Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-25 / 248. szám

1969. október 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Pillanatkép * jászberényi tanítóképző klubszobájából GYAKORI BETEGSÉG t a lábszárfekély A statisztikai adatok bizo­nyítják, hogy borunk „lát­ványos” betegségei mellett mennyi bajt. kellemetlansé- get okoznak az egyszerűbb, tragikus következményekkel ritkábban járó betegségeik is. Az USA-ban évente 1,7 mil­lió lálbszárfekélyes beteg át­lag 6 millió munkanapot ve­szít betegsége miatt. Anglia lakosságának 10 százaléka szenved lábszáirfekélyben. — Hazánkban évente kb. 6000 íefaélyes beteget tartanak táppénzes állományban, ami népgazdaságunknak több mint 170 ezer nap munka­kiesést jelent. De ez nem teljes adat, ment a táppénzes állományban nincsenek ben­ne a nyugdíjasok és a hozzá­tartozók. Ez a betegség jár az élen a rokkantosító nép­betegségek között, hiszen még ma is kétévenként számol­nak MújulásávaL A lábszár-fekély egyike a legrégebben ismert betegsé­geknek. Már az ókori görö­göknél sokan szenvedtek tőle. és az azóta eltelt évszázadok alatt sok művészi és irodal­mi alkotás is ábrázolta. Mi­vel azonban az érrendszerről téves, vagy hiányos volt az orvostudomány ismerete, csak századunkban lehetsé­ges a gyógyítás céltudatossá­gáról beszélni. A fekély általában a láb­szár alsó harmadában, a bo­ka tájon jelentkezik. A be­teg eleinte valamilyen jelen­téktelen sérüléssel hozza kap­csolatba a fekélyt, amely nem gyógyul a munka mel­lett, sőt egyre nagyobb lesz, újabb fekélyek keletkeznek. A kisebb fekélyek lassan összefolynak, és több tenyér­nyi nagyságban körülveszik a bokatájat A röntgenkép bizonyítja, hogy ilyenkor már csőn tel változ% is jön létre A betegség okait kutatva, több is szóbajöhet, de közös vonásuk, hogy a szövetek táplálási zavarát okozzák. Az egész szervezetet érintő betegségek közül a vészes vérszegénység okozhat fe­kélyt, ezenkí vül a magas vér­Középtisza vidéki Vízügyi Igazgatóság Gépüzeme Szolnok, Vöröshadsereg u. 5. felvételre keres kélyha- ' fűtőket Jelentkezni a fenti cí­men, a műhely munka­ügyi előadójánál. nyomás is; ez inkább nőknél fordul elő. Esetenként a cu­korbetegség is okozhat fe­kélyt. vagy az idősebb kor­ban egyes daganatféleségek. Leggyakoribb mégis, hogy a vérerek falának a változása hoz létre lábszárfekélyt Ez lehet az artériák zavara, de gyakoribb az elégtelen gyűj- tőeresi, vénás keringés által kiváltott betegség. A vénák leggyakoribb elváltozása a kitágulás (visszértágulat). A gyűjtőerek rugalmas elemei gyengülnek el ilyenkor. Oka lehet egy vérrög, amely el­zárja az áramló vér útját. A vénák merevekké válnak, a billentyű elpusztulása miatt nagyobb véroszlop nehezedik az alsóbb billentyűkre, ame­lyek lassan engednek a nyo­másnak. Ha ilyen gyanú me­rül fél, megfelelő injekciók­kal a röngenlképen láthatóvá tesizik a vérereket, így tár­ják fel az elzáródás helyét és határozzák el a további teendőket, A lábszárfekély kezelésénél az orvosnak kettős feladata van: gyógyítani a fekélyt, és ezzel együtt kivizsgálni a betegség eredetét. Ha bel­gyógyászati betegséget mu­tatnak ki a vizsgálatok, a gyógyítást ilyen iránybál is el kell kezdeni. Mivel a visszértágulat csak része az általános tá- masztószöveti elégtelenség­nek, az ilyen embereknek rendszerint egyéb kellemet­lenségük is van; bütyök vagy lúdtalp. A divat egyes meg­nyilvánulásai az egészsége­seknél is idézhetnek elő ugyanilyen kellemetlensége­ket. A kicsi, a láb formájá­nak nem megfelelő hegyes- orrú cipő, a magasított sa­rok előidézi a lábszárizom- zat satnyulását és zavarja s vénás keringést. A zavarok eleinte csak kifáradással vagy fájdalommal járnak; fontos, hogy már ilyenkor orvoshoz forduljon a beteg, mert akkor könnyebb a meg­előzés. Mosolygó hétköznapok 0 Gépkocsit vásárolt az egyik juhász. Kora hajnalban in­dult el Budapestre, s dél­utánba hajlott, amikor a hepe-hupás úton odagördült az új Moszkviccsal a háza elő. Kint lakott a juhászainál, közel az akiokhoz. Szóval megállt a háza előtt, aztán nagy büszkén meg­nyomta a kocsi kürtjét. Csak úgy sivított, búgott a hang a pusztában. A juhász még meg is cifrázta, gondolván: erre a hangra csak kijön a asszony, kihozza a kíváncsi­ság. Jött is, illetve jöttek is — csak, hogy nem az asz- szony, hanem a birkák. Meg­vadulva a szokatlan lármától I körülfogták az új vajszínű Moszkvicsot, Hiába próbálta az ajtót nyitni a juhász, az ablakon át kiabálni kezdett a megvadult jószágokra... mire kijött az asszony, a ko­csi összetörve, megroggyanva állt ott. A kocsit pár nap alatt ki­javították az autójavítóban. Azóta a városi házának ud­varán tartja a kocsit a ju­hász, s továbbra kerékpáron jár, ha a tanyáról a városba akar jutni. 0 Ejszaki személyvonat! zsú­foltak a fülkék, fülledt, ápo- rodott a levegő. Az egyik termes kocsiban egymásnak támaszkodva bóbiskoltak az emberek. Ha nem hirdetné egy Mária-zászló az egyik saroknak támasztva, hogy búcsúsok utaznak ott, bárki inkább lakodalmas népnek nézné őket. Mindenki kezé­ben ott van egy-egy üveg vagy demizson. — Megkínálhatna bátyám egy pohárral — mondja egyik utitársam. Az öreg megdöb­ben: — Szentelt víz van ebben kérem. A búcsúhelyről hoz­zuk — és hosszas magyaráz­kodásba kezd, hogy akinek keze, lába, szeme fáj, csak megáztatja ebben a megszen­telt forrásvízben és mindjárt meggyógyul. Egy néni mel­lettünk két üveget is szo­rongat. — A néni két üveggel is Visz? — Az egyik a tisztelendő úré. — A tisztelendőé? Hát ő nem ment magukkal a bú­csúba? — Futballozni ment a csa­pattal. Hát gondoltam, azért viszek neki is egy kis szen­telt vizet, ne maradjon ki ő se az áldásból. 0 Egyik megyénkben város­ban a tanácsházán szokatlan dolgot tapasztaltak az ügyfe­lek. Azoknak a kis „pici” he­lyiségeknek” az ajtaja min­denütt nyitva van, holott az­előtt szigorúan kulcsra zár­ták azokat. Máshol kellett keresni a lehetőséget a meg­könnyebbülésre, ha szükség volt rá. A titok nyitját egy takarító néni bökte ki: — Tetszik tudni, a minap itt jártak a megyétől, aztán gyorsan kellett volna men­niük... de nem találták a kulcsot. No, volt is nagy szaladgálás! Aztán megkap­tuk a parancsot: minden zá­rai le kell szedni...- V. V. Csontleves Párizsi tekercs Gesztenyepüré Párizsi tekercs. 1 kg növéndék marhahúst szeletekbe vágunk* húsverővel kiverjük. Borsozzuk, paprikázzuk, sózzuk és meghint­jük reszelt hagymával. Vékonyabb párizsi bőrét lehúzzuk és megfelelő darabokat vágva belőle a hússzeletekbe göngyöljük. Még szebben sikerül, ha a hagymarétegre vékonyra szeletelt uborkát is rakunk és a párizsival megtöltve tekercseket sodrunk belőle. A bevarrt vagy fogpiszk álóval összefogott tekercseket forró zsírban kisütjük és kevés zöldség- vagy csontié hozzáadá­sával puhára pároljuk. A pecsenye levét 1 kanál liszttel és 1 dl tejföllel felfőzzük, majd a felszeletelt és tálba rendezett te­kercsekre öntjük. Makaróni-, gombóc- vagy bármilyen főzelék­körettel tálaljuk. Gesztenyepüré. Hozzávalók: 1 kg gesztenye, 20 dkg cukor, fél rúd vanília, 3 dl tejszín. A gesztenyét puhára főzzük, utána leöntjük hideg vízzel, megtisztítjuk és húsdarálón áthájtjuk. A cukorból, a viníliával és kevés vízzel sűrű szirupot főzünk, s azt az áttört gesztenyével jól elkeverjük. Burgonyatörőbe tesz- szük és üvegtálra kinyomjuk, köréje tejszínhabot adunk. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Mezőgazdasági termelőszö­vetkezeti tagok ügyében, az utóbbi időben több fontos állásfoglalás hangzott el a Legfelsőbb Bíróságon. Egy tsz asszony-tagjának szülési és gyermekgondozási segély megállapítása iránti kérelmét a vezetőség azzal az indoklással utasította él, hogy a szülést megelőző év­Szülés Szülés esetén azt a terme­lőszövetkezeti tagként dol­gozó nőt kell készpénzsegély­ben részesíteni, aki a szülést megelőző egyévi időszakban a részére megállapított mun­kát, de legalább az évi száz munkanapot teljesítette. Gyermekgondozási segélyre az a nőtag jogosult, aki aikár a szülést megelőző naptári évben, akár a szülést meg­előző tizenkét hónapban ter­melőszövetkezeti tagként leg­alább 120 napon át részt vett a közös munkában. Figyelem­be kell venni javára azokat a napokat is, amikor be­tegségi segélyre jogosult volt. A munkanapok számí­tásánál tíz munkában töltött órát kell egy munkanapnak tekinteni. Ebben az esetben az asszony javára 101 mun­kanap volt megállapítható, tehát jogosult a szülési se­gélyre. A gyermekgondozási segély szempontjából számí­tásba kell venni még azt az időt. amikor az asszony a szü­lést megelőző egy éven belül kórházban volt. Orvosi iga­zolás szerint egy hónapig keresőképtelen volt, azután pedig a szülésig kórházi ápolásban részesült. Ezt a több mint 30 napot hozzáad­va a korábban kimutatott 101 naphoz, az asszony a 120 tíz­órás munkanapot meghaladó idővel rendelkezik, ezért nemcsak szülési, de gyer­mekgondozási segélyre is igényjogosult. Baleset tolatáskor Egy tsz-tag a szövetkezet homokbányájában anyagki­adó volt. Egy nap a. fuvaro­zó vállalat teherautója a bá­nyából homokot szállított el. ben nem tett eleget a' jogsza­bályban előírt munkavégzési kötelezettségének, ezért se­gélyre nem jogosult., E hatá­rozat hatályon kívül helyezé­séért az asszony pert . indított. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé ke­rült, amely a következő ál­láspontot foglalta él: esetén Amikor az autó tolatott. a tsz-tagot — aki a rakodógép kezelőjének utasítást akart adni — elütötte. A szeren­csétlen ember olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy véglegesen 40 százalékos ke­resőképességcsökkenést álla­pítottak meg nála. A teher­autó vezetője ellen bűnvádi eljárás indult, de azzal az indoklással mentették fel, hogy a balesetet kizárólag a sérült gondatlan magatartá­sa okozta. Ilyen előzmények után a (sz-tag kártérítési pert indí­tott a fuvarozó vállalat el­len. — Egymagában az a tény, hogy a fuvarozó alkalmazott- ia nem vétkes a károkozás­ban, még nem mentesíti a vállalatot a balesetből szár­mazott kárért való felelősség alól — mondta ki a Legfel­sőbb Bíróság, ahová az ügy törvényességi óvásra került. Számos lehetőség kínálkozott a kár elhárítására. Így pél­dául a gépkocsivezető a to­latás lebonyolításához segít­séget, vagy irányítót hívha­tott volna, aki ellenőrzi a gépkocsi mögötti — a veze­tőfülkéből be nem látható — területet Bár a vállalat­nak nem róható fel. hogy ilyen irányítót nem alkalma­zott. ha azonban így törté­nik a tolatás, a baleset két­ségtelenül elkerülhető lett volna. Ezért a vállalat maga­tartása nem tekinthető el­háríthatatlan oknak, s az csupán kármegosztásra szol­gálhat alapúk de teljes men­tesítésre nem. A baleset be­következésében azonban a sérültet is vétkesség terheli. Ismerte a bánya rakodási rendjét. Ezért tudhatta, hogy a megrakott teherautó he­lyébe másik fog tolatni a ra­Kötött lánykaruha A ruha szabásmintája 1— 3 éves méretre készült, a feltüntetett számok centimé­tert jelentenek. A kötést a szoknya alján kezdjük el és a mintával ha­ladjunk körülbelül a csípő magasságáig, majd innen si­ma kötéssel (a színén sima, a visszáján fordított sorok­kal) fejezzük be. Sima kö­téssel készül a ruha ujja is. A gombolást, az ujjak szélét és a nyakkivágást ferdén vágott könnyű anyaggal szegjük alá. Kötésminta: 1. sor: fordított. 2. sor: fordított. 3. sor: fordított. Helyes, ha a szemeket úgy osztjuk be, hogy a szélén legalább 3—3 szemet megha­gyunk az összevarráshoz, s ezeket mindig fordítottan kötjük le. 4. sor: A tűt belülről (a másik tű hegye felől) 5 sze­men egyszerre átszűrjük, a fonalat visszahúzzuk, ráhaj­tunk a tűre, újból átszúrjuk az öt szemen, a fonalat visz- szahűzzük, ráhajtunk a tűre, újból átszűrjük a tűt és visszahúzzuk a fonalat. Így végeredményben az egyszerre lekötött 5 szem helyett ugyancsak öt szemet kapunk. Egy sima következik, majd isméüünk a sor végéig. kodógép mellett, oda, ahol ő is állt. Emellett mintegy másfél méterre megközelítet­te a rakodógépet, bár ez önmagában is balesetveszély- lyel járt. Fokozott körülte­kintéssel. óvatossággal kel­lett volna közlekednie. s mert ezt elmulasztotta, na­gyobb részben maga okozta a bekövetkezett balesetet, és az ebből származó kárát A Legfelsőbb Bíróság a fuvarozó vállalatot a kár 30 százalékának viselésére köte­lezte. Tagsági viszony megszűnése esetén Egy tsz-tag 8 évi tagsági viszony után bejelentette ki­lépését, mert egy másik köz­ségben házat épített és oda akart költözni. A küldött- gyűlés a kilépéshez hozzájá­rult, de kimondta, hogy a tsz-ből kilépő személy jöve­delemrészesedést nem kap­hat. A zárszámadó közgyű­léskor a volt tagnak kifizet­ték a garantált munkadíjat, de a jövedelem többletből részesedését nem kapta meg; Emiatt pert indított A ke­resettel szemben a szövetke­zet azzal védekezett hogy volt tagjának azért nem jár részesedés, mert az erre jo­gosító feltételeket nem tel­jesítette. a termelőszövetke­zetből még a zárszámadó köz­gyűlés előtt kilépett Törvé­nyességi óvásra ez az ügy is a Legfelsőbb Bíróság elé ke­rült amely a következőket mondta ki: — A tagsági viszony meg­szűnése esetén a volt tagot többek között az a juttatás (részesedés) is megilleti, ami a tagság megszűnésének idő­pontja előtt esedékessé vált, vagy amelyre az igényt adó feltételek eddig az időpontig megvalósultak. Ha a tag­sági viszony év közben szűnt meg, a kilépő tagot az ered­ménytől függő esetleges ré­szesedés arányos része meg­illeti és ez az összeg a zár­számadás jóváhagyásakor vá­lik esedékessé. A szövetkezet közgyűlése a kilépéshez fel­tétel nélkül hozzájárult. Ez önmagában is megszüntette a kilépés jogellenességét. Te­hát a volt tag igénye alapos. Az összegszerűség megálla­pítására a Legfelsőbb Bíró­ság az iratokat visszaküldte az első foofcn eljárt járásbí­róságnak. Hajdú Endre A „MINI" Nem nagyon tetszik a nyelvészeknek a mini kifeje­zés; olyannyira, hogy „tola­kodó, falánk volta” miatt a járvány-szó elnevezést kap­ta. A viharos gyorsasággal terjedő „mini”-neik többek közt azt róják fel, hogy fo­galmi és árnyalati szempont­ból szegényesebbé teszi a ki­fejezéseket, s megfoszt jogai­tól olyan jelzőket, mint pél­dául a rövid, a kurta, a kis, a kicsi, a pici, az apró, a csöpp, a parányi, a kevés, a csekély. Az antipátia ellenére elismerik hogy régen tört be kifejezés szóhasználatunkba ilyen elemi erővel, hiszen — mint kimutatták — ma már a mini szócskának mint­egy 200 állandóan használa­tos összetételét és szárma­zékát tartják számon, s a kör szinte naponta tovább bővül. A polgárjogot nyert kifeje­zések között a mini-szoknyá­tól a minivizoron át a mlni- kém-ig (apró mikrofon) ott van a legkülönbözőbb rendű és rangú szókapcsolás. A mini-járványt több ok­kal magyarázzák. Például azzal, hogy a divat terüle­téről származott át, márpedig a' divat ellen a nyelvben nincs orvosság. Megalapozot­tabb magyarázata a gyors térhódításnak az, hogy az utóbbi időben elterjedt és kedveltté vált a bizalmas tár­salgási nyelvben a szórövidí­tés és az „i” vágy a ..-esi’’ kicsinyítő, becéző képző kom­binációja (csini, fincsi, vili, fagyi, Balcsi, pulcsi stb).

Next

/
Oldalképek
Tartalom