Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-06 / 180. szám

1969. augusztus 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kiváló munkásőrök Arra kerestünk választ Jászberényben: miként lett a Hűtőgépgyár harminckét dol­gozójából háromszoros „Ki­váló munkásőr szakasz”. — Ezt tőlük nehezen tudja tnea. annyira szerények — mondotta Göblyös István zászlóaliparancsnok. — Mint parancsnok jól ismerem őket. hadd legyek hát én a „szó­szól ójuk”. — A szakasz 1962-ben ala­kult. Talán törvényszerű is. hogy jól dolgoznak, hisz a legjobb. legöntudatosabb mninkásőrökből válogattuk ki tagjait. A beosztásuk kíván­ta a válogatást. A feladat, amit ellátnak, szigorú fegyel­met. ugyanakkor magasfokú öntudatot követel. A város­ban a rendőrökkel együtt a szakasz tagjai is résztvesz- nek a rend és a nyugalom biztosításában. — Nem könnyű a szolgá­latuk. Évente sok-sok órát töltenek egyenruhában. És mindezt munkaidőn kívül minden anyagi ellenszolgál­tatás nélkül. Tizenöten ülnek együtt a hűvös öltözőben. A szakasz egyik fele. A többiek dolgoz­nak. A körletben a civil szem számára szokatlan a rend. A fegyverszobában szinte mil­liméterre a helyén van min­den. Arról kérdezem a szakasz taglalt miként teljesítik a kiváló cím elnyerésének egyik feltételét, amely így szól: szocialista módon élni. dolgozni. Zavart csend a vá­lasz. Aztán valaki megszólal. — Igazán semmi különöset nem csinálunk. Az 1963-as árvíznél mentettük az em­beréletet. vigyáztunk a káro­sultak vagyonára — de ez természetes. Hamar József szakaszpa­rancsnok sem tud mondani semmi „rendkívülit”. — Ha valaki házat épít a szakszból, a társak segítenek az építkezőnek. De a munka és a szolgálat után is gyak­ran maradunk együtt. Ha­gyományos. hogy évente többször rendezünk vacso­rát a családtagok részvételé­vel. A lőtéren most is lege­lészik két birka: egy közös rendezvényen fogjuk elfo­gyasztani azokat. A kiváló cím negyedszeri elnyerése most a célunk. Ha sikerül, úgy a zászló véglegesen a birtokunkban marad. Nagy fába vágta a fejszé­jét a harminckét ember. Egy idős házaspár nádtetős házán a nádat cserépre cserélik rö­videsen. Természetesen tár­sadalmi munkában. Ez az. ami foglalkoztatja most a szakasz tagjait, a legfiata­labb Fábián Bélától a leg­idősebb 60 éves Garai And­rásig. Mivel parancsnokuk sze­rint a kiképzésben is élenjár a szakasz. így nagyon való­színű. hogy sikerül a tervük: végleg elnyerik a kiváló cím­mel járó zászlót Két Mednyánszky rajz a Damjanich János Múzeum gyűjteményében Baleset9 tűz Tegnap 9.25 órakor Szabói­ban az ÁFOR bejáratánál Pásztor Miklós törökszent­miklósi lakos vontatóval szabálytalan kanyarodás kö­Nemrégiben zárult a Dam­janich Múzeum nagysikerű kiállítása, amelyen Med­nyánszky Lászlónak* a ma­gyar festészet egyik legkü­lönösebb művészegyéniségé­nek nyilvánosság előtt alig ismert festményeivel, vázlat­rajzaival találkozhatott kö­zönségünk. A jÓ6zemű tárlat­tátogató észrevehette azt a két kis rajzot, amely mind­járt az első teremben nyert elhelyezést, és Mednyánszky- nak Szolnokon készült mun­kái közé tartozik. Ez a két kis vázlat a kiállítás anya­gának gyűjtésekor került elő Pásztor Lajos gazdag gyűjte­ményéből, és került bemuta­tásra a tárlaton; Mednyánszky László — az eddigi kutatások szerint — 1877-ben és 1880-ban jár lent, és dolgozik Szolnokon. Az alföldi táj „ködhatásai”, amelyeket oly szívesen hasz­nált fel munkásságában, a mocsaras vidék, és a Tisza- part vonzották erre a vidék­re. Jó barátságban volt Deák Ebner Lajossal, és Bécsben, Münchenben kedvvel néze­gette Pettenkofen, Tina Blau, a Szolnokon dolgozó első fes­tőnemzedék munkáit. Ami­kor az itt alkotó művészek kérvényt adtak be a kultusz- miniszterhez, hogy építsenek Szobrokon műtermes lakáso­kat, teleppé szervezve az ide vonzódó művészeket* Med­nyánszky is aláírta ezt az okmányt. Az első törzstagok letelepedésekor azonban már újabb vidékek vonzották. — Több ismert festménye mu­tatja az Alföld szeretetét. Több munkájáról bizonyít­ható, hogy ittlétekor készült. Azoknak a műveknek a szá­ma azonban, amelyek kife­jezetten Szolnokon készül­tek, igen kevés. Ezért jelen­tős számunkra a fent emlí­tett két kis vázlatrajz, mert ezeken Mednyánszky aláírása mellett Szolnokon jelölés sze­repek Az egyik rajz a Zagyva túlsó partjáról nézve ábrá­zolja a Tabán körvonalait, a művésztelep előtt álló, a művészek által oly sok ízben megfestett, jellegzetes egy- tomyú templommal. A váz­lat a Tabán egy részét mu­tatja, alacsony házaival, a meredek partszakasz ki-be- dőlő kerítéseivel. Érdekessé­ge, hogy Zádor Istvánt a ké­sőbbi években ugyanez a motívum ragadta meg, s több rézkarcában örökítette meg ő is e látványt; Remélhetően a kutatások folyamán még találkozunk Szolnokon datált, illetve meg­jelölt művekkel. Annál is ka­talógusa még korántsincs összeállítva. A kutatás fel­adata, többek között, a mű­vész Deák-Ébnerhez fűződő kapcsolata, esetleges egy­másra hatásuk, és a Szolno­kon töltött időszak munkás­sága. — Köztudomású, hogy Mednyánszky utazásai, ván­dorlásai során magánál hor­dott egy jegyzetfüzetet, — amelybe táj és figurális váz­latait, benyomásait, valamint a dolgokhoz, jelenségekhez fűződő gondolatait jegyezte. A kutatók ezeket a naplósze­rű feljegyzéseket hozzávető­legesen százra becsülik, ame­lyek közül jónéhány a Ma­gyar Nemzeti Galéria, ma­gánszemélyek — és mostmár büszkén mondhatjuk —, két. tő a Damjanich Múzeum birtokában van. Igen sok azonban kallódik, ismeretlen helyen lappang. Minden re­ményünk, hogy Mednyánszky Szolriokon töltött idejében is készített ilyen feljegyzése­ket, amely idővel előkerül, és támpontot ad itt töltött mun­kásságára. A két Szolnokon készült vázlatrajzot Pásztor Lajos, a sikeresen megrendezett em­lékkiállításért, a Damjanich János Múzeum képzőművé­szeti gyűjteménye számára ajándékozta. Egri Mária vetkeztében összeütközött Kővári István kenderesi la­kos, motorkerékpárossal. A baleset következtében Kő­várj István nyolc napon be­lül gyógyuló sérülést szen­vedett- * öt tűzről kaptunk jelen­tést. Tegnap reggel a karca­gi állami tűzoltókat riasz­tották, mivel gyermekjáték­ból eredően meggyulladt Máriás Ferenc, Kálmán ut­ca 14. szám alatti épületé­nek tetőszerkezete. Jászbe­rényben kétszer is akadt dolga a tűzoltóknak. A Hat­vani úton épülő TEFU tele­pen műszaki hiba miatt meggyulladt a bitumen, a vámosgyörki vasútvonal mellett pedig a mozdony­szikra okozott avartüzet. Szolnokon hasonló tűzeset volt a Vosztok út és Verse­ghy út közötti vasúti szaka­szon, itt azonban az avar­tüzet a dolgozók eloltották. A szandai réten „ szolnoki Lenin Tsz szerfás juhhodá- lya gyulladt meg, amelyet a szolnoki állami tűzoltók oltottak el. A kárérték va­lamennyi tűzesetnél, részben a tűzoltók gyors beavatko­zásának eredményeként cse­kély; kább, mert . Mednyánszky László munkáinak teljes ka­Száradásra váró betoncsövek a jászárokszállási műkő- és betonüzem udvarán Magyarország tagja lett a genfi leszerelési bizottságnak Kormánynyilatkozat tagságunkkal kapcsolatban A Magyar Népköztársaságot a genfi leszerelési bi­zottság kiét társelnöke, a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok — a bizottsággal egyetértésben — meghívta, hogy a bizottság munkájában tagként vegyen részt. A Magyar Népköztársaság kormánya a meghívást elfogadta. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a bizottság­ba a Magyar Népköztársaság képviselőjéül dr. Kőmíves Imre rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet kinevez­te, A küldöttség tagjait a külügyminiszter jelöli ki. Időszerű kérdések Az emberek többsége sze­ret beszélgetni, egy-egy po­litikai, gazdasági, vagy ép­pen kulturális kérdésről, eseményről elmondani saját vagy meghallgatni másnak a véleményét. „Esténként négy-öt tanyá­ból összejönnek, el-eltanyáz- nak az emberek...” — írja az egykori alföldi világ ki­tűnő ismerője. De városon is kialakultak a szűkebb körű eszmecserének hagyo­mányai, szokásai. A szakszervezetek az üze­mekben, a munkahelyeken tulajdonképpen — jó társa­dalomlélektani érzékkel és tudatossággal — erre a ha­gyományra építenek, amikor a jövő évi tömegpolitikai oktatást szervezik e napok­ban. A társadalmunk időszerű kérdéseit megvitató tanfo­lyam olyan laza szervezésű oktatási forma, amely való­jában beszélgetés, vélemény- csere. Nem lesz tankönyv, nem lesz jegyzet sem ezen az ok­tatási formán. A vitavezető minden foglalkozás beveze­tőjeként egy-egy kérdésről ismerteti a legfőbb tudniva­lókat, s utána megindul majd a beszélgetés. Az el­hangzott kérdések hogyan valósulnak meg az üzemben, mi egy-egy üzemi, vállalati esemény viszonya a népgaz­dasági viagy a nemzetközi főbb eseményfolyamatokhoz? Az időszerű kérdésekről folyó beszélgetések bővítik ismereteinket, érdekes vi­tákra, javaslatok tételére nyílik majd lehetőség. Segít eligazodni a társadalom éle­tében. Hiszen olyan kérdé­sek kerülnek így megvitatás­ra, mint például; a gazdasá­gosság és a jövedelmezőség, az egyenlősdiség és a szo­cialista elosztási elvek kö­zötti különbség, a jó munka­helyi légkört kialakítani se­gítő tényezők, ifjúságunk he­lye és szerepe társadalmunk­ban, a tudományos és tech­nikai forradalom hatása tár­sadalmi, gazdasági életünkre. Az idén ősszel kezdődő, s a havonta egyszeri foglal­kozással járó szakszervezeti oktatási forma iránt élénk érdeklődés mutatkozik me­gyénkben. (CS) A fentiekkel kacsolatban a Magyar Népköztársaság kormánya megállapítja, hogy a genfi leszerelési bizottság megalakulásától fogva rend­kívül nagy felelősséget hor­doz. Napirendjén az embe­riség jövőjét közvetlenül érintő kérdések szerepelnek. A bizottságot az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyű­lésének egyetértésével a két nukleáris nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok hozta létre 1961-ben. A Szovjetunió javaslatai alapján az ENSZ közgyűlése az álta­lános és teljes leszerelésre, a fegyverkezési hajsza megfé­kezésére és a háborús ve­szély elhárítására irányuló kezdeményezések sorát utal­ta a bizottság elé. A lesze­relési bizottság zártkörű tár­gyalásaival és a nyilvános­ság számára tett megnyilat­kozásaival egyrészt megol­dásra érleli a fegyverkezés korlátozásával és a leszere­léssel kapcsolatos igen bo­nyolult kérdéseket, másrészt segít éleszteni a nemzetközi közvélemény éberségét a fegyverkezési hajsza veszé­lyeivel szemben. Mindezek mellett elősegíti hogy a két nukleáris nagyhatalom, a Bzovejtunlő és az Egyesült Államok megállapodásra jus­son a leszerelést előmozdító Intézkedések megtételében. A Magyar Népköztársaság most annak következtében kapcsolódik be a leszerelési bizottság munkájába, hogy a két társelnök — a bizottság ☆ i' tagjaival és az ENSZ tagál­lamok széles közvéleményé­vel egyetértésben — tekin­tettel a független államok számának az elmúlt évek során bekövetkezett nagy­arányú megnövekedésére, megállapodott a bizottság je­lentős kibővítésében, az ál­lamcsoportok és földrajzi tájegységek arányos képvise­letében. A Magyar Népköztársaság kormánya, a nemzetközi bé­ke és biztonság erősítésén« irányuló törekvéseinek meg­felelően, készségesen részt- vesz minden olyan kezde­ményezésben. amely a nem­zetközi feszültségek csökken­tését. a háborús veszély el­hárítását, az általános éd teljes leszerelés előmozdítá­sát szogálja. Az elsők között írta alá és ratifikálta a moszkvai részleges atom- csend-egyezményt, az atom- sorompó-szerződést és más, n leszerelést elősegítő meg­állapodásokat, sőt kezdemé­nyezéseivel maga is hozzá­járult ezek kidolgozásához. A leszerelési bizottság ed­digi tevékenysége iránti megbecsülése kifejezésével egyidőben a Magyar Népköz- társaság kormánya várako­zással tekint a bizottság további munkája elé, mely­nek során a Magyar Nép- köztársaság a többi tagállam­mal szoroson együttműköd­ve kíván hozzájárulni a> emberiség békéjének és biz­tonságának erősítéséhez. A vasboltból — aranybánya Lopott motorral fut a Pobeda — fizetés gázolajjal Villából a cellába A bűnszövetkezet dosszié­ját már kilóra értékelik. Az idáig kiderített csalás 200 ezer forintra rúg. A „társa­ság” Kocsis Ferenc és Torda Ernő vezetésével a 22. sz. vasbolt és a Szolnok megyei Erdőgazdaság munkatársai­Kocsisék igyekeztek min­dent legalizálni. Számlákat állítottak ki — természete­sen hamisakat. Jellemző módszereikre: az erdőgazda­ság részére Torda Ernő anyagbeszerző vásárolt na­gyobb mennyiségű vasanya­got. Erről számlát, hivatalos blokkot kapott. De az árut bennt hagyta a vasbolt rak­tárában. így azt minden to­vábbi nélkül mégegyszer el lehetett adni. A haszon — természetesen megosztva — a bűnszövetkezet tagjainak zse­bébe vándorolt Vagy egy­szerűen kevesebb árut tün­A műhelvfőnölc Molnár János kiválóan hasznosította magát ebben a bűnszövetke­zetben — a maga hasznára. Benedek Ferenc ÁFOR gép­kocsivezetőnek lopott anyag­ból megiavította Moszkvics gépkocsiját. Benedek Ferenc a fizetésnek igen egyszerű módját választotta, beállt az erdőgazdaság telepének ud­varára és mintegy 1500 liter gázolaiat „átadott” Molnár­nak. Somos István, a földhi­ból toborzódott Eddig tizen­hét terheltje van a bűnügy­nek. A sok szereplőhöz ter­mészetesen nagyon bonyolult cselekmény is tartozik. Nem­csak egyszerű sikkasztás ez az ügy. kusza szálai behálóz­nak más „cégeket” is. tettek fel a listán, mint amit elvittek. Ezt is értékesítet­ték. Szinte természetes, hogy ezt a nagy összegű csalást Kocsis és Torda képtelen volt egyedül megoldani. Az erdőgazdaságtól társakra ta­láltak az anyaggazdálkodási előadó. Hunva József, a mű­helyfőnök Molnár János, és a raktáros Szabó Lajos sze­mélyében. Hunya József présházat szerelt fel Cibakházán olaj- kályhával. villany-kukorica- darálóval. szőlőpréssel. A csinos villácskának még a csempéi is lopottak voltak. vatal alkalmazottja is Mol­nár kliensei közé tartozott; Pobeda márkájú gépkocsija már a második lopott mo­torral közlekedett, hasonlóan oldották meg a differenciál­mű cseréiét is. Magáról sem feledkezett meg Molnár. Sa­lát gépkocsijának kuplung- kapcsolóját. egyéb alkatré­szeit lecserélte, maid hiva­talosan az új alkatrészeket vállalata motorcsónak iának „terhére” írta. Szépen megszervezték a sok emberre kiterjedt bűn­ügyi dzsungelt. Kocsisék na­ponta megállapították, meny- nvi a felesleg raktárukban. Rögtön „ment a drót” és Tordáék hol készpénz, hol számla ellenében átvettek mindent. Az ismert módszer segítségével — legtöbbször visszáruként — rögtön érté­kesítették az anyagokat. Ko­csis és társai megtalálták a kibúvókat a számlázási rend­szerben. A bűnszövetkezet 1967 óta „virágzott”. Egyik vádlott sem veti meg az italt. A sikkasztott összegek nagv része „folyé­konnyá” vált. Csak a taka­rékos Kocsis spórolt össze egv autóra és egv külföldi társasutazásra valót. A töb­biek konvakra váltották be becsületüket. Aranvéletet él­tek. hangos dáridók fősze­replői voltak, A rendőrségi vizsgálat to­vább folyik. A vasbolt „ügye” kiszélesedett, tovább teriedt. Olyan epizódszereplőkről nem is ejtettünk szót. mint a 20-as illatszerbolt vezetőhe­lyettese Ivánvi József, vagv a Szolnok megvei Géoiavító Vállalat egyik dolgozóia. aki 160 kilogramm forrasztó ónt adott el és értékesített az orgazdák tekervénves háló­zatán. Az „újgazdagok” most nagyon szegények lettek. Az aranybánya megszűnt, becs­telen életútjuk a rendőrségi cellába vezetett. r— kékesi *—• Lopott luxa* Hoci, nesze

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom