Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-26 / 249. szám

1969. október 2& SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Kisújszállási művész kiállítása a fővárosban GAZDAGODOK VAGY GYARAPODÓK? Képünk műtermében ábrázolj» » mflvéwl A KíwiTOdlSst neun bx wc Fövárofll kiállításon mn- tafkozafct be Papi Lajos kis­újszállási szobrászművész. A Józsefvárosi művelődési klub­ban megrendezett tárlaton igen határozott, világosan gondolkodó szobrásszal is­merkedhet a közönség. — A lényegretörő ábrázolásmód legfőbb erénye az egyszerű­ség és a szuggesztív hatás. Művedre — elsősorban port­rédra — a nagy nyugalom, az alkotásaiból fakadó em­beri magabiztosság a jellem­ző, ami harmonikus formák­ban jut kifejezésre. A kiállítás vendégét a művész apjának vörös már­vány portréja fogadja. Ez az alkotás nem véletlenül ke­rült az első helyre. Az Idő­sebb Papi ugyanis kőfaragó mester, akinek műhelyében a szakmát művészi rangra emelő utód felnevelkedett. A kiállított művek majd­nem mindegyike magán hor­dozza az apa szakmai indí­tását A mesterember maga­biztosságát és küzdelmét, amellyel hatalmába keríti a szerszámának nehezen enge­delmeskedő szilárd anyagot S es a ocrtré mást !s Jel­lemez. Papi Lajos Idfino- mtrlt fedését éi határozottsá­gát amellyel a témának lég- inkái*» megfelelő anyagot ki­választja. Mert — pékkul eb­ben az esetben — » vörös márvány nemcsak a fiái tisz­teletből fakadó emelkedett­ség kifejezésére alkalmas, tuna« finom és szeszélyes erezete, temely az idő ter­mékei, egyúttal hasonlóságot főutat az emberi arc ugyan- esafc idővésta barázdáinak tan ofszetével. A művész vesfcos egyé-1 rfségét rrvégmkább hordozza * körtefából megalkotott _ Kaim tvytite fímA tksnbocmő­fárj dalomba torzuló vonásai képviselik, hanem a kifor­dult és hatalmassá duzzadt vaUak, közötte a tehetetlenül lecsüngő, megkisebbedett fej, amely így jelentőségét veszti, A tárlat legnagyobb élmé­nye Móricz Zsigniond élet­nagyságot háromszorosan meghaladó portréja. Nagy kőnk emberségét bangsú­íyoesá a saBifiae gránit, és zsenialitását. embertársai közt kiemelkedő szerepét a hatalmas méret A művész egyéni fejlődését híven tükrözi a rendezés. Bíztatónak tartjuk Papi La­jos újabb kísérleteit is, ame­lyeket ezen a kiállításom a pingvinek ólomból és üvegből készült kisplasztikái képvi­selnek. <H. P-> A -van* fogalma már csak az idősebb generációk számá­ra ismerős: a vagyon nép­szerű neve. Szólásmondások is kapcsolódtak hozzá, dicsé- rőek és elmarasztalóak. „Be­ült a van-ba!” — mondták arra, aki nem dolgozott meg a vagyonáért hanem örökölt vagy „benősült”. „Elvette a van az emberségét!" — olyan emberre illett rá, aki meg­gazdagodott és megtagadta szegényebb rokonait bará­tait Mit értettek régen — kö­zelebbről megközelítve a kérdést — a van fogalma alatt? Elsősorban a földet. Falu­helyen, tanyákon holdakban mérték az embert vagy lo­vakban. Az egygebés ember, a hét-lovas ember, a. nagy istállója, ember — a -hi, mi­re vitte” fokozatok mutatói voltak. Ez a kifejezés is csak az öregebb falusiakban él már: hragasztott a van-hoz”, — vagyis vett még. öt tíz hold földet.. A parasztság több évszáza­dos földéhsége mutatkozott meg ebben a folyamatban: minél több föld legyen, akiknek sikerült 10, 25, 30 hold földet örökölniük, ösz- sze gürcölniük, azokra azt mondták: gazdag család. A gazdagság legfőbb mu­tatója a föld volt Gazdagok voltak-e valójá­ban ezek az emberek, és ha igen, értelmes gazdagság volt-e...? A telekkönyvek szerint gazdagok voltak. De milyen volt az életformájuk, amely­ben éltek? A gazdagnak vélt falusiak Is együtt dolgoztaik cselédje­ikkel S hogy a cseléd min­den percben jól ki legyen használva, látástól vahulásig: vagyis kivirradattól sötéte­désig. Früstökre sósszalonnát evett kovászos uborkával, délre egytálételt, áriáit az asszony hozott. Este újra sza­lonna, vagy töpörtyű, tej. de inkább író, esetleg túró. A vaj a piacra ,.ment”, annak „ára” volt. A tojás kellett a kotlós alá, vagy mind el­vitte — és mindig — a Hangya. Tyúkot, libát csak esztendős ünnepeken vágott az igazi „güzülős” ember. Egy-egy pohár bort vagy sört a mise után ivott a gazda­körben, vagy búcsúkor, meg a négy esztendős ünnepen. A régi falusi házak a ta­núsítói. hogy miben lakott akár a legszerencsésebb gaz­dagodó is. Vályog vagy vertfalű, Ids- ablakos, döngöltpadlózatú, az istállóval egybeépített házak voltak a régi falusi építke­zések jellemzői. Volt egy tisztaszoba, ahová csak a jobb vendégehet vitték be, de ott is a petróleumlámpa koitolt. A tűzhelybe csutká­val, venyigével, tördelt, vagy vágott akáccal tüzeltek. A Bimbó tehénhez előbb hívott orvost a régi gürcölő, mint önmagához. Hogy hány ruhája volt és milyen...? Folytassam? Aki egy kicsit Ismeri a történelmi sorsfor­duló előtti paraszti életfor­mát, annak semmit sem kell bizonyítani. V :Az Elet és Irodalomban ki­tűnő cikket olvastam Már­kus Istvántól. Falusi gazda­godok címmel A lényeglátó íráshoz csu­pán annyit: a falusi gazda­Megnyílt Egerben Mészáros Lajos kiállítása BÁL A SAVOYBAN A Szigligeti Színház bemutatója Péntekien nyitották meg Egerben, nagy érdeklődés mellett a Képcsarnok bemu­tatótermében Mészáros La­jos; szolnoki festőművész gyűjteményes kiállítását. Ha nem ismernénk Mészá­ros Lajos paraszti szárma­zását, akkor is tudnánk, hogy faluról jött A gyermekkor színes és gazdag romantiká­ja viszi vissza őt a töppedt falusi házakhoz, ahhoz a szabálytalanul, de érdekesen vonuló házsorhoz, amely pa­takparttal vagy más térbe­li kiöblöződéssel alkalmat ad a művésznek őszinte ér­zelmi kitárulkozásra. Az al­földi táj az ő igazi világa, bárhol is jár. A szülőfalu, Sály emléke kitörölhetetlenül beivódott a festő idegeibe, és ez a falu nem messze fekszik Mező­kövesdtől, a „Matyóország” fővárosától, ahol tűzpiros színek lobognak árnyalat- nélküli tompítással, és a gyolcsfehér úgy világít, hogy mellett« minden más kon­túrnak, színfoltnak csend­ben kell és lehet megszólal­nia. A kiállítást nyitó Horváth Ferencnek igaza van abban, hogy e képeket látva senki­nek sincs kételkedni valója Mészáros Lajos érzelmeinek őszinteségében. Ezekben az alkotásokban nincs semmi bonyolultság, a megjelenő A zágrábi Horvát Nemze­ti Színház, amely a színház- épület felújítása miatt hosz- szabb ideje nem tortott elő­adásokat, a közelmúltban nyitotta meg újra a kapuit. A horvát fővárosban ebből az alkalomból ünnepséget rendeztek és ehhez szerény, de értékes ajándékkal Szi­getvár város., is hozzájárult. Mozsga; József amatőr nu- mizmatikus e^v régi emlék­táj színeiben és formáiban zárt, lehatárolt, a föld és a belőle kiemelkedő házak, fák, templomtornyok és az emberi környezet súlyos testvériségben összetartoznak. A fényben és színekben elénktáruló világ nyugalmas alföldj hangulatot áraszt, a formákban sincs semmi ide­gesítő izgalmat hozó. — A Zagyva-part, a Zsákutca, a Tabáni utca. a Kisutca, a Badacsony, a Sárgaház, vagy a Tabán vége mind arról árulkodik, hogy a művész bárhol jár, bárhol indítja al­kotásra a képzelet, mindig a régi emlékeit járnak visz- sza, a matyó-színekben gon­dolkodó sályi gyermekkor emléke szólal meg, és tesz vallomást, A közönség különös érdek­lődéssel fordul az egri tár­gyú vásznak felé, hiszen a művész szemléletmódja, a té­ma ismerete és az élmény keresése á néző oldaláról nem érdektelen találkozás. A Szépasszony-völgyét han­gulatosan festi meg Mészá­ros Lajos. Három nőj port­réja pedig csak megerősíti azt, amit a festő őszinte ér­zelemvilágáról megállapítot­tunk. Mészáros Lajos egységes, zártan is harmóniát sugárzó képei Egerben is élményt nyújtottak a közönségnek. Farkas András érmet talált, amelyet — a felirat szerint — a zágrábi színház megnyitásának tisz­teletére 1895 októberében ad­tak ki és rajta a színház egy­korú képe látható. Az aján­dékot Hugo Borenics eszéki zenetanárnak adták át, • aki Szigetváron fordította ma­gyarra Ivan Zajc Zrínyi­operájának szövegkönyvét, s 6 juttatta el azt a zágrábi színház igazgatóságának. Az. 1933-es berlini bemuta­tót az előadások százai kö­vették. Bécs. Berlin, Buda­pest a siker legjelentősebb állomásai; Szolnokon 1958 őszén került először közönség elé. A péntek esti bemutató immár sorrendben, a máso­dik. Az operett meséje egysze­rű, s bizonyára sokaknak is­merős. Középpontjában a kimeríthetetlen gazdagságú téma, a szerelem és a há­zastársi hűség áll. A fele­ségéért rajongó ifjú férj egy régi kaland következménye­ként felettébb kényelmetlen helyzetbe kerül, s hogy a szorongatott helyzetből me­neküljön, egy szabályos ha­zugság-sorozatba kényszerül. A szerencse — mint rende­sen — ezúttal is a gyengébb nemet pártfogolja, s a tur­pisság már az első felvonás­ban kiderül. Folyik a harc. közben rendeződik a cselek­mény másik fonala is. A majdnem csalfa férj hat­szoros házas török barátja szerelemre gyullad a fele­ség igen csinos, ráadásul csa­lafinta húgocskája iránt. Né­hány kötelező bonyoldalom, s azután az előadás végére már minden a legnagyobb rendben megy. Megújult, megifjodott a darab a szolnoki előadásra. A rendező Bor József mint­egy folytatva az elmúlt évek zenés darabjainak sikersoro­zatát, most is igényes, ma­gasszínvonalú előadást' pro­dukált. A karmester Nádor Lászlóval Valósággal újjáte­remtette az operettet, s bi­zony. aki a 30-as évek be­mutatóit látta, ugyancsak csodálkozhatott. Minden fö- ’ös érzelgősséget kizárva, a lényegre törekedtek, előtér­be a zene és néhány ragyo­gó poén került. Az előadás sikerében nagy része van Fehér Miklós nagy­szerű díszleteinek és Já- noshuti Márta ötletes jelme­zeinek: Somosa Zsuzsa ko­reográfiája is ötletes, jól si­került A színészek közöl az ifjú férjet. Henry de Faublas marquis-t alakító Csányi Já­nosnak, a Magyar Állami Operaház magánénekesének ez volt az első szolnoki be­mutatkozása. Nagv mozgás- kultúrájú, szép hangú szí­nészt ismerhettünk meg ben­ne. Bizonyára rövidesen a szolnoki közönség kedvence lesz. Partnere Madelalne, a fe­leség ^ szerepében Hubay Anikó. A színésznő sokszor megcsodált hangjában, kitű­nő játékában újra gyönyör­ködhettünk ezen a bemuta­tón. Az est hőse ifjú Üjluky László. Minden mozdulata, minden mondata tökéletes mesterségbeli tudásról árul­kodik. Jellemzésként csak annyit: Musztafa bey figurá­ját mással szinte el sem tud­nánk képzelni. Krasznói Klári tűzről pat­tant Daisy Parker, különösen a táncbetétekben aratott meg­érdemelt, nagy sikert. Tetszett Szombathy Gyula, az ügyefogyott féltisztességes ügyvéd figurájába és Bókái Mária is, mint Tangolita, a híres brazil táncosnő, noha az utóbbit valamivel több temperamentummal képzel­tük el eddig. Győző László, Hollósi Fri­gyes és a fiatal N. Szabó Sándor egy-egy jól megfor­mált epizódszerepben tűnt ki. A szórakoztató műsorok normájával mérve kellemes, hangulatos bemutató szem- és fültanúi voltunk. Bizonyára nagy sikere lesz a színház idei első zenés darabjának; H. D. A majdnem csalfa ifjú férj és felesége. Csányi János és Hubay Anikó Színház nyitás Zágrábban godók, — de találóbb a „gya­rapodó” kifejezés — tábora szélesebb réteg annál, amint azt Márkus István kollégám véli. A falu egésze magasabb életformát igényel, — nem­csak egy meghatározott réteg — ha nem is jutnak el a szerző által luxuséletformá­nak nevezett maximaliz- musig De ennél talán lényegesebb kérdés a gazdagodás irányá­nak változása, a gyarapo­dás tartalma. A föld már nem szerepel a gürcölő ember élete végcél­jaként. A szövetkezeti moz­galom felszabadította a pa­rasztságot a létforma alakí­totta, egészen az értelmetlen gazdagodás legvégső stádiu­máig eljutott az egyén éle­tére is káros életforma tö­rekvésektől; Manapság már csak ház- _ helynek. őszibarackosnak! vagy egy kis szőlőnek va­ló földet vásárol a paraszt- ember. A házépítés tartama fct­megváltozott: előnyére. A veríték ára — a paraszti munka ma is nehéz — iker­ablakos, nagy kőház, nem téglatomácos vályogház, együtt az istállóval- Szép* szimbólumnak tartom ezeket a nagyablakokat: többet le­het ezeken át látni a világ­ból. S többet is látnak, hi­szen a sublót helyén ott a televízió. Adalékok a gyara­podás új tartalmához: Jász-? ladányban az elmúlt hónap­ban csak azért vásároltak1 húsz televíziót az fmsz-bolt* ban, mert nem volt több. El­adtak harminc mosógépet —• még lenne vásárló, válogat­nak, a legjobb márkákat ke-f resik. A fegwemeJdefc többi mint százötven gáztűzhelyet1 vásároltak ezévben. Készül­nek a télre, hatvan olaj­kályha talált gazdára. Ne felejtsük, » régi „ga»i dag” csutkával tüzelt. Külön tanulmányt érde­melne, hogyan hat a gazda­godás tartalmának, irányá­nak változása a mai gyara- podók további életszemléle­tére? Nagyon leegyszerűsít­ve a kérdést: a civilizációs eszközök és a kulturális le­hetőségek tágítják a látókört; megváltoztatják a magatar­tás normákat. Ez vi szómba-« tást gyakorol a közösségben végzett munkára is. A mai gyarapodó is gür­cöl. — nem a Márkus 1st« ván által megírt spekulán­sokról beszélek — ha nem is a szó régi értelmében, — mert csak így boldogul. Mit akar a munkájáért? Ez a kérdéskomplexum lényege, és ezért felesleges e téren minden aggodalom. Szép házat, gépesített ház­tartást, motort, gépkocsit. Megérthető törekvések? Természetesen. Ki nem akar magának és családjá­nak kényelmesebb, jobb éle­tet? Mindenki; Még egy nagyon lényeges motivációja van — sok egyéb mellett, persze — a falu gazdagodás tartama vál­tozásának, az életkörülmé­nyek javulásának a gyarapo­dásnak — a közösből szer­zett jövedelem állandó nö­vekedése a gyarapodás alapja. Tiszai Lajos Római-kori romkeri a Balaion-páriján Üjabb idegenforgalmi lát­ványossággal gazdagodott a Balaton partja. A veszprémi Bakonyi Múzeum munkatár­sai az elmúlt hónapokban Balatonakalj közelében, csak­nem kétezer éves római, te­lepülést tártak fel. Olyan leletek is előkerültek, ame­lyek azt tanúsítják, hogy a rómaiak már egy előzőleg kialakult primitív települést vettek birtokba feltárták a római kori templom alapfa­lait, amelyre később középe kori templomot építettek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom