Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-30 / 252. szám
Kádár János elvtárs megkezdte Szolnok megyei látogatását Izolnok megye kommunistáinak, dolgozó embereinek ontos szerepük volt a munköskotalom kivívásában, megtartásában, ugyanúgy, mint jelenleg a szocializmus építésében — mondotta Tegnap Szolnok megyébe érkezett Kádár János elvtárs, az MSZMP KB első titkára. Kíséretében a megyébe érkezett Bálint József, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője, Somogyi Sándor, a KB párt- és tömegszervezetek osztályának helyettes vezetője, Katona István a KB agitációs és propaganda osztályának helyettes vezetője, valamint Baráth Károly, a KB alosztályvezetője. A vendégeket a megye határánál Csáki István, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Fodor Mihály, a megyei tanács vb-elnöke és Gál Gyula, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke fogadta. Kádár János elvtánsat Szolnokon, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagjai, a megyei pártbizottság osztályvezetői. a megyei tanács vb —, a társadalmi és tömeg- szervezetek vezetői várták. Nevükben Csáki István köszöntötte Kádár elvtársat és kíséretét — Nagyon vártuk ezt « látogatást, nagyon készültünk arra, hogy a szocialista építés Szolnok megyei eredményeivel közelebbről is megismertessük Kádár elvtársat — mondta. Ismertette, milyen programot készítettek elő, amelyet Kádár János elfogadott A mai program egyik kiemelkedő eseménye lesz a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett Járműjavító Vállalatnál sorra kerülő munikásgyűlés. Tegnap délután a tisza- földvári Lenin Termelőszövetkezet gazdái várták és látták vendégül az MSZMP KB első titkárát és a kíséretében lévőket Csáki elvára beszámolt pártunk Központi Bizottsága első titkárának a megye gazdasági, politikai és kulturális helyzetéről, elért eredményeiről, a meglévő gondokról, problémákról. Elmondta, hogy felszabadulásunk évfordulóján városokban és községekben egyaránt bensőségesen, a hála és a kegyelet hangján emlékeznek az emberek. Szólt arról, hogy az elmúlt negyedszázad átformálta megyénk arculatát, gazdasági szerkezetét A felszabadulás előtt a megye ipara kisüzemi jellegű volt, alig kétezer-négyszáz munkást foglalkoztatott. Ma a megye iparában hetvenezer ember dolgozik, s az ország össz-ipari termelésének Szolnok megye három százalékát adja. Ezen belül kizárólag a megyében készülnek háztartási hűtőszekrények, s a megyében termelik gz ország kénsav termelésének háromnegyedét, a szuperfoszfát termelésnek több mint 63 százalékát, a bőrcipő 20 százalékát. Beszélt az utóbbi években folyó jelentős iparfejlesztésről, az új ipartelepek — mint például a tiszavárkonyi Magnezitipari Művek — létrehozásáról. Természetesen szólt arról is, ami gemd a megyében • nem növekedett kellően az egy munkásra jutó termelés, s hogy az építőiparban a vállalati nyereséggel nem nőit egyenes arányban a termelés. Helyet kapott Csáki István jelentésében a megye mező- gazdaságának bemutatása is. így többek között elmondta: a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése óta eltelt tíz év alatt a termelés megduplázódott A termelés biztonságos, a parasztság elégedett a szövetkezetekkel, amelyek mint emberi közösségek is megerősödtek. Ismertette, hogy jelenleg a közös gazdaságok vagyona a megyében jóval meghaladja a négymdlliárd forintot, s a tagság jövedelme I960 óta megkétszereződött Szó esett az önlözésről, ezzel kapcsolatban a H. Tiszai Vízlépcső építéséről és várható hatásáról. Beszámolt Csáki István elvtára a párt- szervezetek helyzetéről és kulturális életünkről. Többször hangsúlyozta: elért eredményeink alapja pártunk helyes politikája. Ennek köszönhetjük, hogy a Szolnak megyei emberek is bizakodással tekintenek a jövőbe. A tájékoztató után Kádár János elvtárs emelkedett szólásra. Megköszönte az elvtársi fogadtatást és hangsúlyozta, nagyon örül ennek a találkozásnak. Szolnok megyébe szívesen jött, mert Szolnok megye kommunistáinak, dolgozó embereinek fontos szerepük volt a munkáshatalom kivívásában, megtartásában, ugyanúgy, mint jelenleg a szocializmus építésében. A megyében töltendő két napnak meghatározott szerepe, jelentősége van — mondotta. A Központi Bizottság ismeri a megye fő jellemzőit, de most a statisztikai adatok mellett látni szeretné azt a munkát, ami a megyében folyik, találkozni kíván azokkal az emberekkel, akik a munkát végzik. Nem az „ügyintézés” két napja lesz ez — hangsúlyozta. Beszélgethetnek, közelebbről is megismerhetik az eredményeket, a gondokat. „Nem idegének jöttek idegenekhez” — mondotta Kádár elvtára és egyben annak a reményének adott kifejezést, hogy a Szolnok megyei emberekkel töltött két nap hasznos és kellemes lesz. Ezután Kádár elvtársnak Csáki István személyesen is bemutatta a találkozáson résztvevőket, majd közös ebéd következett amelyen pohárköszöntőjében Csáki István — miközben ismételten szívből köszöntötte Szolnok megyében Kádár elvtársat — pártunkra, annak Központi Bizottságára, a további eredményes munkára, Kádár elvtárs egészségére ürítette poharát. Viszontválaszában Kádár János Szolnok megye kommunistáit, a megye dolgozóit köszöntötte. Látogatás Tiszaíöldváron A kora délutáni órákban Kádár János elvtárs és kísérete a Lenin Tsz meghívására Tiszaföldvárra látogatott eL A községi pártbizottság székházában Nádas József, a szolnoki járási párt- bizottság első titkára mutatta be a községi pártbizottság és tanács, valamint a Lenin Tsz és a Szabad Nép Tsz vezetőit. Ezután Bódi Imre, a Lenin Tsz Állami-díjas elnöke tartott rövid tájékoztatót a közös gazdaság helyzetéről, majd meghívta Kádár János elvtársat és kíséretét a közös gazdaság megtekintésére. A határba menet az integető földváriak között vitt a vendégek útja, majd szépen elszántott búzatáblákat láthattak. Dr. Szabó Béla Állami-díjas. a tsz főmezőgazdá- szn ismertette Kádár elvtárssal a növénytermesztés eredményeit. Elmondta, hogy ná- 'uk a kalászosok az ossz ve- 'ősterület 44 százalékát teszik ki. A búza a gazdaság egyik fő növénye. 1961-től több fajúival kísérleteztek, a gyakorolt azt bizonyította, hogy ’tóttságaikhoz a legmegfele- 'ébb fajta a szovjet Bezosz- Hja. Ennek termelésében kl- r-->»asló eredményeket értek e' (1967-ben holdanként átír -ban 28 2 mázsát, az idén P'íig 26,5 mázsát! Kádár elvtárs nagv érdeklődéssel hallgatta a főmező- gr-»dász tájékoztatását, majd a tsz géptelepére látogatott i ' Itt Stiegler János, a gépesítés vezetője szálholt be a gazdaság gépesítéséről. Elmondotta. hogy gépparkjukat tipizálták és állandóan fejlesztik. A gazdaságnak többek között 12 SzK—4-es kombájnja van. Stiegler János ezután meghívta Kádár elvtársat a géptelep kovácsmű helyébe. Itt bemutatta Izsó Sándort, a Béke szocia’istá brigád vezetőjét és a műhelv többi dolgozóját. Gratulálok sikereikhez A párt első titkára a szocialista brigád vezetőjétől élet- és munkakörülményeiről érdeklődött A brigádve- zető elmondotta, hogy édesapja és testvérei is a tsz-ben dolgoznak. A közösből származó jövedelme havi háromezer forint körül van, emellett háztáji földjét is műveli. Kádár elvtárs kézfogással búcsúzott a brigád tagiaitól, s a brigádvezető kérésére az alábbi sorokat írta be a brigádnaplóba: „Örülök, hogy megismerkedhettem a tisza- földvári Lenin Tsz Béke szocialista brigádjának tagjaival. Gratulálok sikereikhez. Jó egészséget kívánok mindnyájuknak a további munkájukhoz. Tiszaföldvár, 1969. október 29. Kádár János.” A sertéshizlalda előtt Andrási Imre főállattenvésztő és a hizlalda dolgozói fogadták a vendégeket. A főállattenvécz- tő elmondta, hogy ez a tsz most több hízott sertést értékesít mint az átszervezés előtt. Tiszaföldvár község egésze. Pedig a jelenlegi sertéstelepük már nem is korszerű Ezért n gazdaságban hamarosan új. szakosított sertéstelep építéséhez kezdenek, ahonnan évente nyolcezer hízott sertést fognak kibocsátani. Ezután Kádár elvtárs és a többi vendégek fehér köpenyt öltöttek és megtekintették a hizlaldát majd az I-es számú üzemegységbe — az épülő szakosított szarvasmarhatelepre — látogattak el. A főállattenyésztő elmondotta, hogy rövidesen ezer szarvasmarha — közte 632 tehén lesz itt. Szinte minden munkafolyamatot gépesítenek. Kádár elvtárs érdeklődött a takarmányozásról. Megtudhatta, hogy a tsz nem vásárol abrakot, maga állítja elő a takarmányt, s nagy biztonsági tartalékokkal rendelkezik. A szarvasmarhatelep mellett fekszik a 400 holdas legelő, melyet a Tisza II. vizével öntözik majd. A tsz-ben magas — tehenenként 3600 liter — a tejhozam, a törzskönyvezett egyedeknél 4000 liter fölötti. i (Folytatás a J. oldalon) jgp világ XX- évf. 252. ss. 1969. október csütörtök. HwWBniir^^mffllnB^ra^mMWr^í f) fi flLJI KmmIwJbmmhibmB «ImMEjRm Jii^íiBir ftjBffllwBnlmH ~ . -. — --- - : -■ ■■■ i . —— — : . - " - -
