Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-04 / 230. szám

1969. október 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Ketrecek, árkait, műszaka­dékok, sziklák. Tigrisek, pó­kok, medvék, vízilovak. Gye­rekek, felnőttek, öregek. Csodáikozók. szerelmesek, ül- dögélők. Látvány, szórako­zás. tudomány, különleges gyűjtemény — az Állatkert Természetes környezetben — víziek, sziklák közt — a sok állat több mint 4 ezer fajta. Európában csak a hamburgi és a budapesti ál­latkertet rendezték be így... Vasárnap, hétköznap tele van apró gyerekekkel, isko­lásokkal, évődő, gyermeteg lelkű szerelmesekkel, a ja­pánkertben pihenő, levegőző idősekkel Ki tanulni, ki szó­rakozni jön ide. Egyiknek trópusi emlékeit idézi, más­nak ismeretlen világot tár fel az Állatkert. Megnyugta­tó a zöld park, a fák, a ker­tek. Okos, szeli emeskeri ők a majomháznál: — Nézd kis majom — mondja gyerekének —. ott egy másik kis majom — s nevet, tapsol, jobban mint az ötéves. — Akarod látni az ősödet? ■— súgja egy teenager, mint titkot, bozontos lovagiénak. A barnamedve bocsok bá­jos-esetlenül cammognak; „Születtek az állaitkertben 1968. december 28-án”. — Nahát, alig egyévesek és már ilyen nagyok? Zsiráf nyújtogatja a nya­kát. Az agyoncsépélt szelle- meskedés — „azért olyan hosszú a nyaka, hogy elérje a fejét” — itt siker, többen megfordulnak, nevetnek. Egy újszülöttnek minden vicc új. A zsiráf ismertető tábláján ott az ára is: 110 ezer forint. Miért? Talán eladó? A zsiráf nem. De arany­halak, kaktuszok, pálmák, különleges növények iglen. A főbejáratnál, a bazárban kí­nálják, tanácsot adnak a kezeléshez, gondozáshoz. Az oroszlánfóka különle­ges hangokat hallat. — Ügy rikácsol, mint Ka­milla néni! — kiállt fel na­gyon őszintén egy kisfiú. — Ugyan már Tamáska — húzza el zavart mamája a korláttól a gyereket. Nem tehetek róla, Tamás­ka megállapítása bennem is elindított egy ilyen össze­hasonlító képzettársítást. A tupírozott fejű koronás ga­lambról, a hullámos papa­gájról, az ugráló páviánról, a pödröttszarvú kecskéről is­merős arcokat asszociálok. Meg kell nézni az Állat­kertben az újdonságokat. A főbejárat előtt már tábla hívja fel figyelmemet a két- tülkű orrszarvúra. 1941 óta nem volt orrszarvúja az Ál­latkertnek. „Tecu” jól érzi magát, hamar megbarátko­zott a pesti közönséggel. Üj a rovarház, az inszak- tárium is. Alig néhány ál­latkert büszkélkedhetik ilyen gyűjteménnyel. Trópusi óri­áspókok, ízeltlábúak, papucs­állatkák. Az egyik üvegen alálfej — mérgező! Gyerekek, felnőttek ked- ence a méltőságtelj 'sen sé- lló elefánt. Orrmány; val ■v atságosan kapkodja a bo- : rakat — s bár tilos az ál- tok etetése. — a bedobá’t 'ukrot, perec darabokat. Az elefánt sétahelyének szélét szögekkel keretezték. Nehogy kijöjjön? Ügy látszik nem is, próbálkozik, neki tetszik az ozinmázas, majolikakupolás elefántház. A víziló, a kétpupű teve, a tigrisek, a fekete hattyú. a pelikán — minden érdekes. A hiéna alszik s egyálta- in nem látszik félelmetes­nek. Annál inkább az orosz­A kunhegy esi ÁFÉSZ Idén az első félévben a tavalyihoz mérten mintegy 6 millió fo­rinttal több értékű árut for­galmazott. annak ellenére, hogy idén is a tavalyi árrés­sel dolgztak. A vásárlók helyébe A bevétel többletet főleg a tartós fogyasztási cikkekből nyerték, vegvesipar cikkek­ből átlag 25 százalékkal töb­bet adtak el. mint tavaly. Mindenekelőtt azzal nyer­tek, hogy helyébe mentek a vásárló közönségnek. Erre az évre 3 millió forint értékű bútor eladását tervezték, a végleges összeg viszont 8 millió forint körül lesz, mert eddig négy alkalommal ren­deztek különböző községek­ben lakberendezési kiállí­tást és vásárt. Ebben az év­ben még újabb hármat szer­veznek. Új üzletek A községi tanács több he­lyiséget biztosított a szövet­kezetnek. ahol üzleteket rendezhetett be. Nemrégen nyitottak cipőboltot, ahol aránylag nagy a választék. A cipőbolt szomszédja, az új húsbolt, amelyben falato­zót is berendeztek, s ebben egész nap sütik a házikol­bászt. a friss sertéshúst. Az idén ugyanis a régi vágó­híd helyén húsfeldolgozó üze­met nyitott a szövetkezet, a Közép tiszai Állami Gaz­daság és a környező tsz-ek látják el sertéssel ezt az üzemet. Idén az első félévben több mint 2 5 millió forint érté­kű sertést dolgoztak már fel. Gondosan, tisztán kezelt, ízletes termékeiből 840 ezer forint értékűt, a megye tíz más községében, illetve váro­sában értékesítettek. Új ruházati áruház Terveik is nagyok; a Kö- zéptíszai Állami Gazdaság jövőre irodaházat épít a községben és annak föld­szintjén alakítják ki a szö­vetkezet új ruházati áruhá­Gócza József elnök gond­terhelt arccal áll fel. — Beszéltem én már a jászberényi szakmunkáskép­ző iskola igazgatójával. Azt mondják az a nagy dolog, hogy az egész osztály együtt gyakorolhat egy gazdaság­ban. Nem is ez ellen van kifogásunk. Ismét eljárunk, hogy legyen megfelelő fel­ügyelet a lányaink mellett. A szülőket láthatóan nem nyugtatja meg, de a megbe­szélés folytatódik. Rendha­gyó szülői értekezlet. A jász- kiséri Kossuth Tsz párt- és gazdasági vezetőit hívták össze. Huszonhat szakmun­kástanuló szerződött hozzá­juk. Ügy érezték, tanév ele­jén jó lenne szót váltani a szülőkkel. Ahogy Gócza Jó­zsef elnök mondta is: — A mi gondunk a szülő­ké is. Nekünk is jó szak­munkások kellenek, a szülők is azt szeretnék, ha három év múltán elmondhatnák: ilyennek akartam látni a fiamat, lányomat. És nem­csak szakmunkások kellenek nekünk, hanem szocialista erkölcsű, felfogású embe­rek is. Az elnök országgyűlési képviselő. Ott volt a Parla­mentben az új szakmunkás- kérizési törvény vitáján. Frissiben beszámol, mi az új benne. V. Tóth Gerzson- nénak az emeltszintű szak­munkásképzés tetszik. — Az én Gerzsonkám jól zát. aminek építésére 8,c millió forintjuk van. Ha ez készen lesz, a régi áruház helyén újabbakat alakítanak ki, később pedig korszerűsí­tik a tejboltot ’s. amit nyi­táskor havi 20 ezer forintos forgalomra terveztek és most a havi forgalom összege megközelíti a 100 ezer fo­rintot. Addig is azonban, amíg az új ruházati áruházat meg­nyithatják. a jelenlegit igye­keznek jól ellátni. Olyan árukat is találni náluk, — gyermekoverál, hosszúujjú Krisztina blúz, mintás lány­kaharisnya, — amelyeket még a megveszékhely lakói is sokszor hiába keresnek a szolnoki boltokban. A község szélen is A község vásárló közönsé­gének helyzetét javítja, hogy most két új vegyes élelmiszerboltot nyitnak, fő­leg a község központjától távoleső. de gyorsan fejlő­dő új negyedekben. — B — tanul. Szeretném, ha a szakmunkás bizonyítvány után mehetne középiskola esti vagy levelező tagozatára. /éldeciző tanulók De ezzel el is indul az újabb panaszáradat. A gépe­sítésbe szerződött tanulók Jászapátira járnak be elmé­leti oktatásra, az ottani ipari tanuló intézetbe. Erre van panasz. Tavaly is hiányoz­tak könyvek, el is maradt tantárgy. Ezt mondják. A szövetkezetiek viszont azt, hogy a szülők sem tesznek meg mindent. Kalmár Mi­hály. a KISZ titkár pakol ki. Vasárnap este elsőéves szakmunkástanulókat, 14 éves gyermekeket látott fél- decizni a kocsmában. Táncos Ferenc, a főmérnök a KISZ-nek dobja a labdát. Nehezen tanulnak a gyere­kek. A számtant, a fizikát ők, Szabó Gyula műhelyfö- nökkei gyúrják velük. Jó lenne, ha a KISZ szervezet játékos vetélkedőn feldol­gozná az irodalom és a tör­ténelem tananyagot. Segíte­né a szakmunkástanulók képzését. Segít a KISZ is A KISZ-ről elég sok szó esik. Kiderül egy turpisság is. Ha elcsavarognak a gye­rekek, azt mondják otthon, a KISZ-ben voltak. Megálla­podás születik. A KISZ szer­vezet ezentúl értesíti a szülőket, mikor tart rendez­vényeket. Abban is meg­egyeznek, a KISZ tanulmá­nyi kirándulásokra viszi a szakmunkástanulókat Hadd lássanak, hadd okuljanak. Azt mondja az elnök. — Mi nem sajnáljuk a pénzt a fiataloktól. Minden tanulót beosztottunk idősebb szakmunkás mellé. Ezeket a szakmunkásokat mi kü­lön fizetjük. Telik az idő, halmozódik a sok hasznos javaslat. — Gyephárd Lajos párttitkár meg is fogalmazza a legna­gyobb tanulságot. — Ezt a találkozást te­kintsük kezdetnek. A jövő­ben értekezlet nélkül is ta­lálkozzunk sokat. Keresse­nek meg a kedves szülők az irodán, szólítsanak meg az utcán, ha a gyerekekről van szó Erre mindig tudunk időt szentelni. Az embernevelés nem könnyű dolog. Össze­fogva eredményesebb lesz. borzák —i Ián — morog, vadul járkál fel-alá. A vízilovat úttörők szemlélik, a pálmakertben egyetemisták rajzolnak, tan­könyvi ábrákkal azonosítják a növényeket — tanulmányi kirándulás. Az akvárium sö­tétjében a piros tűzbalak előtt fiatal pár hosszan nézi egymást. Aztán fölnevetnek: „milyen szépek a tűzhalak”. A pálmakertben jó meleg van. — Látod, Bözsfke, itt sze­retek én — magyarázza ba­rátnőjének egy igen öreg né­niké. — Csak az a kár, nem lehet leülni. Jó volna me­legedni. Most még kora ősz van. Szabadban tartják az állato­kat. Télen majd beköltöznek az állatházakba pihenőre. Kevesebb lesz a látogató. Be­zárnak a szabadtéri árusok, elteszik tavaszra a papírcsá­kót, a luftballont, a pe­recét. Kádár Márta Rendhagyó szülői értekezlet Példaadó kezdeményezés a jászkiséri Kossuth Tsz-ben Kucserka József már má­sodszor nyújtotta fel a ke­zét, mire szóhoz jutott. — Elnök elvtárs azt mond­ta, őszintén beszéljünk. Na­hát én megmondom. Az én kislányom zöldségtermesztő tanuló. Kedve van hozzá, 4,8 az átlaga. Én is jövőt látok a zöldségszakmában. Mégis azon gondolkodom, kive­szem a kislányt a tsz-bőL Gyephárd Lajos, a párttit­kár közbeszól. — Tudom miről van szó. Nálam is benn járt egy asszony, nem engedi a lá­nyát Várkonyba. Az itthon is maradt. Teherautóval a lányokért Kucserka József folytatja. — Én meglátogattam né­hányszor a lányokat. Elké­pesztő. A szállásuk birkaól­nak való, nem embernek. De még ez csak hagyj án. Az bánt bennünket, senki nem ügyel ezekre a gyereklá­nyokra. Oda vannak távol a családtól. Éjszaka kiszökdös- nek a bálba, be a községbe, Várkonyba. Szökni se kell nekik. Az állami gazdaság bált tartott Piroskán. Nem volt elég lány. Erre átmen­tek teherautóval Várkonyba, felköltötték, felpakolták a tanulólányokat. Hogy legye­nek nyugodtak a szülők, ilyen állapotok után? Hoz­zák haza őket Mi nem az állami gazdasággal szerződ­tünk, hanem a tsz-szel. Oláh Józsefné nem bírja tovább közbevág. — Minden szülőnek az kellett volna, hogy ne en­gedjük el a lányainkat. Tajti János, a kovács is bizonygat. — Ügy van. Az én kislá­nyom is mondta, a legszélső épület az övék a majorban. Van ott ugyan valami gond­nokféle. De akárki bejárhat hozzájuk. Megfelelő felügyeletet Múzeumi Hónap Hivatalosan október a Múzeumi Hónap — immár a nyolcadik, de valójában már korábban elkezdődött: a művészettörténészek bu­dapesti kongresszusának tiszteletére rendezett kiál­lítások már szeptembert is csaknem azzá tették. Ezek a tárlatok azonban vala­mennyien művészettörténe­ti, sőt magyar művészet- történeti jellegűek voltak. A Múzeumi Hónap — október — folyamán min­den múzeum kiveszi részét a népművelés reá háruló feladatából. S hogy meny­nyi múzeum működik Ma­gyarországon, arról a Mú­zeumi Hónapban megjele­nő szép és .praktikus kiad­vány tájékoztat: a Magyar múzeumok, amelyben min­den múzeumi gyűjteményt megtalál az olvasó, a Bé­lyegmúzeumtól a Várbar­langig. A múzeumok feladata nemcsak a művészet em­lékeinek gyűjtése, hanem az egész emberi kultúra múltjának feltárása. Októ­berben a történeti, népraj­zi, technikai jellegű kiállí­tások lesznek túlsúlyban. Az október 4-i indulás szín­helye Orosháza, ahol a város történetét reprezen­táló kiállítás nyílik. Az ün­nepélyes megnyitást meg­előzik a budapesti Iparmű­vészeti Múzeum új kiállí­tásai: a díszes börmunkák és az úgynevezett Ester- házy-kincs textil-részének bemutatója. Az Iparművé­szeti Múzeum egyébként új megnyitása óta — a Le eb­ner Ödön tervezte műem­lék-épület sokmillió forin­tos költségű tatarozásra szorult — először tervez állandó kiállítást: az euró­pai kerámiaművészet fej­lődését ismertető egyedül­állóan reprezentatív tárlat nyílik október 18-án. A kerámiaművészet kedvelői számára a Nemzeti Múzeum is tartogat meglepetést, a dél-csehországi fazekasság emlékeiből rendeznek ki­állítást. Számos néprajzi, ipar- művészeti és régészeti be­mutató megnyitására ke­rül sor októberben. Vásá- rosnaményban a beregi népművészet magángyűjte­ményekben szétszórt mű­tárgyait gyűjtik össze a hónap végén. Sopronban a dunántúli könyvkötészet emlékei láthatók a Fabri- czius-házban, megismertet­ve a reneszánsz és barokk kézművességnek ezt a szép és érdekes területét. Pé­csett a Janus Pannonius Múzeumban állandó kiállí­tás nyílik, amely a Dél-Du­nántúl régészeti emlékeit gyűjti össze az őskortól a középkorig. A Múzeumi Hó­naphoz kapcsolódik egy je­lentős esemény: a KISZ védnökséget vállal a Szent­endrén épülő falumúzeum, a Skanzen felett. A hajdani Károlyi-palo­tában új kiállítást nyit az irodalmi múzeum is: a 11. világháború során mártír­halált halt költők emléke­zetének szentelték ezt a bemutatót. Egy teljesen új múzeum is nyílik Buda­pesten a Bem utca 20 szám alatt — a Ganz-gyár öntö­dei és Kohászati Múzeuma. A környékbeli iskolák ta­nulói ezentúl itt töltenek majd egy-egy kémia vagy fizika órát, hogy a tan­könyv anyaga eleven tar­talommal teljék meg. Természetes, hogy a leg­nagyobb közönséget a kép­zőművészeti tárlatok vonz­zák. Hódmezővásárhelyen, a Tornyai János Múzeum­ban tizenhatodszor nyílik meg az Őszi Tárlat, az Al­föld festészetének repre­zentatív seregszemléje. Pé­csett, a Technika Házában idén is megrendezik a kis­plasztikái biennálét, szob­rászművészetünknek ezt az érdekes bemutatkozását. A hónap „attrakciójával” azonban a Szépművészeti Múzeum szolgál. — 1969. Rembrandt-emlékév. Há­romszáz éve halt meg a nagy holland festő, a mű­vészettörténet óriásainak egyike. A Szépművészeti Múzeum, amely három ere­deti Rembrandt-képet mondhat magáénak, új ki­állításában nemcsak Remb­randtot, hanem korát, elő­deit, követőit és utánzóit bemutatja, a németalföldi festészetnek azt a korsza­kát amikor a társadalom széles rétegei igényelték a jó művészetet, és amely­ben a „kismesterek” meg­jelölést nagy művészekre használja a művészettörté­neti szaknyelv. É. A. Ä lakossá«? Igényel szerint SÉTA AZ ÁLLATÉ ÉR

Next

/
Oldalképek
Tartalom