Szolnok Megyei Néplap, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-19 / 268. szám

1969. november 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Egy humoralista önálltató estje Sándor György új műsoráról Jó két éve, hogy egy sá­padt íaarcú. vézna fiatalember kért szót legrangosabb elő­adóművészi pulpitusainkon, — így a szolnoki Pódiu­mon is. Már a műsor címe is meg­hökkentő, vagy legalább is bizarr: Sándor György: a kettőspontnak ez esetben ki­emelt jelentősége van — „Én egy analfabéta vagyok”. Óriási közönségsikert ara­tott a sápadt, faarcú fiatal­ember, Sándor György. Budapesten hosszú—hosszú ideig futott a műsora, bejár­ta vele csaknem az egész or­szágot, sőt határszomszédaink is meghívták. A szakmai vélemények, a kritika? Dicsérte, vagy körülírta a sajtó: némelyik lap a biztos, ami biztos, „majd meglátjuk” álláspontra helyezkedett. Annakidején én is alapo­san „körültopogtam” Sándor György művészetét. — Véle­ményformálásom akkori ha­tározatlansága, pontosabban meghatározás keresése, pár­huzamos volt .az író és elő­adóművész Sándor György saját útkeresésével. Az „Én egy analfabéta...” műsorban ugyanis még na­gyon sok volt a kérdőjel, — de így is igaz: már nagyon sok volt.; . A szerző és előadóművész második önálló műsora már egyértelműbb. Intellektuális, filozofikus humora tovább mélyült, a gondolatfűzések logikája erősebb, de egyúttal abszurdabb is. Abszurd humor? — Ennél több. De mennyivel? Sándor György valami me­rőben újat ad. Elődrokonsá­got érzünk a chaplini kisem­berrel, gondolati kötést Ka- rinthyval, de sokkal erőseb­ben Kafkával, — s a megha­tározhatatlan műfajú műfajt az eladóművész széles skálán játssza, a szópantomimtól a harsányságig. A gondolatok féltárója és Nagy Bohóc egy­szerre. Fanyar, ijesztő humo­ra van, belénk fagyasztja a nevetést, de amikor akarja, utat enged a fuldokló kaca­gásnak is. Az önálltató est — Sándor György meghatározása — egy hatalmas ringben játszódik. A szürke, hétköznapi kisem­ber ökölvívó kesztyűben áll a „Nagy Ring”-ben, — nem nehéz kitalálni, mit szimbo­lizál ez. Az élet nagy szín­padát, ahol győz az ember, vagy megverik, de minden­képpen szüntelenül boxolni kell! Mélyenszántó gondolatiság­gal halmoz a szerző—előadó­művész poént, poénra. Annyi­val több és értékesebb az új önálltató est, amennyivel töb­bet politizál és amennyivel erősödött a szatirikus hang­vétel is. Színtvallani, látni, láttatni! Ez talán ars poetica (?) is Sándor György nyelvén. Új vonás a művésznél — amint említettük is — még erőteljesebb politizáló hajlam. De ez némely buktatót is hordoz magában. Remekbe sikerült az „Igaz­gató elvtárs” félpantomim — félmonológ jelenet (vagy mi­nek is nevezzem?) gyilkos szatírája. A művész a létez­hető kartácsainak össztüzével lőtt egy eléggé el nem ítélhető magatartásformára. Talált is, hajaj, telitalálat volt! Más esetben viszont a kis­sé mérlegeletlen túlexponálás aránybeli torzulásokhoz ve­zet, pedig aranyszabály: ve­rébre nem lövünk ágyúval. Ne is menjünk el addig, hogy Sándor Györgynek iga­za van-e minden gondolat- füzérben. Általában igen, iga­za van, de az igazság feltá­rásának folyamata némely esetben nem eléggé árnyalt, — és túlexponált. Van egy különleges opti- kájú fényképezőgépünk, — adott expozícióval dolgozunk; sorba jönnek a lencse elé, akiket odahívunk. Néhány képünk sikerületlen lesz, — mert a fotografált jelenség­nek más a fényelnyelő és fényvisszaverő adottsága. Ehhez hasonló jelenséget érzek a humoralista önálltató estjében, némelyik félmon­datában. Amennyire igaz jelképnek érzem, hogy sokszor még a rózsát is ökölvívókesztyűben visszük, és úgy adjuk át, aki­nek odaadjuk, annyira ve­gyes érzéseket kelt bennem a műsorzáró mondata: „mert jó az, ha az ember kezében bot van.” Ügyhiszem, viszonyaink kö­zepette ez csak így igaz: jó az, ha gz ember kezében bot van — amikor szükség van rá... A hétfői Árkád-est nagy közönségsikert hozott, a fen­tiekből is következően, jog­gal. Eredeti bemutató volt, az Egyetemi Színpadon majd a hét végén lesz a premier. A hazánkba szakadt ha­zánkfia már a szolnoki fő­próbán is brillirozott, és ha a műsorban található helyte­len expozíciók korrigálása megtörténik, Sándor György új szerzői estjéről még sokat fogunk hallani. Méltán... Tiszai Lajos Ssakmai filmbemutató a TITÁSZ-nál Eddigi hagyományait kö­vetve, szakmai filmbemuta­tót tartott hétfőn és kedden délután a TITÁSZ szolnoki igazgatóságának kultúrtermé­ben az MTESZ megyei szer­vezete és az Elektrotechni­kai Egyesület helyi csoport­ja. Ez alkalommal a harma­dik budapesti elektrotechni­kai filmnapok anyagából mutattak be 9 olyan angol, villamossági szakfilmet, ame­lyek témájukkal a helyi szakemberek fokozott érdek­lődésére tarthattak számot, s egyúttal hozzájárultak szak­mai továbbképzésükhöz is az elektrotechnika külföldi al­kalmazásáról nyújtott isme­retekkel. I Zenetanárok hang­. versenye ■ Jászberény­ben Já-zberény felszabadulása 25. évfordulójának megün­neplésére november 17-én este a Lehel klub nagyter­mében rendezték meg hang­versenyüket a Palotásy Já­nos zeneiskola tanárai. Kluka István, a városi ta­nács vb művelődésügyi osz­tályának vezetője megnyitó­jában egy 1958-ból keltezett, a már működő zeneiskolák igazgatójához címzett levél­ből idézett: „Értesítem, hogy szeptember 1-től mi is a magyar zeneoktatási intéz­mények népes családjához tartozunk”. És az első évben már 300 jász gyerek ismer­kedett meg a klasszikus ze­nével a jászberényi zeneis­kolában, amelynek jelenleg négyszáztíz tanulója van. A hétfő esti hangverseny első részében az iskola hat tanára — Szalai Zoltán, Szentirmai Szabolcsné, Te­lek Károlyné, Dévay Gabriel­la, Szentirmai Szabolcs, Bak­ki Katalin és Kiss Sarolta, mint vendég — Beethoven, Brahms, Debussy, Rimszkij- Korzakov, Liszt, Mozart mű­veiből tartott hangszeres be­mutatót, P. Bóta Gizella Schubert két dalát énekel­te el. Szünet után Mozart: Esz- dur Triója hangzott e] zon­gorán, klarinéton és mélyhe­gedűn, majd Nagy Katalin előadásában Bartók: Szonati­nája zárta le a nagysikerű zenei rendezvényt. Kilencezer embernek viszket a tenyere Az év vége sok kellemes dolgot tartogat a Számunkra. A kilencezer szolnoki KST- betéttulajdonosnak például a betétjeik visszafizetését. A városban összesen 67 válla­latnál, üzemben és hivatal­ban, vettek részt a dolgozók a KST-gyűjtésben, s csak­nem 16 millió forintot tar­talékoltak az év végi na­gyobb kiadásokra. A legtöbb pénz — kétmillió forint _ a Nagyalföldi Kőolajfúró Vállalat KST-jében gyűlt össze ahol általában 150 forintot fizettek be havonta fizetéskor a tagok. A betétek kifizetése október 25-től de­cember 15-ig tart. Az eltelt három hétben az OTP már 4 millió 128 ezer forintot utalt ki. Hogy a KST-betét nem­csak év végén, hanem „me­netközben” is sokat segít a megszorult tulajdonoson, jel­zi a kölcsönt igénylők ma­gas száma. Csaknem ötezren vettek fel az idén betétjük­re hitelt. A jövő évi KST-be decemberben kell jelent­kezni. „Vezessen baleset nélkül" Harmincnégy mezőgazdasági gépkocsivezetőt tüntettek ki Szolnok megyében (Tudósítónktól) Nincs olyan nap, hogy a rádió, a sajtó ne közölne bal­eseti hírt. A gondatlan veze­tés igen gyakran halálos ki­menetelű. A sok baleseti közlemény után jóleső érzés tudni, hogv több ezren van­nak azok, akik már évek óta balesetmentesen vezetnek. A mezőgazdasági gépkocsi- vezetőknek a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, va­lamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium minden esztendőben „Vezess baleset nélkül!” elismerő jel­vényt adományoz. Az idén 34 Szolnok megyei mezőgaz­dasági üzemben dolgozó gép­kocsivezető részesült a ki­tüntetés különböző fokozatai­ban. Simon Ernő, a mezőtúri Uj Reménység Termelőszövetke­zet gépkocsivezetője 750 ezer kilométert vezetett baleset nélkül. Félmillió kilométer­rel követi Aszódi István, a megyei állategészségügyi ál­lomás gépkocsivezetője, aki jutalmul még ezer forintot is kapott. Még három terme­lőszövetkezeti és három ál­lami gazdasági gépkocsiveze­tő kapott ezüst fokozatú ki­tüntetést, Ökrös József bán­halmi. Mihály Kálmán, Kiss Ferenc kisújszállási, Herbály István mezőtúri, Komló® La­jos és Bartha Lajos öcsödi „pilóta”. Huszonhatan jutot­tak a bronz fokozathoz 250 ézer kilométeres teljesítmé­nyükért. Két állami gazda­sági, tizenegy termelőszövet­kezeti, tizenhárom gépjavító állomási gépkocsivezető. A kitüntetésekhez általában minden mezőgazdasági üzem­ben pénzjutalmat is kaptak a gépkocsivezetők, a meg­becsülés jeléül. A harmincnégy kitüntetett gépkocsivezető példája is bi­zonyítja: megfelelő szakérte­lemmel, óvatossággal lehet balesetmentesen közlekedni. A „Csúcsforgalom" Szolnokon Néhány másodperc alatt embergyűrű vette körül a Magyar Rádió urh-s kocsiját. Petress István, a műsor ve­zető riportere, a hallgatók üdvözlése után máris a szol­nokiak közkedvelt beszédté­máját, a rendőrlámpát emlí­tette. Pro és kontra, röpköd­tek a válaszok. Hosszú hajú fiatal lány, kezében táskará­dióval furakodott előre. Orra szinte a mikrofonba ütődött. — Én is szeretném elmon­dani a véleményem. Szerin­tem a lámpa lassítja a for­galmat. — Aztán már szinte fut, szalad, mert a jelzőlám­pa éppen zöldet mutatott. Általános iskolás gyerekek — felnőtteket megszégyenítő erővel — fúrják magukat elő­re. Közben egymást bökdösik — mondd, te! A' riporter ép­pen Lóczi Miklós rendőrőr­naggyal beszélgetett, — hogy milyen fontos az iskolai KRESZ-oktatás. A gyerekek éppen kapóra jöttek, példá­nak. Rögtön megkérdezte tő­lük, — tanulják-e már a KRESZ-t? A gyerekek így válaszoltak: — A tankönyvünk már mag van... őszinték voltak. A műsor állandó program­ja, a KRESZ-vetélkedő kö­vetkezett. Egy érdeklődő, fél­hangosan: — Tessék mondani, szuper vagy normál benzinjegy a jutalom? — A szolnoki ver­senyző kitűnően megfelelt a kérdésekre, a dupla vagy semmi alapon megrendezett versenyt meg nyerte. Milyen .jó lenne, ha a közúti forga­lomban is ilyen gépjárműve­zetők közlekednének. Sajnos, Óránként két korszerű vil­lamoserőmű teljesítményének megfelelő 300—400 megawat­tal növekszik a magyar villa- mosenergia-rendszer terhelé­se minden hétfőn reggel, ami­kor hirtelen igen sok fogyasz­tó kezdi használni különböző elektromos gépeit, berendezé­seit. A szocialista országok egyesített energiarendszeré­ben, amelynek hazánk is ré­szese, ez a „felfutási sebes­ség” eléri az óránkénti 4000— 5000 megawattot. Ezekkel az adatokkal tá­masztotta alá Schiller János, a Magyar Villamos Művek Tröszt vezérigazgatója annak a konferenciának az idősze­rűségét, amely kedden kez­dődött a Technika Házában az a tapasztalatom, hogy több a nyeretlen... A műsorban szakemberek is elmondták gondolataikat, miként lehetne javítani a közlekedést. Szóbakerültek a város gondjai, az elhúzódó csatornaépítések, a sáros, bur­kolatlan utak. K. Gy. arról, hogyan lehet a leggaz­daságosabban kielégíteni a csúcsfogyasztás idején tete­mesen megnövekvő villamos­energia igényeket. A villamos energiafogyasz­tás a következő időszakban hazánkban is jelentős mér­tékben növekszik. Az 1970-re várható 2900 megawattos csúcsigény 1985-ig 8600 mega­wattra növekszik. A fejlődés előbb-utóbb nálunk is elke­rülhetetlenné teszi a kizáró­lag csúcsfogyasztás idején termelő, úgynevezett csúcs­erőművek megépítését; az el­ső gázturbinás csúcserőmű a kelenföldi hőerőműben a ter­vek szerint 1973-ban már megkezdi az energiatermelést. Gázturbinás csúcserőmű Adósságát — késszúrással törlesztette A Szolnok megyei bíróság egyik tárgyaló termének aj­taján cédula függ: Kállai An­tal ügye, a vád: emberölési kísérlet. A vádlott 2i éves fiatalember. Sxesxtúra Kállai Antal ez év tava­szán nem vállalt állandó munkát, otthagyta budapesti munkahelyét. Szüleinél la­kott Jászapátiban. — Május 31-én délelőtt elhatározta, hogy barátaival horgászni megy. Útjukat sűrűn meg­szakították, ivással tarkítot­ták. Az ivókúra során talál­koztak össze Rácz Pállal és társaságával, őket is meg­hívták, igyanak együtt. A már hírhedtté vált Kossuth utcai falatozóban italozgat- tak, amikor Kállai és Rácz között nézeteltérés keletke­zett. Dolgozott bennük az ital. Egy régi, kisebb össze­gű tartozáson kaptak hajba. — Gyere ki az udvarra ha akarsz valamit, — kiabálta Kállai. — Kimegyek! De csak ak­kor ha leteszed a kést, ami nálad van — válaszolta Rácz. — Ne félj, nem használom — mondta Kállai és a társa­ság kirajzott a kocsmaud­varra. Az ellenfelek dulakod­ni kezdtek. Zuhogtak az üt- legek. majd a szó szoros ér­telmében egymás torkának ugrottak. Előkerül a kés Kállai a verekedés közben előkapta a nála lévő konyha­kést. Kétszer szúrt, a mell­kasba és a has irányába. A mellkasi szúrás azonnal lég- és vérmellet okozott. Ráczot az italboltban részesítették elsősegélyben. Kállai közben a véres késsel kezében jár­kált és kiabált: még egy embert akarok A 9 centiméteres hosszúsá­gú konyhakés életveszélyes helyen, de nem életveszélye­sen sebesítette meg Ráczot. A vérvizsgálat megállapítot­ta, hogy Kállai közepes fo­kú alkoholos befolyás alatt állt amikor tettét elkövette. Ax ítélet A Szolnok megyei bíróság részletes indoklásában kitért arra, hogy Kállai, ha iszik, kötekedő, agresszív. Két íz­ben már pénzbírsággal súj­tották garázda, megbotrán­koztató magatartása miatt. A bíróság súlyosbító körül­ményként értékelte, hogy a környéken elszaporodtak az élet elleni bűncselekmények, Korábban sötétedik, tehát az országúti csúcsforgalmi idő egybeesik a szürkület ide­jével. Ilyenkor már korábban kapcsoljuk be a helyzetjelző (városi) világítást. Nem azért van erre szükség, hogy job­ban lássunk, hanem azért, hogy bennünket jól lássanak a szembejövő gépkocsik. ☆ Esős időben a motor előtt levő ventillátor a vizet köny- nyen felcsapja az elosz­tóhoz. Ha pedig ez beázik, leáll a motor. Csavarjuk be az eloszrtóf-'^ egy nylonda­rabba és ezt a „védőhuzatot'’ kössük az elosztóhoz vezető kábelhez. A legnagyobb eső­ben sem lesz gondunk a gyújtással. Ugyanezt alkal­mazhatjuk, amikor vízzel mossuk a motort. * Nemegyszer előfordult már, hogy az üzemanyag nem ju­tott el a porlasztóhoz, s emiatt leállt a kocsi. A tar­tályban viszont bőven volt benzjn. Mielőtt végigvizsgál­nánk a vezetéket, szétszed­nénk az AC pumpát és min­den szétszedhetőt, győződ­jünk meg arról, hogy az üzemanyagtartály kap-e le­vegőt. A tartály beömlőnyílá- sát fedő sapkán egy parányi ..lélegző” lyuk van, ami könnyen eltömődhet. Ilyenkor az üzemanyagtartályban oxi­génhiány miatt megszorul a benzin. Az eltömődött nyí­lást gombostűvel tisztítsuk meg. A levegő hiányát az is jelzi, hogy a „sapkát” nehéz leemelni a tartályról, sőt hangos j,cuppanás’! jelzi, különösen a késelés. Kállai Antalt a bíróság négy évi szabadságvesztésre ítélte, — amit börtönben kell letöl­tenie, valamint a közügyek gyakorlásától három évre el­tiltotta. Az ítélet nem jog­erős. — kékesi — hogy nem volt levegő a tar­tályban. ☆ Nedves, csúszós úton kü­lönös jelentősége van a meg­bízható féknek. A jó fék fo­galma viszont nemcsak azt jelenti, hogy erősen és biz­tosan fékeződnek a kerekek. Fontos az is. hogy a négy kerék egyforma erővel, egy­szerre lassuljon. A fékezési erőnek tehát pontosan egy­formán kell hatnia mind a négy kerékre. Ez az alapja annak. hogy nem „fáról” meg a gépkocsi. ☆ Síkos úton ne fékezzünk folyamatosan. A fékpedált nyomjuk be kb. fél másod­percig, ugyanennyi időre en­gedjük fel, majd újra rövid ideig fékezzünk. Az ilyen „szakaszos” fékezés a bizto­sítéka. hogy nem blokkolnak a kerekek, és nem csúszik meg a kocsi. ☆ A _ Merkur autószalon je­lentése a gépkocsisorszámok állásáról: Trabant Limousine 24 901 Trabant Kombi 2139 Wartburg Limousine 10 329 Wartburg de Luxe 6661 Moszkvics 17 487 Skoda 1000 MB 12 573 Skoda Oktávia 1096 Volga 797 Polski Fiat 1300-as 097 Polski Fiat 1500-as 336 Zasztava (A) 394 Zasztava 36 Fiat 500-as 335 Renault 4-es ' 517 Renault 16-os 154 Wolksvagen 715 Apróságok őszre §m&matar

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom