Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-20 / 269. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. november 2ft. Jegyzetek Japánról I. Nagyon új, vagy nagyon régi A zsírok és olajok világtermelése Az Egyesült Államok me­zőgazdasági minisztériumá­nak adatai szerint a világ zsír- és olajtermelése ebben az évben 37,4 millió tonna, világexportja pedig 11,3 mil­lió tonna lesz, tehát körül­A Szovjetunió és Ojaszország élelmiszeripari együttműködése Szeptember végén befejez­te a tárgyalásokat a Szov­jet—Olasz Élelmiszeripari Gazdasági Együttműködési Bizottság. Az olasz küldött­ségben a hivatalos körök képviselőin kívül 27 olasz cég szakértői foglaltak helyet. Az aláírt jegyzőkönyv az 'alábbi területeken irányozza elő a két ország élelmiszer- ipari együttműködését: ga­bonatárolás, liszttermelés, sütemény- és élesztőgyártás, Az Egyesült Államok és a nemzetközi áruegyezmények belül a tavalyi színvonalon marad. Az előző ötéves idő­szakban a világtermelés és világkereskedelem bővülésé­nek tendenciája érvényesült. (A termelés éves átlagban 3,2 százalékkal, az export 3,9 százalékkal nőtt.) húsfeldolgozás, hűtés és tá­rolás, húskonzervgyártás, tej­termékek feldolgozása, ciga­rettagyártás, állati termékek liofilizálása, fagylalt, cukor­ka, bor stb. gyártás. A jegy­zőkönyvhöz csatolták azok­nak, a szovjet és olasz cégek­nek a listáját, amelyek együttműködnek majd egy­mással a különböző ágaza­tokban. A bizottság 1970 áp­rilisában, Rómában tartja kö­vetkező ülését. Japánban minden vagy nagyon új, vagy nagyon ré­gi. nagyon modem, vagy ősi, hagyományos. Átmenet alig akad. De az új és a régi szerves, harmoni­kus egységben, él. Egyálta­lán nem zavaró, inkább kü­lönös varázsú összhangot áraszt. Mint a csavart-te- tejű, vasbetonvázas. szu- nermod*-'m stadionok, ban­kok, iskolák és a bambusz­náddal fedett faházak, a ki- monóba öltözött, teaszertar­tást celebráló és a számoló­gépet kezelő lányok, a szo­bájukban mezítláb tipegő emberek és a 250 kilométe­res sebességgel száguldó szu- per-expresszvonatok, a sztrájkoló munkások és bűn- bocsárfat-cédulát vásárló hí­vők. Az a Japán, amely évszá­zadokig mereven elzárkó­zott minden külföldi hatás­tól, az 1868-tól 1912-ig ter­jedő Meiji korszak idején — alig néhány évtized alatt — korszerű ipart teremtett, s olyan tudományos, tech­nikai vívmányokat és politi­kai intézményeket vett át a művelt nyugattól, amelye­ket ott évszázadok alatt fej­lesztettek ki. A második világháború óta Japán többé nemcsak „utánzója” a fejlett tőkés hatalmaknak, hanem mindinkább egyen­rangú partnerük, sőt min­den eddiginél veszedelme­sebb világpiaci vetélytársuk. Itt építik a világ legna­gyobb hajóit, szuperexpressz- vonatai a világon a leggycr- sabbak. Első helyen áll a háztartások villamosításá­ban a fényképezőgép és a repülőgépgyártásban. Né­hány hónap alatt földalatti vasutakat, felüljárókat, 8— 10 sávos autóutakat építe­nek. Elsőnek rendszeresítet­ték a színes tv-adást, Ja­pánban konstruáltak először televíziós elekfromikroszkó- pot. Amiben nem a legelső, abban második, harmadik: a gépkocsigyártásban, a nyers­acél termelésben, a vegyi- alapanyagok, az elektromos gépek, az áramfejlesztők gyártásában. A japán kül­kereskedelem technológiai eljárásokat exportál — köz­lekedési, távközlési, elektro­nikai és vegyipari témákban. És bár az ország területé­nek csak 16 százaléka mű­velhető — a fejlett techni­ka, a nemesített vetőmagok és műtrágyák széles körű felhasználása a japán mező- gazdaságot a legterméke­nyebbek közé emeli az egész világon S A Sony-gyár a világhírű rádiók, televíziók, sztereo- magnetofonofe műhelye A hatalmas, vitágosfalű műhe- ljekben nagyon gyors futó­szalagon dolgoznak a mun­kások. Hozzájuk szólni, fény­képezni, dohányozni nem szabad. Némán vezetnek vé­gig a gyáron, majd utólag kérdezhetek. — Milyen sok itt a nő, az egész fiatal lány. — Igen, mert ha férjhez- mennek, akkor már nem dolgoznak tovább a gyárban. Legfeljebb otthon, mint be­dolgozók kapcsolódnák a termeléshez. És a férfiak? — Ötvenöt éves korukban elbocsájtják őket. Akkor tetemes össze­gű végkielégítést kapnak — aztán se nyugdíj, se más kereseti lehetőség. Ki kell költözniük a gyár, vagy in­tézmény szolgálati lakásá­ból, 55 évesen új életet kell kezdeniük. A végkielégítés összege a vállalatnál eltöl­tött időtől függ. Ezért az­tán alig változtatnak mun­kahelyet a japán munkások, hivatalnokok. Iskoláinak el­végzése után nagyon ala­csony fizetéssel szerződik el a mérnök, a technikus. Ké­sőbb, az eltöltött évek ará­nyában nő a fizetésük; (Japánban sok az egyete­met végzett fiatal, gyakor­latilag nincs analfabéta, és a tankötelezettség kilenc év­re, 6-tól 15 éves korig terjed). A Canon-gyárban ugyan­olyan a fogadtatás, mint a Sonyban. Tea, névjegy-csere, hajlongás — aztán végigve­zetnek egy üzemrészen,. Itt is fehérköpenyes fiatal lá­nyok ülnek a szalag mel­lett. Itt sem néznek fel a látogató jöttére, és itt is csak kívül kérdezhetek. Itt nem rádiót, tv-t szerelnek, hanem fényképezőgépet, filmfelvevőt. A Canon-nak kevesebb reklámját láttam a Sony­nak emeletesháznyi fényrek­lámja van a Ginzán, — To­kió belvárosában. Mindkét gyárban miniatűr-modelle- ket, csak nagyítóval látható alkatrészeket mutattak. És olyan reklámfilmet vetítet­tek, amely érdekes volt, szakszerű és kedvcsináló. Bemutatták a gyár alkal­mazottainak életét: — a nők, akiknek nagy része vi­dékről jött, hipermodern, ragyogót tiszta munkásszál­lásan Iáknak. Itt vásárol­hat. tanulhat, tornázhat, úszhat, ikebana (virágrende- zési) tanfolyamra járhat a bentlakó. A legapróbb részletig gé­pesített modern gyárak után annál furcsább, de szívet-lel- ket gyönyörködtető látvány volt Kyoto-ban, az ezerhat- száz buddhista templom és az ősi kézműves mester­ségek városában a Kamo folyóban úszó színes sely­mek hullámzása. A folyó olyan vegyianyagokat tar­talmaz, amely rögzíti a szí­neket — a kimonók alap­anyagát ezért a kézifestés után így fixálják. (Azt tart­ják, a kyotói lányok a Ka­mo folyó vízétől kapják ar­cuk hamvasságát, szépségét). Mintha örökké ünnep, karnevál lenne a tokiói Asza- kusza virágfűzéres, lampio- nos bazársoraiban. Ezüst szálak, papírvirágok, millió csillogó villanykörte. Az egyik felvirágzott utca pi­rosra festett shintoista szen­télyhez vezet. A feljárat előtt kút, ivóedényekkel — csak szájöblítés, kézmosás után illik az istenek elé járulni. A későesti órákban sokan keresik fel a templomot. Fia­talok. modem öltözékben, gyerekek, felnőttek, öregek. Felmennek a lépcsőn, meg­hajolnak, tapsolnak ((így hívják föl magukra az isten figyelmét), egy keresztrácsos ládába pénzt dobnak, né­hány percig elmélkedve áll­nak. aztán folytatják útjukat — ki a közeli Vidám Park­ba, ki vendéglőbe, teaházba, haza. Haza. ahol a japán férfit térdelve fogadja felesége. AhoJ. vendégeivel órák hosz- szat néma csendben ül egy- c-gy váza előtt a ház ura. Ahol mezítláb járnak a rizs-szalma gyékényen és térdelve pihennek a zabu- tonon (ülőpámán). de ter­mészetesen légkondicionáló berendezés biztosítja a meg­felelő hőmérsékletet. Japánban, ahol minden vagy nagyon régi, vagy na­gyon új­Kádár Márta Következik: Tejkrém a sumo-meccsen. Veszélyben Csúszik a domb a világ­hírű pannonhalmi apátság alatt! A bencések régi, 1000 körül alapított magyarorszá­gi „anyakolostora” körül már az 1960-as évek elején ész­leltek bizonyos mozgást. A szakemberek megállapították, hogy az ok: túlterheltség. A műemléket annakidején csu­pán egy-kétszáz emberre „méretezték”, napjainkban viszont mintegy 1000 ember él falai között. A vízvezeték­hálózat nem bírja az óriási megterhelést és rendre be­ázik. A kolostor 278 méter magas löszös talajra épült, s köztudomású, hogy ha a lösz vizet kap. — elindul... Pannonhalma „megmenté­se” országos ügy, hiszen a Az „édes titok“ dinasztiája Fennállásának 100. évfor­dulójára készül az Ácsi Cu­korgyár, az ország legöre­gebb cukorgyára. A gyár ré­gi dolgozói megírják az üzem történetét Az eddig összegyűjtött anyag érdekes megvilágításba helyezi a cukarfőző dinasztiákat. A cukorgyártás ugyanis féltve őrzött titok volt an­nakidején. Idegennek nem adták át a különleges tudo­mányt, csak apáról fiúra szállhatott a mesterség. Így alakultak ki valóságos cu­korfőző dinasztiák’ Ácson is. Danes Mihály, a déünagy- apa, a dinasztia alapítója, mint kovács került az épü­lő gyárhoz, amelyet Lichten­stein herceg egyik bortoká­nak két bérlője, báró Berg Gusztáv és báró Berg Vil­mos hozott létre. A cukorfőző mestereket Csehszlovákiából hozatták. Az ezermester kovács ott maradt a felépült gyárban, jól kinyitotta a szemét, és hamar elleste a cseh meste­rek tudományát. Fia. ifjabb Danes Mihály az 1890-es években, fiatal gyerekként került cukorfőző apja mel­lé. A dinasztia következő tagja, Danes Zsigmond is édesapja mesterségét foly­tatta. ö már megérte a gyár­ban a felszabadulást, ami­kor a titkot. nem kellett, őrizni, hiszen szükségtelenné vált a kenyérféltés. Mire 1960-ban nyugdíjba ment, több kiváló szakember ke­rült ki a keze alól. Az ő fia sem maradt hűt­len a családi hagyományok­hoz. Danes László cukorfőző ma a gyár egyik legkiválóbb munkása, szocialista brigád­tag. kiváló dolgozó jelvény tulajdonosa. A modem be­rendezések persze koránt­sem hasonlítanak dédapja cukorfőző „üstjéhez”. A műszerek azonban ma is csupán segítik, de nem he- L'ette,sitik a cukorfőző mes- rer munkáját. A vizes üveg­lapra csöppentett barna szi­rupból neki kell megállapí­tania. mikor „fog szemet” a cukor, vagyis mikor kell be­fejezni a főzést. Ehhez pedig jó megfigyelő képesség, a szakma nagy szeretete és nagy felelősségérzet kell. Míg az 1870-es években sze­zononként 2000—3000 tonna répát dolgoztak fel, a leg­utóbbi szezonban 207 000 tonna répából 26 000 tonna cukrot állítottak elő az ácsiak. Mennyit költ a CIA kémkedésre? Az Egyesült Államok Köz­ponti Hírszerző Hivatala, a CIA évente 8—10 milliárd dollárt költ kémkedésre. Ezt az adatot Kirkpatrick, a CIA volt munkatársa hozta nyil­vánosságra Washingtonban. Kirkpatrick a legutóbbi idő­kig felelős beosztásban dol­gozott ennél az intézménynél. A CIA-nak körülbelül száz­ezer ügynöke van, — jelen­tette be Kirkpatrick egy tele­víziós interjúban, — ugyan­akkor a hadsereg hírszerző szolgálata mindössze hatezer ügynökkel dolgozik. az apátság kolostor szinte az egész ma­gyar művészettörténetet meg­eleveníti látogatói előtt. Az európai művészetnek szin­te minden stílusáramlata rajta hagyta „kézjegyét”. Évente sokezer hazai és külföldi látogató fordul meg az apátságban: megcso­dálják az öreg épületeket, a kolostor értékes pénz- és éremgyűjteményét. képtá­rát, könyvtárát. Pannonhalma restaurálása megkezdődött. Kicserélik a csatornákat, korszerűsítik a közműveket és felállítanak egy törpevízművet is. s azt remélik, hogy a sokmillió forintos beruházással elejét veszik a nagyobb károk­nak, „megfogják” a dombot. Mint a Journal of Com- mers írja, az Egyesült Ál­lamoknak szándékában áll felülvizsgálni a nemzetközi kávé- és gabonaegyezmények feltételeit. A Nemzetközi Ká­véegyezmény hatálya 1970. október 1-én, a gabonaegyez­ményé pedig a jövő év jú­liusában jár le. A gabonaegyezmény nem bizonyult hatékonynak. Ne­hezen találnánk még egy nemzetközi egyezményt, — jegyzi meg a lap — amely­nek feltételeit, röviddel meg­kötése után, oly sok tagállam olyannyira megszegte volna. Az exportőrök azért nem tet­tek eleget a minimális árak­ra vonatkozó kikötéseknek, mert kiéleződött a konkur- renciaharc a búzapiacokon. Az Egyesült Államok hiva­talos köreinek . véleménye szerint azonban mégsem len­ne célszerű lemondani a ga­bonaegyezményről. Az ame­rikai kormány elismeri, hogy a búzaárak stabilitásának biztosítása érdekében kívána­tos lenne pótlólagos intézke­déseket tenni, s igyekszik meggyőzni a többi részvevőt arról, hogy be keli vezetni a búzatermelés ellenőrzését. A búzapiacon jelenleg el­csendesedik az „árháború”, s az árak, amelyek sok évre visszamenően a legalacso­nyabb színvonalra estek, sta­bilizálódni kezdenek. Az Egyesült Államok hivatalos köreiben úgy látják, hogy ideje levonni a következteté­seket a búzapiac legutóbbi eseményeiből. Máris tervbe­vették, hogy számos értekez­letet tartanak, az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrá­lia, Franciaország és Argen­tina képviselőinek részvételé­vel, Londonban valószínűleg szakértő-bizottságot alakíta­nak. Az amerikai kormány úgy véli, hogy amennyiben új nemzetközi gabonaegyez­ményt kötnek majd, annak lényegesen különböznie kell Az Egyesült Államokban a rizskészlet az előző mezőgaz­dasági évben megkétszerező­dött, s feltételezik, hogy eb­ben a gazdasági évben to­vább növekszik majd. A vi­lágpiaci kereslet bővülése folytán nőtt a termelés, ez­zel szemben az amerikai rizs exportja csökken, s az or­szág a- túltermelés problémá­a mostanitól. Lehet, hogy már a jövő év tavaszán tár­gyalások kezdődnek az új egyezmény megkötéséről. Nem kizárt dolog, hogy a je­lenlegi egyezmény még ha* tályának letelte előtt meg­szűnik létezni. A kongresszus 1970-ben új­ra megvizsgálja a nemzet­közi kávéegyezményt, s amennyiben nem hagyja jó­vá, az Egyesült Államok fel­mondja azt. A nemzetközi kávéegyezményt az érvényes áruegyezmények közül a leg­hatékonyabbnak tartják, az amerikai kormányzat azon­ban nehezen tudja megsze­rezni a kongresszus jóváha­gyásút. Mint a Journal of Com-,, mers írja, jövőre nézeteltéré-, sek várhatók, mert a világ­piacon emelkedtek a kávé-, árak. Az exportárak 1969. júliusa óta számottevően emelkedtek, s részben ezért drágult meg a kávé a kis­kereskedelmi forgalomban. Az általános vélemény sze­rint a világpiacon kielégítő készletek vannak kávéból, s az áremelkedés azzal magya­rázható, hogy hiányra szá­mítanak a jövő év nyarán, tekintettel arra, hogy Bra­zíliában az erős fagyok és aszályok folytán csökkent a termés. Amellett a brazil exportőrök készleteik egy ré­szét visszatartják, hogy to­vábbi áremelkedést idézze­nek elő. Az Egyesült Álla­mokban mindamellett úgy vélik, hogy a legközelebbi hónapok folyamán csökken­hetnek a kávéárak. A brazil kormánynak meg kell érte­nie, hogy nem áll érdekében a kávé túlságos drágulása. Amennyiben mégis emelked­nek a kávéárak, az amerikai kongresszusban erősödni fog­nak az ellenvetések. A sze­nátorok, — írja e lap, — úgy vélik, hogy a nemzetközi ká­véegyezmény ellentétes az amerikai fogyasztók érdekei- veL ' jával küszködik. Az átmenő- készletet az 1969—70-es (au­gusztus l-ével kezdődő) me­zőgazdasági év elején 771 000 tonnára becsülték, az előző évi 308 000 tonnával szem­ben. A kormány leszállította a rizsvetési kvótákat, s az 1969. évi termés a tavalyi 4,8 millió tonnáról 4,1 millió tonnára csökkent. Japánban építik a világ legnagyobb hajóit Ausztria esatlako. kávéegye. Ausztria, 1968. december 30-i ha' nly.il, n napokban csatlakozott a nemzetközi Rizs feleslegek az E sott a nemzetközi sményhez kávegyezményhez. A csatk kozott országok száma ez­zel 60-ra emelkedett. r gyesült Államokban r_"■

Next

/
Oldalképek
Tartalom