Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-03 / 229. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. október 3. PÁRBESZÉD A BÉKÉRŐL Gondoljunk Európára in. Az európai biztonság kér­déseit elemző kongresszusi témabizottság társelnöke dr. Bognár József akadémikus, a Kulturális Kapcsolatok In­tézetének elnöke és Pethő Tibor újságíró, a Magyar Béketanács alelnöke. Dr. Bognár Józseftől kér­tünk nyilatkozatot a VII. Magyar Békekongresseus elé kerülő tanulmányról: — Idézzük Ilja Ehrenburg egyik mondatát: „Itt az idő, hogy az európaiak Európára gondoljanak” — mondja be­vezetőül dr, Bognár József. — írásos előterjesztésünk első részében azokat a kez­deményezéseket teíkintjük át amelyek a második világhá­ború befejezése óta az euró­pai biztonság megszervezé­sére törekedtek. Ismertetjük a Szovjetunió és a többi szo­cializmust építő európai or­szág kezdeményező tevékeny­ségét. Ennek során szólunk a Rapacki és a Gomulka- tervről, elemezzük azokat a törekvéseket, amelyek atom­fegyver-mentes övezetek lét­rehozására törekedtek Euró­pa különböző térségeiben. Rámutatunk a Varsói Szer­ződés békefenntartó szerepé­re és különösen felhívjuk a figyelmet a márciusi buda­pesti felhívásra, valamint a kommunista- és munkáspár­tok 1969. júniusi moszkvai tanácskozásának jelentőségé­re. Határozottan leszögezzük: a magyar békemozgalom minden erejével és cseleke­detével sürgetően támogatja egy európai biztonsági kon­ferencia összehívását. — Tanulmányunk második fejezete Európa kettéosztott- ságának problémáit taglalja, a harmadik rész pedig a két Németország létéből fakadó kérdésekkel foglalkozik. Ki­fejtjük, hogy a szocialista or­szágok a tényleges európai helyzet elismerésének alap­ján állnak. Ez világos és egyértelmű: két szuverén német állam van, így a Né­met Szövetségi Köztársaság­nak nincs joga a német nép egyedüli képviseletére, a há­ború után kialakult határok érinthetetlenek és Nyugat- Berlin nem tartozik az NSZK-hoz. — Külön fejezetben szó­lunk az európai biztonsági rendszer és a nemzetközi jog összefüggéseiről. A vitaanyag egy máisik részében a kon­ferenciák rendszerét, illetve az ebben rejlő lehetőségeket értékeljük. Megállapítjuk, hogy fokozni kell az össz­európai biztonsági konferen­cia előkészítő munkálatait. — Fontosnak tartom azt a részt, ahol a gazdasági együttműködés kilátásait részletezzük. Megállapítjuk: a tapasztalat már eddig is bebizonyította hogy nemcsak azonos, vagy hasonló társa­dalmi rendszerű országok ké­pesek gazdasági és tudomá­nyos együttműködésre. A gazdasági kérdésekben egy­másra találhatnak eltérő tár­sadalmi rendszerű országok is. Az ilyen együttműködés­nek az alapja a gazdasági érdek és Európa országainak további fejlődésében nagy szierepe lehet a gazdasági ér­dekek egyeztetésének. — Végezetül az európai biztonság megteremtésével kapcsolatos feladatainkról szólva megállapítjuk, hogy a magyar békemozgalom egyik legfontosabb feladata a biztonság megteremtéséért folytatott küzdelem erősítése, mert ez létérdeke minden európai népnek. K. S. Magyar művészet 1896 -1945 Kiállítás az Ernst Múzeumban A nemzetközi művészettör­ténész kongresszus félezer vendége három tárlaton te­kinthette át Budapesten a magyar művészet válogatott műveit: a budai Várban lát. hatták a régi magyar művé­szet remekeit, a Műcsarnok­ban válogatást a felszabadu­lás óta eltelt időszak alko­tásaiból, az Emst Múzeum pedig az 1896 és 1945 közötti félévszázad terméséből nyújt élvezetes ízelítőt 1896 — a Millenium éve. Kevesen tudnak arról, hogy ekkor alakult meg a nagy­bányai művésztelep. Vezető mestere a müncheni akadé­miáról. a hivatalos, száraz akadémizmus légköréből in­dult Hollósy Simon. A Zrínyi kirohanása című — kis mé reteiben is nagy kifejező­erejű kép az alapítás évé­ben született. A barátok és tanítványok — Ferenczy Ká­roly, Réti István, Thorma János, Csók István és Iványi Grünwald Béla később túl­léptek Hollósy tanításain. Közülük Ferenczy Károly jutott el a legmesszebbre. Az Esthangulat lovakkal vagy a Józsefet eladják testvérei finoman felépített kompozí­ciója abban az időben szü­letett, amikor a fiatal Picas­so Spanyolországból Párizs­ba utazott. Ferenczy legki­sebb vásznain, nagy kompo­zícióiban és grafikáiban egy­aránt kiválót alkotott. Mű­vészetébe — alig észrevehe­tően — beépültek a kor mo­dem impresszionista és poszt­impresszionista törekvései is Nem volt Nagybányához hasonlóan szervezet tömörü­lés az alföldinek nevezett festők csoportja. Ide sorolják Medrviánszkyt. Fényes Adol­fot, Rudnay Gyulát, Koszta Józsefet, Tornyai Jánost. Pe­dig Mednyánszkyt. a pszicho­lógust, a tájban is a lelket kereső festőt, vagy Fényes Adolfot, aki az alföldi tájat és népet kissé kuriózumként kezeli, kár idesorolni. Alföl­diek a rembrandti barnákat felélesztő Rudnay, a fájdal­mát egyetemes érvényű jel­képekben kifejező Tornyai és az „éjféli napsütés”, a lángot szító alföldi hőség megörökítője. Koszta József. Három önálló, nagy mű­vész nevét említhetjük egy­más mellett, anélkül, hogy rokonságot keresnénk közöt­tük: az erdélyi hegyek em­bereit, életük nehéz és mégis sok boldogságot adó pilla­natait megőrző Nagy Istvánt; Csontvárit és a magyar fes­tészet Krudyját, az álomala- kaknak testet adó Gulácsyt. Ezek az alkotók munkáju­kat az európai művészet nagy áramai tói függetlenül végez­vits Gyula. Egry József és Vajda János. Melléjük sora­koznak fel Dési Huber Ist­ván. a lírai Szőnyi és Ber- náth Aurél, Vajda mellé pe­dig Amos Imre, Az izmusok hatásaira érzékenyen figyelt Martyn Ferenc, Bortnyik Fadrusz János: A farkasokkal viaskodó Toldi ték. Nyugat-Európa haladó művészetéhez Rippl-Rónr.i József csatlakozott, aki részt- vett egy modem francia íes- tőcsoport működésében. Ké­pein a francia posztimpresz- szionizmus hatása keveredik kedélyes, eredeti hangvéte­lével. Kevesebb önállósággal, több ügyességgel és nagyobb gyorsasággal követte a .fes­tészeti divatok változásait Vaszary János. A magyar festészet három legnagyobb mestere a hábo­rú előtt* időszakiján Derko­Sándor és a konstruktiviz­mus nagy magyar képvise­lője, Barcsay Jenő. Az Ernst Múzeum kiállí­tásán, nemcsak képek, ha­nem grafikák, érmek, szob­rok is láthatók. A grafikák közt feltűnik az írónő, Lesz- nai Anna szép rajza, Gulácsy pasztelljei és Ferenczy Noémi gobelinvázlatai mellett. Az érmek a hagyományok szolid követéséről vallanak így együtt látszik, mennyire el­maradt a magyar szobrászat festészet mögött Milyen súlyú a boszorkány ? — Milyen súlyú a boszor­kány? — A seprűjével együtt leg­feljebb 49,5 kg. Másképpen ugyanis nem tud kirepülni a kéményen. — Álljanak a mérlegre, — bátorítja a vezető a női tu­ristákat. — Mindjárt ellen­őrizzük, nem boszorká­nyok-e ... A szóbanforgó mérleget több mint 4 évszázaddal ezelőtt készítették. Vastag tölgyfá­ból készült hatalmas tányér­jai nehéz vasláncon függ­nek. Az ugyancsak vasból öntött súlyok egy vastag vízvezetékcső darabjaira em­lékeztetnek. Az első pillan­tásra nehézkes, primitív mérleg azonban rendkívü1 pontos. Ennek így kellett lennie, hiszen a XV., a XVI., sőt a XVII. században is élet és halál kérdéséről dön­töttek ezzel a mérleggel. A kis holland városkában, Oudewaterben, ahol a mér­leg áll. — itt volt az inkvi­zíció fő ítélőszéke. A „mérlegterem” kőfa­lain függő régi képek és metszetek minden szónál ékesebben beszélnek Oude- water sötét múltjáról. Az egyik képen nyitott kocsin szállítanak a városba egy asszonyt, akit boszorkány­sággal és az ördöggel való cinkossággal vádoltak. A fe­kete palástba burkolt „atyák” a „mérlegteremben” gyűl­tek össze. Ugyanitt volt sze­rencsétlen áldozatuk is. Az egyik inkvizitor a mérleg tányérjára helyezi a súlyo­kat. „Boszorkány!” — hang­zik az ítélet. A nő arca el­torzul a rémülettől, kegye­lemért könyörög, de hiába. A „boszorkányt” máglyaha- lá! várja... Hollandia a XVI. század­ban az ón. „szent római bi­rodalom” kebelébe tartozott, és a spanyol koronának volt alárendelve. I. Károly csá­szár külön parancsot adott ki, amely szerint a boszor­kánysággal vádolt nőket ki­zárólag Oudewaterben mér­hetik le. A holland kutatók adatai szerint a boszorkány­üldözés 250 éve alatt egy­millió nőt égettek el mág­lyán! Oudewater főterén 1782-ben gyúlladt ki utoljá­ra a baljós máglya. Megjelent a Béke és Szocializmus legújabb száma A folyóirat most megje­lent új száma több olyan írást, illetve nyilatkozatot tartalmaz, amelyekben kom­munista és munkáspártok vezetői megvonják a moszk­vai tanácskozás eredményei­nek mérlegét. A Kortársák Vlagyimir II- jics Leninről című rovatban Anasztasz Mikojan vissza­emlékezéseit teszik közzé. Zsivko Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Irodájá­nak tagja, a Bolgár Népköz- társaság Minisztertanácsá­nak elnöke A leninizmus diadala a Bolgár Népköz- társaságban címmel ismerte­ti a szocializmus negyedszá­zados bulgáriai építésének eredményeit. Boleslav Jasz- czuk, a LEMP Politikai Bi­zottságának tagja, a KB tag­ja, a KGST-ről mint a szo­cialista országok integráció­jának eszközéről ír. Manea Manescu, a Román Kommu­nista Párt Központi Bizott­sága Végrehajtó Bizottságá­nak tagja, a román Gazda­sági Tanács elnöke cikké­ben a romániai gazdasági vezetés és tervezés fejleszté­sének módjait ismerteti. A Kerekasztal rovatban az NDK több tudósa és mű­vésze a szocializmus és az értelmiség viszonyát elemzi; R. Uljanovszkij szovjet egye­temi tanár az ázsiai és afri­kai országok nemtőkés fej­lődésének néhány kérdését veti fel. Mit hall a gyermek az anya testében ? Az új-zélandi Auckland Egyetem egyik professzora kétéves kutatási programot kezdett annak pontos kiderí­tésére, hogy mennyire hall­ja meg a gyermek az anya­méhben a külvilág hangjait. Korábbi kísérletek már be­bizonyították, hogy erős zö­rejek meggyorsították a még meg nem született gyer­mek szívverését. A tudós re­méli, hogy vizsgálódásainak messzemenő és meglepő eredményei lesznek; így például feltételezi, hogy a gyermek az anyatest­ben felismeri anyja hangját és éppen ezért a születése után rövid idővel reagál is rá. Feltételed továbbá, hogy a szülési fájások megkezdése előtt röviddel egy kis fény hatol be az anyatestbe, és a megszületendő gyermeket fo­kozott tevékenységre ösztön­zi, s tulajdonképpen ez ve­zeti be a szülési folyamatot. Magas életkor és a káré A nyugatnémet aggok há­zaiban élő 80—100 éves idős asszonyok közül 86 százalék magas korát és viszonylagos mozgékonyságát a szemeská­vé rendszeres élvezetének tulajdonítja. Az idős asszonyok elmon­dották, hogy naponta 4—6 csésze kávét isznak. Idős em­berek egyéb étkezési szoká­sainak vizsgálatánál kitűnt, hogy 74 százalék naponta 200—250 gramm kenyeret vagy péksüteményt fogyaszt, továbbá 20—30 gr vajat, illet­ve margarint és ezenkívül csak kis ebéd-adagokat. Kitűnt az is, hogy a leg­idősebb kávéfogyasztóknak mindössze 32 százaléka tesz tejet a kávéba, és 11 száza­lék 1—2 darab cukrot. Ragasztóanyag a sebészetben A ragasztó néhány eset­ben kitűnően helyettesíti a hagyományos sebészeti anya­gokat. Használata szív-, tü­dő- és májoperációknál már­is bevált A különleges ragasztót a sebészeti készülékek és be­rendezések a Szovjetunió össz-szövetségi kutatóintéze­tében kísérletezték ki. A több évig tartó kísérle­tek során bebizonyosodott hogy ennek a ragasztónak nincs mérgező hatása és bio­lógiailag összeférhető. Szilár­dan megköti a szövetek fe­lületét. A közben képződő ragasztóhártya két—négy hó­nap alatt szívódik fel. Éz az idő teljes mértékben elegen­dő a seb behegedéséhez. Az új preparátum gyártását egy Ívovi üzem kezdte meg. Elektronikusan irányított emberi magatartás Dr. Jósé Maria Rodriguez Delgrado spanyol kutató egy elektronikus berendezés­sel akarja boldoggá és barát­ságossá tenni az emberiséget A Yale egyetem fiziológu- sa beszámolt arról, hogy az új eljárást egyelőre idegba­josok kezelésénél alkalmaz­zák majd. Eljárásához apró elektronikus elemeket hasz­nál, amelyeket a beteg fej­bőre alá vezetnek és ezek rádiójelzések révén bizonyos agyközpontokra hatnak. Mi­után, ez az eljárás állatkísér­letek során hatásosnak bi­zonyult, embereknél is alkal­mazták, s ezeknek a hangu­latát önkényesen befolyásol­ták. Az önkéntes kísérleti alanyok elmondották, hogy a sugárzás irányától függően örömet, undort, boldogságot, vagy félelmet éreztek. A rá- diójezésekkel elérték azt is, hogy beszédesekké váltak, vagy pedig hallgatásba bur­kolóztak, barátságos vagy agresszív hangulatot éreztek. Dr. Delgrado feltételezi, hogy találmánya hozzásegít maid az elviselhetetlen fáj­dalmak enyhítéséhez, az aka­rattól független mozgások el­lenőrzéséhez, vagy magatar­tásbeli anomáliák megszün­tetéséhez. Dr. Delgrado azt állítja, hogy ez nem befo­lyásolja majd az ember cse­lekvési szabadságát, ez az állítása azonban nem túlsá­gosan meggyőző. A harmadik hely A statisztika szerint a legtöbb ember szívbetegség­ben hal meg. A második he­lyen a rákbetegség szerepel. A harmadik helyen nemrég még a fertőző betegségek álltak Ezt a helyet azonban csakhamar elfoglalták a közlekedési balesetek, ame­lyek óriási méreteket öltöt­tek. Jelenleg a világ útjain több mint 200 millió gépjár­mű közlekedik és számuk évente mintegy 20 millióval gyarapodik. Ennélfogva a közúti közlekedés biztonsága nagy társadalmi és egészség- ügyi problémává válik. Az Egyesült Államokban és Nyu- gat-Európában évente több mint 100 ezer ember hal meg az utakon. Csupán az Egye­sült Államokban az utóbbi években többen vesztették életüket közlekedési balese­tek következtében, mint ahány amerikai katona el­esett annak idején a máso­dik világháború frontjain. Amint ez a részletes elem­zésekből kiderül, a balesetek legnagyobb részét, csaknem 80 százalékát a vezetők testi és lelki állapota okozza. Ez­után következnek a műsza­ki, időjárással kapcsolatos és az egyéb okok. A balese­tek 30 százalékát, sőt Ame­rikában az utóbbi időben 55 százalékát, az ittasság okoz­za. A baleseti okok között szerepelnek a gépjárműve­zetők szervezetének bizonyos többé-kevésbé rejtett, zava­rai: az érelmeszesedés, az epilepszia, a szívinfarktus, a magas vérnyomás stb.. ame­lyek azért veszélyesek, mert hirtelen rosszullétet okozhat­nak, és így a vezető azonnal elveszti uralmát a gépjármű felett Igen kockázatos a vezető bágyadtsága és fáradtsága. Ennek sokan nem tulajdoní­tanak kellő jelentőséget, pe­dig a bágyadt, fáradt vezető a volánnál ugyanolyan ve­szélyes a környezetére, mint az ittas vezető. Ezért az autó­vezetőnek két-három órán­ként legalább öt percet pi­hennie kell. Ajánlatos, hogy az' ilyen pihenők alkalmával a vezető a kocsiból kilépve egyenesít­se ki tagjait és sétálgasson egy keveset a szabad levegőn. Kevéssé ismeretes az a tény, hogy bizonyos gyógy­szerek használata ugyancsak közlekedési balesetet okoz­hat. A kutatások során meg­állapították, hogy azoknak a vezetőknek 12 százaléka, akiket közúti baleset ért, né­hány órával előbb valami­lyen gyógyszert vettek bei Főleg a fájdalomcsillapítóki valamint a nyugtató és set$ kentőszerek veszélyeset»; _ mmmmmMm'mmammmmmammmmm mmwammmmtn

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom