Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-22 / 271. szám

4 SZOLNOK MEGIEI NÉPLAP 1969, november 22. Az áldozatot mindenki cserűenliagyja fiz NSZKxban aggasztóan terjed az erőszak A Német Szövetségi Köztúrsafeágban naponta négyen halnak meg erőszak következtében: agyonlövik, leszúrják, megfojtják, vagy agyonütik őket. 1963 óta a gyilkosságok száma majdnem a felével emelkedett a Szövetségi Köztársaságban. At, bűnözök még világos nappal is támadnak. Nekirontanak «áldozataiknak a vendéglőben, a parkban és az utcán is. Éppen ezért négy megkérdezett ember közüí három semcnaitől sem tart anyira, mint a bűnözőktől. Hiába várt segítségre Fried­rich Lange lakatos a délutáni órákban egy hamburgi metró- állor. - n. Munkahelyéről ér­kezett, és az utasok tömegé­ben a kijárat felé igyekezett. A csarnok előtti pádon egy fiatalokból álló banda figyel­te az érkezőket. Lángét hir­telen meglökték, és rákiál­tottak: „Vigyázz, te ökörlr — A megtámadott elhárította magától az üvegnyakkal kö­zeledő fiút de aztán késsel a kezükben négyen egyszer­re támadtak rá. — Amikor Friedrich Lange már több sebből vérzett és képtelen volt az ellenállásra, végre néhány járókelő segítségére sietett, s a támadók elmene­kültek. A hamburgi késelők éppen- úgy űzhették volna véres já­tékukat Münchenben. Köln­ben, Frankfurtban vagy má­sutt. S a müncheniek, a köl­niek. frankfurtiak és más vá­rosok lakói ugyanazt a félő- sen passzív szerepet játszot­ták volna, amely a hambur­gi mertónál lehetővé tette az érthetetlen bűncselekmény elkövetését. A bűnözők részéről egyre inkább megnyilvánul az ok­talan brutalitás iránti haj­lam, a szemtanúk pedig egy­re kevésbé vállalkoznak az áldozatok megvédésére. „Az erőszak divatja — így fogal­mazta meg Irma Keilhack hamburgi szenátomő — kéz a kézben jár az általános és fokozódó eldurvulással.” S az erőszaknak ez a divatja tom­bol mindenütt a Szövetségi Köztársaságban. Támadás Brémában Brémában egy három főből álló banda megtámadta Wil­helm Backhaus 57 éves mun­kást. Az áldozat ijedtében készségesen feléjük nyújtot­ta pénztárcáját. Válaszként ökölcsapások és rúgások zú­dultak rá. Ezután a támadók megkéselték. Az idős ember kegyelemért könyörgött, s át­adta aranygyűrűjét és kopott Ugyanabban a pillanatban báljairól fejt*: vágták. Ekkor a púdon ülő banda egy tágja kettétört egy sörösüveget a padón. és az éles üvegnyak­kal áldozatához közeledett. A többi utas félkörben körül­vette őket. 'Lange szerint egyetlen emtter sem moz­dult meg. tástalan, mert a tettesek elv­ből maguknál gyöngébb ál­dozatokat szemelnek ki, és minden ellenállásra még na­gyobb brutalitással „vála­szolnak.” Dr. Hans von Hentig. a bűnügyi pszichológia pro­fesszora „beteges kórtünetet” lát az „értelmetlen” brutalitá- si akciókban”. A professzor szerint a nyugatnémet társa­dalom túlzott fogyasztási igé­nyeihez hasonlóan a bűnözők is túllépnek minden hajtárt. Az allensbachi demoszkó- piai intézet közvéleményku­tatást tartott, amely során ki­derült, hogy az ország lakos­ságának 72 százaléka semmi­től sem tart annyira, mint a bűncselekményektől. Félnek a szemtanúk Ez a félelem számos szem­tanúban megerősítette a „semmit sem hallottam, sem­mit sem láttam” beállított­ságot. Kétséges hát, hogy taná­csos-e a Német Szövetségi Köztársaságban beavatkozni a verekedésekbe? Ha valaki segíteni akar, és közben ál­dozattá válik, akkor a bíró­ságok éppúgy cserbenhagy­ják, mint az állam és a biz­tosítótársaságok. A kártéríté­sek és a rokkantsági járadé­kok szinte alamizsnának te­kinthetők: a világ harmadik ipari nemzetének nincs pénze a bűncselekmények áldozati­nak kártalanítására! Hamburgi késeHok levéltárcájét ifi A gengszte­rek elvették a zsákmányt, és >a súlyosan sebesült embert a folyó felé kergették, hogy Vf'zbe fojtsák.«,‘Útközben a hét ítzúrt sebből u érző Backhaus összeesett, ébresztette eszmé­letét. Több hétig tartott, amíg az orvosok m egyógyították. A közvélemény a brutali­tásnak ezekre az orgiáira riadtan és tehetetlenül rea­gál. Megelőzési intézkedések alig történnek. A hamburgi rendőrség egyik vezetője ezt ajánlja: „Menjen gyorsan to­vább, ha ilyen alakok sérte­getni kezdik. Ne próbáljon hőst játszani. Lehetőleg ke- iTÜlje a verekedést, és kerül­jön mindent, ami a támadók­ra provokálóan hat. Minél előbb értesítse a rendőrséget, A védekezés többnyire kilá­(STERN) Befejezték a sárospataki vártemplom átépítését öt esztendővel ezelőtt kezdték meg Észak-Magyar- ország egyik legszebb műem­léke, a sárospataki vártemp­lom feltárását és újjáépíté­sét. Az 3490-es évekből szár­mazó gótikus épülethez — amely hajdan a vár védel­mét is szolgálta — számos történelmi emlék fűződik. Az elmúlt évszázadok folya­mán átépítésében és díszíté­sében olyan főúri családok vettek részt, mint a Páló- czyak. a Berényiek. a Dobók« a Lóránffyalk, a Rákócziak, és ebben a templomban es­küdött örök hűséget Balassi Bálint Dobó Krisztinának. A templom és a környé­kén végzett ásatások során hét évszázad építészeti em­lékei kerültek felszínre. A templomot az Országos Műemléki Felügyelőség a hajdani tervék felhasználá­sával építette újjá. A krip­tában talált sírköveket — köztük Dobó Ferenc és féle­sége. Kerecsényi Judit vö­rösmárvány síremlékét — a templom északi és keleti bel­ső falán helyezték el, az újjáépített római katolikus vártemplom átadására no­vember 30-án kerül sor. Az avarodás ellen Itthon, is, külföldön is nagy érdeklődést váltott ki a szak­körökben az az eredmény, amit dr. Telegdy-Kováts László professzor irányításá­val a Budapesti Műszaki Egyetem élelmiszerkémiai tanszékének kutatói értek el az avasodás megakadályozá­séra. Az élelmiszervegyészet már régen ismert különböző anyagokat, úgynevezett anti- oxidánsokait. amelyeknek hozzáadásával megakadályoz­ható, vagy legalábbis lassít­ható különböző élelmiszerek avasodása. Ezek az avasodás- gátló anyagok azonban a hő hatására nagyobbrészt el­bomlanak, tehát használha­tatlanok a sütéssel vagy fő­zéssel készülő élelmiszerek­nél. Márpedig számos ilyen készítményt fenyeget az ava­sodás. A tanszéknek sikerült olyan, eddig ismeretlen anti- oxidánsokat találnia, ame­lyek érzéketlenek a hőre. te­hát avasodásgátló hatásukat akkor is megtartják, ha a „védelmükre bízott” élelmi­szert sütni, vagy főzni kell. A tanszék munkatársai meg­állapították azt is. hogy ezek a tokaferol-csoportba tartozó anyagok bőven megtalálha­tók a természetben is, pél­dául különböző gabonafélék­ben, olajos magvakban. Mai legenda Pele, a híres futballista nemrégen aranyérmet kapott a brazíliai művelődésügyi minisztertől, azokért az ér­demeiért, amelyeket az anal­fabétizmus ellen vívott harc során szerzett. A híres fut­ballista ugyanis „Én, Pele” címen könyvet irt, amely olyan óriási érdeklődést kel­tett, hogy hazájában számos analfabéta megtanult olvas­ni, csakhogy a bálványozott futballista önéletrajzát ol­vashassa. Város a város felett I. Friedman francia épí­tész azt javasolta, hogy épít­senek egy újabb Párizst — a levegőben! Az építész elgondolása sze­rint az úi várost hatalmas vasbeton pillérekre építenék. Megjeleni a Delta legújabb száma A Hold kőzeteit a világ ki­lenc országának 142 intéze­tében vizsgálják ezekben a hetekben, hónapokban. A Delta Magazin új száma részletesen beszámol az ed­dig közzétett vizsgálati ered­ményekről, amelyek rendkí­vül érdekes új megállapítást tartalmaznak s korábbi el­méletek sorát döntik halom­ra. Ismerteti a lap a töme­ges rákszűrés céljára kidol­gozott „automatizált” mód­szereket, amelyek lehetővé teszik a betegség korai fel­ismerését s ezzel gyógyítását is. Az űrhadviselés, a világ­űrt atomháborús célokra fel­használni kívánó haditechni­kai elképzelésekről is részle­tesen tudósít a lap. További érdekes témái: atomenergiával működő szív­ritmus-keltő, az elektronika újdonságai, a sportolók új- típusú verseny cipői, a leg­újabb sportautó típusok, a látás élettanának újdonságai, a lakás és a közutak világí­tásának korszerű formái, a félvezetők fejlődése s még számos újdonság, hír, infor­máció s száznál több — ja­varészt színes — foto. 4 HALPIAC BŐVÜLÉSE A Szovjetunióban ebben az évben 3324 tonna halat ter­melnek ki. Csak konzervből több mint 1 milliárd darab kerül forgalomba. A nyers hal. az élő. a füstölt, a fiié, a halszelet szállítás a fo­gyasztók igényével rohamo­san növekszik. Forgalomba hozása azonban akadályokba ütközik, mivel korábban a halszállítmány nagyobb ré­szét erősen sózottan készí­tették. Most már ez csak jelentéktelen százalékot tesz ki. Évenként növekszik a ten­geri termékek kihasználása. Á kihalászott terméket hely­ben. a tengeren dolgozzák fel. Egy részét a konzervfel­dolgozó üzemek, a kombiná­tok kapják. A Szovjetunió­ban ezernél is több a halfel­dolgozó üzemek, kombinátok, vállalatok és más haltermék készítők száma. Hat nagytel­jesítményű vállalat építésé­hez kezdtek ebben az évben. A Szovjet Halászflotta több tonnás kereskedelmi hajókat, hűtőszekrényeket, úszóbázi­sokat tart fenn. melyek be­utazzák a négy óceán vala­mennyi halászipartelepét Eb­ben az évben 366 halászha- jóval bővült a flotta. Képünkön: megérkezett a szibériai lazac az TJszty— Kamcsatka kombinát felvevő terére. A KGST gazdasági fejlődése A KGST-tagállamok a szá­razföldek területének 13 szá­zalékát foglalják él. Ezekben az országokban él a világ népességének 10 százaléka. A KGST-tagállamok ipara gyorsabb növekedési «üteme révén 18 év alatt (1950—1968. között 18 százalékról 35 szá­zalékra növelte részarányát a világtermelésben. Ezen be­lül hányada (1950—1967 kö­zött) a világ villamosenergia — termelésében 14 százalék­ról 21 százalékra, az ener­giahordozóik termelésében 16 százalékról 26 százalékra, nyersvasgyártásban 19 száza­lékról 27 százalékra, a cel­lulózé alapú műrostok gyár­tásában 10 százalékról 25 százalékra, a cementgyártás­ban 14 százalékról 26 száza­lékra nőtt. 1967-ben a KGST-tagálla­mok a négy fő szemester­mény világtermelésének kö­rülbelül 33 százalékát, a vi­lág hús termeléséneik 19 szá­zalékát és tejtermelésének 39 százalékát adták. A nemzeti jövedelem és az ipari termelés évi átlagos növekedése ezekben az or­szágokban lényegesen na­gyobb volt a világátlagnál és az európai tőkés országok átlagánál. Nemzeti jövedel­mük és ipari termelésük 1950—1967 között 3,5 szeres­re, illetve 5,4 szeresre, míg az EGK-tagállamoké csak 2,4 szeresre, illetve 2,9 szeresre nőtt. A KGST-tagállamok keres­kedelmi forgalma 1968-ban hatszorosa volt az 1950. évi­nek. Ugyanebben az időszak­ban részarányuk a világke­reskedelemben 6,5 százalék­ról 10 százalékra emelkedett. Külkereskedelmi forgalmuk több mint fele egymás kö­zött bonyolódik le. Lengyelország a KGST-tagállamok között Lengyelország népesség te­kintetében a Szovjetunió után a második helyet fog­lalja el a KGST-tagállamok között (A testvérországok együttes lakosságának 9,1 százaléka jut rá.) Területe a KGST-tagállamok együttes területének 1,3 százalékát te­szi ki. Az LNK hányada a legfon­tosabb ipari termékfajták KGST-termelésében tavaly a következőképpen alakult: fe­keteszén — 21 százalék; cink­ére — 20 százalék, (1967) nyersvas — 8 százalék; vas­úti személykocsi — 16 szá­zalék; fémmegmunkáló gépek — 9 százalék; kén — 22 szá­zalék (1966); kénsav — 9 szá­zalék; műanyagok — 9 szá­zalék; pamutfonal — 10 szá­zalék; gyapjúfonal — 15 szá­zalék; nyerscukor — 11 szá­zalék. Lengyelország a Szov­jetunió után a második he­lyet foglalja el a KGST-tag­államok között a feketeszén­éi nyersvastenmelésben, a tehergépkocsik (autóbuszok­kal együtt), traktorok, tv-ké- szülékek gyártásában, a kén­sav, a nitrogén- és foszfor­műtrágyák, a műszálak, a cement, a pamut- és gyapjú­fonalak. valamint a nyerscu- kor gyártásában. A mezőgazdasás termékek KGST-termelésében az or­szág hányada a következő­képpen alakul: rozs — 33 százalék; zab — 17 százalék, burgonya — 29 száalék; hús — 12 százalék; tej — 13 szá­zalék. A Szovjetunió után a KGST-tagállamok közül Len­gyelország termeli a legfőbb búzát, rozst, zabot, zöldséget, burgonyát, cukorrépát, húst, tejet és tojást A lakosság megtakarításai Csehszlovákiában Csehszlovákiában a lakos­ság takarékbetéteinek össze­ge idén június 30-án 54,2 milliárd koronát tett ki, va­gyis 3,9 milliárd koronával (7,7 százalékkal) nőtt egy év alatt. Idén, január 1-től jú­nius 30-ig, 782 millió koro­nával nőtt a betétek összege. Ez 60 millió K-val kevesebb az előző év azonos időszakának takarékbetétnövekedésénél. Ez év első felében a cseh­szlovákiai takarékpénztárak 83 millió koronával nagyobb összeget kölcsönöztek ki, mint amekkora törlesztések voltak, összesen 2 811 000 000 korona (tavaly 2 600 000 ko­rona) kölcsönt folyósítottak, a kölcsöntörlesztésekből pe­dig 2 728 000 000 korona (ta­valy 2 544 000 000 korona) folyt be az első félévben.. Továbbra is növekszik a nők foglalkoztatottsága Csehszlovákiában A háború utáni első évek­ben úgy tűnt, hogy megte­remtődik a nők tényleges — és nem csupán formális — egyenjogúságának minden feltétele. A nők dolgozni akartaik, gazdaságilag függet­lenek kívántak lenni. A dol­gozó nők elismert társadalmi helyzetet vívtak ki. Megkez­dődött a nők tömeges meg­válása a háztartástól. A cseh­szlovák nők tanultak, szak- képzettséget és szakmai gya­korlatot szereztek. Utóbb el- helyekedésüknek már nem­csak társadalmi, hanem gaz­dasági okai is voltak, tekint­ve, hogy a bérszínvonal stag­nált és gazdasági szükség- szerűséggé vált, hogy a nők dolgozzanak. A nők tényleges egyenjo­gúságának egyes feltételei megvalósultak. így például lehetővé vált. hogy szakkép­zettséget szerezzenek. Bizo­nyos szociális előnyökhöz Is jutottak. Más ilyen feltételek azonban nem valósultak meg, főleg a szolgáltatások hiá­nya folytán, amelyeknek a háztartási munka legalább egy részét le kellene venni üj? a dolgozó nők válláról. A bölcsődék és óvodák nagyobb része pusztán terv maradt. A bölcsődékben a három éven aluli gyermekek 10 százalékát, az óvodákban a 3—6 éves gyermekek 48 százalékát lehet elhelyezni, iskolai étkeztetésben pedig a gvermekeknek csak körülbe­lül 40 százaléka részesülhet A dolgozó nőik száma azon­ban tovább nőtt, noha az ezzel járó feltételezett köny- nyítések lehetőségei inkább csökkentek. A foglalkoztatott nők szám­aránya 1955-től 1967-ig 42.2 százalékról 46,8 százalékra nőtt. Csupán egy ágazatban következett be csökkenés — a mezőgazdáságban, ahol azonban ez éppenséggel nem volt kívánatos. Az !SDK-han ti r, egységes gazdasági jog kimunkálásán dolgoznak Az NDK új, egységes gaz­dasági jogi szabályozást ki­van bevezetni az elkövetkező években. A minisztertanács egyik vezető szakértője meg­állapította, hogy az elmúlt években kiadott jogszabályok gyakran nem tartottak lépést a társadalmi fejlődéssel, sőt, érvényben vannak még egyes olyan törvények is. amelye­ket a háború előtt adtak ki: JF&

Next

/
Oldalképek
Tartalom