Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-01 / 227. szám
1969. október 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Vigyázat akna! Fájdalom és megdöbbenés tölt el mindannyiunkat egy-egy könnyelműség, vagy figyelmetlenség okozta gyermektragédia után. Miért kellett egy kisfiúnak, vagy egy kislánynak meghalnia? — tűnődünk, amikor már késő. Elszomorító a felnőttek nemtörődömsége! A mezőhéki Táncsics Tsz területén — több mint egy hónapja — mélyszántás közben az eke kifordított két tányéraknát. Az aknáit azonban még most is az Öcsöd—mesterszállás—mezőhéki útelágazás mellett levő Hékhalom tetején vannak, noha úgy tudom, jelentették az esetet a hatóságoknak. Az aknákat tábla „őrzi” — Vigyázat. akna! — felírással. Kisiskolás gyermekek vették körül a második világháborúból ittmaradt gyilkos szörnyeket. Most még csak kíváncsian nézegették. S ha baj lesz, majd ismét eltűnődünk: miért kellett egy kisgyermeknek meghalnia... K. K. Öcsöd Nem jó egyedül Tanácsért fordulok Önökhöz. Kérdésem: hová menjen az elváltán vagy özvegyen — egyszóval magányosan élő ember? Hol lehetne kialakítani egy klubot az ilyen emberek számára? Elváltán élek, 25 éves vagyok. Sehová nem járok, nincs társaságom. Ha el is mennék egy hasonló sorsú nővel például cukrászdába, megszólnának érte. Nem beszélve arról, hogy szinte minden helyen kizárólag a nagyon fiatalok foglalják el a fő helyet, ahol mi már egy kicsit öregnek érezzük magunkat. Egyébként is más az érdeklődési körünk, mások a nézeteink. Ki tehetne azért valamit, hogy Szolnokon is legyen magányosok klubja, ahová azok az emberek járnának, akik máshol nem találnak társaságot maguknak. Hiszen van fiatalok klubja, öregek klubja, miért ne lehetne magányosok klubja is? Több száz ember élete lehetne így vidámabb, nem lennének annyian társtalanok, magányosok. K. F.-né Szolnok Séta a parkban Szombat van. Szép őszi délután. Sétára indulunk a parkba. Akad bőven látványosság is. Az úgynevezett (.meztelen” szobornál levő padok egyikén-másikán fiatalok ülnek. A szerelem forró kábulatában környezetükről teljesen megfeledkeznek. Azoikról a 10—15 éves srácokról is. akik mohón figyelnek minden mozdulatot, s elraktározzák magukban a ^legfontosabb tudnivalókat”. A vízparton kamaszokból álló csoport kutyát idomít A lányok társasága egyáltalán nem zavarja a fiúkat, azért nyugodtan „cifrázzák”; S közben rendületlenül szívják egyik cigarettát a másik után. A gyermek-játszótéren négyen a forgón tartanak „bemutatót” a kisebbeknek. Produkciójukat elmésnek szánt bemondásokkal fűszerezik; A hintán anyányi lányok — miniben. Olcsó látványosság. A gáztartály előlit kártyaparti, csak fiataloknak. Hangosko- dás. füstölés. A Tisza Szálló és a híd közötti, illetve a Damjanich uszoda melletti aszfalton egy csoport „versenyző” ügyesen karikázik a babakocsikban békésen alvó kicsinyek, üldögélő vagy sétáló emberek között. „Tanulni” jönnek a rózsakert elé — ismét fiatalok. De tanulás helyett a rózsákkal szemeznek. Kettő elindul „beszerző” útra, társuk a pádról irányítja őket: melyik rózsát szedjék le. Az uszoda tribünjén lányok tűnnek fel. Nézik, nevetik kortársaik ragyogó teljesítményét. A három fiú jókedvűen távozik a virágcsokorral... A padokon felnőttek !s ülnek. Látják a fiatalokat Nem szólnak; nem akarnak inzultust. Közönyösen, de megvetéssel nézik a garáz- dálkodókat. Parkőr mostanában sehol. De ha van is, mire megy a gyorslábú suhan- cokkal? Csorba László Szolnok „Mostoha" ház a Ságvári kőrúton Négy család lakik a Ságvári körút 25. számú házban. Előttünk is, mögöttünk is mindenütt vezetékes gáz van már a lakásokban. Csupán a mi házunkat kerülték el a szerelők eddig. Érdeklődésünkre azt a választ kaptuk már tavaly is az Ingatlankezelő Vállalattól, hogy „az idén nincs már keret”. Érthetetlen számunkra, hogy miért hagyták ki a gázszolgáltatásból a mi házunkat. A 25-ös számú mostoha „gyereke” az IKV-nak? Lassan nyakunkon a fűtési idény, s mi tanácstalanok vagyunk: vegyünk, vagy ne vegyünk tüzelőt? Egyáltalán szeretnénk tudni: mikor kerül ránk a sor, mikor lesz „keret” a mj házunk gázvezetékére is? Négy bérlő Szolnok Társasház építés, problémákkal A Néplap 1969. szeptember 18-i számában „Jönnek, panaszkodnak, elmennek” címmel cikk jelent meg a kun- hegyesi pedagógusok társasház építésével kapcsolatban. Ebben Nagy Zoltán általános iskola igazgató ecsetelte a pedagógus társasház építésének helyzetét Ehhez szeretnék hozzáfűzni néhány észrevételt. Az említett pedagógusok házhellyel nem rendelkeztek, a községi tanács június 16-án adta át az OTP-nek értékesítésre azt a telket, amelyet ők vettek meg. Ám rossz volt a telek megosztása, melyet intézkedésünkre a telekkönyvi hivatal és a járási földhivatal helyesbített. Ezután a házhely ármegállapítása és az adásvételi szerződés megkötése már három nap alatt rendeződött; A kölcsörúgénylést június 80-ig kellett volna benyújtaniuk ahhoz, hogy az idén az engedélyezett kölcsönt fel tudják használni. Kérésükre az országos központunk méltánylásból július 31-ig meghosszabbította a határidőt, azonban költségvetés és kivitelezési szerződés hiányában még ekkor sem tudták az igénylést beadni. Túlméretezett tervet választottak ugyanis, melyeit kénytelenek voltak több ízben módosítani, mert anyagi felkészültségük nem volt megfelelő. Augusztus 25-én adták be végül is a kölcsönkérelmet és fizették be a saját hozzájárulást fiókunknál. A kölcsönt szeptember 6- án engedélyezte megyei igazgatóságunk, szeptember 8-án értesítettük erről a pedagógusokat, hogy keressék fel fiókunkat a kölcsönszerződés megkötése és az előírt költségek befizetése végett. A cikk megjelenéséig —■ szeptember 18-ig — nem jöttek. Bizony, nem olcsóak ezek a lakások. A kivitelezési költség egyenként 222 ezer forint, amelyből saját részként az induláskor nem is 27, hanem 37 ezer forintot kellett befizetniük és 140 ezer forint kölcsönt kaptak lakásonként. Megértjük, hogy az anyagiak mellett sok gondot okozott az elkerülhetetlen hosszas utánjárás, de mi az előírásoktól nem térhettünk el. A lehető leggyorsabban igyekeztünk az első kunhegyesi társasház építtetőinek ügyét intézni, s ezt tesszük a jövőben is. Szilvás János az OTP kunhegyesi fiók vezetője Egy bedolgozó véleménye Mint érdekelt fél, figyelmesen olvastam szeptember 21-i lapjukban a „Bedolgozók és bent dolgozók* című cikküket, amelyben az újságíró a háziipari szövetkezetek bedolgozói és bent dolgozói közötti óriási különbséget tette szóvá. Ha panaszkodni kellene, mi, bedolgozók röviden csak úgy mondhatnánk. hogy mostoha gyerekek vagyunk a bent dolgozók mellett. Ugyanis nemcsak a kereseti lehetőség szempontjából vagyunk hátrányos helyzetben, de egyéb javakból sem részesedünk, ami a bent dolgozókat megilleti. Így például nem jár fizetett szabadság. gyermekgondozási segély sem, mely egyébként kiterjedt már minden, napi 6 órát ledolgozó anyuka számára. Kisgyermektől egyébként éppen úgy nem lehet bedolgozni, mint bent dolgozni. Szerintem annak, aki havonta 600—700 forintot megkeres egy-egy háziipari szövetkezetnél mint bedolgozó, bármilyen gyorskezű is, napi 6 órát bátran meg lehet neki ítélni. Sérelmezem, hogy nem tartanák bennünket „rendes” dolgozóknak. Ugyanis — a mi esetünkben — munkakönyvről, szakszervezetről például véletlenül sem esik említés. P. S.-né Mezőtúr (Olvasónk konkrét kérdéseire levélben küldünk jogi tanácsot. A szerk.) Szabados néni kérése K. Gy. szolnoki olvasónk észrevételét tettük szóvá július 30-i lapszámunkban „Nem ezt várják az utazók” címmel. (Július 27-én az 1-es autóbuszjáraton egy 70 év körüli néni szorult az ajtó közé. mert a kalauz korán jelzett indulást, majd goromba volt az utasokkal.) Kerekes Ferenc, a 7-es AKÖV igazgatója válaszolt a bírálatra. E szerint meghallgatták a kérdéses járat személyzetét. akik tanúk megjelölésével. majd azok meghallgatásával bizonyították be, hogy az autóbuszban határozott. de udvarias hangon beszélt a kalauz. Felkeresték az idős asszonyt, Szabados Istvánnét is. aki a vállalattól kártérítést nem követel. Egyetlen kérése van az utazóközönséghez: a balesetek megelőzése érdekében felszállásnál legyenek tekintettel a kisgyermekkel utazókra, valamint az idős és beteg emberekre. Szabados néni kéréséit — íme — teljesítettük; Az összefogás eredményes lehetne A tősgyökeres szolnokiak Fodor-telepnek ismerik a kórház környékét. Sok-sok gyermek és még több felnőtt jár innen a cukorgyári iskolába. s illetve a cukorgyárba, a gépjavítóba. Naponta kétszer teszik meg ezt az utat; oda- és visszamenet. Jön az esős ősz. a hideg, eimankós tél. A cukorgyártási idény jelentősen megnöveli a forgalmat. S a gyermeküket iskolába indító szülők talán többsrázadszor mondják el az unásig ismert szöveget: „Kisfám kislányom, vigyázz az úttesten!’’. Igen. úttesten, mert nincs megfelelő járda. ígéret van, évek óta. Azon viszont nem lehet járni. Egyszerűen nem hiszem el, hogy sok-sok év óta nem jutott pénz a viszonylag rövid szakaszon járdára. Megpróbálkozhatnának az illetékesek társadalmi munkásokat toborozni. Biztosan akadna jelentkező. Megérné a fáradságot azoknak, ak'k naponta rettennek gyermekük testi épségéért, életéért. Talán az érdekelt üzemek segíthetnének a tanácsnak anyagi-1-1 1 munkaerővel. N. A. Szolnok 1. „Se válasz, se intézkedés Ezt a címet adtuk szeptember 10-én megjelent lapunkban Kurdi István szolnoki olvasónk panaszának, aki szóvátette. hogy az Abonyi úton levő néhány ház elől a szemetet rendszertelenül viszik el- Levélben jelezte ezt az illetékeseknek, intézkedés mégsem történt, választ sem kapott. Kurdi István telefonon jelentkezett a cikk megjelenését követő napokban. Tőle, valamint a városi tanács vb városgazdálkodása műszaki vezetőjétől Icapott levélből tudjuk, hogy a városgazdálkodás dolgozója szeméit tes^n kereste fel a panasztevőt. Ekkor derült ki, hogy nem kapták meg a kérdéses levelet. Így hát nem is intézkedhettek az ügyben. Mást is mentudtunk a levélből. A téma ugyan nem új. sokszor írtunk is már róla. A városgazdálkodás munkaerőhiánnyá1 küzd. legtöbb esetben ebből adódik a rendszertelen. késedé Imes szemétszállítás. A lakosság türelmét és segítségét kérik: csak a háztartási szemetet öntsék a kukába. Az épitkeMMBMi—MilfHil i|iinil'llitrilt "I1 .....MM i i in n Az illetményföld használatáról A gyermekgondozási segélyben részesülő nők illetményföld használatára való jogának elismerésében a vállalatok és az állami gazdaságok egymástól eltérő, gyakran jogszabállyal ellentétes gyakorlatot folytattak. Az illetményföld használatára vonatkozó jogszabályi rendelkezések egységes értelmezése és a szülő nők törvényes jogainak védelme érdekében a Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium az alábbiakra hívta fel a gazdaságok és vállalatok figyelmét: A földhasználatra jogosító munkakörben dolgozók föld- használatát a földtörvény végrehajtására kiadott 35/1967. Korm. sz. rendelet 35. §-a szerint csak a jogszabályban meghatározott esetekben lehet korlátozni, illetve megvonni. Ennek értelmében téves- és a jogszabályi rendelkezésekkel összhangban nem álló az a munkáltatók részéről követett gyakorlat, amely a gyermek- gondozási segélyben részesülő nők illetményföld-használatára vonatkozz jogosultságot nem ismeri el, mert a munkáltató az illetményföld használatát csak a jogszabályban meghatározott esetekben korlátozhatja. Nem lehet a földhasználatot megvonni azon a címen sem, hogy az érdekelt nő gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vesz igénj’be. A fizetés nélküli szabadság igénybevétele ugyanis nem jelenti a munkaviszony megszüntetését, annak tartama alatt a munkaviszony csak szünetel. A munkaviszony megszűnésének hiányában pedig nem szűnik meg a segélyben részesülő nő illetményföld használatára vonatkozó joga sem. Az említett iránymutatás megjelent a Munkaügyi Közlöny 1969. évi 16. számában. Hilyen térítés jár? Több vállalatnál probléma, hogy a nem függetlenített párt- és tömegszervezeti tisztségviselők munkából kiesett idejére milyen térítést számoljanak el. Az egységes gyakorlat alkalmazása végett a Munkaügyi Minisztérium a tárgykörben az alábbi irány- mutatást adta: Az üzemekben, hivatalokban és intézményekben működő, nem függetlenített, óra vagy teljesítménybérben dolgozó, párttitkárok részére a pártmunka következtében ténylegesen kieső — járási; ill. városi párt végrehajtó bizottságok által jóváhagyott mértékű — munkaidőre átlagkeresetüknek megfelelő ösz- szegű térítést kell fizetni. A fentiekkel azonos mértékű térítés illet; meg a tömegszervezetek nem függetlenített funkcionáriusait is. A fenti iránymutatás a Munkaügyi Közlöny 1969. évi 15. számában jelent meg. A záróra meghosszabbításról A Belkereskedelmi Miniszter a 9/1969. (VII. 27.) Bk. M. sz. rendelete a záróra meghosszabbításáról. valamint a tánczene és kártyajátszási engedélyek kiadásáról rendelkezik. A vendéglátóipari üzemek záróráját az eddig érvényben levő 15/1955. Bk. M. sz. utasítástól eltérően a jövőben meg lehet hosszabbítani. A záróra meghosszabbítását az üzlet helye szerint illetékes községi, városi tanács vb szakigazgatási szervének és a területileg illetékes rendőri szervnek be kell jelenteni. A zene, tánc, teke, biliárd, játékautomata és egyéb szórakoztató játék tartásához ki kell kérni a területileg illetékes rendőrkapitányság véleményét. Ha a szórakoztató játék tartásának bevezetését magánvendéglátó kisiparos kétl — előzetesen meg kell kérnie az üzlet helye szerint illetékes községi-városi kereskedelmi szakigazgatási szerv külön engedélyét. Az említett jogszabály rendelkezése szerint szerencsejátékot vendéglátóipari üzletekben, kártyajátékot cukrászdákban, italboltokban, eszpresszókban játszani tilos. Kivételt képeznek a községekben lévő italboltok, amelyekben ha a kártyajátszásra alkalmas és a söntéstől elkülöníthető hely van — a rendőrség hozzájárulásával — kártyajáték engedélyezhető. Az említett jogszabály 1969. év július hó 27-én lépett hatályba. Dr. Cs. I. zésből eredő törmelék, a kerti dudva. szőlők, fák gallyazásából származó szemét elszállítása ugyanis a bérlőt, illetve a háztulajdonost terheli! 2. Szeptember 4-i lapszámunkban „Több százan maradtak újság nélkül Töszer gén” című cikkünkben kardoskodtunk Kiss Lászlóné tanácsi dolgozóval „karöltve” a tószegi újságolvasók érdekében. A Debreceni Postaigazgatóság ugyancsak munkaerőhiánnyal indokolja a hírlap- kézbesítésben felmerülő problémákat. A tőszegi két négyórás hírlavkéz^esítő közül az egyik felmondott. Ezért július közevétől a pos- takézbesítök hordták ki az újságokat is. Elismerik, hogy akadozott ezért a munka. A helyi párt- és tanácsi vezetőkkel egrjetemben igyekeztek megoldást — hirlavkéz- besitőt — találni, mindez- ideig eredménytelenül. Szeptember közepétől postai kézbesítőt foglalkoztatnak hír. lapkézbesítő helyett — szól a Debreceni Postaigazgatóság tájékoztatása. Reméljük, a tószegi olvasók így ismét rendszeresen hozzájutnak megszokott újságjukhoz. Értesítjük T. megrendelőinket, hogy a a TEMPO KSZ, megkezdte a gázolaj kedvezményes Házhoz szállítását Munkanapokon 6—16 óráié Jászkürt u 17. sz. alatt telefon: 117—58. Munkaszüneti napokon gázolaj és PB gáz igényüket 7—12 óráig Jászkürt u 17 szám alatt kérjük bejelenteni. Telefon: 123—22. % őé&b&tfeéq postájából QUMSÖINK ifjty (JOZSASZ^I^ EB ,lLETfiK?JP^ Munkaerőhiány
