy mond­hatnánk ismét megszeretni — a modem formában alkalma­zott, speciálisan hímzett ru­hadarabokat. Már a konfek­cióipar is kezdi gyártani az ilyen zsánerű, kézi, vagy gé- • pi hímzéssel, horgolással, | filc, vagy bőráttéttel készült j ruhákat, vagy egyéb össze- j állításokat. Kedves Olvasóink azonban otthon önmaguk is szorgos­kodhatnak. Akik szívesen kézimunkáznak egy-egy ízlé­ses, szép népi hímzésmotí- vum kiválasztásával, nem­csak új ruhájukat díszíthe­tik, egy régebbit is frissé, divatossá, egyéni jellegűvé tehetnek vele. Rajzainkon háromféle megoldást muta­tunk be: Az első enyhén karcsúsí­tott, lefelé bővülő ruha be­varrott, bővülő ujját díszíti széles hímzés. A ruha ujját olyan magasan béleljük az­után egy idegen, de színben mégis a hímzéssel vagy a ruha anyagával harmonizáló anyaggal, mint amilyen szé­les a hímzés. A második, a japánujjú, enyhén trapéz vonalú ruhát különálló. rávarrt, hímzett pántokkal, és a derékvona­lon gyapjúzsinórból készült övvel díszítettük. Ezt a ruhát a Divattervező Vállalat őszi bemutatóján különböző szín­kombinációkban mutattuk be; A harmadik gloknis szok- nyájú ingblúz ruhát derékon bőröv díszíti. Hozzá megfe­lelő színű jersey, vagy szö­vetanyagból mellényt muta­tunk be, zsebein kézi hímzés­sel készült nagy népi motí­vumokkal. Ez az összeállítás olyan egyszerű, hogy nap­palra is alkalmas, de estére is elegáns, ha a színeket úgy választjuk ki a ruhához. Idegölő állapot Egy fiatalasszony panasz­kodik orvosának: — Kérem doktor úr, se­gítsen rajtam, a férjem egy nagy gyár utazója. Állan­dóan távol van, utazgat az országban; a végkimerülés határán vagyok... — Értem — válaszolja az orvos — attól tart, hogy ta­lán baleset éri... — Nem is annyira erről van szó doktor úr állandó félelemben élek, hogy várat­lanul hazatér,.. Aki nem hinné hogy é magyar jakobinus technikai dolgokkal több sikerrel fog­lalkozott, mint a XVIII. szá­zadi magyar lelkek eszmél­tet ésével, olvassa ei Prof. Meusel: Vermischte Nach­richten and Bemerkungen (vagyis Elegyes hírek és ész­revételek) c. 1816-ban, Erlan- genban megjelent művének 98. lapját. Ezen a következő olvashatói Martinovics Ignác szászvá­ri apátról eddig, csak mint magyar forradalmárról hal­lottunk. Így teljesen új az a feljegyzés, amely szerint ő egy csépelő gépet szerkesz­tett. Ennek működő mintáját be is mutatta II. József csá­szárnak (1780—90 között) Martinovics cséplőgépe segít­ségévei egy ember négy csép­lőmunkásnak dolgát volt ké­pes teljesíteni, a feltaláló állítása szerint. József csá­szár megnézte a cséplőgép munkáját. — Majd ilyetén szavakra nyitotta ajakát: *— És a többi cséplőmun­kásról — akiknek munkáját ez a gép feleslegessé teszi; ki gondoskodik majd? Ki látja Hiába, fiatal vagyok még; nem tudok uralkodni az ér­zéseimen. Látszott rajtam, hogy vonakodom. Egészen biztosan látszott. A mérnök kétszer is üzent. Az öregem gúnyolódva pi­rított rám. — Most majd megmossák a fejedet, hékás! Mordultam. — Semmi köze hozzál Az apám. Nem akartam neveletlen lenni, kicsúszott a számon. — Menj csak, menj; ott légy nagylegény! Elindultam. Lesz valahogy. Tudniillik, két napig hiá­nyoztam. Igazolatlanul. Ezért állt a zűr. A mérnök nem kiabált, szépen beszélt hozzám, mondhatnám azt is, jóaka­rattal, — Szóval elkószálta az időt? Felütöttem fejemet. — Igen. csavarogtam! el őket, feleségüket, gyerme­küket ... ? E tekintetben tehát a fel­világosodott uralkodó kissé szűk látókörű volt Befelleg­zett e XVIII. századi ma­gyar cséplőgép dolga! Mint ahogyan Martinovics apát életútjára is hamarosan pon­tot tett az 1795. május 20-i, a budai Vérmezőn végrehaj­tott tömeggyilkosság. A Mecsekben épülő 194 méteres televíziós toronynak arányosan kicsinyített mását formálja meg egy magyar­széki kőműves — borotva­pengékből. Kajtár Gergely­nek a pengegyűjtés a hobby­ja, Másfél évtized alatt 3500 féle borotvapengét gyűjtött össze. Ma már azonban nem elégíti ki a pengék puszta gyűjtése, ezért elhatározta, hogy a felesleges, több pél­dányban is meglévő zsilet­tekből megépíti egyes érde­kesebb objektumok makett­jét. Elsőként a mecseki tv­— Azt én nem mondtam. — Csak gondolta. Legyűrte bosszúságát. Lát­tam. Milyen más ember, mint az én apám! — No jó. De miért? Könnyű kérdezni. Nagyon könnyű. A világon talán ez a legkönnyebb, de választ adni arra, ami igen komoly, de világosnak se egészen vi­lágos: ki mondja meg, ho­gyan lehet? Mert azt sejtem, miként kellene. Határozottan, egye­nesen, szívből. Lehajtottam fejemet. Hogy miért nem jöttem be a gyárba? Túl bonyolult ez a buta história. Hol kezdődött? Nem akar- tam továbbtanulni. Mail ké­sőbb. határoztam. Előbb le­gyen pénzem, éljek egy ki­csit; kedvemre, legénvként. Dolgozni fogok — jelentet­tem ki otthon. Apám. ha nehezen is, de végül csak beleegyezett. Ám A mozdonyszerelő műhely­ben egy alacsony férfi res­telkedve forgatja kezében sapkáját. — Nincs még felszerelve, de otthon hagytam, mert el­tört a váz, használhatatlan a gép. ö is megígéri, hogy csak megfelelően felszerelve fog­ja a kétkerekűt használni. Sietve igyekszik kifelé a szobából. Voltak akik megfogadták a figyelmeztetést, de akadtak olyanok is akik n rendőr­ség külön „passzióját” lát­ták az ellenőrzésben és nem tettek eleget a kérésnek. Ná­luk hiába a rendőrség meg­előző, figyelmeztető intéz­kedése, semmibe sem ve­szik azt. Még aznap este ké­nyelmetlenül érezhették ma­gukat, mert a közlekedésren­dészeti szakemberek villám­ellenőrzést tartottak, helyszí­ni bírságolással egybekötve. Jó néhány bírságcédula „ta­lált gazdát” az este folya­mán. Dr. Sarkadi Imre szét­tárja a karját. — Mit csináljunk, ha már csak a pénztárcán keresztül tudunk az emberek eszére hatni».,. *— kékesi — Hirdetmény A Szolnoki Városi Tanács V. B. terv és munkaügyi osz­tálya megbízása alapján a megyei Beruházási Vállalat nyilvános versenytárgyalást hirdet lebontandó épületek eladására a Ságvári krt. 7. sz. alatti udvari lakóépület­re, valamint a Szabadság úton lévő téglakerítésre vo­natkozóan. A versenytárgya­lás időpontja 1969. november 25-én reggel 8 órakor. Szín­hely: a volt Szabadság úti MÁV Rendelő épület előtt. tornyot választotta. Mielőtt belefogott volna a különös munkába, több ízben járt a torony építkezésénél, tanul­mányozta a tervdokumentá­ciót, tárgyalt a szakemberek­kel, s ezek alapján készítette el a pengetorony tervrajzát. Áz acéltorony 980 milliméter magas lesz és ehhez — szá­mításai szerint — csaknem kétszázezer zsilettet kell fel­használni. A borotvapengé­ket ugyanis lapjával rakjj egymásra, s úgy metszi, da­rabolja őket, mint a téglá­kat, .malterként” különleges ragasztóanyagot alkalmaz. neki is van egy elgondolása — tette hozzá. Épp kilépett a munkatársa; neki is jobb lesz, mint valami vadidegen­nel bajlódni. Szóval magához vesz. Bántam is én, sürgetett a türelmetlenségem. Minél előbb legyek $ magam ura. Örömöm nem tartott so­káig. Apám folyton magyarázott. Arra akart kioktatni, mit hogyan kell könnyebben megcsinálni. „Érted? Minél gyorsabban csapd*össze, más­sal ne törődj!” Én hamar beletemetkez­tem a munkába. „Hát ez meg mi?” — állt meg szétvetett lábbal előt­tem. „Ha'gyd a fenébe, ki törődik azzal!” Döbbenten kapkodtam. A szerszámokat eldobálta, so­hasem takarított. Szaladt az egész műhely. A rendetlen­ségben alig ismertem ki ma­gam, amikor dúlva-fűlva dol­gozott. Csapkodott, ha alaposab­ban ki akartam mosni az edényeket. Mert én mindig ragaszkodtam a rendhez. Küldött a lányokhoz. Az már más! így aztán, ha le­hetett, ellógtuk a napot. Kis- padot húzott a fűtőtesthez és ott henyélt órákon át. Váltáskor a veszekedés so­hasem maradt el. Restellkedtem. Gondoltam, a mérnökhöz fordulok tanácsért, de hát apám ellen szóljak? Előre akartam dolgozni. Minek kapkodni, hát nem jobb, ha elkerüljük a zűrza­vart? Gyakran veszekedtünk, nem hagytam magam. Azért is! Éjszakás műszakban, ami­kor szundikált, akkor fogtam hozzá. — Okosabb akarsz lenni apádnál? — ordított ismét manóból kikelve és elrontot­ta a munkámat. Aztán rám fogta. Ügyetlen vagyok, kür­tőit e széjjel. — Minél kevesebb meló és a lehető legnagyobb fizu, té­ged más ne érdekeljen — ok­tatott otthon szelíd hangon. Nem hittem neki. A feszültséget azonban nem bírtam tovább, megvi­selt az örökös zaklatása, már gondolkozni se tudtam rendesen. Menekülni próbáltam. A mérnök tekintetemet ke­reste. — Apádtól ezt nem tanul­tad — mondotta. — Rende­sen bejár! — Értem. <*- Mit? — Elégedettek munkájával. Tétovázott. — Hát... figyelembe k°ll venni a körülményeket is. Jobb nincs! Kihúztam magam. — Nem lesz semmi ba­jom? — A hiányzásért? —» Igen! Felemelte hangiát, nyo^a- tékot a^art adni szavának. — Hát majd elsimítjuk. Rendben...? Megráztam fejemet. Hosz- szú halam váltamat verte. — Nincs rendben! Felmon­dok, keresek más helyet... Már fordultam is kifelé. G. Szűcs László Baj van az

Next

/
Oldalképek
Tartalom