Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-22 / 245. szám

1969. október 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s 0 LVASÖINK Wjdk Jóban, rosszban — egymásért Tízen vannak egy brigád­ban a Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság üszaörvényi szivattyú telepén. Együtt ér­ték el. és védték meg már három évben is a szocialista címet. Mindenki természetes­nek tartja, ha május 1-én, egy-egy névnapon is együtt ürítik poharaikat. A kalákában való házépí­tés ugyan nem az ő találmá­nyuk, a brigád barátságát, összetartozását mégis szoro­sabbra kovácsolja. A beteg­ség az más dolog, ott az or­vosoké a szó. Mit tehet a bri­gád? — Ezen gondolkodott Bíró József, a brigád vezető­ié, amikor eljutott hozzá a hír, hogy Darabos Dezsőt a mentők vitték el Kar—tma, a kórházba. Két hét. vagy hat is eltelik talán, míg újra dolgozhat! Mi lesz a háztáji kukoricá­jával? — kérdezték egymás­tól a munkatársak. S más­nap, amilven korán csak le­hetett. már törték is. Nyolc óra sem volt, amikor befor­dult a tengerivel megrakott kocsi, rajta a szakik, hogy a padlásra is felhordják. Mikor ezzel is készen voltak, meg­kérdezték Éva asszonyt: van-e valamire szükségük; tüzelőre, kölcsönre? Senki máshoz, csak hozzájuk for­duljon. Csak ennyi történt. Aztán hogy hazakerült a beteg, na­ponta volt látogatója, hisz kilenc munkatársa akarta új­ra látni, ennyien várják visz- sza, a brigádba N. 3. Tiszafüred És akkor az utas.;; Budapesti gyógyintézetből igyekeztem haza. Elő­ször villamosra szálltam. Talán kissé öregnek és beteg­nek látszottam? Egyszerre többen álltak fel, hogy áten­gedjék ülőhelyüket. Azután zebrán haladtam át. Egy is­meretlen nő hirtelen karonfogott, majd a veszélytelenebb helyen kiengedett a karjai közül. Segíteni akart. Hatvanban leszálltam a vonatról és siettem a vágány mellett, hogy másik vonatra üljek. Az enyik vágány­ról egy szerelvény húzott ki. A kalauz megfogott, s úgy irányított, hogy a két sínpár közepén legyek. Városunkba érve az állomásnál autóbuszra kapasz­kodtam fel. A lakásomhoz legközelebb levő megállónál — mert nem tudtam eléggé sietni — becsukódott az ajtó előttem. És akkor az utas... több utas így szólt a ko­csivezetőhöz: Egy utas le akar még szállni, tessék ki­nyitni az ajtót. A szép példák — azt hiszem -* jóra nevetik az em­bereket. Ezért soroltam fel eseteimet. Dr. Sándor Pál Jászberény Igyunk mustot, ide hogyan? A napokban — kevéssel öt óra után — bementem a Dózsa György úti borkósto­lóba férjem és kétéves kis­lányom társaságában. Mus­tot akartunk inni. Nagyon szeretjük. Meglepetésünkre nem szolgáltak ki bennün­ket Tizennyolc éven alulia­kat tilos kiszolgálni — mond­ták. Azt gondolták talány hogy a kétéves gyermeket is megkínáljuk a jó nedűvel? Nem hagyhattuk addig az utcán, amíg mi elfogyasztjuk a mustot Bár a panaszkönyvbe is be­jegyeztük sérelmünket, kí­váncsiak vagyunk, változtat­nak-e ezen a jövőben? Egy szót sem szólnánk ugyanis, ha este nyolc óra tájban ke­restük volna fel a borkós­tolót. D. F.-né Szolnok „Ráfizetés** Július közepén egy tértivevényes levelet hozott a postás. Amikor felbontottam, mindjárt rájöttem; itt va­lami tévedés lehet. Az írás — helyesebben az eszter­gomi járásbíróság — 800 forintot követelt a címzettől. Az adósság válóperes költségként merült fel, amelyet záros határidőn belül kellett volna megfizetnie ismeret­len névrokonomnak. Az adóslevélen” feladóként a Szolnok városi ta­kács pénzügyi osztálya szerepelt. Jóhiszeműen odasiet­tem hát: én nem tartozom az esztergomi járásbíróság­nak, nem is válók, s keressék másutt az adóst. (A fel­szólítást egyébként a Tégla utca 12-be címezték, én az 50-ben lakom.) Igazolásul személyi igazolványomat nyúj­tottam. Jóllehet, vesztemre. A velem foglalkozó tanácsi dolgozó ilyesformán szólt: örül, hogy talált egy Nagy La­jost, akin behajthatja a 800 forintot. Akkor erre jófor. mán ügyet sem vetettem. Érthető volt hát meglepetésem, amikor a szeptem­beri fizetési borítékom igen lapos volt. Ekkor ugyanis már a második részletet vonták le munkahelyemen, az oda érkezett letiltás alapján. Az elsőt észre sem vettem, mert közben betegállományban voltam, s nem számol­gattam a keresetemet. A letiltási rendelkezést október 14-én feloldotta a 1anács. Időbe, s ide-oda járkálásba telik, amig a jogta­lanul levont pénzemet visszakapom. Alig hiszem, hogy én iibáztam... Nagy László Szolnok Utazás — bonyodalmakkal Tiszaroffon lakom. Kun­madarason dolgozom. Hétfőn -eggelenként autóbusszal uta­zom munkahelyemre, illet­ve szombaton délutánonként haza. Menetben is, jövetben 's az úgynevezett „kórházi” buszt veszem igénybe — 'vunhegyesi átszállással. Ter­mészetesen ugyanezt teszik a karcagi kórházba vizsgálat­ra utazók, vagy onnan haza igyekvők is. Az új karcagi kórház lát­ja el Tiszabura. Tiszaroff és Tiszagyenda betegeit, odatar­tozik Abádszalók, Kunhegyes is. A Tiszaroffról induló ko­rareggeli busz viszi Kunhe­gyesig az utasokat. Tisza- gyendán már zsúfolva van a kocsi! S még csak ezután jön a „java”. Kunhegyesen át kell szállni az Abádszalókról induló járatra. Ez hogyan zajlik le? Meg kellene egy­szer nézni, betű ugyanis nem sünket pedig senki illetékes képes azt a tolongást meg- nem hallja meg! közelítően sem érzékeltetni, Bánhegyesi József ami ott van. Többszöri kéré- Tiszaroff Dicséretes eljárás... amit a szolnoki AFIT tett, amikor az általuk hir­detett gépjármű „Lobakon” alvázvédő bevonat alkalma­zásánál velem szemben eljárt. Igaz, első ízben az előírt­nál vékonyabb réteggel látták el kocsimat, azonban er­re később rájöttek. Figyelmességükre jellemző, hogy levélben értesítettek, hogy díjmentesen elvégzik a lo- bakonozást a módosított eljárással, illetve új technológia alkalmazásával. A CL 55—92 írsz. gk. tulajdonosa Két panasz, egy dicséret a postára Elég gyakran olvasom a Néplapban: hol itt, hol ott van hiha a kézbesítésben. Ügy látszik, Jászberényben sem jobb a helyzet e téren. Október 2-án táviratot kap­tam, amelyet reggel hat óra előtt néhány perccel adtak fel Jánoshidán. s én 17.30-kor kaptam kézhez, jóllehet — a távirati blanketta tanúsága szerint — 10.30-kor már a jászberényi postán volt a szöveg. Külön „futár” hozta, igaz, meg is kérte az árát, 30 forintot fizettem; Elgondol­koztató, hogy a kézbesítő nem hozhatta volna el? Előfordult már, hogy Bu­dapesten feladott levél 12 nap alatt érkezett hozzám. Amit én írok ugyanoda, másnap már a címzettnél van. Ügy tudom, a posta vezetői tettek már erőfeszítéseket. 1500—2000 forintot is keres­hetne a kézbesítő, mégsincs. Ezt a problémát pedig meg kellene oldani valahogyan, mert tarthatatlan, hogy las­san kézről-kézre jár a postai küldemény, úgy jut el a cím­zetthez. Újságokra ilyenfor­mán egyáltalán nem érdemes előfizetni. Varga Kálmán Jászberény ☆ Az újság községünkben is — mint az ország bármely más községében — a postán keresztül jut el a lakosság­hoz. Eddig el is jutott ren­desen. de az utóbbi időben fura módon hol eljut, hol nem. A postai kézbesítők, hírlapárusok általam ismeret­len ok miatt igen. sűrűn vál­togatják egymást. Ez odáig fajult, hogy a körzetünkben egyáltalán nincs postás. Ezt úgy próbálják megoldani, hogy minden másnap egy má­sik körzet kézbesítője hordja ki a postai küldeményeket. Nos. október 18-án hiába vártuk az újságokat, nem kaptuk meg. A postán érdek­lődtem. Az ügyeletes postai alkalmazott a következő ta­nácsot adta. melyet ezúton szeretnék a helybeli lakosok tudomására hozni — ha ugyan megkapják a lapot. „Ha bosszantó a dolog, menjenek el postásnak, hord­ják ki az újságot és akkor majd időben hozzájutnak.” Különben is vegyem tudomá­sul — mondta —. hogy ez így van és ne reklamáljak. Röviden, tehát: ez van, ezt kell szeretni... Valóban? Gyulavári Gabriella J ászárokszállás ☆ Számos figyelmet keltő eset hirdeti a mezőtúri posta jóhírét. Jólesett olvasni, hogy a Néplap terjesztésében a mezőtúri posta dolgozói van­nak az élen a megyében. Az elismerésre méltó esetek kö­zül hadd említsek kettőt. A küldemények irányítása­kor találtak egy borítékot, ez volt ráírva: pénzt feladni. A boríték nem volt lezárva. Megállapították, hogy meg­címzett, kitöltött csekklapok, s nagyobb összegű pénz van benne. Segítségére voltak a feladónak. Az összegeket be­fizették, s az elismervényt cí­mére eljuttatták. A köszönet nem maradt el. Egyik ismerősöm totószel­vényt dobott be a postaszek­rénybe. Csak később vette észre, hogy az igazoló szel­vényt hiányosan állította ki. Elment a postahivatalba, el­mondta az esetet. Kérte, hogy a szelvényt keressék ki. tart­sák vissza, másnap majd je­lentkezik érte, s pótolja a hiányos részt. Másnap várta a szelvény a postahivatalban, ezzel az aláírásos megjegy­zéssel: Az igazoló szelvény­re átírtam a hiányzó tippe­ket. a másik szelvényt pedig továbbítottam... B. J. Mezőtúr E0Z2BS2»^ Az igazság kedvéért.:: Mint lelkes bélyeggyűjtő, nül belepillantottam a Szol­érdeklődéssel olvastam a lap noki Bélyeggyűjtő Kör törté­október 3-i számában az „El- netébe és abban azt olvas- ső díjas szolnoki bélyeggyűj- tam, hogy a kör 1934-ben tő kör” című cikket. Megle- alakult Szolnoki Bélyeggyűj- pődtem, hogy a cikk szerzője tők Asztaltársasága néven, szerint a bélyeggyűjtő kör szerint a kör őse hat lel- 1937-ben alakult meg és har- }<es gyűjtőből alakult; mincan kezdték. Hegedűs István Nemrégiben egész véletle- Szolnok Jó hír a tiszaigariaknak „Két autóbuszra van szük­ség” címmel közöltük októ­ber 8-i lapunitban K. J. tiszai sári olvasónk leve­lét Rövid, de an­nál értékesebb választ kap­tunk az észrevételre a 7. sz. Autóközlekedési Vállalat igazgatójától: „...a cikkre felhívtuk kar­cagi üzemegységünk figyel­mét. Egyben elrendeltük, hogy október 13-tól kezdve Tiszaigar községből hétfőn 4.13 órakor a szükségletnek megfelelően kisegítő autó­buszjáratot közlekedtessenek. Ezáltal biztosra vehető a dol­gozók élutazása Tiszaigar községből is...” $1 JOGI TANaCSflDö Néhány tudnivaló az illetékekről Az illeték egy különleges adóneme adórendszerünknek, az állami bevételek egyik fajtája. Az illetékek kiszabását, il­letékbélyegek lerovásának ellenőrzését megyei szinten a Szolnok megyei Illetékki­szabási és Forgalmiadó Hi­vatal (Kossuth Lajos út 2. megyei tanácsház) látja el. Az illetékek rendszere ez adónem számos fajtáját öle li fel. A hagyományosan ki­alakult, jelenben érvényes főbb fajtái: a vagyonátruhá­zási, az okirati és az eljárási illetékek. Vagyonátruházások illetéke A vagyonátruházási illeté­ken belül az öröklési ille­ték kiszabására akkor kerül sor, ha az elhalt örökhagyó­nak ingatlan vagyona ma­rad. Ebből következik, hogy az ingó vagyon halál esetén történő átszállása — a gép­jármű öröklés kivételével — nem esik öröklési illeték alá. Az örökösök annyi vagyon­érték után kötelesek illeté­ket fizetni, amennyi vagyon­értéket az örökhagyó aka­ratából, avagy a törvény sze­rint ténylegesen örököltek. Megfizetésére az ingatlan vagyont szerző fél az örökös (hagyományos) köteles. Az illeték alapja az örökölt in­gatlanvagyon tiszta értéke (a hagyatékból levonjuk a hi­telt érdemlően bizonyított összes adósság, hagyatéki terhek értékét.) Az öröklési illeték mérté­ke két tényezőtől függ: mennyi az egy örökösre eső vagyonérték és az örökös milyen rokonsági kapcsolat­ban van az örökhagyóval. E két tényezőtől függően az alap után progresszíven 6— 60 százalékos kulcs alkal­mazásával kell megállapítani az öröklési illetéket. (Pl. 100 000 forint tiszta értéket két gyermek örökli. Egy-egy örökösre 50 000 forint érték az alap. öröklési illeték 10 000 forint után 6 száza­lék = 600 forint, további 40 000 forint után 10 száza­lék = 4000 forint, összesen 4600 forint.) A hagyaték teljes értéke után a közjegyzői eljárás so­rán további 2 százalék eljá­rási illetéket is kell leróni a tárgyalás alkalmával. Az öröklési illeték alól számos mentesség és kedvezmény van, így mentes a haszon- élvezeti jog öröklése, kisko­rúak és 65. évet meghaladot­tak 50 százalékos kedvez­ményt élveznek, stb. A vagyonátruházási ille­tékek körében legismertebb az adásvételi (csere-, eltartá­si) szerződés. Leggyakoribb esete, mellyel ingatlant: há­zat, öröklakást, házhelyet, korlátozott mértékben mg. ingatlant vásárolnak meg leg­többször pénz ellenében. Az adásvételi illeték alapja ál­talában a vételár. Az ille­tékkiszabási hivatal azonban vizsgálja, hogy a vételár va­lóban megfelel-e a tényleges forgalmi értéknek és eltérés esetén a szerződő felekkel kötött egyezség útján módo­síthatja az illeték alapját. A forgalmi érték után egysége­sen — az ingatlan minőségé­re tekintet nélkül — 15 szá­zalék vételi illetéket kell be­fizetni. A vagyonátruházásról ké­szített okiratot, keltétől (esetleges hatósági jóváha­gyástól) számított 30 napon belül kell bemutatni — fel­emelt illeték kiszabásának terhe mellett — az illeték­kiszabási hivatalhoz és az il­letéket befizetni. Az illeték előzetes befizetése nélkül az ingatlan tulajdonjogát a szerző fél nevére a telek­könyvi hatóság nem írja át. Késedelmes megfizetése ese­tén pedig havi 1 százalék adópótlékkal növekedik az illeték összege. Okirati illetékek Az okirati illetékek köre igen széles. Általában az ok­iratra, ha a benne foglalt tárgy értéke megállapítható, ennek 2 százaléka rovandó le bélyegben, vagy kész­pénzben. Amennyiben az érték nem állapítható meg, úgy 10 forint az általános okirati illeték. Okirati ille­tékkötelezettség alá esnek például az ingó átruházási, vállalkozási, tartási szerző­dések, haszonbérleti, részes­művelési szerződések, a nyugta, a meghatalmazás stb. Külön szólni kell a gépjár­művek tulajdonátruházásáról kiállított okiratok illetéké­ről. A motorkerékpárok, gép­kocsik átruházása esetén fi­zetendő illeték mértéke a gépjármű hengerűrtartalmá­tól függ. Magánszemély ál­tal más magánszemélytől megszerzett (vásárolt, aján­dékba kapott, örökölt) gép­jármű okirati illetéke 2,50 forint köbcentiméterenként. A használt gépjárművek ér­tékesítésére kijelölt vállalat­tól (Merkur) megvásárolt használt gépjármű, valamint állami és társadalmi szervek gépjárművásárlásai és vétel­ár után számított 3 százalé­kos okirati illeték alá esnek. Ugyancsak 3 százalékos ok­irati illetéket kell leróni se­gédmotoros kerékpár, pót­kocsi, oldalkocsi, utánfutó visszterhes tulajdonátruházá­sát tartalmazó okirat után is. A szerződéseket az ille­tékkiszabási hivatalnál kell az okirat keltétől számított 15 napon belül bemutatni. itt_ történik az illeték lero­vása. Az átírást csak ez után eszközli a BM megyei főka­pitányság közlekedésrendé­szeti osztálya. Eljárási illetékek Az államigazgatási eljárás­ban különböző kérelmek után, államigazgatási szer­vek által kiadott engedélyek után eljárási illetéket kell bélyegben leróni. Miután en­nek tétele rendkívül változó, így annak felsorolása e cikk­ben nem lehetséges. Az el­járó államigazgatási szerv felvilágosítást nyújt arra vo­natkozóan, hogy az adott ügyben mennyi illetéket kell leróni. Fel kell hívni a figyelmet, hogy illetékek bélyegben vagy készpénzben történő le­rovásának elmulasztása sú­lyos, felemelt illeték kisza­básával jár (50—100 száza­lékos (sőt a vételár eltitko­lása adócsalás, illetőleg pénz­ügyi szabálysértés); A lakosság igen sűrűn ke­resi fel az illetékkiszabási hivatalt, (személyesen évente mintegy 10 000 állampolgár), hogy ezen speciális adónem rájuk vonatkozó szabályairól tájékoztatást kérjen. A hi­vatal dolgozói a fogadási idő­ben — készséggel adnak — felvilágosítást bármilyen il­leték ügyben. Dr. Cs. J. Középtiszavidéki Vízüeyi Igazgatóság Gépüzeme Szolnok, Vöröshadsereg U; 5. felvételre keres kályh a- fűtőket Jelentkezni a fenti cí­men, a műhelv munka­ügyi előadójánál. E,UEreKEÄ* Aä&to&a&ify postájából

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom