Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-07 / 232. szám
4 SZOLNOK MEGIH NÉPLAP I960, október %. Szolnok általános rendezési tervének programját hosszú és többoldalú egyeztetés után Szolnok Város Tanácsa, néhány — nem jelentős — módosítással jóváhagyta. így megkísérlem ismertetni. Hilyen lesz városunk az ezredfordulón ? _l. kialakul az ember életmódi a Célja, hogy több évtizedre előre meghatározza a város minden négyzetméter területének rendeltetését. Ha ilyen terv, mondjuk 100 évvel ezelőtt létezett volna, nyilván nem jön létre olyan vegyes beépítés, mint amilyen Szolnokon a déli iparterület szélén ma megtalálható, a terv nemcsak tilalmaz bizonyos beépítéseket, hanem feleletet ad arra is, hogyan kell a várost fejleszteni, hogy a lehető leggazdaságosabban legyen felépíthető és üzemeltethető. Több évtizedre előre kell az élet kereteit megteremteni. Milyen lesz az élet mondjuk ötven év múlva? Egy biztos, szocialista-kommunista társadalom lesz. He részleteiben? Kainak pontos mégha tározáséra ügy gondolom senki sem vállalkozhat ma. Néhány vonatkozásban azonban a fejlődés várható irányát már ma kit lehet jelölni. naponta ingázók száma, és 1965-re elérte a 5533-at A nem szolnoki laikóheljdí munkavállalók száma pedig napjainkban meghaladja a 10 ezret. Nem feladatom, hogy a város népessége összetételének, foglalkozási viszonyainak alakulását részletesen ismertessem. A város helyzetének megi béléséhez mégis ed kell Ny ugdíj rendszer Csehszlovákiában Egy város életében minden döntés több évtizedes jelentőségű, Amit ina építünk magunknak, egyidejűleg a XXI. századnak is építjük. Felelősséggel jár tehát minden döntés, mert hogy jól, helyesen, céltudatosan építjük-e városunkat, azt az utókor dönti eL A város jelenlegi vezető testületének, vezetőinek amiéi«! a történelem aranybetűs oldalára kerül-e, azt nem tudjuk. Mindeneseire úgy kell dolgozni, hogy saját fiaink., unokáink munkáját megkönnyítsük. A felszabadulás utáni évek, évtizedek kammunist.. város- vezetése a Ságvári körút megnyitásával. a foghíjas telkek nem elhamarkodott beépítésével — ma már látjuk —< tervszerűen, a jövő- pék is épí tett Egy város fejlesztésének legáltalánosabb, legátfogóbb ^menetrendjét” az általános rendezési terv tartalmazza. Mi az általános rendezési terv? A KzodalLsta-konunimista városok külső megjelenésükben az ember nagyságát, természet feletti diadalát hirdetik majd. A munka egyre inkább az alkotás jellegét veszi fel. Rohamosan csökken a manuális, gépies, robotszerű m unka és csöiklken a munkaidő is. Ez a művelődés, a pihenés, a művészetek, a tudomány, a sport soha nem látott fejlődését és tömegessé válását fogja eredményezni. Rohamosan terjed majd a gépesítés, a lakások jobb fűtésétől, világításától, az üzemiképes lifteken át a városrendezőt leginkább az foglalkoztatja, hogy minden család rendelkezni fog személygépkocsival Általánossá válik a középiskolai végzettség, megszűnnek a járványos betegségek. A társadalom számtalan, ma még családi, funkciót átvállal (csak példaként említem: az igazán megoldott közétkezteíést. a gyermeknevelést. a különböző szolgál tatásokat). Ez a társadalom, úgy gondolom könnyű belátni, más életkereteket igényel majd és nekünk az a feladatunk, hogy ne tegyük lehetetlenné egy ilyen életmód kialakítását, sőt minden lépésünkben legyen benne ezek biztosítását szolgáló előrelátás. A másik fontos kérdés, amU; a programnak tisztázni kellett: milyen lakosszámra kell számítani a XXI. század küszöbén ? A vála8Z kissé meghökkentő: Csehszlovákiában a nyugdíj folyósításának feltétele — legalább 25 év szolgálati idő és a férfiaknál a 60. életév betöltése. Nagy fizikai erőfeszítést igénylő szakmákban, például a földalatti bányá- szoiknál és a kohászoknál a nyugdíjkorhatár 55—58 év: A nőknél a nyugdíjkorhatár aszerint változik, hogy hány gyermeket nevel. A gyermektelen asszonyok, ha megvan a 25 év szolgálati idejük, 57 éves koruktól kaphatnak: öregségi nyugdijat. Egy gyermek esetén a nők nyugdíjkorhatára. feltéve, hogy megvan a 25 év szolgálati idejük, 56 év, két gyermek esetén 55 év, hámondami, hogy már az 1949es népszámlálás adatai szerint a nem mezőgazdasági népesség arányát tekintve 93.8 százalékával Szolnok a vidéki városok közül a 7. helyet foglalta el. Ez az arány 1965-ig a mezőgazdaságban foglalkoztatottak arányának jelentős csökkenés« mellett az ipar javára tolódott él. Egyidejűleg növekedett a város ellátó szerepe is. Több mint háromszorosára nőtt 1950-hez viszonyítva azon gazdasági, szociális.-egészségügyi és kulturális funkcióinak száma, amelyek az egész megyére, vagy azt meghaLadó területre gyakorolnak vonzást A városban működő 112 Intézmény és hivatal közül 77 megyei, vagy annál nagyobb területet érintő hatáskörrel rendelkezik. Teliát a fejlődés üteme mindig hő, évről évre több lakosságözámmal kell számolnunk. A hely termeszti, földrajzi, gazdasági és közlekedési po- tenciálja még oly mértékű tartalékokkal rendelkezik, amelyek a fejlődés üteméinek fokozódásához vezettek az élmúlt években és hosszú évtizedekre biztosítják az egyenletes fejlődést. 120 000 ember számára kell tehát lakó- és munkahelyről, művelődési, egészségügyi, kereskedelmi, kommunális stb. ellátásról gondoskodni 2000 táján. Ennek módjáról azonban a következőkben lesz szó. (Folytatjuk) Barna Gábor Szolnok váré® főmérnöke rom és több gyermek esetén 53 év. A nyugdíjalap az utolsó öt év bruttó átlagkeresete, illetve, amennyiben ez a nyugdíja« számára előnyösebb, az utolsó tíz évé. A kötelező 25 év szolgálati idő után járó nyugdíj — az átlagkereset 50 százaléka, s mindem további szolgálati év után egy-egy százalékkal Italadja meg az átlagkereset 50 százalékát. Amennyiben valaki meg akarja szerezni a jogosultságot a teljes öregségi nyugdíjra. s tovább akar dolgozni. minden további szolgálati év után 4 százalékkal magasabb nyugdíjat kap. RÖVIDEN TV-ADÁSOK GRÖNLANDBAN Grönlandnak, a világ e legnagyobb szigetének 35 ezer lakosa eddig csak rádiót hallgathatott. Az idén azonban megkezdődnek a tv-adások is. Az első grönlandi tv-adót Öle Windstedt rádiókereskedő fogja üzembe helyezni Az előfizetők a képet és a hangot a telefon- hálózaton kapják. ☆ VAKCINA-KUTATÁS A francia szakemberek kidolgoztak egy új vakcinát, amelynek révén sikeresen fel lehet venni a küzdelmet a több országban tomboló brucellózis' (fertőző elvetélés) ellen. Az új vakcina az állati szervezetben semmiféle mellékhatást nem vált ki. •fir AKNA VESZÉLY Hollandia parti vizein halálos veszély fenyegeti a halászokat. A szakértők kiszámították, hogy az Északi- tenger vizein 50 mérföldes sávban akna maradt még a második világháborúból. Gyakran megtörténik, hogy halászcsónakok nyomtalanul eltűnnek személyzetükkel együtt. Halálukat többnyire azok az aknáit okozzák, amelyek a hálójukba kerülnek. Az Északi-tenger nagy térségei teljesen alkalmatlanok a hajózásra. ☆ VILÁGMÉRETŰ „JÁRVÁNY” Az Egészségügyi Világszervezet felhívja a figyelmet az immár világméretű „jórvány- nyá” vált közúti balesetek számának katasztrofális növekedésére. Ha nem tesznek hatékony intézkedéseket, akkor hamarosan évi 150 ezer halottja és 6 millió sebesültje lesz a közlekedési baleseteknek. Manapság a közlekedési balesetek: a halál leggyakoribb okai közé tartoznak, különösen a fejlett országokban. A kórházi férőhelyeknek körülbelül 10 százalékát a közlekedési balesetek áldozatainak kell fenntartani! OLASZ KIVÁNDORLÁS... Hivatalos adatok szerint 1968-ban Dél-Olaszország gazdaságilag elmaradt területeiről 242 834 személy költözött el. Közülük 99 631 külföldre távozott. A valóságban azonban ezek az adatok erősen szépítettek, ennél jóval több a kivándorló. ☆ ELNÖKVÉDELEM Az USA pénzügyminisztere 18 millió dollár megszavazását kérte a Kongresszustól egy olyan központ felállítására. amelyben az elnök életét védő ügynököket képeznék ki. Kennedy elnök meggyilkolása, valamint az ezt követő más politikai gyilkosságok után az elnököt védő titkosszolgálat személyeinek száma jelentősen megnőtt. 120 000 lakos lesz Szoinokon az ezredfordulón. Ezek után lássuk a bizanvitást. Városunk az 1700-as évek végén az ország települései közül 5828 lélekszámúval a 39. helyen állt. Fejlődése — az 1945. utáni néhány évet kivéve — töj 'etjein és szakadatlan. Az I. világháború előtti években és azt követően is a leggyorsabban fejlődő 9 magyar város között találjuk, évi fejlődési üteme meghaladja az ötszázat. Az ő0-es években átlagé«, évi növekedése 2 százalékos, és az 1960-as népszámlálás idején a vidéki városok közül a 13. helyen áül. 45 500-as la- kosiságszámmal. Ha azonban a belterületen élőket hasonlítjuk össze — 43 000 a belterületi lakosság — a 10. helyet biztosítja a városok rangsorában. A gyors ipari fejlődé® következtében olyan magasra nőtt a munkahelyek száma, hosv még a város lakosszérrának erőteljes felduzzadó^?» sem kénes kielégíteni. 19*9 ben 2000. 1960- ban már 3278 a Szolnokra Trófeák Magyarországról Az őszi szarvasbőgés idején sok külföldi vadász keresi fel a/, Országos Trófeabíráló Bizottságot. Az agancsokat és egyéb trófeákat pouí ózzák, majd diplomát adnak k( róla. Képünkön: trófeabírálatra előkészített szarvas agancsok, — (MTI foto — Potz- rnann János felvétele) Régészeti „rohammunka" Görögország egyik híres „klasszikus” vidékén nagyszabású nemzetközi ásatási munkálatok folynak. A munka sürgős: a Peneios folyón duzzasztógát épül, amelynek következtében 8 kilométer hosszúságú tó keletkezik s felbecsülhetetlen értékű régészeti leletek válnak hozzáférhetetlenné. 1967-ben megállapodás jött létre a görög kormány és hat állam: Anglia, az Egyesült Államok. Ausztria, Olaszország, Franciaország és az NSZK között a térség régészeti feltárására Előzőleg görög régészek már megállapították, hogy nagy régészeti kincsek rejlenek, az elárasztandó területen. — A bronzkori település feltárását az amerikai régészek vállalták. Rendkívül nagy értékek, kerültek elő, főleg az i. e. 1900—1550 korszakból s ezek értékelése most folyik. Fázós juhok Ausztráliában mezőgazda- sági szakemberek azt javasolták, hogy''nyírás után a gyapjútakarótól megfosztott állatokat öltöztessék fel, hogy ne fázzanak. A tapasztalatok szerint ugyanis a juhtenyésztő Ausztráliában évente egymillió állat pusztul el, közvetlenül a nyírás után. A farmerek idegenkednek ugyan a műanyag-takaA „holt" tó A Razval-tavat „holt” tónak is nevezik, mert vizében és talajában semmiféle élőlény nem marad meg. Bár az órenburgi sztyeppékén — az Uraitól délnyugatra — nem ritkaság a dermesztő hideg, a tó vize mégsem fagy be soha. S ami még érdekesebb — a Razval a földkerekség egyetlen olyan tava, melynek medrét örök fagy uralja. A tó hatalmas konyhasó lelőhely, egy liter víz sótartalma — 258 gramm. Mennyi fémet Mindennapi élelmiszereinkkel különféle fémek is jutnak a szervezetünkbe. Köztudomású, hogy a vérszegénységben szenvedő betegek számára az orvos sertésmáj fogyasztását javasolja, abban ugyanis 0,025 százalék a vastartalom. A marhamáj viszont rézben gazdag, minden kilójában 120 milligramm található. Ugyanakkor a búzában 2 mg, a babban pedig 0,5 mg rezet lehet kimutatni kilogrammonként. Cinkből a vörös- és a fokhagymában van sok, kilogrammonként 14 mg. Az annyira értékesnek tartott spenót viszont csak 6 mg-ot tartalmaz ebből a fémből. Köztudomású, hogy az arAusztiáliában rótól, a szakemberek azonban a legjobb megoldást egy plasztikból készült „kabátban” látják. Szóba jöhet még valamilyen impregnált papíranyag is, amely nem engedi át a vizet, sőt elhangzott az a javaslat, hogy a csupaszra nyírt állatokat egy vízhatlan vegyi anyaggal keltene bevonni. A tő sós vizének és gyógyhatású iszapjának nagy balneológiái jelentősége van. Az órenburgi orvostudományi főiskolán a tó iszapjából kivonatot készítettek s azt kipróbálták szem- és bőrbetegségek gyógyítására. A kísérletek azt bizonyították, hogy a kivonatok eredményesen felhasználhatók a zöldhályog és egyes bőrbetegségek gyógykezelésére. A tó vizét reumatikus bántal- mak ellen hasznosítják. eszik az ember? zén már kis mennyiségben, is veszedelmes méreg De bármilyen furcsa, mégis rendszeresen előforduló alkateleme táplálékainknak. Így például 1 kg salátában 0.23 mg. ugyanannyi hónaposretekben pedig 0,1 mg arzén van. A hering minden kilójában- már egészen tekintélyes mennyiség, mintegy 4 mg fedezhető fel a méregből. A „magyar ezüst”-ből, az alumíniumból is igen tekintélyes mennyiséget fogyasztunk. 1 kg burgonyában közel 16 mg, a borjú- vagy sertésmájban 17.5 mg van, 1 kg teafűben pedig hihetetlenül sok, 465 mg alumínium található. 200 millió éves zsurló Német paleontológusok a Norvégia és a Spitzbergák közt fekvő Medve sziget kőzetében óriási-zsurlót 10 m hosszú törzsét találták, A 300 millió éves fa alsó végén 58, a felsőn 25 cm vastag, teljes hossza 15—20 m lehetett. Tejút-rendszerünket híd köti össze a Magellán-felhőkkel A tejútrendszerünkhöz legközelebb levő két — szabálytalan alakú — galaktika a déli féltekéről megfigyelhető Kis- és Nagy Magellán- felhő. A közelebbinek távolsága „csupán” 170 000 fényév, azaz ezt a csillagrendszert olyan állapotában látjuk ma, mint amilyen 170 000 évvel ezelőtt volt. Az Argentin Rádiócsillagászati Intézet 30 méter átmérőjű rádióteleszkópjának segítségével megállapították, hogy a tejútrendszerünket a kisebbik Magellán-felhővel semleges hidrogénből álló „híd” köti össze. Minthogy a két Magellán-felhő fizikailag összefügg egymással, a Hűtő sisak A páciens fejére helyezett hűtő-sisak 22 C fokra csökkenti a fej hőmérsékletét, á ezáJtal 75 százalékkal csökkenti az agyszövet oxigén« „híd” voltaképpen mindkét galaktika és saját tejútrendszerünk között képvisel egy összekötő láncszemet. Saját galaktikánk spirális szerkezetű, magjából több hatalmas kar ágazik ki, — Ezeknek egyikéből nyúlik a Kis Magellán-felhő felé aa említett hidrogén-„híd”. E képződmény létezése arra mutat, hogy az egymástól távol levő galaktikák között hosszú időkön át megmaradhat valamilyen fizikai kapocs, s ebből esetle-g arra lehet következtetni, hogy keletkezésük idején a szóban- forgó galaktikák sokkalta közelebb voltak egymáshoz^ mint napjainkban. szükségletét. A szíriműtéteknél használatos, félvezetőkkel működő hűtősisakót az Ukrán Tudományos Akadémia félvezető-intézetébe» készítették, IMMM
