Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-19 / 243. szám
1969. október 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II A tudontárt^ős-technikai forradalom és a szocialista integráció Korunkat sokféle jeltővel illetik: a szocializmus győzelmének kora, alomkor, az űrkorszak és lehetne tovább sorolni. De a technikai, gazdasági fejlődés szempontjából csak egy jelző hangzik el: a tudományos-technikai forradalom kora. S ez igen találó. A két fogalom összekapcsolása ugyanis kifejezi a tudomány és a technika egységét, amiről talán csak tíz éve beszélhetünk. Ma elképzelhetetlen a gazdaság fejlesztése a tudomány tevékeny közreműködése aélküL A Földön nyersen vagy készen található hagyományosnak nevezett anyagokból ma már az igényekhez mérten egyre kevesebb van; ezeknek az anyagoknak kitermelése mind költségesebb és ráadásul alkalmazásuk számos területen korszerűtlen. A tudomány új anyagokat „talál fel” és adja készen a gyártási leírást a gazdasági szakembereknek. S sokszor kiderül, hogy az új anyag jobb, mint az évszázadok, vagy akár — mint az alumínium — néhány évtized óta ismertek. Az új anyagokhoz új gépek, eljárások kellenek, amit megint a tudomány dolgoz ki és ad át a termelőknek. Sem az anyagok feldolgozása, sem a technika fejlesztése az állandó kutatómunkát és a kutatási eredmények hasznosítását nem nélkülözheti. A tudományos-technikai forradalom a termelés mindhárom anyagi elemében jelentkezik: az energiában, a nyersanyagokban és a technika új fejlődésében, az automatizálásban. S mindhez a tudomány tevékeny közreműködése szükséges. A műszaki fejlesztés — amibe va-. lójában mindhárom elem beletartozik — nálunk Is és szomszédainknál is sokai vitatott probléma. Míg a nyugati államokban a tudományos-technikai forradalom kényszerítő erő az integrálódásra. nálunk ennek kibon- táfcozása késztet az integrálódásraj Az európai népi demokratikus országok közismerten nem bővelkednek a korszerű energiahordozókban: olajban, földgázban, vízienergiában. Csupán a drágán kitermelt és ' gazdaságtalanul felhasználható energiahordozó áll viszonylag nagyobb mennyiségben rendelkezésre, nevezetesen a szén. Pedig ez már háttérbe szorul a korszerű energia- gazdálkodásban és átadja helyét az új hordozóknak. Honnan lehet azokhoz jutni? Csakis a nemzetközi méretű együttműködésből, amire jó példa a már megépült és tovább bővülő „Barátság” kő- olajvezeték. Vagyis ez az elem megkövetelte máris a nemzetközi együttműködést, amit tovább kell fejleszteni az energiarendszerek összekapcsolás* és fokozatosan az egységes és központilag szervezett energia-gazdálkodás felé. Ennek ia megvan az alapja, hiszen a villamosenergia-vezetékeket több szocialista ország már összekötötte és Prágában működik ennek központi diszpécser irodája. Ha jól megnézzük a jelent és a perspektívát, akkor valójában az ágazati integráció kibontakozását látjuk, az energiagazdaság fokozatos nemzetközi integrációját. S ez méglnkább így lesz, ha a legkorszerűbb energiahordozóra gondolunk, az atomenergiára. Ennek kutatása, a felhasználás gazdaságosságának kidolgozása már ma sem egy ország feladata. Egy ország képtelen biztosítani ehhez a tudományos kádereket, fedezni a kutatási, fejlesztési költségeket, hacsak nem akkora országról van szó, mint a Szovjetunió. Már évek óta működik Dubnában a közös atomkutató intézet, amely ezzel foglalkozik és jelentős segítséget nyújt a KGST tág- államainak. Az atomenergia békés hasznosítása tehát ugyancsak megkövetelte eddig is és méginkább a jövőben a nemzetközi összefogást, az eredmények közös hasznosítását, vagy ha ügy tetszik, ezen a területen az Integrációt , A Szovjetunión kívüli KGST tagállamok gyakorlatilag importálják iparuk fejlesztéséhez szükséges hagyományod nyersanyagokat A fejlődés jól kirajzolódó iránya arra vall, hogy számos döntő területen a jövő nem ezeké, hanem az úgynevezett műanyagoké. Már ma verseny folyik a hagyományos és a műanyagok között és ez utóbbi tör rendkívül gyorsan előre. A műanyagokat a vegyipar gyártja, s nem véletlen, hogy a világon minden ország, beleértve a szocialista országokat is, óriási összegeket költenek a vegyipar fejlesztésére. S itt a nemzetközi gondolkodás elengedhetetlen, több szempontból is. Először azért, mert a létesítendő vegyi- anyaggyar általában akkor rentábilis, ha az ország szükséglétéit meghaladó meny- nyiseget gyárt. Még hasznosabb, ha több ország együtt létesít ilyet, vagy legalábbis szerves kapcsolatot épít ki az adott üzemek között nemzetközi méretekben. A vegyipar fejlesztésének szükségessége is az integrálódás irányába kényszeríti az országokat; Ugyanez vonatkozik a legkorszerűbb technikai eljárásra, az automatizálásra is. A legkorszerűbb üzemek óriási szériákban termelnek, illetve automatizálni csak nagy szériák esetében érdemes. A termékeket el kell adni. Még közelebbről: a szocialista országok szintjén kell ismerni a szükségleteket és a kapacitásokat. Hogyan lehetséges ez integráció nélkül? A legfontosabb iparágakban ez lehetetlen; csakis a nemzetközi, az országhatárokat gazdaságilag átlépő együttműködéssel lehetséges. Ha minden területen kényszerít a fejlődés az integrációra, ugyanez áll a tudományos kutatásra. A jelentős el járások, . technikai felfedezések a tudások ezreinek több éves munkája ered ménveként születnek. A kis országok mindennel nem tudnak foglalkozni, de együtt kJ tesznek akkor* tudományon erőt, ami lehetővé teszí a kutatások elvégzését. Láthatjuk tehát, hogy a szocialista országokat a jövő, a tudományos-technikai forradalom kibontakoztatása is kényszeríti az integráció felé Általános és tartós műszaki fejlődés enélkül ma már elképzelhetetlen. Gynlaj István Az ENSZ adatai A tőkés országok ipari termelésének indexe Nyomorognak az amerikai katonák hozzátartozói Több ezer amerikai katona családja olyan rossz anyagi helyzetben van, hogy szociális segélyre szorul, mert a fizetésből nem tudjak fedezni az egyre növekvő létfenntartási költségeket. Az AP hírügynökség véleménykutatást rendezett, amelyből kiderült, hogy a katonák hozzátartozói egyre gyakrabban folyamodnak szociális segélyért. Melvin Laird amerikai hadügyminiszter nemrég kijelentette. hogy ötvenezer katona családja szorul segélyre. A Nixon elnök által javasolt szociális segélynyújtási terv szerint, egy négytagú családnak évente legalább 3920 dollárra van szüksége. Á Pentagon adataiból kitűnik, hogy egymilliőkétszáz- ezer alacsonyabb rangú amerikai katona családjának a fentinél jóval kevesebb jövedelme vau. Az elmúlt hét legnagyobb szenzációja a Szojuz űrhajók kötelékrepülése volt A szovjet emberek elégedetten és büszkén lesték a hírekét egesz héten. Percek alatt elfogytak a moszkvai utcán az újságok. Múzeum a fold alatt Alig néhány évtizeddel ezelőtt Igarka még nem létezett A szibériai Jenyiszej folyó két partján végtelen erdős-tundra húzódott itt-ott a nomád törzsek által egyik helyről a másikra terelt szarvasc.sorda kóborolt. 1930 elejére kis település keletkezett itt Elnevezték Igarkának. Jelenleg Igarka a Szovjetunió egyik leghatalmasabb kikötője a távoli északon, az ország fontos gazdasági központja. A világ legkülönbözőbb államainak felségjelét viselő számtalan hajó szállítja innen a fát többek között a híres anga- rai görcsmentes fenyőt, melyet a helyi faipari kombinát dolgoz fel. Igarkából nagyváros lett Az óriási fafeldolgozó kombináton kívül nagy szállítási vállalat működik itt van néhány iskolája, kultűrháza, pedagógiai főiskolája (az északi nemzetek számára), technikuma. A város fő nevezetessége azonban a tudományos fagykutató állomás, — amely a szovjet. Tudományos Akadémia Szibériai Részlegéhez tartozó Fagykutató Intézet egyik fő telephelye. Az állomáson az örökös faggyal kapcsolatos problémákat tanulmányozzák, és — részben — az ilyen területeken megvalósítható építkezési módszereket kutatják. Az örökösen fagyott föld valóban komoly problémát jelent. Örökfagy birtokolja bolygónk szárazföldjének egynegyed részét. A Szovjetunióban az örökös fagy körzetéhez tartozik a terület 47 százaléka, Szibériában például az állandóim fagyott réteg vastagsága 1 métertől 400 méterig (északon) terjedi ..'. Az tgarkai Tudományos Fagykutató Állomáson vagyunk. A főépületben széles falépcső vezet a föld alá. — Körös-körül villanyfény. Az örökösen fagyott kőzetbe vájt akna dúcolt falai mentén jól láthatjuk a talaj réteges felépítését: agyag, laza homokos agyag. —- Lejjebb gleccsereredetű, szalagformájú agyagrétegeket figyelhetünk meg. Mindez — fagyott állapotban. A hőmérséklet itt alandóan átlag mínusz 2—5 ®C. Hét méter mélyen állomás következik, az első szint. Hosszú folyosón haladunk. Kétoldalt fülkék sorakoznak: az örökösen fagyott kőzetbe vágott laboratóriumok, kisebb szobák. Tömör, szilárd ajtajuk van. Az első és második szinten élkelyezke- dő kilenc fülkében a tudósok mondenre kiterjedő részletességgel, természetes körülmények között tanulmányozzák az örökösen fagyott talaj mechanikai tulajdonságait A talajmintákat számtalan kísérletnek vetik alá. Törik, sajtolják őket. vizsgálják szakítás!, szilárdsági jellemzőiket Mindent műszerek rögzítenek. Az egyik I. emeleti fülkében •z állomás munkatársai különös múzeumot rendeztek be —• az „örökfagy múzeumát”. A tárlókon lévő 'egyszerű tollazatú szibériai madarak, szürkószöld növények, a Jenyiszej bői kifogott Halak, mintha élők lennének. Mindez természetesen a jégbe besajtolva, befagyva található meg. Kijövünk a múzeumból és még mélyebbre ereszkedünk a föld alá. Fejünk felett már 10. 12, ,..15 méter. Itt melegebb van mint fenn: vége az örökös fagy honának. Eltűnnek a megfagyott agyaggal szennyezett csillogó jégdarabkák, a falakból vékony sugárban víz szivárog. A ho- , mérők ís alátámasztják ezt: a hőmérséklet valamivel magasabb, mint 0 °C, a kőzet már nem fagyott:;. Veszélyes itt a kísérletezés, a munka. Földcsuszamlás, be- omlás lehetséges. A második emeleti fülkék-laboratóriu- mok szénbányák vájataira emlékeztetnek, ahol a kőzetet állandóan alá kell dú- colni. Reklám-robbanás A reklám, amely korábban csupán a fejlett ipari országokra korlátozódott, manapság igen nagy méreteket ölt S noha a reklámozás terén, az Egyesült Államok, Európa és Japán még vezet, már az olyan - országokban is működnek reklámügynökségek, mint Zambia, Kuwait, Tajvan, Malaysia és Thaiföld. Mintegy 700 nemzetközi reklámügynökség tevékenységének részletes vizsgálatából kitűnik, hogy a reklámcélokra költött Összegek együttvéve az 1.967. évi 3 670 millió dollárról 1968- ban 4 820 millió dollárra emelkedtek. Nemrég közzétettek egy adatot, amely szerint a világon 38 nagy nem amerikai reklámügynökség működik, közülük 32 európai. A tíz legnagyobb európai reklámtérsaság közül hatnak Nagy-Britanniában van a székhelye A legnagyobb iársaság forgótőkéje eléri a 156 millió dollárt, a legkisebbé pedig 17 millió dollár. A legnagyobb a „Lintus National”, 156 millió dollár tőkével. Ezután a „Lonsdale-Handß Organization” következik több mint 45 millió dollár tőkével, a „Dorland Company” csaknem ugyanennyi, a „Hobson, Bates and Cö” több mint 26 millió,- a „Homeblow Cokes-Freemen” több mint 24 millió és a „Callet Dickson Pears and Co” több mint 17 millió dollár tőkével. A világ három legnagyobb reklámügynöksége amerikai: a „Walther Thomson” 1638 millió dollár), a „Mackón Erickson” (478 millió dollár) és a „Young and Rubbik- ham” (472 millió dollár tőkével). Az „Emtsu Advertising” japán reklámügynökség (csaknem 337 millió dollár tőkéjével) a világ negyedik legnagyobb reklámozója. (1963 = 100) 1964 1965 1966 1967 196S Ausztria 108 H2 117 117 124 Anglia * . *08 Hl 712 112 117 Belgium 107 109 111 112 120 Görögország Hl 121 160 146 — Írország 108 112 118 128 143 Spanyolország H2 127 145 146 153 Olaszország 102 107 119 128 135 Kanada 110 119 128 130 137 hvxemburg H0 110 106 106 113 Hollandia HO H6 123 129 143 ,Norvégia 109 115 122 127 132 Portugália H2 H9 127 134 'Egyesült Államok 106 115 126 127 133 Finnország 107 115 121 124 128 Franciaország 107 109 116 120 124 Kémet Szövetségi Köztársaság 108 114 116 114 128 Svájc 105 109 113 116 122 Svédország 110 119 123 126 134 Japán 116 120 136 162 190 Közös Piac országai 107 111 116 137 127 Kyvgat-Európa országai 108 112 117 118 126 Iparilag feji. orsz. 108 115 123 126 134 Fejlődő országok H0 118 125 130 141 Kgész tőkét világ tűt m m m m
