Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-23 / 246. szám

Vásároljuk, vagy feltaláljuk? Hazánkban 130 önálló intézetben több mint 800 egyetemi tanszéken, válla­lati laboratóriumban fog­lalkoznak fejlesztő- és ku­tatómunkával. A segédsze'- mélyzettel együtt több mint 40 ezer ember kutat és fej­leszt nálunk, s évente kö­rülbelül 5 milliárd forintot fordítunk ilyen célokra. A tudományos kutatásra és műszaki fejlesztésre fordí­tott összegek gyors-, a nem­zeti jövedelem növekedését meghaladó ütemben gyara­podnak. De vajon elég ha­tékonyan használjuk-e fel a meglévő fejlesztő- és ku­tatóhelyeket, — létszámot és anyagi eszközöket? Et­től ugyanis nagymértékben függ egész műszaki, gazda­sági haladásunk. Hazánk kis ország, nem is tartozik a műszakilag, gazdaságilag legfejletteb­bek közé. Ezért nem sza­bad mindent idehaza ne­künk kitalálnunk és repro­dukálnunk. A szocialista iparosítás első éveiben vi­szont nemcsak a termelés­ben, hanem a kutatásban és fejlesztésben is önellá­tásra törekedtünk; Ennek hatása még ma is érződik. Abban például, hogy nap­jainkban szintén kevés Ü- cencet know-how-t (A Zi- eenc; szabadalmazott, vagy más módon jogilag oltal­mazott találmány, tudomá­nyos-műszaki eredmény fel- használás joga. Know-how: jogilag védett, vagy nem védett, de gazdaságosan hozzá nem férhető gyártá­si eljárások, műszaki-ter­melési tapasztalatok, és ezek alkalmazásához szük­séges gépek, felszerelések átadása pénz, vagy egyéb térítés ellenében) vásáro­lunk. És abban is, hogy a kutatók, fejlesztők körében nagyobb becsülete és anya­gi elismerése van, ha vala­mit idehaza kitalálnak, — mintha ugyanazt magasabb színvonalon, gyorsabban és olcsóbban külföldről meg­vásárolják s helyileg csu­dán adaptálják. A hazai kutató és fej­lesztő munka csak akkor lehet hatékony, ha néhány jól körülhatárolt terület, például a gyógyszeripar s az ehhez kapcsolódó ké­miai és biológiai kutatás világszínvonalon álló új tu­dományos eredményeket hoz létre. Ide persze meg­felelő anyagi eszközöket és szellemi erőket szükséges összpontosítani. A legtöbb területen viszont a tudo­mányos kutatás és fejlesz­tés nem törekedhet átfogó és kiugró eredményekre. Érje be például azzal, hogy figyelemmel kisérve a nem­zetközi haladást, s ehhez kaocsolódva csak kisebb volumenű kutatást folytat elsősorban azzal a céllal, hogy elősegítse a külföldön elért eredmények hazai adaptálását A szocialista országok szervezetten kicserélik egy­más műszaki-tudományos tapasztalatait, jelentősebb dokumentációit. Űjabban két- és többoldalú megál­lapodásokkal eleve megoszt­ják, illetve összehangolják bizonyos témák fejlesztését és kutatását A dokumen­tációk ingyenes cseréjét pe­dig bizonyos esetekben a szocialista országok között is felváltotta a szabadal­mak, a llcencek és know- how-k adása-vétele. Az új gazdaságirányítási rendszer kedvez a licenc és know-how vásárlásnak. — Most a termelő-felhasználó vállalatok maguk mérlegel­hetik: a licenc-, a know­how vásárlás gazdaságo­sabb-e számukra, avagy ha hazai fejlesztő intézetnek adnak megbízást illetve saját maguk oldják meg a technológiai, műszaki, kons­trukciós feladatot Az ered­ményes gyakorlat útjában azonban sok akadály állt Ezért a gazdasági bizottság nem régen különböző ked­vezményeket helyezett ki­látásba, s feloldotta például a licencvásárláshoz kap­csolódó, tőkés importtal járó korlátozásokat (Eltö­rölte például a letéti díj fi­zetések Üjabban világszerte élénk érdeklődéssel kisérik az úgynevezett technikai fize­tési mérleg, a licenc-bevé- telek és a kiadások alaku­lását Csupán egyetlen or­szág, az USA technikai fize­tési mérlege aktív, rajta kívül minden ország lényegesen többet költ licenc vásárlás­ra, mint amennyi bevétele szellemi termékei, szaba­dalmai értékesítéséből szár­mazik. így például Japán technikai fizetési mérlege évi 160 millió, az NSZK-é 125 millió, Franciaországé 90 millió, Olaszországé több mint 100 millió dollár pasz- szívummal zárul. Ezek a passzívumok végül is a gyors műszaki-gazdasági fejlődésben, a hatékony munkában kamatos kamat­jaikkal együtt búsásan megtérülnek. Nem szabad tehát az ilyen kiadásoktól nekünk sem félnünk. Sőt, szorgal­maznunk kell őket mert elsősorban ezen az úton csökkenthetjük viszonylag gyorsan és gazdaságosan hátrányainkat a műszaki­lag és gazdaságilag fejlett országokkal szemben. K. J. Hozzáértés—szaktudás — beruházás A jászalsószentgyörgyi példa Tetemes kárt okozott, okoz az államnak, a fogyasztók­nak, s maguknak a téesz-eknek, hogy hübelebalázs módjára, technológiai felkészültség nélkül kezdtek melléküzemágak létesítéséhez. A következmény: hibás árucikkek piacra do­bása, bírósági ügyek, százezrekért, milliókért vásárolt gépek, felszerelések, épületek kikapcsolása a termelésből. Jobb, korszerűbb termékek hazai előállítására a gazda­ság minden ágazatában folytatnak kísérleteket — egyre job­ban felszerelt kutatóintézetekben, kiváló szakemberek. Akik­nek szüksége van rájuk, könnyen megtalálhatják, tanácsukat, segítségüket olcsón igénybevehetik. Miért nem keresik meg őket azok, akik százezer, millió forintokat ruháznak be egy- egy melléküzemág létesítésébe? Alaptalan magabiztosság Bartha Árpád, főosztályve­zető-helyettesnek tettem föl a kérdést a Műanyagipari Kutató Intézetben. — Felelőtlenség, alaptalan magabiztosság, ez a leggya­koribb ok — foglalja össze tömören, és bosszúsan Bar­tha Árpád. — Mi a helyzet például a mi területünkön, a műanyagiparban? A téesz-ek gyakran „beugranak” olyan tevékenység megszervezésé­be. amelyre nincsenek fölké­szülve. így gondolkoznak: pénzünk van, alapanyagot, gépet veszünk, fölhúzzuk az épületeket, aztán csináljuk, amit lehet. Az üzemet való­ban fölépítik, a gépeket — leginkább külföldről — be­szerzik. Semmi más nem hi­ányzik, „csupán” a hozzáér­tés. a szaktudás. Persze, hogy belebuknak a vállalkozásba. Vegyünk egy példát: mű­anyagcsöveket gyártanak, amelyeken öntözővizet fog­nak vezetni. Nem tudják, hogy a rendelkezésükre álló anyagból készített cső hány atmoszféra nyomást bír eL Használatban a cső tönkre­megy. a feszültségkorrózió­val nem számoltak, a feldol­gozás technológiáját nem is­merik. Fénystabilizálás, hő­stabilizálás? Talán hallott már valaki ilyesmiről a téesz- ben, de hogy milyen szerepe van ennek az ő munkájuk­ban, azt nem tudják. Pedig a műanyagcső még öt év múl­va is kifogástalanul üzemel­hetne. ha megfelelő anyag­ból, eljárással állítanák elő. Nem elég tehát csupán az anyagi lehetőség! Szakérte­lem is kell. Éneikül a mel­léküzemág tevékenysége vagy sikerül, vagy nem. Aktákat mutat. bírósági ügyeket, amelyekben — min­ták alapján — szakértői vé­leményt kértek az intézettől. Veszélyes és drága játék A hiba legtöbbször már ránézésre felismerhető. Itt van a legutóbbi peres ügy. Műanyagzacskó. Téesz-mel- léküzemágakban gyártották. Hét forint darabja. (Ugyan­ezt jó minőségben, két-há- roiri forintért lehet kapni az üzletekben.) Kiderült, hogy csak ruhafélét, fehérneműt lehet bennük tárolni. De szerves-anyagokat, húské­szítményeket. dzsemet, amire tervezték? Arra már alkal­matlanok. Baj van a hóstabi- lítással, időtállással. Veszé­lyes és drága játék ez! — Szeretném, ha nem em­lítené azokat a téesz-eket, amelyek alapvető hibáikkal kárt okoztak. Megkapták büntetésüket és reméljük, okultak a maguk kárán. He­lyesebb lenne, ha jó példa ismertetésével segítenénk va­lamennyi téesz-nek a bajok megelőzésében. —■' A jászalsószentgyörgyi Petőfi Téesz-ben számot ve­tettek a lehetőségekkel, fi- gve’emmel kísérték a nép­gazdaság! terv megvalósítá­sának ütemezését és — gon­dolkoztak. Útmutatásért for­dultak az Országos Műszak’ Fejlesztési Bizottsághoz. El­határozták, hogy a Tisza II. vízlépcső-rendszer program­jához kapcsolódva műanyag­csöveket fognak gyártani. Talpaltak, érdeklődtek, ta­nakodtak a kapott tanácso­kon. Végül kopogtattak ná­lunk, a Műanyagipari Kutató Intézetben. Meghallgattuk a tervüket és azt javasoltuk: szövetkezzenek jól működő műanyag-üzemmel, s egyelő­re csak egyszerűbb kellékek gyártásával foglalkozzanak, mivel műszaki föl :észültsé- güket nem látjuk elégséges­nek, nincs szakember-gárdá­juk. megfelelő műszaki veze­tőjük. — De meglesz, mire indulunk! — mondta az el­nök. — Kicsoda? — kérdez­tük. Erre mondott egy nevet — és minden megváltozott Az említett szakembert jól ismerjük, vele nyugodtan hozzáfoghat a téesz a mű­anyaggyártáshoz. Ezek után alapos, részletes megbeszélés következett termelőszövet­kezet célja —■ A téesz elnöke össze­foglalta, mi a céljuk: öntözé­ses gazdálkodás bevezetése, csőrendszer tervezése, kiala­kítása. a hálózat lefektetése, öntözési szak-szolgálat szer­vezése. ellátása a község te­rületén, majd a környéken is. Mi pedig hangsúlyoztuk, hogy a mezőgazdaság fejlő­dését a legmesszebbmenően támogatjuk, az ésszerű, meg­fontoltan szervezett mellék­üzemágak biztonságos műkö­dését készséggel segítjük. Szükség esetén vállaljuk a dolgozók szakmai oktatását, technológiai képzését is. Tanács a tsz-eknek — A jászalsószentgyörgyi téesz példája alapján mit tanácsol Bartha elvtárs a melléküzemágat létesítő té- esz-nek? — Szeretnénk, ha saiát ér­dekükben és a fogyasztók ér­dekében többen és gyakrab­ban kérnének tanácsot a kutatóintézetektől — és fői»« idejében. Még akkor sincs ké­sőn. ha az üzemág berende­zései már a helyükön állnak, de a munkát még nem kezd­ték el. G. Gy. fj? / • 1 anacsi dolgozók kitüntetése A tanácsi közszolgálatban több évtizede végzett munka elismeréseként az idén elő­ször került sor kitüntetések átadására, október 22-én, a ■tanácsok megalakulásának 19. évfordulóján. Tegnap a megyei tanács nagytermében vörös szekfűk- kel díszített asztalok mel­lett foglaltak helyet azok a járási, városi vb-vezetők és a megyei apparátus dolgozói, akik 15 éve, vagy ennél több ideje dolgoznak. Fodor Mi­hály, a megyei tanács vb elnöke üdvözlő beszédében a tanácsok megalakulása óta eltelt idő küzdelmeit, ered­ményeit idézte, hangsúlyoz­va, hogy a jelenlévők az apparátus derékhadát képe­zik. Helytállásuk, jó munká­juk elismeréseként százti- zenhatan vették át a me­gyei tanács vb elnökétől a „Tanácsi munkáért” emlék­plakett bronz fokozatát, a velejáró emléklappal és pénz­jutalommal. A megyében összesen négyszázharminc- ketten részesültek ebben a kitüntetésben. Az ünnepeiteknek a me­gyei pártbizottság üdvözletét Váczi Sándor, a megyei párt- bizottság titkára tolmácsol­ta, majd dr. Kövesdi Ferenc adta át Fodor Mihálynak a Minisztertanács tanácsszer­vek osztálya jutalmát. Szolnokon tegnap a váro­si tanács vb termében ren­dezték meg a bensőséges kis ünnepséget. Csorna Kálmán vb elnök meleg szavakkal üdvözölte az ünnepeiteket, az apparátus törzsgárdáját Elsőként a 60 éves Dénes Mihálynak, — aki 40 évet töltött közszolgálatban — nyújtotta át „Az államigaz­gatás kiváló dolgozója” ki­tüntetést és a „Tanácsi mun­káért” emlékplakett bronz fokozatát. Ez utóbbi kitünte­tést húszán kapták meg Határzár Szíria és Libanon között A Brandt kormány első miniszter- tanácsa * Véget ért a chilei lázadás A kozmosz hősök köszöntése Külpolitikai események képekben Külpolitikai tudósításaink a 2. oldalon HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK Bizottságokban folytatta munkáját a szakszervezeti világkongresszus A VII. Szakszervezeti Vi­lágkongresszus — az építők székházában — szerdán bi­zottságokban folytatta mun­káját, az előző napi plená­ris ülésen kijelölt fontosabb témákról. Ünnepi ülés az ENSZ Napj'a alkalmából A Magyar ENSZ Társaság elnöksége és intéző bizottsága az ENSZ napja alkalmából szerdán ünnepi ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában. Az ünnepi ülés határozatot fogadott el, am>-ly kimondja, hogy a Magyar ENSZ Társa­ság támogatja az ENSZ Tár­saságok Világszövetsége 22. közgyűlésén elfogadott hatá­rozatokat. Különösen fontos­nak tartja az atom, a bioló- oi.ai és a vérré fegyverek el­tiltásénak céUá_t. nz E NSZ- nek és az ENSZ Társaságok Viláoszövettégének egyete­messé tételére vonatkozó fel­hívást, Örömmel üdvözli az európai ENSZ társaságok re­gionális együttműködésének további erősítésére irányuló törekvéseket. Szélesíteni kí­vánja a Magyar ENSZ Tár­saság hazai munkáját és nemzetközi kapcsolatait. Méltó kereteket és felté­teleket kíván biztosítani az ENSZ 1970-ben sorra kerülő 25. évfordulójának megün­neplésére. Ennek során is különös figyelmet kíván for­dítani a nemzetközi helyzet döntő kérdéseire, különösen a vietnami háború megszünte­tésére irányuló akciókra. Bővítik a berekfürdői üveggyárat A tervek szerint jövőre megkezdik a Karcag-berek- fürdői üveggyár fejlesztését A többmillió forintos beru­házással iáró bővítést 5 év alatt fejezik be. A rekonst­rukció ideién változatlanul dolgznak a gyárban. 1975- re a termelés a ielenleginek kétszerese lesz maid. s a gyár szakemberei által kifejlesz­tett termékeket állítiák elő. — főleg az edzett üvegeket. Tovább gvártiák az üz.em híres és keresett termékrit a hőszűrőt és a kedvelt fátyol üveget is. Elbúcsúztak a komszomolisták Tegnap délután elutazott Szolnokról az idén a me­gyénkbe látogatott komszo­molisták nyolcadik csoportja. F.bben az évben a húsztagú üzbég komszomol delegáció vendégeskedése volt az utolsó. Könnyen győzött a válogatott Tegnap este a Népstadion­ban 35 ezer főnyi közönség előtt a nyugatnémet Ott ve­zetésével játszották le a Ma­gyarország—Dánia világbaj­noki selejtező labdarúgó mérkőzést. A magyar válo­gatott Szentmihályi — Kele­men, Páncsics, Ihász, Halmo- si, Szűcs, Fazekas, Kocsis. Bene, Kozma, Zámbó össze­állításban játszott. A szerény képességű dán csapat ellen a magyar együttes nagy lendü­lettel kezdett, végig irányí­totta a játékot, időnként egy kapura játszott és vég­eredményben 2:0-ás félidő után 3:0 arányban győzött. Góllövő; Bene 2, Szűcs. xx. ért 24«. kb. i»ct. október 23., csfltsrtsk. ^BBmtM^ififmBffliíffMmfmTiBi^ "imSaT ii&äfcJ'jILrt rUli^ ti lián TOffl «liriT *” ffiniiRmWMffr™

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom