Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-25 / 248. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Í969. október 25. Jövőre lesz harmincöt éve, hogy a mezőtúri Badar Erzsébet, Magyarországon először nő létére, fazekas mesterlevelet szerzett. Tavaly augusztus 30-án megkapta a ..Népművészet mestere” kifüntetéfet. Egy hosszú alkotói pálya legszebb munkáiból ad ízelítőt az a tavasszal nyíló házi kiállítás, amelyen édesapja, Badár Balázs és a saját legszebb munkáit láthatja majd a közönség. Képünk mezőtúri otthonában a legkedvesebb tárgyak között mutatja Badár Erzsébetet. I Indiai reaktorok India a közeljövőben belép az atomenergia korszakába. Még az idén üzembe kell helyezni néhány atomreaktort, amelyeknek együttes teljesítménye eléri az 580 megawattot Az új atomerőmű beindítására 1971-ben kerül sor. Az atomenergia az ország sokoldalú gazdasági fejlődésének forrásává válik. Az új energiafajta fő' fogyasztói a speciális ipari és mezőgazdasági központok lesznek. Az atomenergiai-bizottságban 2500 tudós és' mérnök kapott helyet. S noha a káderkérdés továbbra is igen súlyos probléma (a dolgot még bonyolítja az „elmék kiáramlása”, s a szakemberek enkgrációja az óceán túlsó oldálára). India ma már megbirkózik vele. A tények is ez$ bizonyítják. Az ország első atomerőművének reaktorait az International General Electric társaság szállította.- A rádzsasztáni erőmű első blokkját 61 százalékban külföldi berendezésekből szerelték össze, a második blokkban azonban a külföldi berendezések hányada már csBjk 36 százalék. A legutóbbi erőművet már csak 20 százalékában látták el külföldi, s 80 százalékban hazai berendezéssel. Á meteoritok — az űr küldöttei Bolygónk és as asztrológiai leletek A meteoritokkal foglalkozó tudományág az asztrológiai leletek tudománya. A tudósok sok országban tanulmányozzák azokat a kő- és vasdarabokat, melyek a kozmikus térből hullottak bolygónkra. Földünkön eddig 1795 meteoritot gyűjtöttek össze. Ezeknek felét esés közben meg is figyelték. A többit véletlenül találták meg. A leleteket múzeumokban őrzik, és mindegyiket gondosan tanulmányozzák. Ezek a kövek azonban csak kis százalékát teszik ki azoknak a meteoritoknak, melyek Földünkre hullanak. A számítások azt mutatják, hogy az űrből naponta néhányeser tonnányi meteorit-anyag hull földünkre. Igaz a föld tömegét tekintve ez csak „csepp a tengerben”. Az utóbbi években a me- teoritokat tanulmányozó tudósok különös figyelmet fordítanak a kráterekre, a Földre hullott meteoritok nyomaira. Ezeket a krátereket gyakran könnyű felfedezni, az esetek többségében azonban felkutatásuk bonyolult feladat. A Földön jelenleg több tucat meteorit eredetű krátert ismernek. A legnagyobbak közülük 100 km-nyi átmérőjűek, koruk 1000-tői több 10 000 évig terjed. A földkéreg keletkezési történetének tanulmányozása szempontjából rendkívül fontos jelentősége van a föld felszínén található meteorit kráterek felkutatásának. Vas eső A Földre nagyon ritkán hullanak nagytömegű meteoritok. Különösen ritka, hogy ezt szemtanúk is megfigyeljék. Épp ezért váltott., ki a világ valamennyi asztro- nomusának feszült figyelmét egy páratlan természetű jelenség, a Szihota-Álinszki vasmeteorit-eső. Ez volt a világon az egyetlen nagyméretű csillaghullás, amelyet nagyszámú szemtanú figyelt meg. Az alapos kutatások következtében megállapították, hogy a Föld atmoszférájába kozmikus sebességgel egy kb. 70 tonna súlyú test hatolt be. Ez 1947. február 12-én történt, a Távol-Keleten, a Szihota- Alinszki hegyek nyugati nyúlványán. A legnagyobb 1 tonna súlyú maradékok az esés folyamán és a talajjal való összeütközéskor krátereket és tölcséreket képeztek. A meteorit részecskék vegyi elemzése a következő összetételt mutatta: vas 93,29 százalék, nikkel 5,94 százalék kobald 0,38 százalék, réz 0,03 százalék, foszfor 0,46 százalék, kén 0,28 százalék. A meteoritban jelentéktelen mennyiségben más vegyi elemek is voltak. Hatalmas — kb. 1000 tonna — tömege, gigantikus mérete ellenére „ számítások szerint átmérője mintegy 6,5 m, az égitest törékeny volt. Ennek következtében több ezer szemtanú látta az égen egy hatalmas hullócsillag repülését és a világon egyedülálló vas-meteorit esőt. Hogyan keletkeztek a meteoritok ? Újabban iöbb országban egyre nagyobb számú munka jelenik meg, mely a meteorit eredetével foglalkozik. Azonban eltekintve a meteorit részecskék sajátosságairól szóló adatok hatalmas mennyiségétől, még mindig nem tudták megoldani teljesen a meteoritok eredetének kérdését. Sokan úgy vélik, hogy a meteoritok nem mások mint olyan ős-asztreoidák szétesésének termékei. melynek mérete nem haladta meg a néhány száz kilométert. Más tudósok úgy vélik, hogy e meteoritok üstökösök származékai. A LAIKUS APA Fiamat elütötte egy kerékpáros. Szinte a kezemből. Csak egy pillanatra rántotta ki övét az enyémből, hogy átugorjon egy tócsát, és máris repült hétéves kis teste együtt a kerékpárral, és megtermett jó utasával. Felkapom, rohanok vele az egészségházba. Nincs bent senki, vasárnap van. A füléből csordogál a vér. sápa- dozik, nagyon rosszul eshetett. Tovább rohanok a mentőállomás felé. Lehet, hogy csak a szívem rohan, mert néhány arra járó könnyedén követ és adja a tanácsot, szidja a kerékpárost, aki szintén követ és éppen úgy megijedt, mint én. No, még csak ezt a tíz métert bírjam ki. Lábam ólommá válik, karom elzsibbad, fejemet nagy kalapáccsal veri valaki. A mentő egyik dolgozóját megsértem, mert mozgása nem az én érzéseimhez igazodik. A kórházban egy fiatal, csinos doktornő mosolyogva vizsgálja a gyereket. Megnézi a fülét, megméri vérnyomását, meghallgatja szívverését. Lábam megrándul a remegéstől. — Koponyarepedés, teljesen biztosat csak a holnapi röntgenvizsgálat után tudok mondani. Remélem nem súlyos. A fülvérzés mindenképpen koponyasérülést jelez. Viszont jó jelnek kell tekintenünk, hogy nem vesztette el az eszméletét, nem hányt, és hogy mindenre emlékszik. Megkérdezem az orvosnőtől. injekciót kap-e a fiú. Látom, nem tudja elképzelni, mi bajom lehet, de válaszol: nem. nem szükséges. 5* t Felkísérem a gyereket, aki a saját szememmel néz visz- sza rám. Odasúgom neki, hogy injekció nem lesz. Arcán bágyadt, kis mosoly húzódik, szemmelláthatóan megnyugszik. Feje köré gumitömlőbe jeget raknak. Lentegyek a lépcsőn, szivemet durva kézzel fogja valaki. Holnapé? És addig...? A haltban a közlekedési rendőr azt mondja, hogy menjünk helyszínelni. Tartom a centimétert, látom, hogy a kerékpáros keze is remeg. — Itt történt? Igen kérem, itt történt, a házunk előtt. Tessék nézni az ablakot. Itt lakik a doktor néni, aki zongorázni tanítja a fiamat. Nagyon jól játszik a kis taknyos. Néha már kijavítja a tanárnőjét, hogy ez nem kis oktáv, hanem nagy oktáv. És keresztibe tett kézzel is tud játszani. Ma délután is játszani akart, hogy utána tényleg játszhasson a homokban, mert ugye a foci, mégiscsak más. — Mennyi idős a kicsi? Hét, hétéves. Itt tanult járni, ebben az új és csúf bérházban. És erre a csúnya térre azt mondja, hogy udvar. a mi udvarunk. Az ablak, ott uz első emeleten a miénk. Ott szokott kinézni, hogy lent vannak-e már a srácok. — Szóval nem a kerékpáros volt a hibás? Nem, dehogy. A fiam olyan vakmerő. Egyedül megtanult úszni, és tavaly a korcsolya- versenyen a harmadik lett. És a múltkor azt mondta egy harmadikosnak, hogy te gombócfejű. És szégyen, de a tizenkétéves lányok is elszaladnak előle. De azért érzékeny, jólelkű fiú, jó tanuló. Az év végi záróünnepélyen ö volt a répa, nagyon jól alakította. alig tudták kihúzni. — Hogyan történt? Balkezes fiú. Az iskolában kesztyűt húztak a bal kezére, hogy tanuljon meg jobbal írni. Ballal elkeni a tintát. Most' már mind a két kezével tud írni és rajzolni. Már kétéves korában tudott rajzolni és megtanulta hallásból a Szeptember végént. A bátyja skandálta otthon, s ha elakadt, ő beleszólt és így mondta: „De lá-tod a-mot- tan a té-li-vi-lá-got...” Aztán játszott tovább. És este azt mondta nekem, hogy ő munkásőr és proletár akar lenni. Butaság, mondtam neki, miért? A Szedlacsek papája is az és annak van pisztolya. És másnap este beszámolt, hogy egy kislánnyal voltak Gyula páternél, a lakásán gyóntak, kaptak csokoládét és szentképeket. Mi lesz belőled, emberke, ha... — Itt tessék aláírni. — Igen, egyszer elvittem Pesten az Állatkertbe. A léggömbjét az oroszlánházban eleresztette és az felszállt a mennyezetre. Beszóltam az oroszlánoknak a rácson, hogy csend legyen, és egy hatalmas létrán lehoztam a léggömböt. írtunk egy kis cédulát a bátyjának, rákötöttük a léggömbre és elengedtük hazafelé. Nagyon tetszett a gyereknek a vili, a varázslat, én voltam a szemében a nagy Vili, a varázsló. Este az anyósomékndl hallottam, hogy az unokatestvéreinek azt mondja: ,±Az én apukám világhírű újságíró, az oroszlánokat is megszelídítette.” És sírt. amikor a gonosz, nagy kölykök nem hittek neki. Hagyjanak békében, kedves rendőr elvtárs, nem helyszínelek tovább. Hiszen ez gyilkosság, lélekgyilkosság. Nekem teljesen mindegy, hogy ki a hibás, rohanok és keresek egy idősebb, nagy tudású orvost, aki különb varázsló, mint én, és mint az a fiatal orvosnő. És imét egyben lesz a fiam koponyája és megyünk újra az Állat- kertbe, és jövő nyáron elhozom neki Párizsból az Eiffel-tornyot, És... — Doktor úr, jó étvágyat kívánok, de tessék abbahagyni az ebédet, a fiam... A sebészfőorvos aranyos ember, előbb a kórházban van. mint én. — Nincs komoly baj. Nyugodjon meg kérem, néhány nap múlva hazaviheti a gyereket. — Köszönöm, doktor úr. Ne haragudjon, hogy vasárnap otthonában megzavartam, de... — Ö, kérem, én megértem magát, bár higgye el, a doktornő is mindent megtett a gyerekért. De tudom, ha az én fiammal van baj, én is azonnal laikus apa leszek. A laikus apának kicsordulhat a szeméből a könny. Pedig utoljára akkor sírt, amikor harminc évvel ezelőtt az ő feje is betört, és akkor sehogyan sem értette, miért szaladgál, idegeskedik annyit az apja, hiszen nem az ő feje tört be. nem neki fáj? Suha Andor Folyamszabályozási munkálatok Indiában India számára rendkívül fontos probléma a folyók, közülük is a legveszélyesebbek, a Ganges és a Brahna- putra szabályozása. E két folyó medencéje 1 125 000 négyzetkilométer területet foglal el. Veszélyes továbbá a 960 ezer négyzetkilométernyi medencével rendelkező Indus folyó is. Ezek a folyók a Himalájában erednek. — Évente, amikor a hegyekben olvad a hó és a monszun ugyanekkor bőséges csapadékot hoz a folyómedencék területének csaknem háromnegyed részét elönti a víz. Az áradás óriási károkat okoz, emberáldozatokat követel, elpusztítja az állatokat, a termést. A hidrotechnikai munkálatokhoz óriási összegekre van szükség. A folyók megfékezése végett a hegyekben víztárolókat, a folyók mentén a síkságon gátakat kell építeni, medermélyítésre van szükség, továbbá a hegyvidéken erdőt kell telepíteni; A Brahmaputra és az Indus mentén már megkezdőd-, tek a munkálatok. Megszűnik az orsó Az orsónak, amely ősidők óta az embert szolgálja, nyugdíjba kell mennie. A hagyományos fonógépeket felváltják a légnyomással működő orsó nélküli gépek, amelyeket a szovjet szakértők a csehszlovák mérnökökkel közösen dolgoztak ki. A leningrádi textilipari tudományos kutató intézet kísérleti üzemében most szerelik az első ilyen gépet. Orsó helyett pneumatikus fejet kap. Az ilyen gép 30 ezer fordulatot végez percenként. A technológia kidolgozása után az új gépeket a leningrádi textilipari vállalatokban fogják felszerelni. Sorozatgyártásukat a penzai gépgyárban már megkezdték. Prognózis egy évtizodro Szibéria hatalmas fejlődés előtt áll A szovjet szakemberek kidolgozták a termelő-erők jövőbeni elosztásának általános sémáját. Egy sereg kutató- és tervezőgárda összehangolt munkája volt szükséges ahhoz, hogy kialakuljon ez p séma, amelyben a Szovjetunió valamennyi fő népgazdasági ágának és körzetének további fejlődése körvonalazva van. Az általános séma része a szovjet állami tervezés háromlépcsős piramisának: prognózisuk 10—15 évre, állami ötéves terv. éves terv az ötéves terv alapján. Nyikolaj Nyekraszov akadémikus, a termelőerőket tanulmányozó tanács elnöke megjegyzi, hogy az általános sémában tág teret szentelnek Szibériának. Hangsúlyozza, hogy Szibéria szerepe a kommunizmus anyagi-techi- kai bázisának létrehozásában növekedni fog a jövőben. A következő két ötéves terv során olyan ipart teremtenek Szibériában, amely biztosítani fogja a kimeríthetetlen természeti kincsek maximális kiaknázását. Bár Szibéria részaránya a szovjet gazdasági potenciálban máris eléggé számottevő, a szakemberek mégis úgy vélik hogy ennek az óriási területnek csak most kezdődik el igazán az élete. — Régóta ismeretes, hogy Szibériában rengeteg az erdő, a prémes állat, a szén, az érc. Hála a geológusok erőfeszítéseinek, a következő másfél évtizedben — mondja Nyekraszov — egy új Szibéria tárul fel, amely a természeti kincsek széles skáláját kínálja a ma és a jövő nemzedékének. Ez az új értékelés nagyrészt az Ob-folyó medencéjében feltárt óriási kőolajlelőhelyekkel kapcsolatos. A szibériai tudósok számításai szerint e körzet erőforrásainak kiaknázása útján évente körülbelül 500 millió tonna kőolajhoz és 600—700 milliárd köbméter földgázhoz juthatunk. Ez több, mint az Egyesült Államok egész jelenlegi kőolaj- és földgáztermelése. Szibériában Tjumen és Tobolszk körzetében új műanyagipari bázis létesül. A tervezési szakemberek hangsúlyozzák, hogy az óriási terület és a természeti kincsek váltazatossága a további ipari fejlődés sajátos útjait diktálja Szibéria számára. Készleteit célszerű komplex módon felhasználni. Ez azt jelenti, hogy a különféle, de szorosan együttműködő vállalatok egész sorát hozzák létre. Egy ilyen komplexumban van valami fő, aníi körül a többi termelési ág csoportosul. Ezt a személetet gyakorlatilag máris alkalmazzák. A legnagyobb komplexum a bratszki körzet lesz, ahol bázisul az olcsó villamosenergia szolgál. Fafeldolgozó és alumíniumgyártó üzemek működnek majd egymás mellett. E rendszer második csillagává az épülő angarai Uszty-Ilimszkj vízierőmű válik. tőle nem messze a Taj- set hegységben egy óriási kohászati üzem felépítését tervezik. Ez lehetővé teszi a gépgyártás kifejlesztését, valamint azt, hogy a körzet új gyárait szibériai acéllal lássák el. A szakemberek a szovjet gazdaság legfigyelemreméltóbb jelenségei közé sorolják, hogy a Jenyiszej-folyó mentén az ipari komplexumok egész övezete alakul ki fokozatosan. E komplexumok közül a legdélibb a szajáni, amelynek magját egy 6 millió kW kapacitású vízierőmű képezi majd. Ebben a körzetben tehát óriási gépipari centrum jöhet létre. A legészakibb n norilszki komplexum, amely az Északi-sarkkörön túl fekszik. A polimetalikus ércfeldolgozó kombinát még a harmincas években épült fel itt. Most új színesfém-lelőhelyeket fedeztek fel. Nem messze innen a Jenyiszej egyik mellékfolyóján vízierőmű épül. A szovjet tudósok elérkezettnek látják az időt arra, hogy elkészítsék Szibéria fejlesztésének távlati tervét 2000-ig, mivel a következő évtizedben lehetőségeit korántsem fogják kiaknázni teljes mértékben. A Május 1. Ruhagyár szolnoki telepe varrótanfoiyamot indít melyre azonnali hatállyal felvételt hirdet. — A tanfolyam sikeres elvégzése után munkaviszonyt létesít. Heti 44 órás munkahéttel. Jelentkezni lehet 132—72-es telefonszámon. mrnrnm Jvéw&Fe ■
