Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-10 / 235. szám

1969. október 10; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Kettős jubileum Kettős jubileumra készül az országban elsőnek alakult sarkdi Lenin Tsz: a szövet­kezet fennállásának negyed- százados évfordulójára és a névadó centenáriumára. Az egykori szegényparasztok, uradalmi cselédek alkotta közösség negyedszázados fej­lődéstörténetét, az elért ered­ményeket fényképes kiad­ványban örökítik meg. A szövetkezeti mozgalom úttörői és Sarkad község ve­zetői Lenin szobor avatással készülnek a kettős ünnepre. A Lenin szobor alkotója a sarkadi születésű Búza Bar­na szoibrászművészj ÁERO szálló az Üllői úton A Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat a bala­toni Touring-hitelek után a fővárosban is kialakítja Tou- ring-szálloda hálózatát. Az első ilyen budapesti hotel, az Aero-szálló építése az Üllői úton, a repülőtéri út bejáratánál megkezdődött. A 4 emeletes, 280 személyes, téli-nyári üzemeltetésre al­kalmas szálló minden szo­bájához fürdőszoba tartozik, saját étterem, drinkbárja és parkolóhelye is lesz. A 13 millió forintos beruházással épülő szállót a 43. sz. Állami Építőipari Vállalat házgyári elemekből készíti. Ez teszi lehetővé, hogy az Aero re­kord idő alatt, már a jövő szezon elejére elkészüljön. Növekvő kereslet a stylbútorok iránt A közelmúltban kapta meg az 1970-re szóló szovjet bú­tormegrendelést a Fa- és Papíripari KISZÖV; Jövőre a Szovjetunió részére mint­egy 240 millió forint értékben készítenek műbútort, s ennek csaknem 60 százaléka stylbú- tor, a tavalyi 30—40 száza­lékkal szemben. A világviszonylatban nő a kereslet a stylbútorok iránt és a bútorkészítő ktsz-ek „aranykezű’’ mestereinek munkái az ÁRTEX-en ke­resztül eljutnak a világ min­den tájára Kuwaittól New- Yorkig. A Stylbú tor-készítés­ben Magyarország — Olasz­ország és Spanyolország mel­lett — igén előkelő helyet foglal e! a világ-ranglistán. Nagy volumenben, több mint 300 millió forint értékben szállítottak ez évben bútort a Szovjetunióba. Franciaor­szágba, az NSZK-ba, a Bene­lux államokba és a skandi­náv országokba. A közeljövő­ben kezdik meg a tárgyalá­sokat kanadai cégekkel. Balatoni zöldkoszorú A Balaton partján tovább i/onják” a zöldkoszorút. Ba- I atonudvari—Balatonafcali környékén, az erodált szikla- vidéken folytatják a több esztendeje tartó természetát- á.akító munkát: az akali kí- s zleti telepen főleg szőlőt tp-oí temek. a kietlen lege­it ön mintegy 20 kilomoéter oss-úságú fasort alakítanak k\ Folyamatosan megkezdik a hajdani erdő újratelepíté­st’. Badacsonyban az utolsó kő- t'nva nagyrobbantásainak sebhelyeit tüntetik el fákkal, c< r í ék kel és kúszó növé­ny ekkei. A hegytetőin park­erdőt alakítanak ki és ősho­nos fajtákat telepítenek a2 akácfák helyére. A legnagyobb arányú fásí­tás a Balaton nyugati part- V dókét övező láp területen ezdődött, ahol 80 hektáron telepítettek olasz nyárfákat. A terméketlen lápon 1975-ig fokozatosan 1200 hektáros nyárfaerdőt alakítanak kL Képek az APN művészfoto kiállításról Sz. Szolovjev: Szerelem A. Gorjanev: Épül az asszuá- ni gát V. Akimov: A békére és ba­rátságra Bővül a mirelité étlap Újfajta készítmények — Jobb minőség — Változatlan árak A magyar háziasszonyok is megkedvelték és szívesen vásárolják a mirelité árukat: leveseket, főzelékeket, a kü­lönféle húskészítményeket. Viszonylag rövid idő alatt népszerűek lettek a köretek, saláták, Zöldségek és nem utolsósorban a gyümölcsök is. A mirelité áruk őszi-téli ellátásáról és a közeljövőiben megjelenő új készítmények­ről kértünk tájékoztatást Gu­lyás Bélától, a Hűtőipari Or­szágos Vállalat vezérigazga­tójától. — Hazánkban egyre na­gyobb mértékben nő a fo­gyasztók igénye a gyorsfa­gyasztott áruk iránt. 1969— 70. év téli hónapjaiban 100 vagonnal több mélyhűtött gyümölcs, főzelék és készétel áll majd a fogyasztók ren­delkezésére* mint az előző évek hasonló időszakában. Sajnos, így sem tudjuk tel­jes mértékben kielégíteni az igényeket A belföldi terme­lés ugrásszerű emelkedésére, folyamatosabb ellátására, csak 1971-től lehet számíta­ni. amikor az ipar több új hűtőházat helyez üzembe. Vállalatunk jelenleg 59 fé­le mirelité terméket hoz forgalomba. Elsősorban az áruválasztékot szeretnénk bővíteni, hogy így is csök­kenthessük a dolgozó nők háztartási gondjait meg­könnyítsük a második mű­szakot. Az eddig ismert és kedvelt mélyhűtött gyümölcs és főzelékfélék gyártása mel­lett újfajta „konyhakész” készételeket hozunk forga­lomba á téli hónapokban. Ezek az új cikkek ízletesek, percek alatt tálalhatók. Üj készítményeinkből mint­egy 50 vagon kerül az élel­miszer üzletek hűtőpultjaira. Egyebek között ilyen lesz a megfelelően előfőzött zöld­borsó, zöldbab (a rántásként hozzácsomagolt levessűrít­ménnyel), továbbá az úgy­nevezett kertészleves, máj­vagy húsgombóccal. Húsos ételeink körét bővítjük a mélyhűtött főzelékekhez fel­tétül használható bélszín­roló (vagdalthús) készítmény­nyel; forgalomba hozunk sertés- és marhasültet is, pe­csenye-mártásban. A kedvelt szilvásgombóc mellett barac­kos gombócból is nagy meny- nyiséget szállítunk az üzle­tekbe; N. E. „Borpályaudvar" Budátokon Megélénkült a forgalom a Magyar Állami Pincegazda­ság Budafoki pályaudvarán. Az ország minden részéből tartályokban érkéz’k a must, a murci az új termés. Éjjel, nappal fogadják a szállít­mányt és naponta 50—60 va­gon tartalmának kiürítésére van. lehetőség. Három he­lyen. a Hárosi vasúti teher­pályaudvaron, az I. pince és a IL pince iparvágányán folytatják a friss szőlőnedv mennyiségi és minőségi vizs­gálatait. Mert a vagonokból csak akkor kezdik meg a fejtést, ha a világviszonylat­ban is legszigorúbbnak tar­tott magyar bortörvény kö­vetelményeinek is megfelel­nek. Laboratóriumi vizsgá­latok során határozzák meg minden szállítmány tartal­mának a helyét, feldolgozási módját mielőtt a budafoki hegyoldalban, a borvárosban elhelyezik. A 28 km hosszú különös földalatti városban, a pince utcákban 500 000 hl bort érlelnek a hordókban. A budafoki borpályaudva­ron szeptemberben kezdődik a főidény, először az alföldi borvidékekről küldik az új termést, Apostagról az opor- tót, Soltszentimréről az ezer­jót. utoljára október végén az északi borvidékekről, To­lulj ból érkezik és a pezsgő alapborok is a szezon végén jutnak el Budafokra. A leg­nagyobb mennyiségben az Alföld borát fogadják. Már a szüreteléskor nagy gonddal kezdik az új ter­més kezelését, a drákói ma­gyar bortörvény aztán végig­kíséri az új bort az érlelés, tárolás, palackozás folyama­tán, oltalmat nyújtva, bizto­sítva jő hírét, minőségét. A szigorú követelményeknek is köszönhető, hogy az átlagos minőségű borokat hektolite­renként 6 dollárért veszik a világpiacon, a magyar boro­kért pedig 14 dollárt is ad­nak. Száz éves a magyar mezőgazdasági gépkutatás A magyar mezőgazdasági gépkutatás idén ünnepli fennállásának 100. évforduló­ját. Az első ilyen kísérletek­kel foglalkozó intézet 1869- ben alakult Mosonmagyar- óvárott. A neve: Gazdasági Eszköz- és Gépkísérleti Állo­más volt. Az első kísérletek során a különféle ekefajtá­kat próbálták ki, ezek közül számos változat el is ter­jedt a hazai mezőgazdaság­ban. Kevesen tudják, hogy ha­zánk egyes géptípusok ki­alakítása terén megelőzött több. akkoriban már fejlett iparral rendelkező nyugat­európai országot. Egy ilyen sikeres konstrukció volt a Kőszegi-féle talajmaró gép, amely Európában sok szem­pontból újdonságnak számí­tott. Sorsa azonban nem a megvalósítás, hanem az el­felejtés lett. A szellemes konstrukciót sorozatban nem tudták gyártani, nem volt megfelelő az érdeklődés. A kutatóintézet egyik igazgató­ja Tallmayer Viktor to­vább öregbítette a magyar mezőgépkutatás hírnevét egy másik találmánnyal, amely- lyel lényegében az aratógé­pek vágószerkezetét tökéle­tesítette. Az általa kialakí­tott berendezést a hazai ipar gyártotta és sokáig használ­ták is a gyakorlatban. Jelenleg a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetben dol­goznak azok a kutatómérnö­kök, akiknek feladata: új konstrukciókat adni az ipar­nak és ezzel elősegíteni a mezőgazdaság fejlődését. Az intézet egyik ilyen eredmé­nye a . rotációs fűkasza, amellyel az öntözött, dús alj- füvekkel benőtt kaszálókról is betakaríthatják a termést. Ezt a műveletet a hagyományos fűkaszákkal nem lehetett el­végezni. Az intézet kutatási feladatkörébe tartozik még egyebek között a gabonater­mesztés új gépeinek kikísér­letezése is. Görbe kémény - napsütés miatt A szakemberek érdekes megfigyeléseket. végeztek több üzemi kéménynél. Fő­képpen azt vizsgálták meg, hogy a levegőmozgás, illet­ve a hőmérséklet milyen de­formációt idéz elő ezeknél az építményeknél.- A Dunai Hőerőmű 200 méter magas vasbeton kémé­nye volt a vizsgálat egyik kiszemeltje. A szakemberek a Zeiss-féle fotóteodolittal végezték vizsgálataikat, és lényegében lefényképezték a kémény kilengéseit. A fel­mérés egyik érdekessége volt, hogy a napsütés is befolyá­solja az építmény „mozgá­sát”. A fényképfelvételeket 10.—, 11.30, 13.—, 14.30 és 16 órakor végezték el. Meg­állapították, hogy a kémény napsütötte oldalának termé­szetesen magasabb a hő­mérséklete, mint az árnyék­ban levőnek és emiatt az egész építmény szabályoséin meggörbül. Ez az elhajlás a középső részen a kora-déli órákban eléri a 6 centimétert is. Néhány órával később — amint azt a 16 órai fényké­pezés igazolta — a kémény „visszaállt’5 a függőleges helyzetbe. Kiderült az is, hogy a kémény felső része, a kisebb szerkezeti vastagság miatt könnyebben követi a hőmérséklet-változást és emiatt nagyobb mértékben mozdul el, de természetesen hamarabb is nyeri vissza ere­deti formáját. A fényképfelvételek a szél által előidézett mozgást is pontosan kimutatták. Az el­hajlás 200_ méter magasban a szél erősségétől függően 11,7—15,1 centiméter volt. A 100 méter magasban mért át­lag 6 centiméter volt. 6 db UK típusú KAZALOZO ELEVATOR és 10 db LP 3.5 típusú fixplatós pótkocsi üzemképes állapotban el­adó. Lenin Mg. Tsz Tiszaföld- vár. Telefon: 52. A Ságvárl Endre Megyei Művelődési Központ 1969. október hó folyamán indítja alapfokú műszaki rai ztantolyamát Október 13-ig lehet jelentkezni a művelődési központ irodájában? Telefon: 130—70. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom