Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-05 / 231. szám
1969. október 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II Felmentés a „zöldsapkás" gyilkosoknak KÉT hónappal a bűntény kipattanása után AZ AMERIKAI HADVEZETÉS ÚJRA ELÖVETTE A GYILKOSSÁGGAL VADOLT „ZÖLDSAPKÁSOK”, RHEAULT EZREDES ÉS A KÜLÖNLEGES HADVISELÉSI ALAKULATOKBAN A KEZE ALATT SZOLGÁLÓ TOVÁBBI ÖT TISZT DOSSZIÉJÁT. DE AZ ELJÁRÁST FORMA SZERINT CSAK AZÉRT HIRDETTÉK MEG A HÍRHEDT KOMMANDÓK E HAT TAGJA ELLEN, HOGY MEGINDULHASSON A MENTÖGÉPEZET, S GYORSAN FÁTYLAT IS IGYEKEZTEK BORÍTANI A KÍNOS ÜGYRE: AZ AMERIKAI HADSEREGÜGYI MINISZTER ELEJTETTE A VADAT, MERT A TANUKAT „NEMZETBIZTONSÁGI OKOKBÓL” NEM LEHET KIHALLGATNI Hol van a KÍWben áronban különös dolgok történtek. Bár a hadsereg szóvivője szeptember végén megerősítette: az áldozat neve valóban Thai Khac Chuyen volt — holttestét meg mindig nem találták meg. és hivatalosan eddig még senki nem közölte, bogy mi volt a feladata a „roldfiapkások” táborában. Ennek a vérrel írott es való- rágós kémiörténetnek — vagy inkább politikai kriminek? — azonban nem ez az egyetlen imeretlene. Változaíiamíl nem világos, hogy a hadsereg, és személy szerint Abrams tábornok, a Vietnamban harcoló amerikai alakulatok parancsnoka miért kezdte egyáltalán szellőztetni az ügyet? Igaz ugyan, hogy az amerikai hadsereg és a különböző kémszerveaetek, elsősorban a Cl A között éppen Vietnamban korábban is napirenden voltak a villongások. így nem elképzelhetetlen, hogy a „zöldsapkások” ügyének kipattanásában ez is szerepet játszott Van azonban egy ennél is valószínűbb lehetőség, A Kheault ezredes-féle kommandók gyilkosság? botránya kétségtelenül jó alkalmait kínált, hogy a félmillióa amerikai reguláris haderő áltál nyílt sisakkal vívott nagy háborúról — arra az -ámyékhábarűra” terelje a fi gyeimet, amelyet a köpeny és a tőr gáncsnélküli rabloholttest ? lovagjai folytatnak Vietnamban. Itt most nem csak arra gondolunk, hogy a „zöldsapkások” gyilkossági ügyében van éppen elég rejtélyes és drámai elem, amivel le lehet kötni a nagyközönség figyelmét Nyilvánvaló ugyanis a törekvés, hogy a hadsereg, a többi között Abrams tábornak útján, elhatárolja magát Rheault ezredesek akciójától. Vajon ennek nem az-e a célja, hogy egy olyan pillanatban amikor az amerikai közvéleményben újabb marajló hullámokat vet a háború elleni tiltakozás, egyetlen — aljas — gyilkosság tetteseinek .kiadásával” próbáljak — felértékelni az intézményesein gyilkoló hadigépezetet? CIDG, PRU és társai Bármi is volt az eredeti eéi, ma már határozottan körvonalazódik, hogy a „zöld- sapíkások” dossziéjának kiteregetése — alkalmasint visszafelé sült el Az árnyék- háború hat, tiszti vállapos katonájáról a figyelem természetszerűen, fordult — a különleges hadviselési alakulatok egész tevékenysége, s kivált délikelet-ázsiai működése felé. Az amerikai újságolvasó immár nem hat „magányos gyilkos” (és két tiszthelyettes). . személyét, ismeri. hanem azt is tudja, hogy a „zöldsapkások” 45 000 vietnami hegylakót képeztek ki és osztottak be zsoldosszolgálatra. Ezeket a zsoldos- osztagoikat különböző neveken emlegetik: CIDG (Polgári Államányonkívüli Harci Csoport), PRU (Tartományi Felderítő Egység) — működésük lényege azonban az, hogy ott. ahol az amerikai katonaság tehetetlen, elvégezzék a „tisztogató akciókat”. A New York Times némi viszolygással „halál- kommandóiknak” minősíti ezeket a zsoldoscsapatokat es megírja róluk, hogy nemcsak vietnami területen, hanem Kambodzsában es Laosziban is bevetik őket. Ez egybevág az AFP francia hírügynökség helyszíni tudósításával, amely nyűt titokként említi, hogy a „zöldsapkások’ és kisegítő zsoldosalakulataik szeptember közepén a laoszi Kang Khai térségében valóságos különháborút ví vtak az ottani hazafias erőkkel. Folytatás Laosxban Ezek a leleplezések pedig a leliér Ház szempontjából kellemetlen pillanatban láttak napvilágot Éppen a napokban kezdte szellőztetni Mansfield szenátor, a desmok- ratapárti szenátusi frakció vezetője, hogy az Egyesült Államok laoszi jelenléte máris olyan méreteket öltött, ami „egy új vietnami háború lehetőségével terhes”. Így történt tehat: a „zöld sapka”, ahelyett, hogy jótékony köd- fatylat borított volna a nagy háborúra — egy még nagyobb háború veszélyeiről rántotta le akaratlanul is a leplet... Ezit pedig sem a Fehér Ház, sem a hadügyminisztérium nem tűrhette. — Ezért született meg a gyors döntés a vád elejtéséről Kérdés azonban, hogy mindazt, ami napvilágot látott, oly könnyen elfelejti-e az amerikai közvélemény? S. P. A statisztika magáért beszél Minden 39. percben égj' gyilkosság Ugyanakkor, amikor a nemzet éppen diadalittasan köszöntötte a három űrhajós: Armstrong, Aldrin és Collins sikeres Hold-kalandját, Amerika statisztikusai szomorú mérleget zártak le Megjelentették az 1968. évi bűnözések évkönyvét. Megdöbbentő tényre világít ró ez a statisztikaj Négy és félmillió súlyos bűntettet követtek el tavaly az Egyesült Államokban, ezek között 588 000 erőszakos bűncselekmény volt. Az elmúlt 12 hónapban minden 50 amerikai közül egyet megöltek. megerőszakoltak, kiraboltak. megkínoztak. A bűntettek száma 1967-hez képest 17 százalékkal emelkedett, 122 százalékkal haladta meg az 1960. évi bűnözések számát, amit sok amerikai már „a jó öreg időknek” nevez, ha az országban elkövetett bűntetteikről beszéL Az amerikai kriminalisták a bűntetteket „statisztikai órával” mérik. Ez az óra minden 39. percben egy gyilkosságot. minden 17. percben egy erőszakos nemi közösülést. minden két percben valamilyen támadást, minden 41. percben egy autólopást, minden 25. másodpercben egy tolvajlást, minden 17. másodpercben egy betörést mutat. A bűnözés körhintája az Egyesült Államokban éjjel-nappal forog — mégpedig mindig gyorsabban. A eyjlycfa bűncselekmények valamennyi csoportjában az elkövetett bűntettek száma az elmúlt évben erősen emelkedett. A Federal Bureau of Investigations (FBI) 1968- ban az előző évihez képiest 19 százalékkal több erőszakos bűncselekményt jegyzett fel. A gyilkosságok 13 százalékkal növekedtek, az erőszakos nemi közösülések száma pedig 15 százalékkal kúszott felfelé. A tulajdon, ellep elkövetett bűntettekről a kriminál-sita- tisztifcusok a következőket állapították meg: majd egy harmaddal több rablómerénylet, 21 százalékkal több lopás és 14 százalékkal több betörés foglalkoztatja a New York és Los Angeles körzetéhez tartozó rendőr- biztosságokat; A1 Capone idején Chicago volt az erőszakos bűncselekmények központja. Ma a bűnözés klasszikus metropolisát más városok: New York, Los Angeles. San Francisco, Miami és Baltimore, megelőzték. A bűnözés csírasejtje ma mór nem az amerikai „Casa Nostra” — maffia-szövetkezet. E szindikátus gengszterei bűntetteiket specializálták. A tömegbűnözés, amely az amerikai rendőrséget és a társadalmat foglalkoztatja, a nyomornegyedekben virágzik, amelyben az amerikai lakosság kereken egynegyede éL Elsősorban a színesbőrűek nyomornegyedeiben, a „fekete gettók”-ban buriánzik a bűnözés. A szegénység és a nyomor az embereket kriminális síkon hajszolja o&stály harcra! — állapították meg a pszichológusok. Elsősorban a fiatalok lesznek évről évre agresszívab- bak. 1968-ban a rablás végett letartóztatottak háromnegyede 25 évnél fiatalabb volt és ezeknek több mint a fele a 21 évet, egyharmada 18. életévét sem töltötte be. A múlt évben súlyos bűntett miatt őrizetbe vett 491882 fiatalkorú gyanúsított közül 263 390 még 18 éves sem volt Az amerikai bűnügyi statisztika a bűnözések számának legnagyobb mérvű felszökését az elővárosokban állapította meg — tehát ott, ahol a feketék nyomortanyái és azoknak a fehéreknek lakásai vannak, akik a létminimum határán élnek. A bűnözés elleni harcot, ezt már Richard Nixon amerikai elnök elődje, Lyndon B. Johnson is felismerte, a szegénység elleni harccal kell koordinálni. Az amerikai állam milliós összegeket áldozott erre a célra, de ezek az ösz- s- ’- nem elég nagyok ahhoz, hogy a világ leggazdagabb országában a szegénység megkeményedett frontját és ezzel együtt a bűnözést felpuhítsa. Az amerikai bűnözők mindig is könnyen nyúltak fegyverhez. de még sohasem vették igénybe a lőfegyverek ekkora volumenét és változatos formáit. A lőfegyverek használata gyilkossági esetekben 1964 óta 71 százalékkal emelkedett. Két évtized a béke és a szocializ útján Thomas Mann a nagy német író és humanista két nappal a náci hadsereg feltétel nélküli kapitulációjáról szóló okirat aláírása után, 1945. május 10-én a londoni rádión keresztül üzenetet intézett a német néphez. ..Nagy idő ez — mondta — nemcsak a győztes világ, hanem Németország számára is. Az óra, amelyben kimúlt az a sárkány, az a borzalmas és beteg szörny, amelyet nácizmusnak neveztek, lehetővé teszi, hogy megszabadítsuk Németországot legalább attól, hogy Hitler országának nevezzék..” Németországnak a szovjet csapatok áltál megszállt övezetében ez Így is történt. A potsdami egyezmény szellemében eltávolították a hatalmi pozíciókból a volt nácikat, a háborús bűnösöket. s bíróság előtt vonták felelősségre szörnyű gaztetteikért. Űj, demokratikus népi hatalmat szerveztek, s a volt könnyű. Kemény harcot kellett folytatni a belső és külső ellenállás, a fasizmus és a háború maradványai, Németország kettészakítottságának súlyos következményei ellen. A kemény harcok csalt növelik a történelmi jelentőségét azoknak az eredményeknek, amelyeket az antifasiszta — demokratikus és szocialista forradalomban elértek. Ma már megelégedetten Vehetjük tudomásul, hogy a testvéri Német Demokratikus Köztársaságba a nép a munkásosztály és annak pártja vezetésével végérvényesen és visszavonhatatlanul győzedelmeskedett Lerakták a szocializmus alapjait. Hatalmas eredményeket ért el a némtet nép a szocializmus útján járva. 1950 óta 3,5-szörösére nőtt az NDK nemzeti jövedelme. Ami a világon elfoglalt helyet illeti: Az NDK lakossága csupán Az elmúlt két évtizedben új, korszerű haJászflottát állítottak fel. A sassnitzi halászkikötó latképe hatalmi szervek élére kipróbált antifasiszta harcosokat állítottak. Az imperialista nagytőkések és földbirtokosok vagyonát kisajátították. Az üzemeket népi tulajdonba vették, a falvakban pedig radikális földreformot hajtottak végre. A kommunisták álltak a demokratizálódásért folyó harc élére, azzal a szándékkal, hogy az új élet számára megnyerjék az embereket. Az ország újjáépítése és demokratizálása egyre biztosabban és mind gyorsabb tempóban haladt. Ami az új Németország külpolitikai koncepcióját illeti, olyan körülményeket kellett teremteni, amely eleve kizárja, hogy német földről mégegyszer valaha is háború induljon. A német imperializmus erői. amelyek századunkban már kétszer taszították pusztító világháborúba az emberiséget, a nyugati szövetségesek segítségével, agresszív, németellenes osztály céljaik elérésére 1949 szeptemberében életrehívták a monopolkapitalista Német Szövetségi Köztársaságot. A nyugatnémet külön állam alakítására válaszul, a nem- zeitáruló monopolkapitalista és militarista hatalommal1 szemben, az egész német nép önvédelmére 1949. október 7-én megalakították a német történelem első munkásoa- raszt államát, a Német Demokratikus Köztársaságot. Ez a lépés nemcsak a n*met név, hanem egész Európa történelmében fordulópontot jelentett. Megnyílt tehát húsz esztendővel ezelőtt a német történelem szocialista korszaka. Immár két évtizede, hogy a szocializmus német földön is bizonyítja mindent megújító erejét A megtett út nem 0,5 százaléka a világ népességének. mégis a földkerekség valamennyi állama által termelt nemzeti jövedelem 1,7 százalékát itt állítják elő. Ma az NDK ipara 10 hónap alatt termel anyuját. mint 1936-ban az egész Németországban termeltek. Nyugaton azt szokták mondani, hogy az a nagyarányú fejlődés, amely Nyu- gat-Németországban történt, valóságos „gazdasági csoda”. Pedig az adatok bizonysága szerint — hála a dolgozók szorgalmának, alkotóerejének, a párt és a kormány következetes politikáiénak — az igazi német gazdasági csodát az NDK-ban hajtották végre. Míg az NSZK-ban az ipari termelés indexe — 1950-et száznak véve — 1967- ben a 325-öt érte el, az NDK-ban 441-et. 1970-re várhatóan a két szám így alakul: NSZK — 364. NDK — 554. A z NDK-ban az élteit köt évtized alatt új szocialista városok, hatalmas gyárak, egészen új iparágak születtek. Ez idő alatt honosult meg például a hajóépítőipar, a petrokémia. az elektronikus ipar. A növefkvő társadalmi gazdagság tette lehetővé, hogy a reálbéreket 1950 óta 3,5- szörösére emeljék. Néhány éve bevezették az Ötnapos munkahetet, egyidejűleg 43—44 órára csökkentették a heti munkaidőt és 15 napra emelték az évi minimális fizetett szabadság idejét. Közben az NDK mezőgazdasága is gyorsan fejlődött. Ennek néhány mutatója: Az államnak eladott tej meny- nyisége 1950-től 1968-ig 3.7- szenesére, a tojásé 9,7-sze- resére. a vágómarháé 4.3- szeresére emelkedett. A gabonafélék és a cukorrépa veri berliniek büszkesége, az uj, hatalmas tv torony tésteríiletének 90 százalékáról gépekkel takarítják be a termést, s az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek földjén ma négyszer any- nyi traktor dolgozik, mint 1950-ben. Az NDK — mint korszerű mezőgazdasággal rendelkező. igen fejlett ipari ország — mindenütt megbecsült partner a világpiacon, ölven országgal szervezett kereskedelmi kapcsolatot tart fenn, de árui eljutnak a földkerekség szinte valamennyi allamába. Hazánkkal tavaly több mint 300 millió rubel értékű külkereskedelmi forgalmat bonyolított le az NDK- Igen népszerűek a magyar autóbuszok, teherautók,' élelmiszeripari termékek az NDK-ban, ugyanúgy, mint a tólük származó szerszámgépek, személygépkocsik és más termékek hazánkban. Mindezekből kitűnik, hogy nemcsak szocialista elveiben szilárd, hanem gazdaságilag erős. szervezett, dinamikusan fejlődő német állam született Európa szívében. Az első német állam, amelvnek nincsenek háborús céljai; nincs területi követelése, amely elismeri a jelenleg fennálló határokat, s egész külpolitikájának alapelvévé tette az európai népek kollektív biztonságának előmozdítását. Mindez együtt azt diktálja, hogy szívünkből örüljünk az NDK két évtizedes sikereinek, hisz az NDK lét? és népének további sikerei a mi hazánknak, a mi népünknek, minden magyar hazafi- Tídk is személyes érdeke. KÜLPOLITIKAI