Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-04 / 230. szám

Kongresszus a békéért ősiinte szavú eszmeosere volt Az észt pártmunkás delegáció a megyei tanácsnál Ma kezdi meg tanácsko­zását a Parlamentben a VII. Magyar Béfcekongresszus. Az ország minden táját képvise­lő hatszáz küldött részvételé­vel értékelik a magyar bé­kemozgalom eddigi tevékeny­ségét és megvitatják a hazai és nemzetközi békeiharc to­vábbi tennivalóit A hatszáz küldöttet a megyei békeér­tekezleteken, a nyilvánosság előtt választották meg, hogy képviseljék társadalmunk minden rétegének reményét, akaratát. Igen, a béke ügyében a ml országunkban szándék és cse­lekvés azonos, a többi szo­cialista országhoz hasonlóan, mi is arról adhatunk számot, hogy népünk. kormányunk politikája és cselekedetei egyaránt a békét szolgálják. Nagy küzdelmekről és si­kerekről esik szó a mostani békekongresszuson. Ki tagad­hatná napjainkban: a béke- mozgalomnak milyen nagy szerepe van abban, hogy a második világháború befeje­zése óta eltelt 25 esztendő alatt az agresszív Imperialista csoportoknak nem sikerült ismét lángba borítaniok a világot a nemzetközi béke- mozgalom szervezte és szer­vezi a népek összefogását a háború erői ellen. Am a si­kerekkel együtt kell emle­getnünk azokat a tényeket is, hogy földünk különböző részein minden béketörek- vés ellenére véres helyi há­borúk pusztítják ma is az embert életet, az anyagi ér­tékeket Vietnamban több százezres amerikai hadsereg fojtja el a nép akaratát; a Közel-Keletén az izraeli ag­resszió sérti az arab orszá­gok jogait és Európában az újraéledő nyugatnémet hatal­mi vágy és újrafegyverkezés veszélyezteti a népek bizton- ■ ságát. Korunk keservesen jel­lemző vonása a rettegés a háborútól. A valóságos helyzet felis­merése és elemzése kezdettől fogva a béketmozgalom nagy ereje. Nem illúziókat táplá­lunk, hanem reálisan szem­léljük a világot. Jól tudjuk, hogy amíg háborús erők lé­teznek, addig a népeknek is fáradhatatlanul, kemény el­szántsággal kell szembe száll- niok ezekkel az erőkkel. Emberi érzelem és értelem testesül meg korunk béke- mozgalmában. Ezért szól a mostani magyar békekoxvg- resszug minden békét akaró emberhez az érzelem és ér­telem nyelvén egyaránt. — Azért elemzi szinte tudomá­nyos elmélyültséggel Európa és a világ politikai helyzetét, hogy újabb érvekkel mozgó­sítson a béke megőrzésére, a béke erőinek növelésére. Bizton mondhatjuk: hazánk nemzetközi tekintélyét min­denekelőtt következetes bé­kepolitikánk garantálja. A ma megnyíló békekongresz- szuson húsz ország békemoz­galma képviselteti magát, mert fontosnak tartják, hogy eszmecserét folytassanak a magyar békeküldöttekkel, szóljanak saját tapasztalata­ikról és ismereteket szerez­zenek hazánk békemozgalmá­ra. A nemzeti és nemzet­közá összefogás egyaránt meg­testesül a békéért folytatott küzdelemben. Ezt a harcos, cselekvő összefogást erősítse tovább ma kezdődő béke­kongresszusunk ! Horváth László Meghitt, baráti légkör jel­lemezte a megyénkben tar­tózkodó észt pártmunkás de­legáció tagjai és a megye több vezetője közötti beszél­getést, melyre tegnap dél­előtt került sor a megyei ta­nács vb termében. Őszinte szavú eszmecsere volt az Szolnok megye gazdasági, po- litiaki, kulturális helyzetéről, s a közös gondokról, amelyek egyaránt foglalkoztatják az észt testvérváros — Tallinn — vezetőit épp úgy mint Szolnok megye elsőszámú gazdáit A vendégeket — R. E. Risztlaant a delegáció veze­tőjét és a küldöttség tagjait: A. A. Henriksont, R. R. Me- riszolut, A. 1. Damaszkint és E. H. Jamat — Nyíri Béla, a megyei tanács vb elnökhe­lyettese üdvözölte. Részt vett a beszélgetésen Zagyi János, a megyei pártbizottság titká­ra, Bárdi Imre, a megyei ta­nács vb elnökhelyettese, va­lamint a megyei tanács vb több szakosztályának veze­tője. A megyei tanács munkájá­ról, általában a tanácsi fel­adatokról Bárdi Imre tartott tájékoztatót. Ismertette, hogy a tanácsok — amelyeket az 1949-ben született Alkotmá­nyunk hívott életre — for­radalmi elődjüknek az 1919- es Tanácsköztársaság taná­csait tartják. Beszélt a fel- szabadulás után alakult Nem­zeti Bizottságokról, az 1950-es — az első — tanácstagi vá­lasztásokról, ezzel összefüg­gésben országgyűlési képvi­selő — és tanácstagi válasz­tási rendszerünkről. Elmond­ta, hogy az új gazdaságirá­nyítási rendszer milyen vál­tozásokat hozott a tanácsok munkájában: szólt a nagyobb gazdasági önállóságról, a ha­táskörök decentralizásátáról. Természetesen sok szó esett gondjainkról is: például pénzügyi lehetőségeink sok­kal több beruházás megvaló­sítását teszik lehetővé mint amennyit elbír építőipari ka­pacitásunk. Ezzel kapcsolat­ban Henrikson elvtárs meg­jegyezte: Ügy látom azono­sak a problémáink”. A gon­dok közé tartozik még, hogy bár tavaly a megyében folyó nagy ipartelepítéssel össze­függésben hatezerrel nőtt a munkahelyek száma, — még mindig tízezer nő keres mun­kát Szolnok megyében. A beszélgetésen legtöbb szó a megye művelődésügyi helyzetéről esett. Különösen oktatási rendszerünk, ezen belül is elsősorban az új tí­pusú szakközépiskolákban folyó oktató-nevelő munka érdekelte az észt vendégeket. Hogyan tanulhatnak tovább ezek a fiatalok; felvesznek-e minden gyereket szakközép- iskolába aki jelentkezik? És itt ismét újabb megoldandó feladatról került szó: a kö­vetkező években fejleszteni kell a szakközépiskolai háló­zatot, mert ezekbe az isko­lákba sokkal több gyerek jelentkezik mint az általános gimnáziumokba. Az iskolai hálózatfejlesztéssel kapcso­latban mondta Bárdi Imre, hogy a negyedik ötéves terv­ben jelentősen növelik a me­gyében a kollégiumi helyek számát is. Megyénk népművelési hely­zetéről szólva, a vendégek elismeréssel fogadták a hal­lottakat : Szolnok megyében 76 településen 130 filmszín­ház van; sikeresek a színhá­zi évadok, sok tájelőadást tart a Szigligeti Színház; ta­valy a megye múzeumai 68 időszaki kiállítást rendeztek; a tanácsi és a szakszervezeti könyvtárakban több mint egy millió kötet áll a 96 ezer beiratkozott olvasó rendelke­zésére; a megyében működő 139 művelődési házban mi­lyen szakkörök, művészeti csoportok tevékenykednek, hogy csak néhányat említ­sünk az elhangzottak közük Az észt vendégek azonban — mikor meghallották, hogy a megyében 59 ezer az új­ságelőfizetők száma, megje­gyezték: „Ez a szám bizony kicsi”, Amikor pedig köze­lebbről is megismerték a TIT tevékenységét így summáz­ták véleményüket: „Pontosan úgy dolgoznak mint nálunk”. A beszélgetés szünetében a vendégek megtekintették a megyei tanács nagytermét, — több munkaszobát. Az esz­mecsere a déli órákban ért véget. Délután az észt párt­munkás delegáció tagjai Za­gyi János és Bárdi Imre kí­séretében Törökszentmiklós- ra látogattak. Találkoztak és beszélgettek a város veze­tőivel, s elmentek az Arany­kalász Termelőszövetkezet­be is. V. V. Nagy részvéttel búcsúztatták el Szirmai Istvánt Pénteken a Mező Imre úti temetőben nagy részvéttel búcsúztatták el Szirmai Ist­vánt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának és Politikai Bizott­ságának tagját, országgyűlési képviselőt A magyar mun­kásmozgalom nagy halottai­nak emlékét megörökítő Pantheonban többezer gyá­szoló állta körül a virágok­kal, koszorúkkal övezett ra­vatalt. a vörös lepellel borí­tott koporsót, amely előtt bordó selyempárnán helyez­ték el az elhunyt kitünte­téseit. A hamvasztást megelőző gyászszertartáson a hozzá­tartozókon kívül részt vett Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Foek Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke: a ravatal­nál díszőrséget álltak az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai és póttagjai, a Központi Bizottság titkárai, továbbá a szocialista orszá­gok budapesti diplomáciai kénviseteteinek vezetői. Elmentek végső búcsút venni a párt Központi Bi­zottsága, az Elnöki Tanács és a kormány tagjai, ott vol­tak közéletünk ismert szemé­lyiségei, a munkásmozgalom régi harcosai; lerótták ke­gyeletüket a társadalmi és tömegszervezetek kipviselői, az elhunyt barátai, tisztelői, ismerősei. A munkásgyászinduló dal­lamai után Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi- : zottság titkára mondott bú- ' csúbeszédet. A Tissa Cipőgyárból jelentik t Hatezer dolgozó csatlakozott a versenyhez HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK ] (Tudósítónktól) Péntekem hajnali hattói este 10 óiéig minden mű­helybe« és munkahelyen ropgyűlést hívtak össze, szám- ezerint hatvamat a szakszer­vezeti műhelybizottságok a martfűi Tisza Cipőgyárban] A röpgyűlésseken a műhely­bizottsági titkárok ismertet­ték az MSZMP KB, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa, a SZOT és a KISZ Központi Bizottsága felhívá­sát, s elmondották, hogy a központi felhívásokhoz csat­lakozva az SZMT elnöksége és a KISZ megyei végrehajtó bizottsága is felhívást adott id. A felhívásokban a köz­ponti és megyei, politikai és társadalmi szervezetek a fel­szabadulás 25. jubileumi év­fordulójának méltó megün­neplését, félszabadulási ftiuh- kaverseny kezdeményezését kérik az ifjúmunkásoktól, a szervezett dblgozóktóL A műhelybdzottsági titká­rok e röpgyűlésekeft Jelen­tették be azt is, hogy a szak- szervezeti tanács javaslatára a gyárvezetőség külön cél­prémiumot biztosít azoknak a műhelyeknek, amelyek ok­tóber elsejétől behozzák ter- rpoiAsí a^ócc-áoqikat. s pré­mium illeti meg mindazokat a műh el veket, amelyek be­csülettel teljesítik éves mun­kaverseny válla'ásaikat, több minőségileg kifogástalan, tar­tóé, szép cipőt készítenek, fnint eddig, s mint azt elő­irányzatuk megszabja. A röpgyűlések után rendre érkeztek a bejelentések. írá­sos elhatározások a munka­verseny szervezőhöz, a szak- szervezeti bizottsághoz. Első­nek a hétszeres szocialista műhely, az energiaosztály jelentkezett. Az ott dolgozó szocialista brigádok vállalták, hogy éves munkavenseny vál­lalásuknak eleget téve, a ta­karékosság messzemenő fi­gyelembe vételével biztosít­ják az energiát a termelő műhelyeknek. A sort a 121-es szocialista műhely folytatta. Ezen a fu­tószalagon kiül- és belföldi megrendelésre kás-szériás termelés folyik. A műhely munkásai azt vállalták, hogy az előírtnál egy százalékkal több első osztályú minőségű cipőt termelnek a felszaba­dulási munka versenyben. A 141-as műhelyből négy szo­cialista brigád írta alá a futószalagnál dolgozók válla­lását Terveik szerint termé­keik 90 százalékának kellene első osztályúnak lenni, az utóbbi hetekben már 94 szá­zalékban első osztályú cipő­ket gyártottak. Ezt a jó eredményt állandósítják az elkövetkező időben. A 261-es futószalagnak 6000 pár adóssága ran éves tervéhez viszonyítva. Eves munkaverseny vállalásukat 100 százalékban teljesítik december 31-ig s az elkövet­kező három hónapban a fel- szabadulási munkaverseny­ben felszámolják adósságu­kat is. Ülésezett az Állami- és Kossuth-díj bizottság A közelmúltban kinevezett Állami-díj és Kossuth-díj bi­zottság pénteken dr. Ajtai Miklósnak, a Magyar Forra­dalmi Munkás-Paraszt Kor­mány elnökhelyettesének el­nökletével megtartotta ala­kuló ülését A bizottság ha­tározatot hozott az albizott­ságok szervezetében szüksé­gessé vált módosításokra és megtárgyalta az 1970-ben adományozásra kerülő Álla­mi- és Kossuth-dijak elbírá­lásának irányelveit Egységesítik a társadalombiztosítási jogszabályokat A SZOT Társadalombizto­sítási Főigazgatóságának tá­jékoztatása szerint előkészü­letben van a társadalombiz­tosítási jogszabályok egysé­gesítése. Ismeretes, hogy az egész magyar jogrendszerben időszerűvé vált a jogalkotás felülvizsgálata, az utóbbi időben a változások, a kor­szerűsítések egész sorának, lehetünk tanúi. Módosították a polgári törvénykönyvet, a Büntető Törvénykönyvet, megjelent az új Munka Tör­vénykönyve, a tsz-törvény, a földtörvény, s mindezek köz­vetve, vagy közvetlenül a társadalombiztosítási jogsza­bályokra is kihatnak. A társadalmi juttatások­nak ma már igen fontos ré­sze a társadalombiztosítás, amely a lakosság 97—98 szá­zalékát érinti. Az utóbbi években lényegesen bővültek a társadalombiztosítási szol­gáltatások. 1955 óta anintegy ötven új társadalombiztosí­tási jogszabály jelent meg, de érvényben van igen sok régi rendelet, szabályzat, ami nemcsak a lakosság, hanem a szakemberek számára is áttekinthetetlen. Nem ritka a még érvényben levő régi és az új rendelkezések közötti ellentmondás sem. Ezeknek rendezése annál is fontosabb, mert a társadalombiztosítás ügyintézésében mindinkább számítanak, a társadalmi ak­tivisták *közreműködésére, kik csak akkor tudják fel­adatukat ellátni, ha a rém- delkezések egyértelműek, át­tekinthetők. Néhány elV'leg ugyan nem nagy jelentőségű, de az egyén számára mégis fontos részletkérdésről egyet­len ionszabály sem intézke­dik. most majd ezekvek a tisztázására is sor kerül. Élménybeszámoló a szolnoki müvésztelepen Október 4-én, szombaton este 18 órakor a szolnolii művésztelep kollektív mű­termében Simon Ferenc szobrászművész görögországi útiélményeiről tart vetített­képes előadást. A képzőmű­vészeti esztétikai sorozat ke­retében megrendezett baráti est közönsége a szobrászmű­vész kamarakiállítását is megtekintheti. Egyesülő termelőszövetkezetek / A kisebb közös gazdasá­gok egymás után jelentik be egyesülési szándékukat. Az egyesülő tsz-ek döntő több­sége eddig olyan kis terüle­ten gazdálkodott, amely nem tette lehetővé jövedelmezőbb kihasználható géppark és a korszerű módszerek alkalma­zását. A megyei tanácsok je­lentései szerint az év végez­téig országsán mintegy 400 termelőszövetkezet egye­sülésére lehet számítani. A gazdaságok egybeolva­dását gondosan előkészítet­ték és a termelőszövetkezeti dolgozókkal taggyűléseken vitatták meg. Eddig UÖ ter­melőszövetkezetben szavaz­ták meg az egyesülést. A to­vábbiakban a lentöbb össze­vonás — több mint 80, So­mogy megyében várható, esaknem ugyanennyi tsz- eavesűlésre van kilátás Gvőr- Sovmn és S’ynhol<'e-S~ntvnár- bav is. Gondos előkészítésre utal, hnnn arányién v?vás az Olyan közös gazdaság, ahol az egyesülési tármmiasok nem vezettek eredményre mert a lanság az egyesülést nem s~avartu meg. Fddtg három Somogy megyei közös gazda­ságban utasították el a dol­gozók a tervezett összevo­nást. Kádár János Berlinbe utazik Megszületett a Bonni „kiskoalíció” Gromiko Kanadában tárgyal Amerikai atomrobbantás Külpolitikai tudósításaink a 2. oldalon «■MMMMIIP-«» ■■ • -----—-----fc'1 JI ------------ """ '*" -------~~--------------- ---——— -~^1-— _'_1 ~~'" ■' ' * ‘"‘**~*^ X\ . évf. 230. sz. 1969 október 4., szombat. jgp VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom