Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-05 / 231. szám

1969. október 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II Felmentés a „zöldsapkás" gyilkosoknak KÉT hónappal a bűntény kipattanása után AZ AMERIKAI HADVEZETÉS ÚJRA ELÖVETTE A GYIL­KOSSÁGGAL VADOLT „ZÖLDSAPKÁSOK”, RHEAULT EZREDES ÉS A KÜLÖNLEGES HADVISELÉSI ALAKU­LATOKBAN A KEZE ALATT SZOLGÁLÓ TOVÁBBI ÖT TISZT DOSSZIÉJÁT. DE AZ ELJÁRÁST FORMA SZERINT CSAK AZÉRT HIRDETTÉK MEG A HÍRHEDT KOMMAN­DÓK E HAT TAGJA ELLEN, HOGY MEGINDULHASSON A MENTÖGÉPEZET, S GYORSAN FÁTYLAT IS IGYEKEZ­TEK BORÍTANI A KÍNOS ÜGYRE: AZ AMERIKAI HAD­SEREGÜGYI MINISZTER ELEJTETTE A VADAT, MERT A TANUKAT „NEMZETBIZTONSÁGI OKOKBÓL” NEM LEHET KIHALLGATNI Hol van a KÍWben áronban különös dolgok történtek. Bár a had­sereg szóvivője szeptember végén megerősítette: az ál­dozat neve valóban Thai Khac Chuyen volt — holt­testét meg mindig nem talál­ták meg. és hivatalosan ed­dig még senki nem közölte, bogy mi volt a feladata a „roldfiapkások” táborában. Ennek a vérrel írott es való- rágós kémiörténetnek — vagy inkább politikai kriminek? — azonban nem ez az egyet­len imeretlene. Változaíiamíl nem világos, hogy a hadsereg, és személy szerint Abrams tábornok, a Vietnamban harcoló ameri­kai alakulatok parancsnoka miért kezdte egyáltalán szel­lőztetni az ügyet? Igaz ugyan, hogy az amerikai hadsereg és a különböző kémszerveaetek, elsősorban a Cl A között ép­pen Vietnamban korábban is napirenden voltak a villon­gások. így nem elképzelhetet­len, hogy a „zöldsapkások” ügyének kipattanásában ez is szerepet játszott Van azon­ban egy ennél is valószínűbb lehetőség, A Kheault ezredes-féle kommandók gyilkosság? bot­ránya kétségtelenül jó alkal­mait kínált, hogy a félmillióa amerikai reguláris haderő áltál nyílt sisakkal vívott nagy háborúról — arra az -ámyékhábarűra” terelje a fi gyeimet, amelyet a köpeny és a tőr gáncsnélküli rablo­holttest ? lovagjai folytatnak Vietnam­ban. Itt most nem csak arra gondolunk, hogy a „zöldsap­kások” gyilkossági ügyében van éppen elég rejtélyes és drámai elem, amivel le lehet kötni a nagyközönség figyel­mét Nyilvánvaló ugyanis a törekvés, hogy a hadsereg, a többi között Abrams tábor­nak útján, elhatárolja ma­gát Rheault ezredesek ak­ciójától. Vajon ennek nem az-e a célja, hogy egy olyan pillanatban amikor az ame­rikai közvéleményben újabb marajló hullámokat vet a háború elleni tiltakozás, egyetlen — aljas — gyilkos­ság tetteseinek .kiadásával” próbáljak — felértékelni az intézményesein gyilkoló hadi­gépezetet? CIDG, PRU és társai Bármi is volt az eredeti eéi, ma már határozottan körvonalazódik, hogy a „zöld- sapíkások” dossziéjának ki­teregetése — alkalmasint visszafelé sült el Az árnyék- háború hat, tiszti vállapos katonájáról a figyelem ter­mészetszerűen, fordult — a különleges hadviselési ala­kulatok egész tevékenysége, s kivált délikelet-ázsiai mű­ködése felé. Az amerikai új­ságolvasó immár nem hat „magányos gyilkos” (és két tiszthelyettes). . személyét, is­meri. hanem azt is tudja, hogy a „zöldsapkások” 45 000 vietnami hegylakót képeztek ki és osztottak be zsoldos­szolgálatra. Ezeket a zsoldos- osztagoikat különböző neve­ken emlegetik: CIDG (Pol­gári Államányonkívüli Harci Csoport), PRU (Tartományi Felderítő Egység) — műkö­désük lényege azonban az, hogy ott. ahol az amerikai katonaság tehetetlen, elvé­gezzék a „tisztogató akció­kat”. A New York Times némi viszolygással „halál- kommandóiknak” minősíti ezeket a zsoldoscsapatokat es megírja róluk, hogy nem­csak vietnami területen, ha­nem Kambodzsában es Laosziban is bevetik őket. Ez egybevág az AFP francia hírügynökség helyszíni tudó­sításával, amely nyűt titok­ként említi, hogy a „zöld­sapkások’ és kisegítő zsoldos­alakulataik szeptember kö­zepén a laoszi Kang Khai térségében valóságos külön­háborút ví vtak az ottani ha­zafias erőkkel. Folytatás Laosxban Ezek a leleplezések pedig a leliér Ház szempontjából kellemetlen pillanatban lát­tak napvilágot Éppen a na­pokban kezdte szellőztetni Mansfield szenátor, a desmok- ratapárti szenátusi frakció vezetője, hogy az Egyesült Államok laoszi jelenléte már­is olyan méreteket öltött, ami „egy új vietnami háború lehetőségével terhes”. Így történt tehat: a „zöld sapka”, ahelyett, hogy jótékony köd- fatylat borított volna a nagy háborúra — egy még na­gyobb háború veszélyeiről rántotta le akaratlanul is a leplet... Ezit pedig sem a Fe­hér Ház, sem a hadügymi­nisztérium nem tűrhette. — Ezért született meg a gyors döntés a vád elejtéséről Kér­dés azonban, hogy mindazt, ami napvilágot látott, oly könnyen elfelejti-e az ame­rikai közvélemény? S. P. A statisztika magáért beszél Minden 39. percben égj' gyilkosság Ugyanakkor, amikor a nemzet éppen diadalittasan köszöntötte a három űrha­jós: Armstrong, Aldrin és Collins sikeres Hold-kaland­ját, Amerika statisztikusai szomorú mérleget zártak le Megjelentették az 1968. évi bűnözések évkönyvét. Megdöbbentő tényre vilá­gít ró ez a statisztikaj Négy és félmillió súlyos bűntettet követtek el tavaly az Egye­sült Államokban, ezek kö­zött 588 000 erőszakos bűn­cselekmény volt. Az elmúlt 12 hónapban minden 50 amerikai közül egyet megöl­tek. megerőszakoltak, kira­boltak. megkínoztak. A bűn­tettek száma 1967-hez képest 17 százalékkal emelkedett, 122 százalékkal haladta meg az 1960. évi bűnözések szá­mát, amit sok amerikai már „a jó öreg időknek” nevez, ha az országban elkövetett bűntetteikről beszéL Az amerikai kriminalisták a bűntetteket „statisztikai órával” mérik. Ez az óra minden 39. percben egy gyil­kosságot. minden 17. perc­ben egy erőszakos nemi kö­zösülést. minden két percben valamilyen támadást, min­den 41. percben egy autólo­pást, minden 25. másodperc­ben egy tolvajlást, minden 17. másodpercben egy betö­rést mutat. A bűnözés körhintája az Egyesült Államokban éj­jel-nappal forog — mégpe­dig mindig gyorsabban. A eyjlycfa bűncselekmények va­lamennyi csoportjában az el­követett bűntettek száma az elmúlt évben erősen emelke­dett. A Federal Bureau of Investigations (FBI) 1968- ban az előző évihez képiest 19 százalékkal több erősza­kos bűncselekményt jegyzett fel. A gyilkosságok 13 szá­zalékkal növekedtek, az erő­szakos nemi közösülések szá­ma pedig 15 százalékkal kú­szott felfelé. A tulajdon, ellep elkövetett bűntettekről a kriminál-sita- tisztifcusok a következőket állapították meg: majd egy harmaddal több rabló­merénylet, 21 százalékkal több lopás és 14 százalékkal több betörés foglalkoztatja a New York és Los Angeles körzetéhez tartozó rendőr- biztosságokat; A1 Capone idején Chicago volt az erőszakos bűncselek­mények központja. Ma a bű­nözés klasszikus metropoli­sát más városok: New York, Los Angeles. San Francisco, Miami és Baltimore, meg­előzték. A bűnözés csírasejtje ma mór nem az amerikai „Casa Nostra” — maffia-szövetke­zet. E szindikátus gengszterei bűntetteiket specializálták. A tömegbűnözés, amely az amerikai rendőrséget és a társadalmat foglalkoztatja, a nyomornegyedek­ben virágzik, amelyben az amerikai lakos­ság kereken egynegyede éL Elsősorban a színesbőrűek nyomornegyedeiben, a „fe­kete gettók”-ban buriánzik a bűnözés. A szegénység és a nyomor az embereket krimi­nális síkon hajszolja o&s­tály harcra! — állapították meg a pszichológusok. Elsősorban a fiatalok lesz­nek évről évre agresszívab- bak. 1968-ban a rablás vé­gett letartóztatottak három­negyede 25 évnél fiatalabb volt és ezeknek több mint a fele a 21 évet, egyharmada 18. életévét sem töltötte be. A múlt évben súlyos bűn­tett miatt őrizetbe vett 491882 fiatalkorú gyanúsított közül 263 390 még 18 éves sem volt Az amerikai bűnügyi sta­tisztika a bűnözések számá­nak legnagyobb mérvű fel­szökését az elővárosokban állapította meg — tehát ott, ahol a feketék nyomortanyái és azoknak a fehéreknek la­kásai vannak, akik a létmi­nimum határán élnek. A bű­nözés elleni harcot, ezt már Richard Nixon amerikai el­nök elődje, Lyndon B. John­son is felismerte, a szegény­ség elleni harccal kell koor­dinálni. Az amerikai állam milliós összegeket áldozott erre a célra, de ezek az ösz- s- ’- nem elég nagyok ah­hoz, hogy a világ leggazdagabb országában a szegénység megkeménye­dett frontját és ezzel együtt a bűnözést felpuhítsa. Az amerikai bűnözők min­dig is könnyen nyúltak fegy­verhez. de még sohasem vet­ték igénybe a lőfegyverek ekkora volumenét és válto­zatos formáit. A lőfegyverek használata gyilkossági ese­tekben 1964 óta 71 száza­lékkal emelkedett. Két évtized a béke és a szocializ útján Thomas Mann a nagy né­met író és humanista két nappal a náci hadsereg fel­tétel nélküli kapitulációjáról szóló okirat aláírása után, 1945. május 10-én a londoni rádión keresztül üzenetet in­tézett a német néphez. ..Nagy idő ez — mondta — nemcsak a győztes világ, ha­nem Németország számára is. Az óra, amelyben ki­múlt az a sárkány, az a bor­zalmas és beteg szörny, ame­lyet nácizmusnak neveztek, lehetővé teszi, hogy megsza­badítsuk Németországot leg­alább attól, hogy Hitler or­szágának nevezzék..” Németországnak a szov­jet csapatok áltál megszállt övezetében ez Így is tör­tént. A potsdami egyezmény szellemében eltávolították a hatalmi pozíciókból a volt nácikat, a háborús bűnösö­ket. s bíróság előtt vonták felelősségre szörnyű gaztet­teikért. Űj, demokratikus né­pi hatalmat szerveztek, s a volt könnyű. Kemény harcot kellett folytatni a belső és külső ellenállás, a fasizmus és a háború maradvá­nyai, Németország ket­tészakítottságának sú­lyos következményei el­len. A kemény harcok csalt növelik a történelmi jelentő­ségét azoknak az eredmé­nyeknek, amelyeket az anti­fasiszta — demokratikus és szocialista forradalomban el­értek. Ma már megelégedetten Vehetjük tudomásul, hogy a testvéri Német Demokratikus Köztársaságba a nép a mun­kásosztály és annak pártja vezetésével végérvényesen és visszavonhatatlanul győze­delmeskedett Lerakták a szocializmus alapjait. Hatalmas eredményeket ért el a némtet nép a szocializ­mus útján járva. 1950 óta 3,5-szörösére nőtt az NDK nemzeti jövedelme. Ami a világon elfoglalt helyet illeti: Az NDK lakossága csupán Az elmúlt két évtizedben új, korszerű haJászflottát állí­tottak fel. A sassnitzi halászkikötó latképe hatalmi szervek élére kipró­bált antifasiszta harcosokat állítottak. Az imperialista nagytőkések és földbirtoko­sok vagyonát kisajátították. Az üzemeket népi tulajdon­ba vették, a falvakban pe­dig radikális földreformot hajtottak végre. A kommunisták álltak a demokratizálódásért folyó harc élére, azzal a szándék­kal, hogy az új élet számára megnyerjék az embereket. Az ország újjáépítése és demokratizálása egyre biz­tosabban és mind gyorsabb tempóban haladt. Ami az új Németország külpolitikai koncepcióját illeti, olyan kö­rülményeket kellett teremte­ni, amely eleve kizárja, hogy német földről mégegyszer valaha is háború induljon. A német imperializmus erői. amelyek századunkban már kétszer taszították pusz­tító világháborúba az embe­riséget, a nyugati szövetsé­gesek segítségével, agresszív, németellenes osztály céljaik elérésére 1949 szeptemberé­ben életrehívták a monopol­kapitalista Német Szövetségi Köztársaságot. A nyugatnémet külön állam alakítására válaszul, a nem- zeitáruló monopolkapitalista és militarista hatalommal1 szemben, az egész német nép önvédelmére 1949. október 7-én megalakították a német történelem első munkásoa- raszt államát, a Német De­mokratikus Köztársaságot. Ez a lépés nemcsak a n*met név, hanem egész Európa történelmében fordulópontot jelentett. Megnyílt tehát húsz esz­tendővel ezelőtt a német tör­ténelem szocialista korszaka. Immár két évtizede, hogy a szocializmus német földön is bizonyítja mindent megújító erejét A megtett út nem 0,5 százaléka a világ népes­ségének. mégis a földkerek­ség valamennyi állama ál­tal termelt nemzeti jövede­lem 1,7 százalékát itt állít­ják elő. Ma az NDK ipara 10 hónap alatt termel any­uját. mint 1936-ban az egész Németországban termeltek. Nyugaton azt szokták mondani, hogy az a nagyará­nyú fejlődés, amely Nyu- gat-Németországban történt, valóságos „gazdasági csoda”. Pedig az adatok bizonysága szerint — hála a dolgozók szorgalmának, alkotóerejé­nek, a párt és a kormány következetes politikáiénak — az igazi német gazdasági csodát az NDK-ban hajtot­ták végre. Míg az NSZK-ban az ipari termelés indexe — 1950-et száznak véve — 1967- ben a 325-öt érte el, az NDK-ban 441-et. 1970-re vár­hatóan a két szám így ala­kul: NSZK — 364. NDK — 554. A z NDK-ban az élteit köt évtized alatt új szocialista városok, hatalmas gyárak, egészen új iparágak szület­tek. Ez idő alatt honosult meg például a hajóépítőipar, a petrokémia. az elektroni­kus ipar. A növefkvő társadalmi gaz­dagság tette lehetővé, hogy a reálbéreket 1950 óta 3,5- szörösére emeljék. Néhány éve bevezették az Ötnapos munkahetet, egyidejűleg 43—44 órára csökkentették a heti munkaidőt és 15 napra emelték az évi minimális fi­zetett szabadság idejét. Közben az NDK mezőgaz­dasága is gyorsan fejlődött. Ennek néhány mutatója: Az államnak eladott tej meny- nyisége 1950-től 1968-ig 3.7- szenesére, a tojásé 9,7-sze- resére. a vágómarháé 4.3- szeresére emelkedett. A ga­bonafélék és a cukorrépa ve­ri berliniek büszkesége, az uj, hatalmas tv torony tésteríiletének 90 százaléká­ról gépekkel takarítják be a termést, s az állami gazda­ságok és termelőszövetkeze­tek földjén ma négyszer any- nyi traktor dolgozik, mint 1950-ben. Az NDK — mint korszerű mezőgazdasággal rendelke­ző. igen fejlett ipari ország — mindenütt megbecsült partner a világpiacon, öl­ven országgal szervezett ke­reskedelmi kapcsolatot tart fenn, de árui eljutnak a földkerekség szinte vala­mennyi allamába. Hazánk­kal tavaly több mint 300 millió rubel értékű külkeres­kedelmi forgalmat bonyolí­tott le az NDK- Igen nép­szerűek a magyar autóbu­szok, teherautók,' élelmiszer­ipari termékek az NDK-ban, ugyanúgy, mint a tólük szár­mazó szerszámgépek, sze­mélygépkocsik és más termé­kek hazánkban. Mindezekből kitűnik, hogy nemcsak szocialista elveiben szilárd, hanem gazdaságilag erős. szervezett, dinamiku­san fejlődő német állam szü­letett Európa szívében. Az első német állam, amelvnek nincsenek háborús céljai; nincs területi követelése, amely elismeri a jelenleg fennálló határokat, s egész külpolitikájának alapelvévé tette az európai népek kol­lektív biztonságának előmoz­dítását. Mindez együtt azt diktálja, hogy szívünkből örüljünk az NDK két évtizedes sikerei­nek, hisz az NDK lét? és népének további sikerei a mi hazánknak, a mi népünk­nek, minden magyar hazafi- Tídk is személyes érdeke. KÜLPOLITIKAI

Next

/
Oldalképek
Tartalom